Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)
1953-12-24 / 302. szám
NÉPLAP J953 DECEMBER 24, CSÜTÖRTÖK A Slagjai* Dolgozók Pártja Mözponli Vezeloségének és a Magyar Aépköztarsaság Mmiszteríanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (Folytatás a S. oldalról.) tosított pénzbeni és természetbeni fizetést kap. Ezenfelül a traktorvezető, a kombájnvezető, a munkagépkezelő és a segédkombájnvezető a termelőszövetkezet zárszámadásakor minden elért munkaegység után olyan természetbeni és pénzbeni juttatásban részesüljön, amilyen mértékben az egy munkaegységre eső termelőszövetkezeti jövedelem meghaladja a biztosított bért. A műszaknormáért járó munkaegység változatlan marad. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjein végzett munkáért a traktorvezető, a kombájnvezető, munkagépkezelő és a segédkombájnvezető a gépállomástól pénzbeni és természetbeni teljesítménybért kap. A munkagépkezelő és a segédkombájnvezető 70 százalékát kapja a traktor- és kombá.jnve- zető készpénzben és természetbeni megállapított bérének. A készpénzbért közvetlenül, a természetbeni bért az állami ter- ménybegyüjtő útján fizeti a gép- állomás. Az évi terményjárandóságot két részletben, minden év július 31-ig és november 30-ig kell kiadni. b) A gépjavításban résztvevő traktorvezetők és egyéb dolgozók bérét egész évben az ipari I. a. számú karbantartó tarifával kell elszámolni. c) A dolgozók érdekeltségének fokozása céljából új prémium- rendszert kell kidolgozni, figye- íemmel a termelőszövetkezetben síért eredményekre. d) A gépállomások állandó dolgozóit társadalombiztosításban és Dsaládipótlékban kell részesíteni. e) 1954-ben 1000 brigádszállás rendbehozásához szükséges összeget kell a költségvetés keretében előirányozni. Az állandó szálláshellyel nem rendelkező brigádok részére a kohó- és gépipari miniszter gondoskodjék 1954—1956- ban 1000, egyenként legalább 8 személyes lakókocsi legyártásáról. irányítása és annak szervezete nem felel meg a követelményeknek. A legfőbb hiba az, hogy a mezőgazdasági szakemberek irodákban ülnek, adminisztrációval vannak lekötve és nem szervezik a termelést. A szakemberképzés színvonala és szűk speciaüzálúsa sem felel meg a mezőgazdasági termelés előtt álló feladatoknak. A mezőgazdaság állami irányításában nagyfokú központosítás van, ami a helyi tanácso-k hatáskörét az utasítások továbbítására és végrehajtásának ellenőrzésére szűkítette le és egyben gúzsbakö- tötte a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások kezdeményezését is. A központosítás túlliajtása következtében ti megyei, járási és községi tanácsok a mező- gazdaság helyi problémáit képtelenek helyesen megoldani és a dolgozók tömegeit bevonni a mezőgazdaság fejlesztése érdekében végzett munkába. , Mindez a mezőgazdasági szervek —- a földművelésügyi minisztérium, a megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak — mértéktelen felduzzasztására és az operatív vezetés helyett bürokratikus utasítások tömkelegére vezetett. Emiatt a földművelésügyi minisztériumban háttérbe szorult a mezőgazdaság állami irányításának egyik legfontosabb része: a szakmai propagandamunka. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok legjobb 5. A traktorosok képzettségének megjavítására az ipari tanintézetekben alkalmazott képzési rendszerre kell áttérni. A trak- torgépészképzést, az ipari tanuló- képzés mintájára, 18 hónapos időtartammal kell megszervezni. 1954-ben 3000, 1955-ben 4000 fő 17—19 éves tanuló képzését kell megkezdeni. A kiképzetteknek a tanfolyamok elvégzése után a gépállomásokon legalább három évig kell szakmájukban dolgoz- niok. A földművelésügyi miniszter 1954-től kezdődően szervezzen hathónapos traktorosgépészképzö tanfolyamokat 22—26 éves dolgozók számára, akik katonai szolgálatukat teljesítették és a traktorvezetésben vagy szerelői munkában legalább egyéves tapasztalattal rendelkeznek. Ezen a tanfolyamon évente 4000—4000 traktorvezetőt kell kiképezni. A műhelymunkások és a megyei gépjavító vállalatok szakmunkásainak utánpótlására az MTH irányítása alá tartozó tanulóképzés keretében traktormotorszerelő, esztergályos és kovácshegesztő szakmunkásokat kell kiképezni. A traktoros- és szakmunkástanulók kiképzésük ideje alatt az ipari tanulókhoz hasonlóan ingyenes egyenruha- és munkaruha juttatásban és ellátásban részesülnek. A gépállomások dolgozói részére naponta az eddig megállapított hozzájárulással háromszori étkezést, ebből egyszer meleg étellel való ellátást kell biztosítani. Ha a szántóföldeken dolgozó traktorosbrigádok részére a gépállomás az étkeztetést nem tudja biztosítani, a napi étkezési hozzájárulást 4 forintra kell felemelni. A traktorvezetők részére önköltségi áron egyenruhát kell biztosítani. A gépállomás minden családfenntartó dolgozója részére háztáji földet kell adni. , A gépállomások dolgozói lakás- viszonyainak megjavítására az egyéni lakásépítkezés széleskörű fejlesztését ketl lehetővé tenni. 1954-ben a gépállomások telepX. eredményeit á propaganda nem népszerűsíti, nem ismerteti azokat a módszereket, amelyek segítségével az eredményeket elérték. Mindezeknek a hibáknak a gyökere elsősorban magában a földművelésügyi minisztériumban van, másodsorban a megyei és a járási mezőgazda- sági szerveknél. A mezőgazdasági tudományos munka is elmarad még a gyakorlat követelményeitől és elért eredményei sem terjedtek el a gyakorlatban. 1. A mezőgazdasági termelést irányító szervezetnek megjavítása érdekében az alábbi intézkedéseket kell tenni: a) A mezőgazdaság állami irányításában a túlzott központosítást meg kell szűntetni. A földművelésügyi miniszter a termelés közvetlen irányításával kapcsolatos feladatok zömét adja át a helyi tanácsi és mezőgazdasági szerveknek, ugyanakkor fordítson nagyobb gondot ezek munkájának megjavítására. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló feladatok végrehajtását a helyi viszonyok figyelembevételével. a megyei, a járási és a községi tanácsok szervezzék meg, elsősorban a mezőgazdaság dolgozói kürtben végzett felvilágosító. mozgósító tevékenységük gyökeres megjavításával. Ebhez a tanácsok népművelési szervei és intézményei adjanak messzemenő segítséget. b) A gépállomások körzeti agro- nórnusi rendszerét meg kell szüntetni, helyette létre kell hozni a termelőszövetkezetekbe, illetve a helyeinek közelében 500 szolgálati lakást kell építeni. 6. A vezetés színvonalának emelése érdekében: a) 1956-tól gépállomás igazgatójává, főmérnökévé, főagronó- musává gépészmérnökök, illetőleg felsőfokú képzettséggel rendelkező agronómusok nevezhetők ki. A gépjavító vállalatoknál főmérnökké csak egyetemi végzettséggel és megfelelő gyakorlattal rendelkező mérnököt lehet kinevezni. b) Azoknak a gépállomási igazgatóknak, akik szakképzettséggel nem rendelkeznek, de kellő hozzáértéssel vezetik a gépállomást, segítséget kell nyújtani szak- képzettségük fokozására. c) 1954-ben az Agrártudományi Egyetem gépesítési karán végzettek közül 50, a Műszaki Egyetem gépészmérnöki és gépgyártómérnöki karán végzettek közül 25—25 mérnököt, az ipar és a népgazdaság egyéb ágaiból 1934- ben további 50 mérnököt kell a mezőgazdaságba átirányítani. d) Á gépállomások vezető dolgozóinak (igazgató, főmérnök, fő- agronómus, vezető könyvelő, vezető mechanikus, körzeti mechanikus, munkairányító) fizetését az iskolai végzettségtől, az eltöltött szolgálati évektől és a tervfeladat nagyságától függően kell megállapítani. e) A gépállomás irányító munkakörben működő vezető dolgozóit a gépállomási tervek túlteljesítése, a magasabb termésátlagok elérése alapján premizálni kell. 7. 