Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-15 / 294. szám

1953 DECEMBER 15, KEDD N ß p ,\ p A Koreai Egységes Demokratifeus Hazafias Arcvonal Központi Bizottságának jelentése oz amerikaiak kegyetlenkedéseiről Phenjan, (TASZSZ). A ..Koreai Központi Távirati Iroda” közli a Koreai Egységes Demokratikus Ha. zíifias Arcvona] Központi Bizottsá­gának jelentését az amerikai agresszoroknak a koreai néphadse­reg hadifogoly katonáival és tiszt­jei vet szentben elkövetett gaztettei­ről. Az amerikai beavatkozók — ál­lapítja meg .a, jelentés — durván megsértve a nemzetközi jog általá­nosan elismert szabályait, Koreá­ban a történelemben eddig példa női ktil álló gaztetteket követtek el. A Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal1 Központi Bizott­sága leveleket kapott hazatelepített hadifoglyoktól. A levelek ismerte­tik az amerikai, táborokban elkö­vetett hallatlan rémtetteket. A központ bizottság beható nyomozd-’ sok alapján megállapította, hogy egyetlen olyan amerikai ellenőrzés alatt álló tábor .sincs, almi ne gyil­kolták volna tömegesen a hadi- foglyokat s rre követtek volna el veliik szemben erőszakoskodásokat. AZi amerikai agresszorok a ko- veal néphadsereg hadifogoly kato­náinak és tisztjelnek meggyilkold- Sára a legembertelenebb eszközöket alkalmazták. A .gaztetteknek mész- .szemenő katonai és jiolitikai céljai vannak. Az amerikaiak fenyegeté­sekkel és gyilkosságokkal erőszako­| san tartották vissza a hádifoglyo- ! kát és arra kény szeri tettek őket. j hogy lemondjanak a hazatérésről. Ezután ágy út öl tel ékül a li£zin.imi- j nista bandának adták át ő4iet. Az amerikaiak a hadifoglyok kö- zött féktelen propagandát folytat­tak, a hadifoglyok testére erőszak­kal provokációs feliratokat és raj­zokat tetováltak. Az amerikaiak gaztetteit bizo- nyos jellegzetes szakaszokra lehet osztani. A gaztettek első szakasza az Üir.O decemberétől az 1931 februárjáig terjedő időre esik. Az amerikaiak ekkor készítették elő a hadifoglyok erőszakos visszatartását. Ugyan­ebben az időszakban az amerikaiak arra használták fel a hadifoglyo­kat, hogy különböző harci eszközö­ket próbáljanak ki rajtuk. Az 1951 február elejétől — ami- kőris a koreai hadifoglyokat Ko- csedo-szigetére kezdték áttelepíteni — 1952 júliusáig terjedő idősza­kot az jellemzi, hogy gyakoribbá váltak a koreai néphadsereg hadi­fogoly katonáival szemben elköve­tett gyilkosságok és véres ru-egtorl fi­sok. Az 1952 júliusától egészen a ha­difoglyok visszatelepítésének kez­detéig terjedő idő az amerikai gaz- tettek harmadik szakasza. 1952 jú­liusában az amerikaiak agitációt kezdtek a hadifoglyok között, hog.v a hazatérésükről való lemondásra kényszert illessék őket. Miután azonban látták, hogy semmiféle propagandával nem tudják meg­lő mi a hadifoglyokat, a 1 oirbestia- lisabb kínzásokhoz, erőszakunk odú- sokhoz folyamodtak és minden ere­jüket latba vetették, hogy « hadi­foglyok hazatérését megakadályoz- zák. Ezt a szakaszt a táborokban folytatott féktelen terror, a hadi­foglyok tömeges legyük olása és kíuzása jellemzi. A. hadifoglyokkal szemben elkö­vetett erőszakoskodásokat és gaz­tetteket nem lehet egye.« amerikai ka 1 on á k véle ti en mer én y let ein ek tulajdonítani. Ellenkezőleg. Ezeket az erőszakoskodásokat és gaztette­ket gondosan előkészítették, kidől- gozták és pontos terv szerint haj­tották végre. A gaztettekben nagy katonai alakulatok vetlek részt, amelyeket e célra külön kiképeztek. A gaztettek méreteiről tanúskodik, hogy egyedül a hazatelepített hadi­foglyok által rendelkezésre bocsá­tott adatok szerint, a koreai nép- hadsereg kötelékébe tartozó meg­gyilkolt hadifoglyok száma meg­haladja a harmincháromezerlia tszá­za t. A sebesültek ós megcsonkítod tak száma sok tízezerre tehető. Gyűlés Párizsban a francia-szovjet szerződés megkötésének kilencedik évfordulója alkalmából Párizs, (TASZSZ.) December 