Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-24 / 302. szám

NÉPLAP J953 DECEMBER 24, CSÜTÖRTÖK A Slagjai* Dolgozók Pártja Mözponli Vezeloségének és a Magyar Aépköztarsaság Mmiszteríanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (Folytatás a S. oldalról.) tosított pénzbeni és természet­beni fizetést kap. Ezenfelül a traktorvezető, a kombájnvezető, a munkagépke­zelő és a segédkombájnvezető a termelőszövetkezet zárszámadá­sakor minden elért munkaegység után olyan természetbeni és pénzbeni juttatásban részesüljön, amilyen mértékben az egy mun­kaegységre eső termelőszövetke­zeti jövedelem meghaladja a biztosított bért. A műszaknormáért járó mun­kaegység változatlan marad. Az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok földjein végzett munkáért a traktorvezető, a kom­bájnvezető, munkagépkezelő és a segédkombájnvezető a gépállo­mástól pénzbeni és természetbeni teljesítménybért kap. A munkagépkezelő és a segéd­kombájnvezető 70 százalékát kapja a traktor- és kombá.jnve- zető készpénzben és természet­beni megállapított bérének. A készpénzbért közvetlenül, a természetbeni bért az állami ter- ménybegyüjtő útján fizeti a gép- állomás. Az évi terményjárandó­ságot két részletben, minden év július 31-ig és november 30-ig kell kiadni. b) A gépjavításban résztvevő traktorvezetők és egyéb dolgozók bérét egész évben az ipari I. a. számú karbantartó tarifával kell elszámolni. c) A dolgozók érdekeltségének fokozása céljából új prémium- rendszert kell kidolgozni, figye- íemmel a termelőszövetkezetben síért eredményekre. d) A gépállomások állandó dol­gozóit társadalombiztosításban és Dsaládipótlékban kell részesíteni. e) 1954-ben 1000 brigádszállás rendbehozásához szükséges össze­get kell a költségvetés keretében előirányozni. Az állandó szállás­hellyel nem rendelkező brigádok részére a kohó- és gépipari mi­niszter gondoskodjék 1954—1956- ban 1000, egyenként legalább 8 személyes lakókocsi legyártásá­ról. irányítása és annak szervezete nem felel meg a követelményeknek. A legfőbb hiba az, hogy a mezőgaz­dasági szakemberek irodákban ül­nek, adminisztrációval vannak le­kötve és nem szervezik a terme­lést. A szakemberképzés színvonala és szűk speciaüzálúsa sem felel meg a mezőgazdasági termelés előtt álló feladatoknak. A mezőgazdaság állami irányí­tásában nagyfokú központosítás van, ami a helyi tanácso-k hatás­körét az utasítások továbbítására és végrehajtásának ellenőrzésére szűkítette le és egyben gúzsbakö- tötte a termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok, gépállomások kez­deményezését is. A központosítás túlliajtása következtében ti megyei, járási és községi tanácsok a mező- gazdaság helyi problémáit képtele­nek helyesen megoldani és a dol­gozók tömegeit bevonni a mező­gazdaság fejlesztése érdekében végzett munkába. , Mindez a mezőgazdasági szervek —- a földművelésügyi minisztérium, a megyei és a járási tanácsok me­zőgazdasági osztályainak — mér­téktelen felduzzasztására és az operatív vezetés helyett bürokra­tikus utasítások tömkelegére veze­tett. Emiatt a földművelésügyi mi­nisztériumban háttérbe szorult a mezőgazdaság állami irányításának egyik legfontosabb része: a szak­mai propagandamunka. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok legjobb 5. A traktorosok képzettségé­nek megjavítására az ipari tan­intézetekben alkalmazott képzési rendszerre kell áttérni. A trak- torgépészképzést, az ipari tanuló- képzés mintájára, 18 hónapos időtartammal kell megszervezni. 1954-ben 3000, 1955-ben 4000 fő 17—19 éves tanuló képzését kell megkezdeni. A kiképzetteknek a tanfolyamok elvégzése után a gépállomásokon legalább három évig kell szakmájukban dolgoz- niok. A földművelésügyi miniszter 1954-től kezdődően szervezzen hathónapos traktorosgépészképzö tanfolyamokat 22—26 éves dolgo­zók számára, akik katonai szol­gálatukat teljesítették és a trak­torvezetésben vagy szerelői mun­kában legalább egyéves tapasz­talattal rendelkeznek. Ezen a tanfolyamon évente 4000—4000 traktorvezetőt kell kiképezni. A műhelymunkások és a me­gyei gépjavító vállalatok szak­munkásainak utánpótlására az MTH irányítása alá tartozó ta­nulóképzés keretében traktormo­torszerelő, esztergályos és ko­vácshegesztő szakmunkásokat kell kiképezni. A traktoros- és szak­munkástanulók kiképzésük ideje alatt az ipari tanulókhoz hason­lóan ingyenes egyenruha- és mun­karuha juttatásban és ellátásban részesülnek. A gépállomások dolgozói ré­szére naponta az eddig megálla­pított hozzájárulással háromszori étkezést, ebből egyszer meleg étellel való ellátást kell biztosí­tani. Ha a szántóföldeken dol­gozó traktorosbrigádok részére a gépállomás az étkeztetést nem tudja biztosítani, a napi étkezési hozzájárulást 4 forintra kell fel­emelni. A traktorvezetők részére ön­költségi áron egyenruhát kell biz­tosítani. A gépállomás minden családfenntartó dolgozója részére háztáji földet kell adni. , A gépállomások dolgozói lakás- viszonyainak megjavítására az egyéni lakásépítkezés széleskörű fejlesztését ketl lehetővé tenni. 1954-ben a gépállomások telep­X. eredményeit á propaganda nem népszerűsíti, nem ismerteti azokat a módszereket, amelyek segítségé­vel az eredményeket elérték. Mind­ezeknek a hibáknak a gyökere első­sorban magában a földművelésügyi minisztériumban van, másodsorban a megyei és a járási mezőgazda- sági szerveknél. A mezőgazdasági tudományos munka is elmarad még a gyakorlat követelményeitől és elért eredmé­nyei sem terjedtek el a gyakor­latban. 1. A mezőgazdasági termelést irányító szervezetnek megjavítása érdekében az alábbi intézkedéseket kell tenni: a) A mezőgazdaság állami irá­nyításában a túlzott központosítást meg kell szűntetni. A földművelés­ügyi miniszter a termelés közvet­len irányításával kapcsolatos fel­adatok zömét adja át a helyi ta­nácsi és mezőgazdasági szerveknek, ugyanakkor fordítson nagyobb gondot ezek munkájának megjaví­tására. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló feladatok végrehajtását a helyi viszonyok fi­gyelembevételével. a megyei, a já­rási és a községi tanácsok szervez­zék meg, elsősorban a mezőgazdaság dolgozói kürtben végzett felvilá­gosító. mozgósító tevékenységük gyökeres megjavításával. Ebhez a tanácsok népművelési szervei és in­tézményei adjanak messzemenő se­gítséget. b) A gépállomások körzeti agro- nórnusi rendszerét meg kell szün­tetni, helyette létre kell hozni a termelőszövetkezetekbe, illetve a helyeinek közelében 500 szolgá­lati lakást kell építeni. 6. A vezetés színvonalának emelése érdekében: a) 1956-tól gépállomás igazga­tójává, főmérnökévé, főagronó- musává gépészmérnökök, illető­leg felsőfokú képzettséggel ren­delkező agronómusok nevezhetők ki. A gépjavító vállalatoknál fő­mérnökké csak egyetemi vég­zettséggel és megfelelő gyakorlat­tal rendelkező mérnököt lehet kinevezni. b) Azoknak a gépállomási igaz­gatóknak, akik szakképzettséggel nem rendelkeznek, de kellő hoz­záértéssel vezetik a gépállomást, segítséget kell nyújtani szak- képzettségük fokozására. c) 1954-ben az Agrártudományi Egyetem gépesítési karán vég­zettek közül 50, a Műszaki Egye­tem gépészmérnöki és gépgyártó­mérnöki karán végzettek közül 25—25 mérnököt, az ipar és a népgazdaság egyéb ágaiból 1934- ben további 50 mérnököt kell a mezőgazdaságba átirányítani. d) Á gépállomások vezető dol­gozóinak (igazgató, főmérnök, fő- agronómus, vezető könyvelő, ve­zető mechanikus, körzeti mecha­nikus, munkairányító) fizetését az iskolai végzettségtől, az eltöl­tött szolgálati évektől és a terv­feladat nagyságától függően kell megállapítani. e) A gépállomás irányító mun­kakörben működő vezető dolgo­zóit a gépállomási tervek túltel­jesítése, a magasabb termésátla­gok elérése alapján premizálni kell. 7. 1954—55-ben önkéntes je­lentkezés alapján az iparból a gépállomásokra és állami gaz­daságokba át kell irányítani mintegy 5000 tapasztalt, képzett szakmunkást részben a javító­üzemekbe, részben pedig trakto­rosgépésznek és kornbájnvezete- nek. A földművelésügyi miniszté­rium gor.doskcdjék ezeknek az ipari munkásoknak átképzéséről, illetve továbbképzéséről és elhe­lyezéséről. községekbe kihelyezett agronómusl hálózatot ügy, hogy egy agronó- musra általában 2509—3000 kát. hold szántóterület jusson. Az agio. nómusTKik, aki továbbra is a gép­állomás állományában marad —- elsősorban a termelőszövetkezetek munkáját kell elősegíteni, de ugyanakkor minden segítséget meg kell adni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára is. Le­hetőleg a 6C0—700 kát. holdnál nagyobb termelőszövetkezetekbe külön agronómust kell helyezni. Az ország főbb zöldség-, gyü­mölcs- és szőlőtermelő vidékein a gépállomásokat specializálni kell a kertészeti és szőlészeti munkálatok elvégzésére és ezekre a gépállo­másokra kertész és szőlész szakem­bereket kell beosztani. c) Minden járásban létre kell hozni egy úllattenyésztőállomásL amelynek fű feladata a törzsköny­vezés és az apaállatgazdálkodás. Az országos növényvédelmi szol­gálatot decentralizálni kell és létra keil hozni 37 növény védőállom ást, melyek ellátják az állami felada­tot képező védekezést (burgonya­bogár, amerikai fehér szövőlepke stb.), és segítséget nyújtanak a termelőknek a pajzstetvek és más kártevők elleni védekezésben. Megyénként öntözési és talajja­vítási állomásokat kell létesíteni és feladatukká kell tenni a belső ön- tözőtelepek megépítését, a talajja­vítás elvégzését. d) A földművelésügyi miniszté­rium az eddiginél nagyobb gondot fordítson a szakmai propagandára. Meg kell javítani az írásos propa­Randa szakmai színvonalát, világo­sabbá kell tenni nyelvezetét, a kiadványok készítése során figye­lembe Kell venni az egyes tájak adottságait. A népművelési minisz­ter a földművelésügyi miniszterrel együtt növelje a mezőgazdasági oktatói- és dokumentumfiimek, film. hiradőbetétek és hangfelvételek számát A hároméves téli mező- gazdasági tanfolyamokat be kell illeszteni az állami szakoktatás szervezetébe és a tan-folyamot vég­zettek kapják meg az „Arany-, il­letve Ezüstkalászos földműves”-jel­vényt. A mezőgazdasági szakkörök se­gítségével tömegméretűvé kell tenni a mezőgazdasági kísérletezést és a korszerű termelési eljárások alkal­mazását. A szakkörök működésé­hez szükséges anyagi eszközöket állami támogatással kell biztosí­tani. A Micsurin Agrártudományi Egyesület tevékenységét ki kell ter­jeszteni és feladatává kell tenni a mezőgazdasági Ismeretek társadal­mi úton való elterjesztését. A földművelésügyi miniszter az I9Ő4. évtől kezdve évente szervezze meg a hagyományos országos me- zőgazdaság! kiállítást és tenyész­állat vásárt Budapesten, s emellett az elmúlt évek jő tapasztalatai alapján évente rendezzen megyén­ként is vásárral egybekötött mező- gazdasági kiállításokat. Rá kell térni arra a rendszerre, hogy a kiállításokon írnok a termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok vehessenek részt, akik az előző gazdasági évben jó termelési eredményt értek el. e) A dolgozó parasztok körében népszerű „Szabad Föld” nyújtson még több szakmai segítséget a me­zőgazdasági termelés fejlesztéséhez. 2. Mezőgazdasági oktatásunk hi­báinak kiküszöbölésére az alábbi intézkedéseket kell tenni: a) 1954 őszén újból meg kell nyitni — az 1953. év őszén meg­nyílt Debreceni Mezőgazdasági Aka­démiához hasonló szervezettel — a Keszthelyi és a Magyaróvári Mező­gazdasági Akadémiát. b) A mezőgazdaságban dolgozó műszaki káderszükséglet biztosí­tására és a tanítási színvonal eme­lése érdekében az Agráregyetem gépesítési karát önálló Mezőgazda- sági Gépészmérnöki Főiskolává kell szervezni. 3. A mezőgazdasági és műszaki szakembereket nagy számban kell a mezőgazdaság közvetlen szerve­zésére és vezetésére küldeni. Szá­mukra fokozott megbecsülést, szo­ciális és anyagi helyzetük megjaví­tását kell biztosítani. a) A földművelésügyi miniszté­rium Irányító apparátusából és vál­lalataiból — az egyetemről most kikerülő fiatal szakemberekkel együtt — 2000, a népgazdaság egyéb ágazataiból, elsősorban a be- gyűjtési és a kereskedelmi vállala­toktól 1000 mezőgazdasági szakem­bert kell 195-1 első felében a ter­melést közvetlen irányító munka­helyekre ; a helyi tanácsokhoz, a gépállomásokra, valamint állatte- ny észt fei és talaj javítási állomá­sokra irányítani. b) A szakemberek átcsoportosí­tását önkéntes jelentkezés alapján kell megszervezni. A földművelés­ügyi miniszter írjon ki pályázatot mindazokra az állásokra, amelyek az átcsoportosítás során betöltésre kerülnek. A városokból falura ki­költöző szakemberek számára há­romhavi fizetésüknek megfelelő összeget kell folyósítani ős az át­költözést költségeiket nteg kell té­ríteni. A földművelésügyi minisz­ter biztosítson a kiköltözött szakemberek részére megfelelő lakásokat, lakások vásárlása, hely­reállítása és építése útján. A há­romhavi fizetésnek megfelelő ösz- szeg fedezésére mintegy 5 millió forintot, a lakások biztosítására pedig - az 1954. évtől kezdődően évente 20 millió forintot kell a földművelésügyi miniszter rendel­kezésére bocsátani; ' c) A mezőgazdasági szakemberek rendkívül káros munkahelyváltoz. tatásának megszüntetése végett azt a célt kell kitűzni, hogy a mező- gazdasági szakemberek hosszú éve-, ken keresztül végeznék ugyanabban a gazdaságban vagy községben munkájukat, mert ez az előfeltétele annak, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően a legmagasabb ter­mést érjék el. A hosszú ideig egy helyen dolgozó, jó eredményeket el­ért mezőgazdasági szakemberek fizetését — a szolgálati idő figye­lembevételével — az átlagnál ma­gasabbra kell emelni és az elért jó eredmények alapján prémiumban keli részesíteni. d) A földművelésügyi miniszter biztosítsa,, hogy a mezőgazdasági szakemberek rendszeres továbbkép­zésiben részesüljenek. A Gödöllői Agrárügyétől» mellett a mezőgazda- sági szakembereik továbbképzésére külön kart kell létesíteni és felada­tává kell tenni 2—6 hónapig tartó továbbképző tanfolyamok szerve- zését. A mezőgazdasági szakemberek utánpótlásának biztosítása céljá­ból 1954-től kezdve a technikumo­kat végzetteket egy évre gyakor­noknak kell beosztani a gépállo­mások, állami gazdaságok, állatte­nyésztő állomások agronómusai, il­letve állattenyésztői mellé. 1954 március 1-ig 1500 gyakor­nokot kell beállítani, emellett ki kell mondani, hogy a főiskolát, il­letve technikumot végzett mezőgaz­dasági szakemberek az iskola el­végzése után legalább 3 évig ter­melőmunkában kötelesek dolgozni. 4. A mezőgazdasági tudományos kutatómunka továbbfejlesztése ér­dekében a Tudományos Akadémia, a földművelésügyi minisztérium és a tudományos intézmények a kö. vetkező elveket kövessék: a) A mezőgazdasági termelés színvonala gyorsiitemű emelése ér­dekében az alábbi feladatok meg­oldását kell a tudományos kutató intézmények feladatává tenni: Talaja i ti k term ékeny ségének gyorsütemü helyreállítása érdeké­ben ki kell dolgozni a legfontosabb termelési tájak vetésforgó, trágyá- zási és talajmüvelési rendszerét, amely a száraz években is biztosít állandó és bő termést. A legfontosabb gabona termelési tájaikon való termelésre az eddi­gieknél lényegesen termökópesebb, biztosabban termő, kiváló minő­ségű új gabonafajtákat, elsősorban búzafajtákat kell előállítani fe ki kell dolgozni ezek nagy termést biztosító termelési eljárását. Állít­sanak elő továbbá rövidebb te­nyészidejű, bőven termő knkorica- fajIákat, hogy ezáltal kukorica után is korábban lehessen vetni az őszibúzát. Az állattenyésztés takarmány, alapjának megteremtése érdekében a jellegzetes tájakra öntözéses és száraz gazdálkodási viszonyok fi­gyelembevételével ki kell dolgozni a folyamatos takarmányellátás rendszerét és a takarmánynövények termelési eljárását. Az állattenyésztési kutatás első feladatává kell fenni a takarmányo- zási módszerek fejlesztését, a hoza­mok növelését, a meglévő állatfaj­ták tökéletesítését, valamint a lürzstenyészetek szükséges mértékű továbbfejlesztését. (A határosat befejező részét hol­napi számunkban közöljük.) SZASOLCS-SZATMÁRI Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadór Varira Sándor Szerkesztősig: Nyfrccvhá.'.a ■ (I- -l' 5 'latit. 14-70 11-71 11-76 Kiadóhivatal • N víreevháza Zsdánov-utea 1. — Telefon: 50-00 'zabolcs-Szatmármogyei Nyomdáin-'- Válialat. Nyíregyháza. Dózsa GsTrsr-ntou 5. szám. FuieJóa vazkió- .Szitást» Jazsel A mezőgazdasági szervek irányításának megfavífá ár ól; a mezőgazdasági szakemberek bevonásáról a termelés közvcílen irányításába; a szakoktatás és a tudományos munka megjavításáról A mezőgazdasági termelés állami csoKSBMmm £9

Next

/
Oldalképek
Tartalom