1954—55-ben önkéntes jelentkezés alapján az iparból a gépállomásokra és állami gazdaságokba át kell irányítani mintegy 5000 tapasztalt, képzett szakmunkást részben a javítóüzemekbe, részben pedig traktorosgépésznek és kornbájnvezete- nek. A földművelésügyi minisztérium gor.doskcdjék ezeknek az ipari munkásoknak átképzéséről, illetve továbbképzéséről és elhelyezéséről. községekbe kihelyezett agronómusl hálózatot ügy, hogy egy agronó- musra általában 2509—3000 kát. hold szántóterület jusson. Az agio. nómusTKik, aki továbbra is a gépállomás állományában marad —- elsősorban a termelőszövetkezetek munkáját kell elősegíteni, de ugyanakkor minden segítséget meg kell adni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára is. Lehetőleg a 6C0—700 kát. holdnál nagyobb termelőszövetkezetekbe külön agronómust kell helyezni. Az ország főbb zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelő vidékein a gépállomásokat specializálni kell a kertészeti és szőlészeti munkálatok elvégzésére és ezekre a gépállomásokra kertész és szőlész szakembereket kell beosztani. c) Minden járásban létre kell hozni egy úllattenyésztőállomásL amelynek fű feladata a törzskönyvezés és az apaállatgazdálkodás. Az országos növényvédelmi szolgálatot decentralizálni kell és létra keil hozni 37 növény védőállom ást, melyek ellátják az állami feladatot képező védekezést (burgonyabogár, amerikai fehér szövőlepke stb.), és segítséget nyújtanak a termelőknek a pajzstetvek és más kártevők elleni védekezésben. Megyénként öntözési és talajjavítási állomásokat kell létesíteni és feladatukká kell tenni a belső ön- tözőtelepek megépítését, a talajjavítás elvégzését. d) A földművelésügyi minisztérium az eddiginél nagyobb gondot fordítson a szakmai propagandára. Meg kell javítani az írásos propaRanda szakmai színvonalát, világosabbá kell tenni nyelvezetét, a kiadványok készítése során figyelembe Kell venni az egyes tájak adottságait. A népművelési miniszter a földművelésügyi miniszterrel együtt növelje a mezőgazdasági oktatói- és dokumentumfiimek, film. hiradőbetétek és hangfelvételek számát A hároméves téli mező- gazdasági tanfolyamokat be kell illeszteni az állami szakoktatás szervezetébe és a tan-folyamot végzettek kapják meg az „Arany-, illetve Ezüstkalászos földműves”-jelvényt. A mezőgazdasági szakkörök segítségével tömegméretűvé kell tenni a mezőgazdasági kísérletezést és a korszerű termelési eljárások alkalmazását. A szakkörök működéséhez szükséges anyagi eszközöket állami támogatással kell biztosítani. A Micsurin Agrártudományi Egyesület tevékenységét ki kell terjeszteni és feladatává kell tenni a mezőgazdasági Ismeretek társadalmi úton való elterjesztését. A földművelésügyi miniszter az I9Ő4. évtől kezdve évente szervezze meg a hagyományos országos me- zőgazdaság! kiállítást és tenyészállat vásárt Budapesten, s emellett az elmúlt évek jő tapasztalatai alapján évente rendezzen megyénként is vásárral egybekötött mező- gazdasági kiállításokat. Rá kell térni arra a rendszerre, hogy a kiállításokon írnok a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok vehessenek részt, akik az előző gazdasági évben jó termelési eredményt értek el. e) A dolgozó parasztok körében népszerű „Szabad Föld” nyújtson még több szakmai segítséget a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. 2. Mezőgazdasági oktatásunk hibáinak kiküszöbölésére az alábbi intézkedéseket kell tenni: a) 1954 őszén újból meg kell nyitni — az 1953. év őszén megnyílt Debreceni Mezőgazdasági Akadémiához hasonló szervezettel — a Keszthelyi és a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémiát. b) A mezőgazdaságban dolgozó műszaki káderszükséglet biztosítására és a tanítási színvonal emelése érdekében az Agráregyetem gépesítési karát önálló Mezőgazda- sági Gépészmérnöki Főiskolává kell szervezni. 3. A mezőgazdasági és műszaki szakembereket nagy számban kell a mezőgazdaság közvetlen szervezésére és vezetésére küldeni. Számukra fokozott megbecsülést, szociális és anyagi helyzetük megjavítását kell biztosítani. a) A földművelésügyi minisztérium Irányító apparátusából és vállalataiból — az egyetemről most kikerülő fiatal szakemberekkel együtt — 2000, a népgazdaság egyéb ágazataiból, elsősorban a be- gyűjtési és a kereskedelmi vállalatoktól 1000 mezőgazdasági szakembert kell 195-1 első felében a termelést közvetlen irányító munkahelyekre ; a helyi tanácsokhoz, a gépállomásokra, valamint állatte- ny észt fei és talaj javítási állomásokra irányítani. b) A szakemberek átcsoportosítását önkéntes jelentkezés alapján kell megszervezni. A földművelésügyi miniszter írjon ki pályázatot mindazokra az állásokra, amelyek az átcsoportosítás során betöltésre kerülnek. A városokból falura kiköltöző szakemberek számára háromhavi fizetésüknek megfelelő összeget kell folyósítani ős az átköltözést költségeiket nteg kell téríteni. A földművelésügyi miniszter biztosítson a kiköltözött szakemberek részére megfelelő lakásokat, lakások vásárlása, helyreállítása és építése útján. A háromhavi fizetésnek megfelelő ösz- szeg fedezésére mintegy 5 millió forintot, a lakások biztosítására pedig - az 1954. évtől kezdődően évente 20 millió forintot kell a földművelésügyi miniszter rendelkezésére bocsátani; ' c) A mezőgazdasági szakemberek rendkívül káros munkahelyváltoz. tatásának megszüntetése végett azt a célt kell kitűzni, hogy a mező- gazdasági szakemberek hosszú éve-, ken keresztül végeznék ugyanabban a gazdaságban vagy községben munkájukat, mert ez az előfeltétele annak, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően a legmagasabb termést érjék el. A hosszú ideig egy helyen dolgozó, jó eredményeket elért mezőgazdasági szakemberek fizetését — a szolgálati idő figyelembevételével — az átlagnál magasabbra kell emelni és az elért jó eredmények alapján prémiumban keli részesíteni. d) A földművelésügyi miniszter biztosítsa,, hogy a mezőgazdasági szakemberek rendszeres továbbképzésiben részesüljenek. A Gödöllői Agrárügyétől» mellett a mezőgazda- sági szakembereik továbbképzésére külön kart kell létesíteni és feladatává kell tenni 2—6 hónapig tartó továbbképző tanfolyamok szerve- zését. A mezőgazdasági szakemberek utánpótlásának biztosítása céljából 1954-től kezdve a technikumokat végzetteket egy évre gyakornoknak kell beosztani a gépállomások, állami gazdaságok, állattenyésztő állomások agronómusai, illetve állattenyésztői mellé. 1954 március 1-ig 1500 gyakornokot kell beállítani, emellett ki kell mondani, hogy a főiskolát, illetve technikumot végzett mezőgazdasági szakemberek az iskola elvégzése után legalább 3 évig termelőmunkában kötelesek dolgozni. 4. A mezőgazdasági tudományos kutatómunka továbbfejlesztése érdekében a Tudományos Akadémia, a földművelésügyi minisztérium és a tudományos intézmények a kö. vetkező elveket kövessék: a) A mezőgazdasági termelés színvonala gyorsiitemű emelése érdekében az alábbi feladatok megoldását kell a tudományos kutató intézmények feladatává tenni: Talaja i ti k term ékeny ségének gyorsütemü helyreállítása érdekében ki kell dolgozni a legfontosabb termelési tájak vetésforgó, trágyá- zási és talajmüvelési rendszerét, amely a száraz években is biztosít állandó és bő termést. A legfontosabb gabona termelési tájaikon való termelésre az eddigieknél lényegesen termökópesebb, biztosabban termő, kiváló minőségű új gabonafajtákat, elsősorban búzafajtákat kell előállítani fe ki kell dolgozni ezek nagy termést biztosító termelési eljárását. Állítsanak elő továbbá rövidebb tenyészidejű, bőven termő knkorica- fajIákat, hogy ezáltal kukorica után is korábban lehessen vetni az őszibúzát. Az állattenyésztés takarmány, alapjának megteremtése érdekében a jellegzetes tájakra öntözéses és száraz gazdálkodási viszonyok figyelembevételével ki kell dolgozni a folyamatos takarmányellátás rendszerét és a takarmánynövények termelési eljárását. Az állattenyésztési kutatás első feladatává kell fenni a takarmányo- zási módszerek fejlesztését, a hozamok növelését, a meglévő állatfajták tökéletesítését, valamint a lürzstenyészetek szükséges mértékű továbbfejlesztését. (A határosat befejező részét holnapi számunkban közöljük.) SZASOLCS-SZATMÁRI Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadór Varira Sándor Szerkesztősig: Nyfrccvhá.'.a ■ (I- -l' 5 'latit. 14-70 11-71 11-76 Kiadóhivatal • N víreevháza Zsdánov-utea 1. — Telefon: 50-00 'zabolcs-Szatmármogyei Nyomdáin-'- Válialat. Nyíregyháza. Dózsa GsTrsr-ntou 5. szám. FuieJóa vazkió- .Szitást» Jazsel A mezőgazdasági szervek irányításának megfavífá ár ól; a mezőgazdasági szakemberek bevonásáról a termelés közvcílen irányításába; a szakoktatás és a tudományos munka megjavításáról A mezőgazdasági termelés állami csoKSBMmm £9