Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 26. szám

« I í p 11 f m4 jawoar st, vásári*ap Sportol janak-e a nők ? Elnézést kérek, hogy ezúttal férfi szólal meg az asszonyrovat­ban, de fontos kér­désről szeretnék be­szélni: sportoljanak-e a nők? Én, mint orvos, azt mondom: igen. Termé­szetesen a sportolást nem a test anatómiai kifejlődésének befe­jezése után kell kez­deni, illetve művelni, hanem a nő testének fejlődését is t sporttal kell irányítani, ép- úgy, mint a férfiak­nál, akik már zsenge kisfiúkorukban nyak­törő tornájukkal ej­tik rémületbe a féltő édesanyát. Per­sze, az ember termé­szeténél és ösztönénél fogva ez az akroba- tisztikai rátermettség a kislányoknál épúgy megvan és meg is nyilvánul, a mamák nagy megrökönyödé­sére és bánatára. A természetest rendelle­nesnek tartva, még orvoshoz is szaladnak, s nem győzik figyel­meztetni lányocská- jukat, hogy: „nem vagy te fiú‘‘. Az ilyen maradi mamák az is­kolaorvosban, sport­orvosban, testnevelő- tanárban egyenesen lányuk rosszakaróját tételezik feL Mindenféle beteg­séggel, ürüggyel jön­nek, hogy lányuk tor­na alól felmentést nyerjen. Legtöbben a gyengeséget, vérsze­génységet hózzák elő. holott épp ezeknek van a tornára, szabad testmozgásra elsősor­ban szükségük. Magától értetődik, hogy az egészséges gyermekektől szólok, nem pe-’-'g azokról a betegekről, akiket pi­hentetnünk kell, s így nem engedhetjük meg a sportot, sőt még a tornát sem. Ke­vés azonban azon gyermekek száma, kiknél a tanulás — mely tudvalevő ép­úgy munkának szá­mít — megengedhető és a torna pedig tilos. Az a gyermek, aki egész nap felügyelet nélkül ugrál, szalad­gál és mozog, a szak­ember által irányí­tott munkával ártana magának? Ennek el­döntésére kell igény­bevenni a rendelke­zésre álló sportorvost, iskolaorvost, nehogy beteggel tornáztas­sunk és sportoltas­sunk. Egyes sportágak, mint a nyújtó, rúd­ugrás, súlyemelés, bir­kózás, Ökölvívás, még a labdarúgás is, a megerőltető hosszú- távfutás, egyelőre nem a női szervezet sport­ja. Ellenben nyugod­tan állíthatom, hogy az összes sport épúgy nemesíti, fejleszti a női testet, izomzatot és káros, kóros követ­kezmény nélkül ép­úgy előnyére válik a nő fejlődésének, mint a férfinak, ha az or­vosi felügyelet alatt állott állandóan. A téli sportok közül a szabadban űzött jég­sport és sí a hideg­hez való edzettséget, a meghűléses beteg­ségekkel szembeni ed­zettséget fokozza. A teremsport télen-nyá- ron, időjárástól füg­getlenül, ad alkalmat és lehetőséget az egészséges sportolás­ra. A kosárlabdázás és röplabdázás a cson­tok hosszanti növeke­désére vannak jó ha­tással, a nehezebb sportok közül a súly­dobás, a diszkosz, s részben a gerelyhají­tás pedig a női cson­tok és izmok vasta­godására és erősödé­sére hatásosak. A tenisz és vívás főleg a felsőtest, a váll és karok izomzatúnak igénybevételére va­lók, míg az ugró- és futó-sport az alsó test­rész működésére tá­maszkodik, s így az alsó végtagok izomza­túnak fejlettségét te­szi szükségessé és erő­síti azt tovább. A szakszerűen, sportor­vosi ellenőrzés mel­lett irányított és vég­zett bárminő sport az összes szervek életta­ni működését fokozza, élénkíti az anyagcse­rét, az agyműködést; a tüdő, szív, vérke­ringés és a többi el­választó és kiválasztó szerv működésére ser­kentőleg hat. A szer­vezetben felgyülem­lett méreganyag to­vábbítása és eltávolí­tása megkönnyül és helyes, okos táplálko­zással a test ereje mindinkább fokozó­dik épúgy a férfinál, mint a nőnék A fejlett testre, erős izomzatra a nőnek igazi élethivatásában van legnagyobb szük­sége, s annak igazi hasznát is anyai hi­vatásának teljesítése­kor fogia legjobban, leginkább észlelni magán a kisportolt nő. Dr. Mandula Sándor. sportorvos. HozzAszöláiN K. J.-né mátészalkai asszony­társam írásához szeretnék hozzá­szólni. Azt írja, hogy adjunk ta­nácsot: hogyan végezze munká­ját, hogy vasárnap még szórako­zásra is jusson ideje. Ott kezdem el, hogy az olyan beosztás mel­lett, ahogy az életét leírja, nem is juthat ideje. Mindent egyedül végez. Nincs jó beosztása. 6 és 12 éves gyermekét „lefekteti1*. Ne­kem három gyermekem van, de én kicsi koruktól úgy nevelem őket, hogy résztvesznek a házi­munka végzésében. A szocialista rendszer egyik feltétele, hogy már a gyermekkortól öntudatos munkára neveljük a gyermeke­ket. A férjem is, én is dolgozom. Reggel 6 órakor kelünk télen, nyáron 5 órakor. Télen disznó, baromfi gondozása mindkettőnk feladata. A kertgondozásban a gyerekek is segítenek. Reggel fél nyolc órakor mindannyian el­hagyjuk a rendes, tiszta lakást. Férjem is, én is este 7—8 órakor térünk haza. Két kisebb gyerme­kem napköziotthonban van. Fiam délelőtt jár iskolába, délután be­gyújt a kályhába, s mire hazame­gyünk, jó meleg szoba vár ben­nünket (13 éves). Kislányóm 9 éves. ö hozza a vizet, elég mesz- sze lévő kútról. Reggel már elő­készítem a vacsorát. A kismosást szombat délután végzem el. Va­sárnap az ünnepi ebéddel több gondom van. De délután fél há­romra már az egész ház rendben. Télen moziba megyünk, vagy sé­tálunk, nyáron pedig a Sóstóra rándulunk ki. Társadalmi mun­kából is kivesszük a részünket mindketten. Szakmai és ideoló­giai továbbkézésben is résztve- szünk, erre is jut időnk. En po­litikai iskolát, férjem pedig szak­mai iskolát vezet. Időnk jut min­denre, mert ahogy a kenyérkere­set mindkettőnk gondja, az ott­honi munka is az egész család gondja. Hertelendy Sándorne, Nyíregyháza. Keresztrejtvény Vízszintes: l. A portélét fontos eee- méuye. 14. Vissza: félig Olaszország. 15. Visezaf egy betű hijján kérdőszó. 16. Megfigyel. 17. Fűszer, felesleges» ékezettel. 18. Részvénytársaság. 19. Női név. 21. ősz . . . (Arany-versek). 25. A vízsz. 43. — tárgyraggal. 24. öeeze-vissza rejt. 26. Kimondott betű. 28. Vissza: ráles mássalhangzói. 29- Két kötőszó. 31. Vissza.: egyszerű gép. 32. Híres szovjet ifjúsági regény író­ja. 56. Régi nyíregyházi vendéglő Eteve. 38. Nagy Zoltán. 39. Hóolvadás­kor van. 40. Kör. 42. Ezzel kezdődik az átvétel. 45. Lekvár. 44. Költemény 47. Fontos fém. 49. Keltezés eleje. 50. Kiváló, szovjet költő. 55. Cipész teszi. 57. Vissza: véd. 58. Méhlakás. 59. Régi kert. 61. Francia névelő. 62. Vissza: fogoly. 63. Kevert lob. 66. Kerti munkát végez. 67. Rég nem evett. 69. Vissza: rag. 71 Járás rövi­dítése oroszul. 73. Táncáról híres pest megyei község. 77. Az írók szer­vezete^ 79.. Forrás. 82. Viseza: 18. vízsz. 83. össze-vissza tűr. 84. Ká­posztaféle keverve. 86. Vissza: kikéz- besít. 87. A magyar irodalom egyik úttörője. 88 Hatalma« madár. Függőleges: 1. A víász. 1-et ők ia nagy érdeklődéssel kísérik. 2. Más­hova helyez. 5. Sír. 4. Maró. hatású vegyület. 5. Kimondott betű. 6. Át­kelési hely vizen. 7. Vissza: papír mértékegység. 8. Csánn-Bumm-cirkusz- ból ismerjük 9. Névutó. 10. A vízsz. 31. tárgyraggal (szintén visszafelé olvasandó). 11. Erősítő szócska. 12. Ennek társaságában. 13. Kimondott betű. 19 Hetétől hajnalig tart (ré­gies írással). 20. A beteg segítője. 22. Sör-mérték. (Ismert idegen szó.) 23. Rövidített úttal lehet nyerni! 25 Réz­szélek. 27. 365 nap. 28. Betű 30. Vá­ros Osongrád megyében. -31. Vissza: értékesítették ,53. Igekötő. 34. Sorsot húz. 35. A jegy két széle. 37. Vízsz. 49. 41. Háziállat. 43. Lekvár. 45. Függ. 27. (ék. hibával). 46. Függ 28. 48. LT. 51. Fontos ásvány. 52. Karók­kal látta el! 53. Kicsinyítő képző. 54. Nem rosez. 56. Vissza: rag 60. Varjúhang. 62. Melltü (ékezethibával) 65. Ilyen vadász ie van. 64. Becézett leánynév — angolul. 65. Kimondott betű. 68, Átkelő alkalmatosság. 70. Vissza: görög betű 72. Ezzel kezdő­dik a körlevél. 74. Kedves szovjet film gyermekhőse. 75. Város Hevei» megyében. 76. Ilyen ,,víz" is van. 78. Német névelő keverve. __ 79. Hosszan kimondott betű. 80. Vissza: kötőszó. 81. Női név. 85 Vissza: Az okozatot- megelőzi. Beküldendő sorok Vízszintes: 1. 32. 50, 77*. 87. Függőleges: 1, 20. 30. (Megfejtése" 10 pont ) Névjegyek. Mi a foglalkozásuk? S. CSAT PALI L É C S 9 (Megfejtése 3 pont.) D. MUNKÁCSI LÁSZLÓ szíté (Megfejtése 4 pont.) DOMBI REZSŐ RÉME ejtése 3 pont.) T. VASÉSZ PITYU GÉZ (Mecrfeltéee 3 pont.) Metrfe.itéeá határidő: február 5. —• Felhívjuk rejtvéuyfejtö olvasóink fi- eyelmét. hasr a, megrfejtett rejtvénye­ket péntek délié juttassák el eserkesa- tőségünkhöz. A levelezőlapra, vaev borítékra írják rá a ..Rejtvény" szót vista — azt vállalta, hogy rend­ben tartják a pályaszakaszokat, s a pályaudvart. A brigád állandó teljesítménye most is 150—160 százalék. KRICSFALUSSY GYÖRGY n'!iUi»!ok vitafóruma «r£MRKL Kn -H AXANS AU . A „fiatalok vitafórumában“* elő­ször arról a problémáról szeret­nénk írni, amelyik az ifjúságnak egyik legjobban érdekelt problé­mája: a szerelemről és a házas­ságról, A szocializmust építő em­bert magasztos eszmék hevítik. Széles látókörrel rendelkezik: gondolatait és tetteit az állam, az egész nép érdekei vezérlik. A RÍagyar Népköztársaság becsüle­tes polgárai nagy eszmék és magasztos törekvések által átha­tott emberek. A mi hősiesen dol­gozó munkásaink, dolgozó pa­rasztjaink, becsületes értelmisá- gieink nemes tulajdonságai teljes szépségükben bontakoznak ki. Űk az új társadalom építői, a dolgo­zók boldogságának harcosai, a munka költői, művészei. Az ilyen típusú embereknél a szabad or­szágban új tartalmat nyer a sze­relem és a házasság is. Elmúlt az a kor, amelyik a nemcsak a robot bilincseit rakta az emberekre, íérfiakra és nőkre egyaránt, ha­nem megfojtotta a szerelem szép­ségét, a családi élet örömét is, — Millió és millió kényszerítő kö­rülmény befolyásolta ezeket a legszebb emberi érzelmeket. Ma már a mi fiataljaink szabadon vá­laszthatják meg maguknak pár­jukat, élettársukat. Volt idő, ami­kor a szerelem kielégületlen fáj­dalmat, szenvedést okozott. Ma az igazi szerelem telve van opti­mista derűvel, életszeretetel, s új hősi tettekre serkenti a fiatalo­kat. Szerelméért képes lenne he­gyeket is megmozgatni. Feltétlenül beszélni kell arról is, hogy szerelmesnek lenni, élet­társat választani: felelősséget is jelent. Felelősséget egymás iránt, a megszületendő gyermekek' iránt és a haza iránt is, amelynek bol­dog, vidám, tetterős emberekre van szüksége. Sajnos, egyes fia­taljaink ezt a felelősséget nem mindig érzik át. Különösen ki­derül ez akkor, ha néhány váló­per közelebbi adataival meg­ismerkedik valaki. Nem árt, ha néhány ilyen esetről megemléke­zünk. Sz. I. udvarolni kezdett K. J.-nek. Udvarlás közben teherbe esett a leány. Ä férfi feleségül vette; Két évig éltek együtt, az­tán a férfi külön költözött. A vá­lópernél azt hozta fel indoknak, bogy a felesége nem érti meg, el­lene van annak, hogy tanuljon, tanfolyamokat végezzen el, állan­dó szemrehányást tett, ha este nem ment korán haza. (A férfi foglalkozása ezt lehetetlenné tet­te.) A kezdetben apróbb viszályok szakításhoz vezettek. A legna­gyobb hiba természetesen az volt, hogy sem a férfi, sem a- nő nem gondolkozott felelősségteljesen sem a házasság előtt, sem a há­zasság megkötésekor. A fellobba­nó szenvedély még nem jelent szerelmet, egy életre összekötő tartós érzést. — N. S. 18 éves ko­rában nősült meg, 16 éves leányt vett el feleségül. Egy napig éltek együtt, azután a fiú kijelentette: . Meggondoltam magamat1* — vá­lópert nyújtott be. Világos, hogy ezek a fiatalok sem gondolták meg, hogy mit tesznek. Igen fontos a házasságban, hogy a férfiak és nők, az élettársak türelmesek legyenek egymáshoz. Persze a türelem nem azt jelenti, hogy elnézik egymás hibáit, ha­nem azt jelenti, hogy szeretettel segítik egymást a hibák levetkő- zésében. Az is fontos, hogy alkal­mazkodni tudjanak. Itt van pél­dául P. F. és O. R. válóperének története. Kilenc esztendeig éltek együtt, két gyermekük született. A férfi szeretett sportolni, aktívan résztvett egy sportkör munkájá­ban. Ezt: a felesége nem nézte jó szemmel és állandó szemrehá- nvást tett a férjének miatta. Ké­sőbb állandó lett a torzsalkodás, a veszekedés. A férfi is hibás volt, mert sokszor elhanyagolta a családját a sportköri foglalkozása miatt. Egyik sem akart engedni egyik sem volt türelmes a másik­hoz és a vége válóner lett. A férfi magatartását később az is befo­lyásolta, hogy találkozott egy olyan nővel, akinek tetszett a sport, Erre a szakításra bizonnyal nem került volna sor. ha a fele­ség és a férj nagyobb megértést tanúsított volna egymás iránt. — Sokszor látszólag kicsiny dolgok is a házasélet megromlásához ve­zetnek az egyik, vagy másik fél makacssága miatt. R. T. és N. S. fiatal házasok voltak, A fiatal férj röviddel házasságkötése után két hónapra tanfolyamfa ment el. Amikor hazajött, minden alap­nélküli pletykával fogadták ott­hon. Az egészben annyi igazság volt, hogy a feleség egyik régi udvarlója ittas állapotban éjtsza- ka az asszonyra zörgette az abla­kot. Ebből pletyka keletkezett. Amikor a férj hazatért, az asz- szony megkérdezése nélkül dur­ván megbántotta feleségét. Az asszony megsértődött, visszaköl­tözött anyjához. A pletykának már azért sem lehetett semmi alapja, mert a fiatalasszony az anyósánál lakott, amíg a férj tá­vol volt. Sem a férj, sem a fele­ség nem akart engedni és váló­pert indítottak. Természetesen nem ezek az esetek jellemzik a mi fiataljaink szerelmét, házasságát. Azonban szükséges, hogy beszéljünk ezek­ről a hibákról, ezekről az esetek­ről is. Szeretnénk, ha fiataljaink széleskörű vitát indítanának: vi­tassuk meg, mit jelent az igazi szerelem és hogyan kell egy egész életre szóló élettársat választani? A vitacikkeknek, hozzászólások­nak, leveleknek helytadunk a „fiatalok vitafórumában", A mátészalkai pályafenntartási dolgozók az elmúlt év tapasztala­taival gazdagodva, nagy lendület­tel kezdtek hozzá az évi terv tel­jesítéséhez. A Kertész-brigád, — amelynek minden tagja sztahano­I,elkes felajánlás Mátészalkán

Next

/
Oldalképek
Tartalom