Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)
1953-12-13 / 293. szám
1953 DECEMBER 13, VASÁRNAP NÉPLAP •> KULAK — VAGY KULAK Talán nincs olyan ember De- mccser községben, aki ne ismerné Nyíri Pálékat. Házuk messziről látható, ott a Lenin-utcán terpeszkedik nagy-ablakos szobáival. Nyíri Pál egyéves volt, amikor özvegy anyja Benya Ferenchez férjhez ment. Azóta már 62 év telt el. Együtt éltek, együtt gazdálkodtak. Együtt vásároltak közel 30 hold földet, házat, amivel 105 holdra gyarapodott a vagyon. Nyíri Pálék nem a maguk erejéből vásárolták a földeket. Bacsó András majdnem az életével fizetett a Nyiriék földjéért. 1938 ŐSZÉN fagyos szél járta a demecseri határt. Ügy mondták az emberek, hogy „még a kutyát is kár kizárni' ‘. Nyíri Pálék azonban Bacsó Andrást még kutyának sem nézték, mert kiküldték kukoricaszárat hordani a határba. Kiment Nyíri Pál is, mivel nem bízott a cselédben, attól félt, hogy haza talál vinni a kukoricaszárból. Bacsó Andrást a hideg és az éhség gyötörte, megszédült és egy csutkatőre esett. Eszméletlenül terült el a földön. Mindezt látta Nyíri Pál, látta azt is, hogy Bacsó András száján, orrán ömlik a vér. Azonban nem segített rajta, otthagyta az embert. Bacsó bácsi nagybeteg lett, azóta sem nyerte vissza egészségét. Bacsó András családjának nagyon keserves volt az élete. A nyári nagy munkák idején, sokszor napokat dolgoztak epren. — Nyíri Pálék nem vették figyelembe, hogy beteg Bacsó András, egész ember munkáját követelték tőle. így aztán az egész család dolgozott azért a kis kommencióért, mely csupán 14 mázsa kenyérgabona és 30 kiló konyhasó volt. Nagyon fukar volt a Nyíricsalád, ha a cselédeknek kellett fizetni. A cselédek töltötték meg Nyf- riék raktárát többszáz mázsa gabonával, de egy kis darab kenyeret is sajnáltak a cseléd gyerektől. Sőt, Nyfriné képes volt a kutyát ráuszítani egy-egy cselédgyerekre. BACSÓ ANDRÁS, amikor kereste az igazát, amikor megmondta, hogy Nyíri Pálék tették tönkre egészségét, felmondtak neki. — Később az éhség, a nélkülözés újra csak visszakényszerítette Bacsó Andrásékat Nyíri Pálékhoz. Még a felszabadulás után is tovább cselédkedtek Nyíriéknél, de akkor már nemcsak a család, Bacsóék lova is, — melyet a szovjet katonától kaptak — ott dolgozott Nyírieknek. Az egyik ló kétszer csikózott 1949-ig. Ebben az évben, amikor felmondtak Bacsóéknak, a lovakat Nyíri Pál magának tulajdonította. Nemcsak Bacsó Andrásék, hanem Bessenyei Mlhályék és még sokan hullatták verejtéküket Nyt- riék földjén. A cselédek, a munkások növelték majdnem 105 holdra Benya Ferenc és Nyíri Pál birtokát. Nyíri Pált mint kulákot tartották számon a községben, de az elrmílt őszön, hogy több legyen a termelőszövetkezetben a belépők száma, a községi tanács kikiáltotta „középparasztnak". — Azonban ahogy kutyából nem lesz szalonna, úgy Nyíri Pálékból serrí lett dolgozó paraszt. A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN is arra törekedett, hogy romboljon. Emlékeznek a Kossuth termelőszövetkezet tagjai, hogy nyáron az aratásnál még a kévekötés sem tetszett Nyíri Pálnak. Ott is parancsolni szeretett. Amikor pedig a termelőszövetkezetek előtt a betakarítás munkája állt, a termelőszövetkezet feloszlatására uszított. Lovainak egyrészét az Úttörő termelőszövetkezetnek ajánlotta fel, egy szekérrel és gazdasági felszereléssel együtt. — Azokért a pénzt meg is kapta. Mégis visszakövetelte a lovakat és a gazdasági felszerelést. Mindez azonban nem volt eleg figyelmeztető a községi tanács számára. Sőt, amikor az egyik levelezőnk megírta, hogy Nyíri Pál kulák és mi kértük a járási tanácsot az ügy kivizsgálására, még a járási tanács is a kulák védelmére kelt. Az elnök elvtársnő így vélekedik: „csak“ az apjának volt 105 holdja'-. Vájjon hogyan vélekedik az osztályharcról a járási tanács, ha a kulákról így vélekedik, mint például Nyíri Pálról? A járási tanácsnak kellett volna felvilágosítani a községi tanács dolgozóit, hogy helytelen egy kulákot a dolgozó parasztok közé sorolni. A járási tanácsnak bírálni kellett volna a községi tanácsot téves nézetéért. Reméljük, hogy a ke- meCsei járási tanács a jövőben keményebb kézzel harcol a ’ Nyíriféle kulákok ellen, akik évtizedeken keresztül zsarolták a népet, és ma is gátolni próbálják építő munkánkat. K. D. Felvásárlás helyelí horgászni jár az eperjeskei felvásárló Az eperjeskei dolgozo parasztok szorgalmasan teljesítik beadási kötelezettségüket. . Sok esetben azonban csak teljesítenék, mert a felvásárló nem tartózkodik a raktárban. December 11-én is több dolgozó paraszt várakozott a raktár előtt. Veres János 80 kiló napraforgómaggal két óra hosz- szat ácsorgóit a raktár előtt. A felvásárlót. Lázár Balázst keresték már a lakásán, de senki nem tudta, hol van. Végül kiderült, hogy szenvedélyes horgász és ilyenkor őt a Tiszán lehet megtalálni. Szép szórakozás a horgászás, de valaki egyszerre egy időben vagy horgász, vagy terményfelvásárló. Lázár Balázsnak még arra „sincs“ ideje, hogy a termelőket felvilágosítsa az egyes termények átvételi óráról, sőt ezt maga sem tudja. A sütőtökmagot például Nagy Józseftől 450 forint helyett 320 forintért vette ót. Sokkal gondosabb munkát végezzen Lázár Balázs, ne akadályozza a begyűjtési terv teljesítését! SZÉKELY ÁRPÁD GAZDAKALENDÁRIUM Az idei tojásbeadási kötelezettséget hízóit baromfival is lehet teljesíteni. A begyűjtési minisztériumnak egy korábbi rendelkezése módot ad erre, miszerint egy kiló tojásbeadási kötelezettség egy kiló hízottbaromfival teljesíthető. Ez a kedvezmény vonatkozik azokra is, akiknek tej helyett tojásbeadási kötelezettséget írtak elő. A 15 holdnál nagyobb szántó-, rét- és legelőterületen gazdálkodók pedig, ha nem rendelkeznek megfelelő tehénállománnyal, tejbeadási kötelezettségüket hízottbaromfival teljesíthetik. Ez esetben egy kilogramm hízoltbaroml'l 10 liter tej beadásának felel meg. A jól elkészített siló a lefölde- léstől számított hat hét alatt beérik, vagyis etethetővé válik. A silógödröket egész felületükön fel kell bontani és a napi fogyasztást is egyenletesen kell szedni a felületről. Helytelen az, ha a siló- gödör egyik oldalában leszedik a takarmányt fenékig és utána úgy fogyasztják a másik oldalt, így a későbbre maradt rész, mivel huz'aínosabb ideig levegővel érintkezik. megromlik. Amikor a napi adagot kiszedtük, le kell takarni szalmával a siló felületét. Vigyázni kell arra. hogv a silótakarmány sem a szállítás alatt, sem pedig a gödörben meg ne fagyjon. A gödörből mindig csak egy napra való takarmányt szedjünk ki. Az ároksilót nem helyes egyszerre felbontani, hanem az állatállományhoz mérten, szakaszokra osszuk. A következő hétre is feladat még. ahol a vetési tervet nem teljesítették, az őszi kalászosok vetésének gyors befejezése. A decemberben vetett őszibúza kellő gondozás mellett még mindig nagyobb termést adhat, mint a tavaszi búza. A másik ok pedig — tavaszi búzából csak korlátolt mennyiség áll rendelkezésre és ahol nagyobbmérvű elmaradás van a vetéssel, nem biztos, hogy pótolni tudják tavaszival. Alig fél hónap van még az esztendőből. A gondos gazda ilyenkor számbaveszi, hogy milyen kötelezettségei voltak erre az esztendőre és eleget tett-e mindennek. Végig kell lapozni a beadási könyvecskét, meg kell vizsgálni az adóívet, vájjon nincs-e még Ezen az őszön sokezer dala ültetnek még el megyénkben. N hogy a fiatal fáknak, különösen hó van. veszedelmes ellensége a tözzük be nyúlrágás ellen fáinka kell bekötözni, hanem minden c kérgét szívesen fogyasztja a ny Befejeződött az őszi vetés. Most van az ideje, hogy a termelők a tavaszi vetéstervükről már beszéljenek. Ebbe a vetéstervbe kell beleilleszteni a különféle szerződéses növények vetési tervét is. A termeltető vállalatok megbízottai ebben az időben keresik fél a termelőket, hogy a jövő évre megkössék a szerződést hátralék. A gazdaember számára egyik legnagyobb öröm, amikor „tisztán11, adósság nélkül kezdheti az esztendőt. Ne felejtsék el azok a termelők, akiknek 1952. évi adótartozásuk van, ha december 31-ig rendezik tartozásuk felét, a másik felét elengedik3 fiatal gyümölfsj^t^ijjltettek és :m szabad megfeledkezni arról, azokon a teleken, amikor nagy nyúl, de csak akkor, ha nem kö- . Nemcsak az új ültetésű fákat Ivan fiatal gyümölcsfát, aminek a az ipari növények termelésére. A szerződés feltételei még a mult- évinél is sokkal kedvezőbbek. — Magasabbak az átvételi árak, több természetbeni juttatást kapnak a termelők, emelkedett a prémium is, nagyobbak a beadási kedvezmények, ennyire jövedelmező még soha nepn. vplt a szerződéses termelés. - , Hogyan értünk el homokon hat mázsa helyett huszonhat mázsa rozstermést Összeállítottá: Westsiis Vilmos Kossuth-díjas tudós kísérletei nyomán Csapó Imre tudományos munkatárs ír Az első részben beszámoltunk a háromszaka- szos parlagvetésiorgórúl és részben ismertettük a javított négyszakaszos vetésforgót. A rozs learatása után adjuk meg a tarlószántást és azonnal boronáljuk el. Ezután várjuk be a következő esőt, és mihelyt megjön, vessük el a csillagfürtöt, hogy megfelelő zöldtrágyát kapjunk az utána következő burgonya alá. A helyes talajművelés a következő: a tarlószántást 10 un. mélyen végezzük és még aznap elboronáljuk azért, hogy a szántás ne maradjon nyitottan és ne száradjon ki. A vetést minőig az időjárástól kell függővé tenni. -- Addig keli várnunk, amíg egy kiadós esőt nem kapunk, Ha júliusban kaptuk, akkor rögtön elvetjük a csillagfürtöt, mert a iúliusi •vetésű tarlócsillagfürt adja a legnagyobb zöld trágya tömeget és gyűjti a legtöbb nitrogént. Ha azonban a július hava száraz, a larlószántást elvégezzük és azt el is boronáljuk, azonban a vetéssel, mint említettem, várunk, rrrg a kiadós eső meg nem jön. Ugyanis a helyesen elkészített tarlószántásban az azonnal elvetett csillagfürt még száraz július havi kijárás mellett is jól kikel. Ebben azonban nincsen köszönet, mert tartós melegben és száraz időjárásban a kikelt csillagfürt részben kiszárad, részben áldozatul esik a fusárium nevű betegségnek. mely éppen száraz és forró időjárásban hatalmasodik cl. Ezért kell tehát várnunk kiadós esőig, mert a kellő talajnedvességgél rendelkező csillagfürt jobban ellenáll a füsárlumnak. !Ja tehát az egész július szarsz, várunk augusztus közepéig, ha akkor sem jön eső, várunk augusztus végéig is. Kísérleteink szerint kapás és tavaszi növények alá ráérünk a csillagfürtöt elvetni zöldtrágyának egészen augusztus 25-ig. A gyakorlat azt is igazolja, hogyha július és augusztus eleje száraz, akkor rendszerint augusztus végén megjönnek a kiadós esők. A kísértetek azt is igazolták, hogy a száraz időben elvetett júliusi vetés nagyon kiritkul, és kiszárad és nem ad olyan nagy zöldtrágya tömeget, mint az augusztus eleji vagy augusztus végi vetés, amelyik, ha alacsonyabb is, de sűrűbb. Tehát, amint megjön a kiadós eső, a már előkészített tarlószár.- tást lehengerezzük és utána jön a vetőgép. Vetés után ismét henge- rezünk, de befejezésül fogasolunk azért, hogy a szél ne hordja a homokot. Csakis ezen talajtöműrí- tési móddal kel ki a csillagfürt erőteljesen és kifogástalanul nyári idényben a laza homokon. A vetőmag mennyisége fehér, lapon- magvú keserű csillagfürtből ! 20 kg., kékvirágú keserű esiüagfürt- böl 80 kg. kát. holdankint. Mindegyikből kifogástalan minőségű és csírázó képességű maget fenéit- lezve. A tartócsillagfürtöt lábon hagyjuk, egészen tavaszig, azért, hogy a futóhomokot teljesen lefogja. Tyy marad a tarlócsillagfürt avatja egész április elejéig vagy közepéig. amikor közvetlen a o.irgo* nya ültetése előtt 12 cm. mólven alászántjuk. Azután elboronáljuk ezt a szántást és úgy következik a burgonya elültetése. A javított parlagi forgóban a tarlócsillagfürt utón burgonya következik. Ez a burgonya a tailó- csillagfürt tavaszi alászántásaval megkapja a vetőszántáat is. Utána már csak a fogasolás és az üjl- tetés következik. A kísértetek azt bizonyították, hogy homoktalajon a Lurgőnva- sorok a lejtő irányára merőlegesen haladjanak, azért, hogy n tápanyagok lemosódása a csapadék fenntartásával a burgonysorok között jobban keresztülvihető legyen. Bizonyították azt is. hogy kétszeri sima kapálás és egyszeri töltögétcssel adott legmagasabb termést a burgonya *üt 'ólomokon. A burgonya felszedése után következne: részben rozs, p már leírt talajelőkészítési móddal. — Amennyiben kései fajta burgonyát termelünk, úgy nincs idő a vetés előtt 3—4 hétig ülepedni hagyni a vetőszántást, akkor a burgonya tarlóján kb. 20 cm-es vetőszántást végzünk, utána azonnal boronálunk. hengerezünk. vetünk, ismét hengerezünk és magtakaró boronálást végzünk befejezésül. A táblának azt a részét, melybe csillagfürtöt magnak akarunk vetni, ősszel nem szántjuk fel. csupán a csillagfürt vetése előtt adunk 12 cm-es vetőszántást, amit azonnal boronálunk. hengerezünk. vetünk, ismét hengerezünk és befejezésül magtakaró boronával megboronáljuk. A vetési mélység Itt is 5—6 cm. légyen. A fent leírt javított forgóból kitűnik, hogy lehet bizonyos mértékig . korszerűen gazdálkodni nyomásos gazdálkodás keretében is. Ugyanis ez a javasolt beosztás jobb parlagi legelőt szolgáltat, mint a régi nyomásos rendszer. Ott ugyanis a parlag-legelő búr-1 gonya után következik, ami nem biztosít jó legelőt, mert a kapásnövények után a futóhomok nehezen gyepesed ik. ezzel szemben ezen javított parlagi forgóba a rozs és csillagfürt után következik a legelő, aminek a tartója az aratás után rendszerint jól begyepesedik. Ez a beosztás a korszerű gazdálkodás vezérelveivel nem ellenkezik, azért sem, mert megadja a zöldtrágyázást és az okszerű műtrágyázás feltételeit is biztosítja. Nem szabad ugyanis arról megfeledkezni, hogy a száraz és nagyon szeles homokvidé- keh igen költséges az időszaki legelők létesítése és a szántóföldi homoki takarmánytermesztés sok kockázattal jár. A homoki füves vetésforgó ezért a természetszerű folyamat szem előtt tartása ígérkezik a legcélszerűbbnek. Az a kérdés azonban, hogy melyek azok a füvek, amelyek a tiszántúli laza homoktalajainkon is a U gjobban díszlenek. Ezek volnának a taréjos búzafű, homoki rozsok. francia perje, vörös- és juh- csenkesz és egy új íüfajta, a szárazságot jól tűrő aszályfű. Ezen fűfajokból, a talajviszonyoknak megfelelően keltővel, vagy hárommal sikerült gyakorlati értékű gyepei, létesíteni, ezért füves vetésforgó bevezetésével is megoldhatjuk a régi nyomásos gazdálkodás kérdését. iFvtytaáywk.)