13-án a Francia-Szovjet Társaság szervezésében gyűlést tartottak Párizsban a francia-szovjet szö­vetségi és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés megkötésének 9. évfordulója alkalmából. A gyűlés elnökségében Petit tábornok, Weil-Halle professzor, a francia orvostudományi akadémia tagja és Fernand Grenier, a Francia- Szovjet Társaság alelnöke, Alain Le Leap, a CGT főtitkára, továb­bá Jean Richard, Bioch asszony, valamint az ország demokratikus közvéleményének képviselői fog­laltak helyet. A gyűlésen jelen volt Sz. A. Vinogradov, a Szov­jetunió franciaországi nagykö­vete. Nixon tárgyait Libia királyával (MTI.) A londoni rádió közli, hogy Nixon, amerikai alelr.ök va­sárnap megbeszélést folytatott Bengáziában Líbia királyával. Nixon kijelentette, hogy az Egye­sült Államok hosszúlejáratú kato- nai vonatkozású szerződést kíván kötni Líbiával. tNagvcserkesz az őszi mél Nagycserkesz községhez 17 ta­nyabokor tartozik. Nem könnyű egy ilyen tanyavilágban a köz­ségi tanács munkája, mivel több kilométerre vannak a házak, á tanya-bokrok egymáshoz. A köz­ségi tanács tagjainak jó munkája biztosítja a tanyabokrok és a község kapcsolatát. Minden ta­nyán van tanácstag, aki gyűlése­ken beszéli meg a legfontosabb mezőgazdasági munkákat és a minisztertanács határozatait. így volt ez az őszi mélyszántás meg­kezdése előtt is. A nagycserkeszi dolgozó parasztok a betakarítási munkákban is példát mutattak. példát mutat yszántásban Az őszi mélyszántás előnyeit is ismerik, éppen ezért az elvégzésé­ben sem maradnak el. Több dol­gozó paraszt, — mint például Po- koreczki András összefogott szom­szédjával, — vagy rokonával, só­gorával és 4 tehénnel szántottak, hogy minél mélyebben megfor­gathassák a földet. Nagycserkesz község egyénileg dolgozó paraszt­jai eddig már 83 százalékát elvé­gezték az őszi mélyszántásnak.— Decsi Mihály 7 holdas dolgozó paraszt, Márföldi András 6 hol­das dolgozó paraszt és még so­kan már befejezték az őszi mély­szántást. Fogadás a prágai szovjet nagykövetségen a szovje;- csehszlovák szerződés évfordulója alkalmából Prága, (TASZSZ) A. J. Bogomo­lov, a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete december 13-án fo­gadást adott a szovjet-csehszlovák barátsági, kölcsönös segélynyúj­tási és háború utáni együttműkö­dési szerzdés aláírásának 10. év­fordulója alkalmából. Totó ütr A sportfogadási osztály közli, hogy a december 20-i TOTO-szel- vényen szereplő Bp. Honvéd—VL. Sortex mérkőzést törölték s így helyette az első pótmérkőzés eredménye számít a 12 találatos szelvénybe. 8iáj<>agiiiii*ö terrorislák bandája a Budapesti Megyei Bíróság előtt A Budapesti Megyei Bíróság I Jónás Béla-tanácsa pénteken és I szombaton demokrácia ellen szer- I vezkedő, rágalmazó terroristák | bandájának bűnügyét tárgyalta. Zudar Endre, a banda vezetője, I A kihallgatott tanuk vallomása | mindenben alátámasztotta a vádat. Dl. Zolnai László segédervos ; elmondotta: több mint hatvan rá­galmazó levelet kapott ő és kör­nyezete. Dr. Nánási Iván tisza­|még egyetemi hallgató korában, 11952 elején népi demokrácia clle- j nes szervezkedést kezdeménye­zett. Terveinek végrehajtásában segítőtársai voltak: felesége, to­vábbá Pálfay Gábor, Jeney Lász­ló, Bársony Béla és Luka Bászló orvostanhallgatók. A vádlottak a népi demokráciához hű dolgozó­kat fasiszta módszerekkel, külön­böző bűncselekmények elköveté­sével rágalmazták meg munka­helyükön, társadalmi és állami szervek előtt. Többszáz névtelen levelet, rágalmazó feljelentést szerkesztettek azzal a céllal, hogy becsületes embereknek kellemet­lenséget okozzanak és közöttük elégedetlenséget szítsanak népi demokratikus rendszerünkkel szemben. Fasiszta röpiratokat szerkesztettek és terjesztettek, ugyanakkor azokat a becsületes dolgozókat jelentették fel a röp- iratok terjesztése miatt, akiknek címére azokat elküldték. Áldozataikat a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből szemelték ki. Volt közöttük kiskereskedő, mérnök, Közért-alkalmazott, nyug­díjazott őrnagy, orvos és orvos- tanhallgató. Emellett Zudar és j bűntársai később azt tervezték, j hogy fertőző betegségeket terjesz- tenek el a dolgozók között. Ebből | a célból Zudar egyik bűntársát, j Pálfay Gábort megbízta, hogy sze- I rezzen baktériumokkal fertőzött j anyagot. A déli összekötő vasúti híd felrobbantását és több gyújtogatást is tervbevettek. Zudar Endre beismerte bűnös­ségét. Az elnök sorra mutatta fel a rágalmazó fel jelentések, levelek tömegét. A vádlott elismerte, hogy ezeket ő írta. Bevallotta azt, is, hogy összesen mintegy 50 em­bert rágalmazott meg, a leglcü- ! iönfélébb vádakkal: népi demo- j krácia ellenes szervezkedéssel, ! valutaüzérkedéssel, fegyverrejte- j getéssel stb. Beismerte azt is, (hogy fertőző betegségeket akar- | tak terjeszteni a dolgozók között baktériumok útján. Sokat hallgat­ta a nyugati rádiók rémhíreit és arra számított, hogy — mint mon­dotta — „meg fog változni a helyzet, amerikai és jugoszláv csapatok bevonulnak ide” s erre az időre érdemeket akart szerez­ni magának. Zudar Endre bűntársai is va­lamennyien elismerték bűnössé­güket. Pálfay Gábor bevallotta: tervbevették, hogy a dolgozók kö­zött dizentéria-, influenza-, tifusz- és lépfene-baktériumokat terjesz­tenek el. Jeney László arról val­lott: fegyverek gyűjtését és a déli összekötő vasúti híd felrob­bantását javasolta. Bársony Béla, Luka László és Zudar Endréné is beismerő val­lomást tettek. nánai körzeti orvos arról valiotl: magzatelhajtással rágalmazták meg őt, azzal a céllal, hogy eltá­volítsák a községből. Oszkav ■Miklós MTH-oktató, akit lázitó röpiratok terjesztésével rágalmaz­tak meg, elmondotta: „Látom, hogy államunk segítségére van azoknak a dolgozóknak, akiket ártatlanul megvádolnak” Gáspár Gyula ügyész vádbeszé­dében a többi között rámutatott: — A kormányprogramm egyik legfontosabb feladatul tűzte ki a törvényesség megszilárdítását és az államhatalmi szervek köteles­ségévé tette a dolgozó nép jogai­nak biztosításán és sérthetetlen­ségén való őrködést. Amikor a vádlottak becsületes dolgozókat jelentettek fel, azt akarták elér­ni, hogy az állami szervek hamis feljelentések alapján eljárást in­dítsanak a feljelentett dolgozók el­len. Az ügyész a továbbiakban hangsúlyozta: tipikus fasiszta módszereket alkalmaztak a vád­lottak, bűncselekményeiket előre megfontolták. Végül példás büntetést kéri a vádlottakra. A vádlottak védelmét ellátó ügyvédek beszéde után az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak új-] ból beismerték bűnösségüket és' kérték a megyei bíróságét, azt ítélet hozatalánál vegye tekintet­be beismerő vallomásukat, fiatat: korukat és azt, hogy az elköve­tett bűncselekményeket meg bán-i ták. A megyei bíróság Zudar Endrét,i a népköztársaság megdöntésére: irányuló szervezkedés kezdemé­nyezésének és vezetésének bűn-* tette miatt 14 évi börtönre, a' népköztársaság megdöntésére irá­nyuló szervezkedésben való tevé­keny részvétel bűntettéért Pálfay; Gábort. Jeney Lászlót és Bársony Bélát 10—10 évi, Zudar Endrénct 7 évi börtönbüntetésre, Luka: László vádlottat pedig a népköz-1 társaság megdöntésére irányuló szervezkedés előmozdítása miatt 7! évi börtönre ítélte. Valamennyit vádlottat 10 évre eltiltották ai közügyektől és elrendelték teljes vagyonuk elkobzását. — Ennek a bűnpernek a vád-i lottai — mondotta az indokolás során a tanácselnök — újból bi­zonyítékát adták annak, hogy az ellenség egyre dühödtebben nézi a szocializmus útján tett előre­haladásunkat, mindig új és úji módszerét választja támadásának.: De mindén új támadással szem-: ben készek vagyunk felvenni a' harcot, le tudjuk leplezni és eí tudjuk tiporni azokat, akik kezet5 emelnek hazánkra. A vádlottak enyhítésért felleb-' beztek. (MTI.) Miért jelenteit kudarcot a háborús uszítok számára a bermudai értekezlet A bermudai hármas értekezlet, amelyet december 4. és 7. között tartottak meg Eisenhower, Chur­chill, Dániel és a húrom nyugati külügyminiszter részvételével, volt a nyugati hatalmak első közös megbeszélése, amelyet a, legutóbbi szovjet jegyzék kézhezvétele óta tartottak. A Szovjetunió nagyjelen­tőségű november 2<5-i jegyzéke két­ségtelenül nemcsak leglényegesebb pontja volt a bermudai hármas ér- i ekeidet napirendjének, hanem egy­úttal a legerősebb befolyásoló té­nyező is volt, amelynek hatására * „három nagy” „összebeszélés©” másként alakult, mint ahogyan azt a nyugati vezetők eredetileg ter­vezték. A „Stockholms Tidniugen’’ című lap a szovjet jegyzék hatását így határozta meg: „A szovjet jegyzék és európai hatása egyszeriben meg­változtatta az egész helyzetet. Az Egyesült Államok politikája' előtti meghunnyászkodús helyett remény ébredt, hogy el lehet majd kerülni Németország újrafelfegy végzésének növekvő terhelt és veszélyét. A bermudai értekezlet irátlaü pro­gramtanát meg kell változtatni...” A bekére vágyó népek ereje volt az az erő, amely kikénysze- I vitette, hogy a nemzetközi feszült­ség növelése érdekében egybehívott bermudai értekezlet — legalábbis formálisan — beleegyező választ adjon a négy nagyhatalom tárgya­lásait javasló jegyzékre. Mi volt az amerikai imperializ­mus eredeti terve a bermudai érte­kezlet összehívásával 1 Egyrészt zsaroló eszközökkel arra akarták kényszeríteni Franciaor­szágot, egyezzék bele Németország felfegyverzésébe; Másrészt: el akarták gáncsolni a koreai békerendezéss lehetőségét és a Kínai Népköztársaság belépését az ENSZ-be; És végül: fel akarták fokozni és ki akarták terjeszteni az indokí­nai szennyes háborút. A Szovjetunió jegyzéke azonban a bermudai értekezlet legfontosabb napirendi pontja lett, s amint a Bermudákon tartózkodó sajtótudó­sítók már a találkozó első napján megírták, „Már ténynek látszik, hogy uz Egyesült Államok nem I utasíthatja el a Szovjetunióval való négyes értekezlet tervét..." Pedig az amerikaiakban nagy volt a hajlandóság erre. „Nem titok — írta a „News Chronicle” című an­gol lap —, hogy Dulles remélte: elkerülheti a megbeszéléseket a Szovjetunióval bármely színvona­lon, amíg nem jön létre az európai hadsereg. A gyakorlati tények azonban erősebbek Du Hősnél ...” E pontban tehát az amerikai Imperializmus háborús politikája kudarcot vallott. Jellemző, hogy az értekezlet befejezése után csak­nem minden nyugati sajtószerv az „egyetlen pozitív eredmény”-nek nevezte a három nyugati hatalom megegyezőséc a Szovjetunió jegyzé­kére adandó válaszban. Azokban a kérdésekben pedig, amelyeket a háborúra készülő ame­rikai imperializmus a Bermudákon tulajdonképpen vd akart érni — nem történt érdemleges döntés. „A nehézségek nem szűntek meg’’ — ez volt a nyugati hírszolgálati iro­dák általános véleménye. Az „Euró-, pai Védelmi Közösség” franciaoH szögi ratifikálásának kérdésében — j amely a tanácskozás fontos kérdései volt — csak a nyugatiak közötti* nézeteltérések növekedtek. A fran­ciákat n«tn elégítették ki az angol­amerikai részről felvetett „biztosí­tékok” a nyugatnémet újraíelfegy- verzés ellen, s végülis — mint az! „A FI”’ hírmagyarázója is leszö-í gézi — a nyugati vezetőknek bele' kellett nyugodniok abba, hogy aj „francia parlamenttől nehezen Ie-j her kérni, hogy az alatt az irtó' alatt foglaljon állást az európai! védelmi közösségről szóló szerző-! (léssel kapcsolatban, amíg Berlln-I hon a négyes értekezlet folyikl majd”. A háborús uszftók számára1 tehát a bermudai értekezlet a tel-' jes kudarcot jelentette. Az „ered-; menyre” legjellemzőbb az angol' konzervatív „Evening Standard’’ ve. zérclbkének címe: „A bermudai hideg zuhany ...” jíiasiüli időszerű jtűipoiiíibi ' kérdésekre. ______

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom