Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-11 / 291. szám

NÉFLAP 1953 DECEMBER 11, PÉNTEK Az asszonyok szerepe a kolhozban A GULBENI kerületi „Sztálin”- kolhozban (Lett SzSzK) idén szo­katlanul korán köszöntött be a tavasz. Közeledett a mezei mun­ka ideje. Hogy a munkát a legrö­videbb időn belül elvégezhessék, minden erőt mozgósítani kellett. Miután a koihozban sok az asz- szony, s az ő közreműködésüktől tüggött a siker, a kolhoz női ta­nácsa elhatározta, hogy még a tavaszi vetés előtt kolhozgyűlést hív egybe, melyen előadást tar­tanak „Az asszonyok szerepe a kolhozban” címmel. Ezen a gyű­lésen az asszonyok vállalták, hogy a férfiakkal vállvetve fognak dol­gozni. Az aszonyok becsülettel meg­tartották adott szavukat. A tava­szi vetési munkálatok végén büszkén állapították meg, hogy kolhozuk az elsők között áll a kerületben. Ebben nagy érdemük volt az asszonyoknak. Sokan egy munkaegységnél is többet teljesí­tettek naponta. A SZENAKASZALASNAL és k silózásnál sok munkáskézre van szükség. Az asszonyok példamu­tatóan vették ki részüket ebből a munkából is. A takarmánybetakarítással egy­idejűleg kellett elvégezni a nö­vényápolást. Ezt a munkát kizá­rólag asszonyok végezték. Jó munkát végeznek az állat- tenyésztésnél dolgozó asszonyok is. Elza Krupenya és Nyellija Pu- rinya fejőnők túlteljesítették fél­évi tervüket. A kolhozban meg­becsülik Antonyija Kravalisz ser­tésgondozónőt, Julia Tyevinya és Berta Venyirsz lóápolókat, akik lelkiismeretesen végzik a rájuk bízott munkát. A gulbeni kerületben élenjáró „Sztálin”-kolhoz asszonyai ilyen önfeláldozóan dolgoznak a közös gazdaságban. De nemcsak a szán­tóföldeken, veteményeskertekben, állattenyésztő-telepeken végez­nek jó munkát, hanem tevéke­nyen résztvesznek a társadalmi munkában is. Hat év óta éven- kint megválasztják a női taná­csot, amelynek tagjai a termelés legjobb dolgozói és az aktivisták. A tanács a nők közt politikai nevelőmunkát végez, megszerve­zi termelőmunkájukat, bevonja őket a társadalmi megbízatások végrehajtásába. A KOLHOZ asszonyait a kö­zös gazdálkodáson kívül érdekli az iskola és a napközi otthonok munkája is, ahol gyermekeik ne­velkednek. Munka után gyakran össze­gyűlnek a klubban, ahol felolva­sásokat vagy előadásokat tartanak számukra. Az asszonyok lelkesen tanulnak a politikai szemináriu­mokon és az agrotechnikai tanfo­lyamokon. A klubban gyakran rendeznek kultúrműsort. Az asz- szonyok nemcsak elmennek a kultúrgárdák előadásaira, hanem maguk is szerepelnek. Boldogan, vidáman élnek az asszonyok a „Sztálin”-kolhozban. Tevékenyen résztvesznek a kol­hoz gazdasági és társadalmi éle­tében s ezáltal ők is elősegítik a kommunista társadalom felépíté­sét. NAGYECSEDI NOTACSOKOR Egy lelkes tanító dolgozik N-agyecseden. Danes Lajosnak hívják. Nemcsak a kicsinyeket neveli, a gyermekek lelkét ápolja, hanem kutató, szorgos munkával a nagyecsedi felnőttek örömével, bánatá­val is törődik. Népdalokat gyűjt. Olyan népdalo­kat, amelyek ott születtek valamikor a mocsárral, hináros láppal övezett szlge t-fa 1 ócskában, a Báthoryak régi fészkében, Nagyecseden. Ezekből a népdalokból kötünk most össze egy csokrot. Induljunk el a nóta szárnyán, látogassuk, is­merjük meg Nagyecsed népét. Este van már, világok gyulnak az ablaksze- meköen. Megállunk az egyik ház előtt, benézünk az egyik ablakon. Fiatal menyecske hajol egy bölcső felé. Nagy szeretettel ringatja és közben dudol valamit. Bölcsődalt énekel. A bölcsődal szinte teljesen hiányzik a magyar népzenéből. Ritka kincs tehát, amit ez a nagyecsed! anya ' énekel gyermekének. Már a szép nap lenyugodott. Egész bealkonyodott. Csia.bua aludjál. Tündérekkel álmodjál. Ha már a gyermekeknél tartunk, írjuk meg még azt is, hogy sok-sok gyerekjáték él még eleve­nen Nagyecseden, s ezeket játsszák is a gyerekek. Itt van például az, amit ágy neveznek, hogy Kandikáló. Két gyermek háttal áll egymásnak, karjukat egymúsbafüzik, az egyik előrehajol, fel­emeli a társát és énekelve kérdi: „Ignác, mit látsz”, A másik nyelvét pergetve válaszol: Eset, földet, vaskarikát. Közepibe bölömbikát. Át ugróm a nagy patikát, A nagyapád vaskalapját! Aztán van úgy, hogy a felül levő gyerek szép lassan ereszti torkán a rímeket, s olyankor az alul lévő szipogva, nyögve várja, míg vége lesz. Ám, menjünk tovább. Kopogtassunk be eg.v házba, ahol éppen estéznek, öregek, fiatalok, s ahol oly hamar fülcs&ndülnek a nóták. ..Nagyecsed határában a Sárvár dombján kutató történészek a neolit-kor emberének nyomaira bukkantak”. — írja tanulmányában Danes Lajos. — „A honfoglaló magyarok Sárváron már várat találtak. Az első írás 1217-ben emlékezik meg Kesédről. 1291-ben a Báthory-család ősei Ecsetlet megerősítik. A mi számunkra izgató kérdés: milyenek lehettek azok a dallamok, amelyeket ebben az időben énekeltek községünkben. Írásos emlékünk erről, sajnos, nem maradt fenn. Hála azonban gazdag néphagyomá- nyuntnak, Bartók és Kodály népzenei kutatómun­kájának. ma már biztos támpontokkal rendelke­zünk e kor népzenei hagyományainak felismerésé­ben is.’’ Egyes nagyecsed! dalokban feltűnnek a magyar népdalok régi stílusának jellegzetességei. Ilyen dal a következő is: Lovam, lovam, ne menj olyan sebesen. .1 látási- vagyok, bánat nyomja a szívem. simulj hozzám barna babám, kedvesem. fiúbánatom véled elfeledem. (*Mátós, mámorosul jelent, tizeik.) Gazdag, nagyon gazdag Nagyecsed népdalkin­cse. Legények, lányok, ajkán szerelmes nóták csen­dülnek. Fekete jellcabül esik az cső. Som voltát igáéi ssivü szerelő. Mert ha igazi szívű szerető volnál. Közel lakói, sűrűén ■meglátogatnál. Nem lehet csodálat nélkül hallgatni azokat a dalokat sem, amelyekben hősi történelmi múltunk elevenedik meg. A kuruc dalköltészetnek értékes gyöngyszemeit őrizte meg Ecseden a néphagyo­mány, Ilyen például a közismert kuruc balladának, Bezerédi nótájának ecsedi változata. Utolsó vers­szaka így hangzik: Kél a. szél, a fákat vígan legyinti Kurucokat az isten is segíti Országunkat még egyszer feiépiti, Kémet ebtől valahdra, megmenti. liegt ecsedi családok őrizték meg kegyeletes emlékükben Rákóczi Ferencet, Egy szájhagyomány, legenda elevenedik meg ebben a dalban: Nyíregyháza kőfalába. Megbotlott a lovam lába, Azért botlott meg a lába Rákóczi van oda zárva. Börtönajtó repedjél meg, Rákóczi, te szabadulj meg. Hallom az erdő zúgását Meg az anyám jajgatását. A Rákóczi Szabadságharc leverése után Keséd az áruló Károlyi Sándor birtoka lett. A nagyecse- dieknek vitézségükért privilégiumjuk volt. Ezt a Károlyi-család el akarta venni tőlük. Elkeseredett harc indult meg az ecsediek és a Károlyi-család között. Százéves per néven emlegetik ezt a község­beliek. Szembeszáltak a szolgabirákkal. Megjárták Bécset. Halálos áldozata Is lett a pernek. A megye ha.tárdombokat állított fel az ecsedi földeken, je­lezve, hogy az urasági birtok. 1793-ban a szegény, parasztok széthányták ezt. Katonák jöttek a köz­ségbe és Tóth Istvánt agyonlőtték. Ott temették el a határdomb tövében és fejfájára ezt írták: „Min­den útonálló íekincs e fejfára, ifj. Tóth Istvánnak nyugovó halmára, e határ halált okozott, engem a földbe taposott.” Szép népdal őrzi az egyediek küzdelmét a hatóságokkal. Károly felöl jön egy fekete hintó Abba ül a járási szógábíró. Gyertek fiúk, fordítsuk fel „ hintát Rázzak meg a járási szógabírót. Károly felöl jön egy nagy sereg páva, Belegázolt a, rozmaring-táblába. Gyertek lányok kergessük el a pávát, Le ne törje a rozmaring virágát. Az 1800-as években tovább éleződött a feszült­ség. 1818-ban egy Németi György nevű községi jegyző ajánlatot tett az uradalomnak, hogy meg­felelő állásért átadja az uraságnak az ecsediek kiváltságlevelét. Az ecsediek a jegyzőt télvíz ide­jén kútágaslioz kötözték és addig locsolták vízzel, míg a katonaság ki nem szabadította. Azóta ének- , ük minden disznótoron Nagyecseden : Kétszer egy kettő Unncut a jegyző. Rát a bíró hogyne volna, Mikor a jegyző tanítja 1874-ben pedig egy Kovács Mihály nevezetű pap próbált összejátszani az uradalommal. És a dal második versszaka így hangzik: Kétszer három hal. Huncut minden pap. Rát a kántor hogyne volna, Mikor a papja tanítja. Végnélkül lehelne sorolni, idézni » szebbnél- -zebb ecsedi dalokat. Ma már cidöit a nagy jior. A főid, a ház, a hatalom és az öröm, a jókedv véglegesen a nagyecsed! dolgozó parasztoké lett. S azóta százszor vidámabban csendül a nóta Nagy­ecseden. V 1 L L NErBOLT VÁLLALATOK DOLGOZOD Legeza István, a mátészalkai 103-as Népbolt vezetője min­den áruátvételnél csak minőségi árut vesz át. Ezzel biztosít­ja, hogy a dolgozók minőségi árut kapjanak. TISZAVASVÄRI POSTA TELEFONKEZELŐJE! A telefon olyan eszköz, mely ma már nélkülözhetetlen. A ma emberének elválaszthatatlan barátja. A telefonnak azt a célt kellene szolgálni, hogy az emberek a felmerülő problé­máikat azonnali beszélgetésssel eltudják intézni. A tegnapi napon a tiszavasvári gépállomáson 13 percig kellett várni, míg a központ jelentkezett. Ez nem segítséget, hanem mérgelődést, bosszúságot okoz! NAGYECSEDI GÉPÁLLOMÁS DOLGOZOD Egész évi harcotokat siker koronázta. Az elmúlt napok­ban befejeztétek éves terveteket, s mostmár a terv túlteljesí­téséért harcoltok. Kommunista üdvözlettel köszöntjük ezért a gépállomás va­lamennyi dolgozóját! DISZ.-FIAT ALOK! Kövessétek Malik Etelka, Nagy Borbála. Komonyi Zsu­zsanna példáját! A három DISZ-fiatal felajánlotta, hogy tár­sadalmi munkában széppé teszi a nyírpazonyi napközi ott­hont. Vállalásuknak becsületesen eleget tettek, ezzel hozzájá­rultak ahhoz, hogy a napközi otthon kis lakói szép, tiszta ter­mekben játszhatnak, tanulhatnak. NemzeHiözi eseményei; néhány sorban. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG dolgozói a közelgő újév alkalmából , országos akciót Indítottak az Adenauer-rendszer bör­töneiben sínylődő békeharcosok megsegítésére. A Német Demokratikus Köztársa­ság városaiból és falvaibát már ed­dig is igen gok munkás, paraszt és értelmiségi küldött élelmiszercso­magokat a bebörtönzött nyugatné- metországi hazafiaknak. A Kari Marx-stadt dolgozói december 1. óta hatszáz szeretetcsomagot jut­tattak el a nyugatnémetországi börtönökben szenvedő békeb arco­sokhoz * A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS hadügyi bizottsága meghallgatta elnökének, Koenig tábornoknak elő­zetes jelentését a bonni és párizsi egyezmények katonai vonatkozásai­ról. Koenig tábornok e jelentésé­ben olyan érveket sorol fel. ame­lyek az egyezmények ratifikálásá­nak elutasítását teszik szüksé­gessé A bizottság hatalmas többséggel — 28 szavazattal négy ellenében, a bizottság egy tagja tartózkodott a szavazástól — felhatalmazta el­nökét, hogy ilyen értelemben foly­tassa a végleges Jelentés kidolgo­zását. * MAJEVSZKIJ, a „Pravda” lon­doni tudósítója írja: az angol köz­vélemény megállapítja, hogy a ltá­rom nyugati hatalom bermudai kii- löntanácskozása nemcsak hogy nem távolította el a köztük fennálló ellentéteket, hanem ellenkezőleg, bebizonyította, hogy ezek az ellen- tét;k egyre fokozódnak. Egyes lapok sajnálkoznak amiatt, hogy a bermudai tanácskozás egy lépést sem tett előre annak érde­kében. hogy elismerjék a Kínai Népköztársaság törvényes jogait és megadják neki jogszerinti helyét az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben. AZ ANGOL ORSZÁGOS VASUTAS SZAK SZER vkzET vég­rehajtó bizottsága mélységes felhá­borodását fejezte ki az úgynevezett ..vasutassaemólyzefc országos bíró­ságának” döntése miatt. Ez a dön­tés heti négy Shilling béremelés megadását ajánlotta fel a vasuta­soknak a követelt lő százalék he­lyett.. Lancashire. Cesldre és Derby megyék vasutasainak küldöttei 24.000 vasutas képviseletében Man­chesterben tartott gyűlésükön el­határozták: visszautasítják a heti négy shilling béremelési ajánlatot és országos vasutassztrájkot köve­telnek. AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT Központi Vezetőségének ülé-i se kedden befejezte munkáját. A vita középpontjában a népi és de­mokratikus egységpolitika kérdé­sei, valamint a helyi pártszerveze- tekre váró konkrét feladatok áílot-i tak. A vita eredményét Luigi Longo, a párt főtitkárhelyettesei foglalta össze. A Központi Veztőség felhívja al part összes szervezeteit, hogy 1934' első négy-öt hónapjában tartsanak konferenciákat. Ezeknek a konfe­renciáknak a feladatai: a párt te­vékenységének megvitatása a helyi viszonyok szempontjából, a helyi körülmények tanulmányozása és azoknak a célkitűzéseknek a meg­tárgyalása, amelyekért a kommu­nistáknak, illetve a népnek harcol, colniok kell az ország létkérdései­nek eredményes megoldása érdeké­lten. ADENAUER csütörtökön dél­előtt Párizsba utazott, ahol részt- vesz az „európai tanács” minisz­teri bizottságának ülésén. Mint a nyugatnémet sajtó közlé­seiből kitűnik Adenauer párizsi ut­jának igazi célja az, hogy a ber-i linl négyhatalmi értekezlet előtt" „tájékoztassa felfogásáról’’ Bldault francia külügyminisztert, valamint az e napokban Párizsba érkező Dulles amerikai és Eden angol k U lügyrn i nisz tér t. * WALTER ULBRICHT, az NDK ügyvezető miniszterelnöke, Fritz Macbert, a Szabad Német Szak. szervezeteit Szövetsége elnökségé­nek tagját, a postásszakszervezet volt elnökét munkaügyi miniszterré nevezte ki. * A FRANCIA SAJTÓ hírt ad arról, hogy Edouard Herriot, at nemzetgyűlés elnöke és Lyon város polgármestere elfogadta a Francia- Szovjet Baráti Társaság lyoni szer­vezete részéről kapott meghívást. Á társaság ugyanis felkérte öt, hogy más közéleti személyiségekkel együtt vegyen részt annak az ün­nepségnek díszelnökségében, ame­lyet decemlier 18-án kívánnak megtartani Lyonban a francia- szovjet szövetségi és kölcsönös se. gélynyújtási szerződés megköté-é. nek kilencedik évfordulója alkal­mából. Edouard Ilerriot válaszá­ban megköszönte a megtiszteltetést és kilátásba helyezte az ünnepsé­gen való megjelenését. »y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom