Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-30 / 25. szám
4 N í PE A P 1954 JANUAR 30, SZOMBAT A káposstatermelés regényes nyíri története Évtizedekkel ezelőtt a kemecsei járásban igen szegény emberek éltek. Abg voltak a járás községeiben 4—5 holdon termelő parasztok. Akinek már öt holdja [volt ezekben a községekben, azok „nagygazdának'1 számítottak a piaguk portáján. Ezek a szegénygazdagok nagyrészben „nemes‘‘ emberek voltak és olyan tekintéllyel rendelkeztek, mint akár a község bírája. Még ma is akadnak olyan családok, akik őrzik a régi hagyományokat, így a nemesi oklevelet, családi címert, vagy a kutyabőrt. A falu bírája csak „nemes” ember lehetett. Az öreg emberek még ma is emlegetik az idejükbeli bíróválasztást, meg a kortesnapokat. Elmondják, hogy akkor a falu bírája hogy intézte a szegényemberek ügyét, baját. Abban az időben a községi bíróság apáról fiúra szállott, meg kellett váltani pálinkával és borral. Ki mit szeretett. A bíróválasztáson a község apraja és nagyja annvit ivott és evett, amennyi beléje fért. Volt akkor nagy dőzsölés a bírói családban, mert a népszerűséget így lehetett megszerezni a legkönnyebben. Meg aztán nagy haszonnal is járt az ilyesmi. A zselléremberekkel üyenkor könnyen lehetett házra, földre alkut kötni. Amikor Beszterecen a Ballai- rsalád bíráskodott, egy liter pálinkáért 20 hold vízzel borított területet is lehetett venni a kortesektől, mert a község határában (óbb, mint 1500 holdat hasznavehetetlen víz, sás, nádas borított, t anki nem tudta megmondani, hogy kié az a hatalmas víz. Mindenki annyit fogott magáénak, amennyit akart. A vadkac ák ezrei látogatták ezt a szemmel beláthatatlan vizet. Nem is volt nehéz egy vacsorára való vadka- csatojást összeszedni. Jó pár éven keresztül így ment ez. Aki vad- kacsatojásra éhezett, elment a r ádasba és néhány óra alatt egy egész hétrevalót szedhetett magának. Egyszer aztán Lónyai „gróf *, aki abban az időben földművelés- ügyi miniszter volt, kidoboltatta a községekben, hogy csatornát kell csinálni és levezetni a vizet a járás ötezer holdjáról. A sopánkodás azonban nem segített a gazdák dolgán. Inkább azt szerették volna megtudni, hegy most. már kié ez a nagy víz. Elmentek a kisbíróhoz, aki elmondta, hogy „tegnapelőtt volt itt a járási „nagyságos főszolgabíró úr“ meg a „kegyelmes gróf úr“ a ~ bíróiknál. Osztán ahogy iszogatták, dorbézollak, a főszolgabírónak megtetszett a gróf laj- bija. Szeretett volna ő is egy ilyen lajbit, de olyat nem mindenkinek csinálnak, csak a minisztereknek, meg a grófoknak. Azonban mégis megpróbálta megvenni a drága ruhadarabot. Meg is egyeztek, hogy a járás ötezer hold vizét adja a lajbiért. Igv aztán nincs itt már mit keresni. Mehetnek már maguk a víz alá is. Jobban tennék, ha maguk is elmennek azt a nyavalyás árkot ásni, legalább keresnének egy pír krajcárt.“ . Nem sok idő múlva megindult * víz a csatornán. Pár hónap múlva szárazon maradt az ötezer hold. Teltek az évek, egyszer a főszolgabíró meglátogatta a víztől megszabadított területet, és ott találta Patkó Bandit, aki etp- pen nádat vágott magának, hogy rozoga viskóját befedje. A nagyúr összehúzta a szemöldökét és elmondta minden csavargó zsi- ványnak. amiért a saját házára nádat vágott. A hajdúkkal deresre húzatta, megbotoztatta. Bandi veresre verve ment haza. Forrott a dühtől és esküt fogadott, hogy minden úrnak és dúsgazdagnak visszaadja ezt a kegyetlenséget Patkó Bandi elhagyta kis viskóját és a rengeteg nádasban találta meg nyugalmát. Éjjelenkint innen indult az urakat ..megsimítani“. Közeledett az ősz, napról fjjira hidegebbre fordult az idő. Patkó Bandi tüzet rakott és melegedett. Egyszer csak meglepetten látta, hogy már a föld is ég. Nem kellett ezután a tűzre raknia, égett az. füstölt szüntelen. Egyszer egy éjjel arra ébredt, hogy kiabálják: itt van Patkó, ott van Patkó! Kinézett, látja, hogy katonák fognák el, ha nem lenne neki megfelelő búvóhelye. Gyorsan eltűnt. A tűz terjedt. Patkó Bandi ezután több ilyen tűztorlaszt csinált maga körül, hogy a hirtelen rárohanás veszélyétől óvja magát. Nemsokára leesett a hó. de a föld csak szüntelen égett. Nagy híre ment a környékre a tűznek. Mindenki, aki látta, istenátkának nevezte. Tavaszon a hóolvadás után a víz összefutott a laposabb helyekre és ismét tengerré változott a járás öt községének határa csupán a vízből kiemelkedő területek égtek, füstölögtek. Messze vidékekről csodájára jártak a földégésnek. A környező községek lakói azonban már megszokták ezt a látványt és szorgalmasan tórtak ki a nagy víz partjára füvet kaszálni. Sok esetben nem volt kifizető, mert ha jött egy eső, a szánaboglyákat a víz felvetette és az északi szél a domb- nádiak szénáját a besztereci oldalra szállította, vagy fordítva. Persze, a besztereciek azt a szénát, amit a víz áthozott, hazaszállították. Nem nézték ezt jó szemmel a dombrádiak sem. Be- nerelták a beszterceieket, vagy a besztereciek a dombrádiakat. Voltak olyan gazdák, akik életük nagyrészét pereskedéssel élték le A környéken már ez a mondás tórta: „Mindegy, így van ez már: Uombrád kaszál. Beszterce hord; Beszterce kaszál, Dombrád hord.“ Ebből'a perből csak a főszolgabírónak volt meg a haszna, mer1 a széna nem ért félannyit sem mint a perköltség. A viszály minden évben addig tartott, míg a víz ismét le nem folyt a csatornán. Mikor ismét szárazon maradt a terület, a tűz kezdett éledni és terjedt éveken át. Minden ráben kevesebb víz futott össze ■'rre a területre. A község lakó’ 'átták, hoav ahol a föld kiégett és már azóta víz érte ezt a terü- ’etet, jó puha fekete föM ma- -pdt utána. Meg is k°zdték termelésre befogni ezt a területet. Termeltók rajta búzát, burgonyát meg ami a házhoz szükséges1 volt. Egyszer a Lónyai „gróf“ kertésze elküldte az inast, hogy hozzon a faluból káposztamagot, mert a „gróf“ kiskertjében akar néhány fej káposztát termelni. — Szedte az inas a lábát, egyiket a másik után. A kertész közben elmondta a feleségének, meg a nrófnénak, hogy milyen meglepetést szánt a grófnak, mire a minisztériumból hazajön. Az inas futott, izzadt, mert a kertész nagyon ráparancsolt, hogy egyik lábad itt, a másik ott, de nekem egy félórán belül itt légy“. Folyt a verejtéke és a markában elázott a papír. Egyszer megáll, nézi az elázott papírt, hát -sodák-esodája, minden mag kihullott belőle. Sírva, sopánkodva megy haza. Kieszelte, hogy azt mondja a kertésznek: nem adtak neki, csak üres papírt. A kertész nagyon megverte a gyereket és maga indult el káposztamag után “zerzett vagy öt dekányit ős elvetette a szépen körülkerített kis kertben. Várta, laste: mikorra ’esznek a vetemények olyanok, hogy lehessen valamilyen ételt “észíteni belőlük. Egyszer kiment a határt megtekinteni. Látja ám, hegy a gazos "öldbol kiemelkedik egy sor káposzta, amely majdnem egy kilométeren húzódott végig. Gondolja: ebből a földből visz hrza néhány béresszekérrel a gróf kis- 'erFébe. Üev is veit A béresszekerek hosszú sora hordta a kiégett földet a gróf kiskertjébe. Meghallották ezt a csodaká- poszta-esetet a környék lakói is. Néhány hét múlva mindenki igyekezett a kis kertjébe szállítani egy-két szekérrel... Közben hazajött a minisztériumból Lónyai gráf, megízleite a finom töltöttkáposztát. Elmondták neki, hogy milyen csodálatos módon termelték. A gróf ezután elrendelte, hogy a kiégett földet fel kell szántani és egyhar- madán káposztát kell termelni, így is volt ez éveken át. Mindig több és több káposztát termeltek, mert évről-évre nagyobb jövedelmet hozott. A községek lakói káposztatermelőkké váltak néhány év alatt. Ha idegen járt ezen a környéken mindenfelé csak káposztát láthatott. A káposztáitól származó jövedelem azonban kevésnek bizonyult. Lónya* gróf svájci, párizsi és bécsi utai minden pénzt felemésztettek. Mivel továbbra is pénz kellett a gráfnak, kénytelen volt a lajbiból vásárolt földjét eladni a falusi gazdáknak. A gazdák valóságos mesterei lettek a káposztatermelésnek. Községenként külön káposztafajták alakultak ki. A kéki Káposzta például nem jól termett meg a gégényi földben vagy a gégényi a besztereci területen. Amióta fellendült a káposztatermelés, ezen a vidéken örökös versenyben állanak a káposztatermelők egymással. A vetőmagot évtizedek óta saját maguknak termelik meg. A legnagyobb hírneve a kéki káposztának van. Ezzel a helyi fajtatermeléssel éveken keresztül 180—200 mázsás termést értek el. Azonban nem mindig hozott örömet a bő termés a híres kápasztatermelőknek. Hiába volt meg a mélyfekvé ű tele- vényben gazdag tőzegtalaj, ha a megtei-mett káposztát nem tudták értékesíteni. Voltak évek, amikor a gazdák földjüket káposztával ültették be és a jövedelmük olyan nagy volt, hogy kétszer annyi földet is vehettek belőle, mint amennyi megvolt. De előfordult olyan év is, amikor a; megtermett káposztát nem volt j érdemes a földről hazaszállítani. Az adóhátralékokat sem tudták kifizetni, mivel a káposzta a kutyának sem kellett. Ilyenkor még a házat is elárverezték a fejük felől. A tervszerűtlen áringadozás nagyobb részen a szegényebb embereket sújtotta. Lassan elment a kedvük a káposztatermeléstől, mert úgy látták, hogy lutri az egész. — Sorsdöntő volt minden évi termelés és így mindig kevesebben foglalkoztak káposztával. Már a múlt években csak 4—500 holdat ültettek be a kemecsei járásban. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat és a szerződéssel ’áró kedvezmények nyomón úira fellendült a káoosztrterirelés. Most már jobban bíznak a kánosztóban, mert biztosítva vannak a termelési és értékesítési Altételek Most már látják, hogy ismét érdemes káposztatermelás- sel foglalkozni, mert ha most is -sak 160 mázsát termelnek hol- dankint. mint tavaly, több. min*- ’400 forinttal lesz nagyobb a jövedelmük. Ezenfelül még a szerződött terület másfélszerese mentesül a gabonabeszolgáltatás alól. A járás dolgozó parasztjai megbeszélték a kormányhatározat rá- -uk vonatkozó részét, elhatároztak, bnov fcltóndüik a káposzta- termelést. Eddig a járás termelő‘V'ÖV~f'í:‘Z~teÍ PC rlolrfO;7n parasztjai az idén 1217 holdon, a tavalyinak több mint kétszeresén termelnek káposztát. Ebben a járásban azok a községek, akiket a múltban a kapitalista áringadozás tönkretett, vállalták, hogy a termelési átlagukat 180 mázsára ~m.e’ik és minden kánoszteföld- *üket leszerződik. Kék közse” ' ’rre]^szövetkezetei és egyéni1 eg ■tótónzó oarasztjai 381. a gégé- nyi-k 239. a dem.ecseriek pedtó “tó hold káposztára kötöttek termelési szerződést! ÚJLAKI VILMOS HÍREK Filmvetítéssel egybekötött békeesteket tartottak meg-yeszerte Az elmúlt napokban a megye számos községében tartottak bé- keesteket a helyi békebizottságok. Számos helyen békeharcos fil-» meket is vetítettek ezeken az esteken. Ópályiban 300 dolgozó pa-* raszt gyűlt egybe a békegyűlésen, amelyen filmet vetítettek. Rét-* közberencsen és Űjfehértón hasonlóképpen folyt le a dolgozó pa-* rasztok békegyűlése. Szálkán holnap este műsoros estet rendeznek a járási kultúr- otthonhan, amelyet a február 1-i sajtónap tiszteletére tartanak meg. & A nyirgyulaji kultúrcsoport munkáját nagymértékben támogatták a szünidő alatt otthontartózkodó diákok. A tokiói rádió jelenti, hogy a tópán kormány jóváhagyta az 1954. évi adórendszer-tervezetét amely az adók jelentős emelését irányozza elő. A mándoki gépállomáson halad a legjobban a téli gépjavítás, — a jövő héten végeznek ezzel a munkával a gépállomás dolgozói. A legutolsó helyen a csahold gépállomás áll. :S Aporligeten nemrégiben tartották meg a járási ktiltűrversenyek helyi bemutatóját. Különösen a bábjátsz lesöpört bemutatott műsora tűnt ki. A most kibocsátott adatok szerint a csecsemőhalandóság arányszáma Dél-Afrikában a legmagasabb. A newyorki Daily Worker szemlét közöl a tavalyi amerikai színdarab- és filmtermésről. A lap megállapítja, hogy a színdarabok túlnyomó része a nagytőkések szájaíze szerint íródott. A nyíregyházi járási, körzeti kultúrbemutatót vasárnap délután 1 órai kezdettel tartják meg a József Attila kultúrotthon ban és a szakszervezeti székház kultúrter-í mében. 1953. negyedik negyedévében a kisipari termelőszövetkezetek között folyó versenyben a „Megye kiváló szövetkezete“ címet, a vándorzászlót és a vele járó 2500 forintos pénzjutalmat a rakamszi cipész ktsz. nyerte el. Tervét 139 százalékra teljesítette. A nagy párizsi áruházak detek- tívjei majdnem minden héten tettenérik a fiatalkorú tolvajok agv-egy szervezett bandáját. 1953-ban Bukarestben tizenhatkor annyi lakás épült, mint 1948- ban. Nyolcszáz mezőgazdasági szakértő ment falura a bolgár mező- gazdaság megsegítésére. A nyíregyházi fűtöház dolgozói a III. pártkongresszus tiszteletére vállalják, hogy a személyvonatoknál 5 százalékos szénmegtakarítást érnek el. # Szovjet gépkonstruktőrök újfajta gépet készítettek, amellyel teljes mértékben gépesítik a konvhesó kitermelését a Szovjetunió sóstavaiban. A gép 24 óra ,-latt 2000 tonna sót termel ki. Előadások az üzemi IJISSET-szerveaietekbeii Az üzemi MSzT-szervezetek előadássorozatot tartanak: „A Szovjetunió álláspontja az atomfegyver és a négyhatalmi értekezlet kérdésében“ címmel. Ennek a fontos kérdésnek alapos megismerése és megértése érdekében négy részre bontják az előadást. Első ízben megvitatják, mire használható az atomenergia, majd arról beszélgetnek, hogy milyen erőfeszítéseket tesz a Szovjetunió a pusztító atomfegyver eltiltásáért. A következő kis- gyűléseken beszélik meg, miért nem csökkenti Eisenhower legutóbbi javaslata az atomtámadás veszélyét. A későbbiekben pedig arról tárgyalnak az üzemek dolgozói, hogy mi a szovjet álláspont a négyhatalmi értekezleten, Apróhirdetések Eladók; Komplett világos hálószobabútor. ebéd-őasztal. konyhaasztal, pzékek, kis íróasztal vaskályha, fehér kmzolgáiópult. 50 literes fonott üveg. Megtekinthetők: vasárnap Nyíregyházán. Sallai-u. 14 szám (Friedmann- telep). 175 kg. sertét? eladó. Xossuth-u. 60 Beköltözhető családi házat kerekünk megvételre. Ajánlatot kérünk Új-utca 59. Eladó 500 kg-os tizedesmérleg, sulyokkal í-sorba János, Kemecec. Föbérleti lakásokat vásárolunk ie- .épéasel Nyíregyházán és a járási ozékhelveken. Ingatlanközvetítő Vállait Nyíregyháza, Bocskai-utea 5 — telefon: 12—13. Értesítjük a fogyasztóközönséget hog.V a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat alábbi üzemeiben minden héten kedden C3 pénteken privát és cseresütést vállalunk a következő üzemekben: 4-es üzem. Makarenkő-u, 55. sz.: 5-06 üzem Rákóczi-u. 42. sz.; 6-os üzem. Kaliniu-utca 9. sz.: 7-é£f tizem. Gólya-utca 5 sz.; 8-as üzem. Sarkantyú-utca 44. sz.: 9-pí* üzem. Kossuth- utca 22. sz.: 10-es üzem. Síp-utca 18. sz.; li-es üzem Huszár-sor 1 sr. Február 1-től: 12-es üzem. Ság váritelep: 15-as üzem. Közép-utca .41 sz.: 14-ess üzem, Borbánya. Nyíregyháza környékén nagyipari /áll a lat következő admin iszt.ratív-mun- k a erőket keres felvételre: ipari gyakorlattal rendelkező utókalkulációs osztályvezetőt, mérlegképes, vagy Ité- • »épített könyvelőt ipari gyakorlattal málló pénzügyi előadót, önálló titkársági vezetőnőt. nae-v irodai gyakorlattal perfekt gyors- és gépírónőt nznlmi munkakörbe. Úgyszintén alkalmazunk azonnali belénéere epzter- •álvoat. köszörűst beállító rkatogt öbbévep gyakorlattal rendelkezőket. — Jelentkezés levélben: Hajdúsági Ipar» * twfWek Debrecen, posta fiók 126. Használt üzleti berendez’^eket megvételre keres a nyíregyházi Állami Áruház. Hirdetmény. A Végrehajtó Bizottság felhívja a város lakosságát hogy f. évi január nó I. és 51. napja között az állandó lakásukba bo keli jelenteni mindazon rnngyár állampolgár férfiakat, akik 1956 évben születtek A bejelentést, teljesíteni kell akkor is. ha ézideig külön bejelentőlapon már be voltak jelentve Ha az 1936. évben született férfi állandó lakásától ideiglenesen távol tartózkodik ép hazatérése 1954 január hó 51-ig nem várható» szülője, vagv törvényei képviselője köteles gondoskodni az állandó lakáéba történő bejelentésről. A bejelentést a rendőrségnél a. férfiak állandó lakásának beieientésere szolgáló 1. (számú bejelentőlapon kelt teljesíteni A bejelentést vasárnap is lehet eszközölni 8—13 óra között. A bejelentés pontos teljesítéséért az 1936. évben született férfi és szállásadója is felelős ée mulasztásuk büntetést von maga után. Végreha|tó Bizottság. SZABGLC3-SZATMAK! NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklós* Ncrbtrt. Felelős kiadó; Varga Sándor. Szerkesztőség: Nyíregyháza. Dózea Gy.-u. 5. Tel.: U-70, 11-71, 11-76 Kiadóhivatal; Nyíregyháza» Zsdánov-utca 1 — Telefon: 30-00- :zabo;es-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat. Nyíregyháza. Dózsa György-utca. 5 bzám fölélő* vezető: Szilágyi József
