Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-12 / 292. szám

1953 DECEMBER 12, SZOMBAT NÉPLAP 3 A Német Demokratikus Köztársaság kormányának rendeiete a munkások munka- és életviszonyainak további megjavításáról és a szakszervezetek jogairól Berlin, (MTI.) A Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya csütörtöki ülésén, amelyen a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének vezetői, az egyes szakszervezetek elnökei, kitünte­tett élmunkások és a népi tulaj­donban lévő nagyüzemek igazga­tói is résztvettek, nagyjelentőségű rendeletet hozott a munkások munka- és életviszonyainak to­vábbi megjavításáról és a szak- szervezetek jogairól. A kormány ülésén Walter Ülbricht ügyvezető miniszterelnök és Herbert Warnke, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetsé­ge elnöke méltatta az új rende­let jelentőségét. A kormányrendelet ismerteti az utóbbi időben a munkások életviszonyainak megjavítása ér­dekében tett jelentékeny intézke­déseket. A Német Demokratikus Köztár­saság kormányának új rendeiete öt fejezetből áll. Az első fejezet, amely a mun­kások munka- és életviszonyainak további megjavításáról szól, az állami és gazdasági szervek leg­fontosabb kötelezettségeiként írja elő a szüntelen gondoskodást a munkások kedvező munkakörül­ményeinek megteremtéséről, a munkások egészségének védelmé­ről, az üzemi balesetek kiküszö­böléséről. Az egészségügyi minisztérium köteles kiszélesíteni az üzemi rendelőintézetek, ambulatóriumok és egészségügyi állomások háló­zatát. Az állam 1954-ben mintegy százmillió márkát fordít erre a célra. A határozat előírja az óvodák és bölcsődék építésének fokozását, majd intézkedik afellől, hogy 1954 április 1-ig össze kell állítani s jóváhagyás céljából a miniszter- tanács elé kell terjeszteni azok­nak a különösen nehéz és egész­ségtelen szakmáknak a listáját, amelyekben rövidebb munkana­pot kell bevezetni. A határozat intézkedik a népi tulajdonban lévő üzemek dolgo­zóinak nyugdíjemeléséről is. A gép-, energia- és vegyipar­ban, az élelmiszeriparban, az építőiparban, a fafeldolgozó ipar­ban és a népi tulajdonban lévő ipar egyéb ágaiban, amelyekben 1952 folyamán nem emelték a szakmunkások bérét, 1954 ja­nuár 1-től emelni kell az V—VIII. bérkategóriába sorolt dolgozók munkabérét. A minisztertanács helyesléssel vette tudomásul a szakszervezetek követelését, hogy a magánkézben lévő üzemek emeljék fel dolgo­zóik bérét. A Német Demokratikus Köz­társaság kormányrendeletének’ második fejezete a lakásépítési' előirányzat kiszélesítéséről intéa-K, kedik. A rendelet kimondja, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ság 1954. évi beruházási tervében lakásépítésre előirányzott össze­get 764 millió márkára kell emelni. A kormányrendelet harmadik, fejezete a munkások és műszaki értelmiségiek munkaverseny és újító-mozgalmának továbbfejlesz­téséről, valamint a munkásság körében folyó kulturális és ne­velő munka megjavításáról szól. A rendelet negyedik fejezete előírja, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság akadémiáin és főiskoláin 1954-ben külörleges ipari tanintézeteket kell létesí­teni. Ezek az intézetek magasabb szakképzettséget nyújtanak a gazdasági funkcionáriusok szá­mára. A Német Demokratikus Köz­társaság kórmányrendeletének ötödik szakasza megerősíti a szakszervezetek jogait és köteles-* ségeit a munkások és alkalma­zottak érdekeinek védelme terén. Mao Ce-tung elnök Kína első választásai alkalmából december 8-án leadta szavazatát Peking, (Uj Kína). Mao Ce-tung elnök december 8-án leadta szava­zatát az első kínai választások alkalmából. Mao Ce-tung a pekingi Hszitan választókerületben szavazott az összkínai népi gyűlés Hszitan-ke- rületi képviselőinek választásán. Népgazdaságfejlesztési államkölesönt bocsátanak ki a Kínai Népköztársaságiján Peking, (Uj Kína). A kínai népi közigazgatási tanács december 3-i határozata értelmében a Kínai Népköztársaságban népgazdaság- fejiesztési államkölesönt bocsáta­nak ki az 1954-es évre. A kölcsön kibocsátásának kérdését a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület Országos Bizottsága elnökségének november 30-1 kibővített ülésén vi­tatták meg. Teng Hsziao-ping pénzügyminisz­ter rámutatott, hogy a kínai nép életszínvonala az elmúlt években a városokban és» falvakban egy­aránt jelentősen emelkedett. Ezért bizonyos, bogy a kínai nép a ki­bocsátásra kerülő kölcsönt nemcsak liogy jegyzi, de trtljegyzi. A tanácskozás résztvevői a nép­gazdaság fejlesztési államkölcsünök kibocsátását egyhangúlag megfelelő és időszerű lépésnek ítélték. Az ülésen jelen volt Csőn En-laj és Kuo Mo-zso is. Megkezdődött az olasz közalkalmazottak hatalmas arányú sztrájkja Hónul, (MTI). Az „AFP” római jelentése közli, hogy Olaszország­ban megkezdődött a közalkalmazot­tak hatalmas arányú sztrájkja. A jelentés megállapítja. hogy a sztrájlvmozgalom „a dolgozók nagy tömegét érinti”, rámutat a jelen­tés arra is, hogy a Milano, Kóma és Palermo vasútvonalakon a vona­tok csak a katonaság segítségével közlekednek.” A postai alkalmazot­tak sztrájkja — folytatódik az ..AFP” közleménye — úgyszólván teljes. Az interurbán-telefonok nem működnek és a leveleket sem hord­ták ki_ Rómában a középületeket fegyveres rendőrség őrzi. A mi­nisztériumokban is igen megnöve­kedett a sztrájkoló!; száma. Az „AFP" befejezésül közli, hogy a sztrájk más közszolgáltatási üze­met is érint. I nucpélyes keretek között nyitották meg’ a, kisvárdai német filmhetei December 10-én este díszelő­adással nyitották meg a német filmhetet Kisvárdán. A DlSZ-elő- adáson résztvett Gutschniedt Georg, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének egyik tágja. A filmhetet nagy érdeklő­dés előzte meg. A küldöttség fo­gadásán is sokan összegyűltek, a pregnyitóra pedig zsúfolásig meg­telt a Béke-filmszínház üzemek, állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok legjobbjaival. A szépen feldíszített Béke-filmszínházban német és magyar jelmondat hir­dette a két nép barátságát. A ’tti'ágyar és német himnusz el­hangzása után Kovács Béla a ■köaségi pártbizottság titkára üd­vözölte a vendégeket, majd út­törők köszöntése következett. — Ünnepi beszédet Kerek Béla, a MOKÉP megyei vezetője mon­dott. Beszéde után a szervezetek, üzemek, szövetkezetek küldöttei értékes ajándékot nyújtottak át a német vendégnek. Ezután Gutschniedt Georg a íilmdelegáció nevében köszön­tötte a dolgozókat, „örülünk, hogy ezzel a filmhéttel még kö­zelebb kerülünk egymáshoz.” — Majd a filmművészet jelentősé­gét méltatta: „Azért fontos na­gyon a film — mondotta —, mert a nagy tömegeket segíti ahhoz, hogy a jelen helyzetet megért­sék. Értsék azt, hogy a harcot most a béke nevében vívják. — Nehéz a mi harcunk, mert az amerikai imperialisták segítik a nyugatnémet vezetőket, hogy há­borúra készüljenek ellenünk. —« Filmjeinkben igyekszünk meg­mutatni, mi az a jobb, amiért' érdemes harcolni. El se tudják képzelni, milyen nehéz a mi helyzetünk! Berlin, ahol mi la­kunk, 4 területre van osztva. — Van egy villamos, amely 4 or­szágban jár. — Azok a dolgo­zók, akik ezt a filmet készítet­ték, Nyugat-Németországban lak­nak. 12 órát dolgoznak a keleti zónában, 12-őt a nyugati övezet­ben töltenek, ahol egészen más világ van. Ennek ellenére egyre több munkatársat kapunk innen, akik meggyőződtek, hogy a mi utunk helyes. Ez a tény ad ne­künk reménységet, hogy nem messze van az az idő, amikor újra egységesek lehetünk. A né­met nép a filmek által egészen más szemmel nézi a magyar né­pet mint régen. Nagyszerűek a magyar filmek! Remélem, a mi filmjeink is «olyan sikert aratnak majd itt, mint a magyar filmek^ a mi hazánkban. Ez a film erő­sítse továbbra is békeharcunkat” — fejezte be beszédét Gut-' schniedt Georg. Kultúrműsor következett ez-i után, melyen különösen a Taní-i tónőképző énekkara szerepelt sikerrel. Majd bemutatták azl „Alattvaló” című szatirikus já­tékfilmet. A képen Karaganda (Kazah SZSZK) — A Lenin-sugá»*út (Foto P. Fedorov) ]\[ yírpazony. Nem valami nagy. ’ község, de az élet békességen ürömé cseppet sem kisebb benne, mint akármelyik más községé, v-á- rosé. &' a pazonyiak is dehogy 1 ad­uéinak lemondani erről ax életről. Este hét óra van. Ax ablaksze. mek barátságos szemmel villognak bele a ködös téli estébe As ,irány 'János-utca 17. szám alatti ház kissé beljebb épült a többieknél. Ex d községi napközi otthon és itt laknak Siklós Ádám oroszszakos tanítóék, kinek fele. sége ax otthon vezetője. Benn, Sik- hisóknál is ég a villany. A csatád még vacsora előtt van. Siklós Ááám megelégedetten teszi arrább a finom csipketeritövel le­takart asztalon a napközi otthon tatarozást számvetését. „Lám, mi. Igen helyesen van megcsinálva. Fe. lesége munkája! Egy felesleges fil­ter sincs eldobva... Nemhiába ju. talmazták meg az elmúlt hónapban is háromszáz forinttal a járásnál az otthon jó és pontos vezetésé­ért...'' Leveszi csontkcrctes sxem- iiregél „ a. számvetés íveire teszi. Arra azonban már szerénységből sem gondol Siklós Adám, hogy őt is négyszáz forint pénzjutalomban részesítették a pedagógus napon. Most csak Jtnu tud gondolni, hogy a felesége végez jó munkát és ex olyan büszkeséget adó érzés! — k épre már, hogy lelőtted —- mondja Siklósné ps ügyesen keni tovább a fehér faguoszsirt a me­leg pirításra. — Már azt hittem, valami hibát találtál benne, hogy olyan soká nézted. — Nincs ebben .semmi hiba, ked­ves. Olyan pontos ez, mini áltáléi, ban minden inunkéul. Siklósné kigombolja magán a sa. játkötésű ■meleg pamut-mellényt és visszamosolyog a férjére: — No-no! Csak ne dicsérj szem­be.. . még eltalálom bízni ma­gam. — Mosolya- kacagásba szökik. A kicsi, negyedik osztályos Éva eddig a puha sezlonon tanul, ta a leckét, most édesapjához megy x hoxzdsimulva kucorodik fel an­nak széles ölébe. Kétéigba font, fe- hcrsxalagos kis rarkocsával, barna orcájával, fitos kiss orrával olyan, mint egy. . . edit igazán szép, életrevaló kislány. Apja gyengéden öleli bele erős karjaiba és megcsó­kolja sigia, homlokéit. Adóm, aki az apja nevét viseli és egy évvel, fiatalabb Évánál, könnyebb hűtéssel két napja, hogy ágyban fekszik, kíváncsiskodva ül fel. Kék szemébett lázas csillogás vibrál. Nem irígyH azonban Érái, hogy apu, ölében ül és csókot ka, pult. Hiszen tudja, hogy öt is na­gyon szerelik szülei és ö is nagyon szereti őket és testre rét, lírát is. ..Majd én is meggyógyulok — ezt gondolja, ahogy nézi a többieket. Yisszafekszik. .Siklósáé az asztalra, készíti a vacsorát: zsírosporítóst jó meleg forró teával. A beteg Ádám teáiéiba két kockacukorral csúsztatott töb. bet. — Anniikat Angiikat - ugrik le ekkor Évácska az apu öléből. — Hadd nézzem meg, mi lesz n fenyő­fán!?... Hadd nézzem meg, mii hozott már ni ja a Télapó! — Még semmit sem hozolI, kis. lányom . . . — De hozott! Én tudom, hogy hozott! Vgy.e Ádám, hozott: — Ejnye, Évácska .. . — Én nem, vacsorázok addig, amíg meg nem nézem! — .4; asztal mellé áll, kicsi fejét lehajtja és el'szomorodott arccal babrátgafja a csipketertlöt. A szülök egymásra néznek. Te­kintetükben egy pillanatra tanács­talanság üt. Aztán hirtelen elmoso­lyodnak, egymásra intenek, miket csak a szülök ismernek, mit jelent. .Siklósné a belső szobába megy s az egyik szekrényből egy jókora do. hozzál tér vissza: — Na. kislányom, Évácskáin, néz.- ' es-k* v •--f csak. itt van ni. Miluen szépek... A. kicsi Éra a doboz mellé lép, amiből, úgy ragyognak, a villany­fényben a, szetibnél-szebb fenyő­fára valók, mint valódi arany, ezüst apró holmik drágasága. Tan a dobozban piros, sárga, lila fénylő golyócska, fehér-, ezüstpapírral be­vont kicsi hegedű, hal, csillagoes- ka ... különböző színű és alakú gyönyörű ajándékok. L1 rácska sorba nézi, egyenként simogatja meg mindet. Te­kintete azonban továbbra is szó. márkás marad, nem akar abból ki­lobbanni az öröm szikrafénye. —- Miért nincs békegalamb ist Azt miért, nem hozott a Télapó bácsi? — És elhúzódik a sok szé­pet mulató doboz mellől. nincs békegalumb?” Ez az Ildi, gigi, ,u szírébe röppent Évács­kánakii Air az, amit látni szeretett rolpa '' szépén, kecsesen, ragyogón, széttárt szárnyakkal, a maga egy­szerűségében is olyan hatalmassá­got sugárzón . . . Hogy mit jelent az.a szó ..Héke", miért ran a béke. galamb■ tudatában nem tudja tisz­tázni, c-sak azt tudja, hogy ebben a szájban, ibben a jelképben na- gyon'-nagyon nagy dolog van, hogy minden benne, van. Hogy apuka van, 'á'ijyuka ran, Ádám van, meg ö is tani, a jó meleg benn a szó. bábáit, az asztalon, u zsírospir-ítós, a forró, párolgó édes tea, hogy min. den van. jön a jenyöfaünnep is és... békegalambot nem hozott még neki, meg Ádáinnak a 'Tél­apó. Qjéherjaiamb Miklós az asztalra könyököl » ^ elgondolkozva, néz bele a pá­rolgó teába. „Drága kicsi gyerme­keim, ha, láttátok volna a mi fe. nyöf a ünnepün ket „akkor", csak ti~ reátok tudtam gondolni — ez társ tóttá meg bennem talán az életet is —, hogy csak még egyszer lát­hassalak meg benneteket... Édes­anyáink fát rúgott_ kötött, mosott, napszámon értetek, meg..., hogy engem hazavárjon. De -nektek min­dég szebb legyen a fenyőfaünnepe­tek, kedves gyermekeim’’. A kiesi, xzomui kódú Évácskát gyengéden magához húzza. Feketehajú fejecs­kéjét a< mellére szorítja, ott., ahol a szive dobog. — Ne búsulj csak, kislányom, a-z is lesz a fenyőfán: békegalamb! Meglásd csak, milyen szép lesz! IIa jó gyenpf kek leszlek, azzal sem! fogja Télapó elkerülni a mi házun­kat. Meglássátok csak! Évácska boldog nevetéssel szalad Aduimhoz, aki megint ül at: ágyban és a családdal együtt mosolyog. — Milyen szép lesz, úgy-e Ádám, a békegalamb a fenyőfán — mond. ja Évácska és víg ugrdndosds, tap. solus közben csókolja meg beleg testvérét. — Én meg meggyógyulok akko­rára. — feleli Ádám nagy komo­lyan. Édesapjuk pedig már tűdig, is hogyan fogja megcsinálni a béke­galambot, hogy nz nagyon szép le. gyen és fényével beragyoghassa az életüket. ASZTALOD BUM NT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom