Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-05 / 3. szám

IW.« «.l.'.uAR .3, KEDD NÉPLAP 3 Nyogatnémetországi polgári lapok G. M. Malenkov nyilatkozatáról KÉPES HIRAIN* Berlin (MTI): G. M. Malenkov- nak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének Kingsbury Smith kérdezéseire adott válaszai egyes nyugatnémet polgári lapokban is pozitív visszhangot keltettek« A „Hamburger Morgenpost“ ki­jelenti: a Malenkov-nyilatkozat rendkívüli jelentősége abban áll, hogy konkrét diplomáciai lépések támasztják alá. 1954. az atombéke esztendeje lehet, A „Weser-Kurier“ szerint a Szilveszter-éjszaka vidám hangu­latát az a tény tette indokolttá, hogy Malenkov miniszterelnök nyilatkozata megmutatta a kelet és nyugat közötti feszültség csök­kentésének reális lehetőségét. A Masryar Népköztársaság Minisztertanácsán»!* határozata Annak érdekében, hogy a Ma­gyar Népköztársaság költségvetése a népgazdasági tervvel teljes össz­hangban készülhessen el, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa 1953 december 15-én tör­vényerejű rendeletet hozott, amelynek értelmében 1954 évtől kezdődően az állami költségve­tést az országgyűlés az év első felében tárgyalja, az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló évi jelentéssel egyidőben. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete kimondja, hogy mind­addig, amíg az országgyűlés a költségvetést meg nem állapítja, az államháztartás viteléről — a népgazdasági terv, ezen belül a költségvetés tervezett előirányza­tának keretében — a miniszterta­nács gondoskodik, A törvényerejű rendelet alap­ján a minisztertanács 1953 de­cember 30-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a Magyar Népköz- társaság 1954 I. negyedévi előze­tes költségvetését, valamint az 1954 évi népgazdasági tervet. Auriol és Laniel mesterkedései egy uyiJt kormányválság elhárítása érdekében Kehru beszéde a Pakisztánnak nyújtandó amerikai katonai „segélyről“ Delhi (TASzSz): Nehru, India miniszterelnöke január 3-án Bal- galoreban egy nagygyűlésen ki­jelentette, hogy a Pakisztánnak nyújtandó amerikai katonai se­gítség nemcsak az új világhábo­rú felé vezető lépés, de egyben olyan lépés is, amely közvetlenül India határaihoz hozza a háborút. A Pakisztánnak nyújtandó ka­tonai segítség, — folytatta Nehru — komolyan befolyásolja nem­csak India, hanem valamennyi ázsiai ország politikáját is. Ép­pen ezért nemcsak Indiában, ha­nem majdnem valamennyi ázsiai és középkcleti országban elége­detlenséget keltett az a javaslar, hogy Amerika katonai segítséget szándékszik nyújtani Pakisztán­nak. Ezek az országok elégedetle­nek a Pakisztánnak nyújtandó amerikai katonai segítség per­spektívájával, mert ez fokozza a háborús veszélyt. Párizs (MTI): Január 2-án tak­tikai „levélváltástörtént Auriol köztársasági elnök és Laniel mi­niszterelnök között. Január 2-án Laniel miniszter- elnök levelet intézett Vincent Auriol köztársasági elnökhöz, ..felajánlva lemondását“, kérve, hogy a köztársasági elnök fogadja el azt, „mihelyt a nemzetgyűlés­ben végétért a költségvetés vi­tája“. A köztársasági elnök még ugyanaznap válaszolt a minisz­terelnöknek és levélben —egyet­értve René Coty újonnan megvá­lasztott köztársasági elnökkel, — felhívta Lanielt, maradjon to­vábbra is hivatalában. Utalva a küszöbönálló berlini négyhatalmi külügyminiszteri értekezletre, — Vincent Auriol a következőket fejtegeti levelében: ..Azok a kérdések, amelyek a berlini külügyminisztert találko­zón szóba kerülnek, ugyanazok, mint amelyek a bermudai érte­kezlet tárgysorozatán is szerepel­tek..» ezért úgy gondoljuk, hogy’ éppen a „nemzetközi diplomáciai naptár“ követelményeire való te­kintettel, lehetetlen elfogadnunk lemondását.“ Miután Lanielnek így sikerült elérnie első célját, vasárnap újabb levelet küldött a köztársa­sági elnöknek, bejelentve, hogy a nemzetgyűlés elnökétől írásban kérte, „szerdára, január 6-ra hív­ja össze a nemzetgyűlés rendkí­vüli ülését egy kormánynyilat­kozat meghallgatása céljából“. — „Ilymódon — írja Laniel — a nemzetgyűlésnek módjában lesz szavazni, én pedig majd levonom ennek a szavazásnak a következ­ményeit.“ Párizsi politikai körökben el­terjedt vélemény szerint a mi­niszterelnök és a visszalépő köz- társasági elnök levélváltása nem egyéb, mint arra irányuló takti­kai fogás, hogy a miniszterelnök továbbra is hatalmon maradjon. .omhurgban a militarista szerződések elleni nemzetközi harc [egyében ünnepelték meg Németország Kommunista Pártjának 35 éves jubileumát Hollandia, Ausztria és Dánia kom­munista pártjainak küldöttei is megjelentek. Willi Mohn, Németország Kom­munista Pártja elnökségének tag­Berlin, (MTI) Hamburgban ja­nuár 3-án nagygyűlésen ünnepel­ték Németország Kommunista tártjának 35. éves jubileumát. Az ünnepi nagygyűlésen Franciaor­szág, Nagy-Britannia, Belgium. ja ünnepi beszédében felszólítot­ta Nyugat-Németország lakossá­gát, hogy vesse latba minden ere­jét a külügyminiszteri értekezlet eredményességének előmozdítá­sára. „cÁ kéke (.elé“ Hja Erenburg cikke a „Pravda”-ban Rég rolt.c, hogy u béke harco­sainak felhívását megvetően, agyon­hallgatták Nyugat lapjait Rég rolt.c hogy a, békés tárgyalások lehetősége melleit síkra szálló em­bereket sok országban őrülteknek, ragy bűnözőknek minősítettékf A béke híveinek mozgalma még fél- rrlizeőes sines. E rövid idő alatt olyan sikereket ért el, hogy a mozgalom- résztvevőinek szarait ma meggyőződéssel részi át- minden polgártársuk — bármely városban ít bármely útkereszteződésnél. Fok minden megváltozott a vilá. gon — írja Erenburg — és a le­zajlott változásokban jelentékeny szerepet játszott a béke híveinek mozgalma. Az emberek százmil­lióinak szivében kinyúlt az g. re. ménysugár. hogy j/getér a, minden, ki által megunt, hidegháború, hogy eljön a könnyebb, nyugodtabb és az emberi névhez mélUlbb élet. 1 Szovjetunió béke javaslatai olyan helyesléssel találkoztak a külön­böző országok különböző társadal­mi köreiben, hogy a megegyezés el. Irnfclrt kénytelenek voltak álcázni magukat, kénytelenek különböző mesterkedésekhez, képmutat ásókhoz folyamodni. Minden remény megvan arra, — folytatja Erenburg — hogy rövidé, scu összeül a négy állam külügy­minisztereinek értekezlete. Ezen az értekezleten megvitatják a német problémát. Ebbem a, kérdésben, mi­ként más kérdésekben is, az érte­kezlet. valamennyi résztvevője szá­mára elfogadható megoldást kell találni ehhez pedig jóakarat kell. A népek remélik a. négyhatalmi értekezlet sikerességét, mert a né. pék élni- akarnak. Tudják, hogy van érdekközösség az új agresz- szié> veszélyétől egyformán tártéi valamennyi európai állam között. .1 népek nemcsak reménykednek a. négyhatalmi értekezlet sikerében, hanem harcolni is fognak ezért. TTiszen. inra kell akadályozni, hogy Németországot bevonják egy kato­nai koalícióba, csakis így lélegez, bel fel Európa megkönyebbülteii, Így tűnik el yz a határ, amely két részre választja Németországot, az a határ, amely nemcsak sértő a németekre nézve, hanem veszélyes az egész emberiségre nézve is. A népek remélik — folytatja Erenburg —: hogy az új év békét hoz Ázsiában. Ma már mindenki megérti: nem lehet tartós békéi teremteni anélkül, hogy ne. vonnák be ebbe a felelős munkába. Kínának, a világ legtöbb lakossal, rendelkező államét, nők képviselőit A népek remélik, hogy sikerrel jérnak az atom- és hidrogénné boréi megakadályozáséit célzó tárgyald, sok. Nem. bombáikat, nem romokat, nem. háborúkat akarnak a népek, honom eleid, békét, boldogságot. A nemzetközi feszültség enyhítésé­nek eszméje, az eredményes tár. gyalásokra és a. megegyezésre való törekvés minden nemzetben a leg­szélesebb köröket mozgatta meg. Éppen ezért terjesztette, elő a Réke-Viidotanócs egy olyan nem. zetközi találkozó eszméjét, amelyen össze lehet vetni a különböző ál­láspontokat é« meg lehet, kísérelni néhány, mindenki számára elfogad, haló megoldás elérését. A Béke­világtanács üzenetének első vissz­hangjai azt mutatják, hogy az ilyen találkozó eszméje még azok. ban a körökben is helyesléssel ta­lálkozik amelyek mindezideig bi. zalmatlanok voltak a béke híveinek m ozgalmáva l gzem ben. Mindenkinek kell a béke — írja befejezésül Erenburg.— Kell azok­nak az embereknek, akik előre, tö­rekszenek, akik új társadalmat építenek, ragy azért harcolnak. .1 most beköszöntő év sok min. dent eldönthet és igen nagy fele- lösség hárul a béke minden hí­ré re: jogunk ran örülni a nagy változásoknak, de korai a. béke győzelméről beszélnünk. Ezt a győ. zeigtet ki kell vivniok a, népeknek és hisszük, hogy ki is vívják. Békét kívánunk az új évben min­den népnek Kegyen 195b * tökéletes béke érne.. Ami,.or ez a kép készült a Tiszaiüki Erőmű építkezésénél, au,.or lépett párosversenybe Ferendhegyi Antal ^Augusztus SO" szívókotró­géppel dolgozó brigádja., a November 7" szívókotrógéppel dolgozó Berényi András brigádjával. Akkor (november vágón) még lágyan hullámzott a talajvíz a Tisza épülő új medrébeny A párosversenyt a. III. pártkongresszus tiszteletére in dították, Ferendhegyi Antal bri­gádja ekkor 5.000 köbméter földki termelést vállalt terven felül. Azóta nagyszerűen dolgozott a két brigád, Ferendhegyi Antal szí­vókotró brigádja december 8-ig átlag ÍJjO százalékot teljesített és 8.000 köbméterrel teljesítette tül tervét. Ezen a képen a jéggel körülvett, tétlenkedő „November 7" szívó, kotrógép látszik. A géppel dolgozó Berényi brigád 5.000 köbméter tervtútteljesUést vállalt. December 28-ig 6.000 köbméterrel termeltek többet és tervüket 125 százalékra teljesítették. A fagy miatt állnak a- szivókotrógépek. a őrigád párosversenye Így nőm folyhat tovább a kél brigád között az új tiszameder építésénél. Azonban mégis, — van amiben tovább versenyeznek. A gépállást ki­használják. Javítgatják, tisztogatják a seivókotrókat. Folyik a gép. karbantartás. Berényi András a November 7” szívókotrógép brigádvezetője (a. jégen áll) újításon is töri a fejét. Azt tervezi, hogy a 120-as vágófejet megnagyobbít jéik 150-esre, és a meríték vágófej könyökét egyenesre alakítják. Ezáltal sekélyebb vízállás mellett is tudnak majd dolgozni. * A kép a Tisza, vasvári Alkaloi­da Vegyészeti Gyár besűrít ö üzemrészében ké. szült. A lepároló készülék mellett Takács András és Majoros Piros­ka dolgoznak. •— Normájukat 105 —110 százalékra teljesíti!:. Nagy göndot fordíta­nak a termelési technika betartá­sára Élenjárnak a. munkaverseny, ben is. A váltó műszakban dol­gozó Róka Esz­ter és Nagy Pe­rencné sem sok. kai marad el Ta­kács András és Majorog Piroska teljesítménye és jó munkája mö- giJi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom