Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-30 / 306. szám

NÉPLAP 1953 DECEMBER 30, SZERDA Hegedűs Audeás elvtárs beszéde a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén (Folytat át a 3. oldalról.) Kormányunk a háztáji gazdaság szükségletei mértékében silóépítési segélyben részesíti a termelőszövet, kezdeti tagokat és az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztokat is. Ezév ószén az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közel egymillió köbméter silótaikarmányt készítet­tek, s ez több, mint húszszorannyi, mint amennyit a nagybirtokos Ma­gyarországon készítettek az összes földesúri nagygazdaságokban. Ezévben Magyarországon már mintegy üt millió köbméter takar- mánysiló készült. Ha ezt csak tej­termelésre használják fel, ezáltal mintegy báromnegyedmilliárd liter tejet kapnának. Ezzel az eredménnyel azonban korántsem lehetünk megelégedve, jelenlegi állatállományunk megkö­veteli, hogy a silőzást a mainak legalább két.háromszorosára emel­jük, A silótakarmány felhasználó­nál ki kell terjeszteni nemcsak a téli, hanem a nyárvégi takarmá­nyozásra is, a zöld futószalag hiá­nyának pótlására. A takarmánytermelés szempont­jából legelhanyagoltabb terület a rét- és legelőgazdálkodás. Rétjeink és legelőink egy része olyan, hogy szégyene egész mezőgazdaságunk­nak. Termelőszövetkezeteink, álla­mi gazdaságaink nagyrésze és sok község is, nagyon elhanyagolja a legelőket, azért azok elgazosodnak és hozamuk rendkívül alacsony. Lehet-e eze.i segíteni? Érdemes-e a legelővel, réttel többet foglal­kozni? Feltétlenül! Több gyakorlati tapasztalat mu­tatja, hogy a , műtrágya értékben a legnagyobb eredményt éppen le­gelőkön és réteken adja. A rét és legelő nagyon is meghálálja azt a munkát, amit javítására, nevelésé­re fordítumk. Termelőszövetkezeteinknek, taná­csainknak és az állami gazdasá­goknak fontos és halaszthatatlan feladata a rétek és legelők rendbe­hozása. A mezőgazdasági termelés álta­lános fellendítésén belül, a ke­nyérgabonatermelés felemelése mel­lett a takarmány-termelés növelé­sére, szilárd takarmányalap terem­tésére kel! az erőket fordítani. Ez­zel megteremtjük állattenyészté­sünk állandó, magszakítás nélküli növelésének legfontosabb alapját, s ezzel egyben nagy lépést teszünk előre a belterjes, magasabb szín­vonalon álló mezőgazdaság megte­remtése felé. A* ipari* és oS«>osno vények termeléséről A növénytermelés harmadik nagy csoportja: az ipari és olajosnövé- nyek. A felszabadulás után dol­gozó parasztságunk talán ezen a téren ért el legnagyobb eredményt, in; 11 ezen növények vetésterülete ti felszabadulás előttihez képest megnégyszereződött; különösen erő­teljesen fejlődött a cukorrépnter- melés. Ezévben csaknem három- ezorannyi cukorrépát termeltünk, mint a felszabadulás előtti tiz év átlagában. Olajosnövényeink közül a napraforgó fejlődött a leggyor­sabban : vetésterülete sokszorosa a felszabadulás előttinek és olajter­melésünk ezévben a felszabadulás e’őtti tíz év átlagához viszonyítva négy ven szeres. Az ipari- és ol a josnö vények együttes vetésterületének további növelése nőin lehetséges, mert vagy n kenyérgabona, vagy a takar- mányalap rovására menne és ez komoly károkat okozna. Ugyanak­kor a könnyű- és élelmiszeripar- r.nk több nyersanya go' teli kapnia ahhoz, hogy a lakosság szükségle­teit megfelelően ki tudja elégí­teni. Ennek csak egy módja van: a termésátlagok növelése. A leg jobb állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és egyénié? gazdál­kodó dolgozó parasztok kiváló ter­mésátlagai mutatják legjobban ezen a téren meglévő hatalmas le­hetőségeinket. E/eket akkor tudok a legnug- f el élőbbén kihasználni, ha azokon a területeken helyezzük el az ipari növényeket, ahol termelésükre a legjobb lehetőségek vannak: ahol a dolgozó parasztok ismerik a nö­vény termelési feltételeit és azért kedvvel é.s szövésén termelik, (lyorsau változtatnunk kell a je­lenlegi helyzeten, amikoris teljesen a szerződtető vállalatok alkalma­zottainak kénye-kedvére van bízva, hogy mit, hol termeljenek. A dolgozó parasztság bevonásá­val haladéktalanul ki kell jelölni azokat a körzeteket, ahol az egyes ipari növények termelésére a leg­kedvezőbbek a feltételek és itt le­hetővé kell tenni, hogy az egyéni­leg do’gozó parasztok és termelő szövetkezetek ne egy. hanem három évre kössenek szerződéseket. A .szerződéses növények között különösen nagy gondot kell fordí­tani a cukorrépa termésátlagának növelésére, amely a legnagyobb ve­tésterületű ipari növényiünk", to­vábbá a kender lio#amának;n(kelé- sére, mert ez az a rostok növé­nyünk. amellyel hazánkban tex­tilipar számára a legnagyobb ér­tékű nyersanyagot tudjui|j'ter|helni, valamint a dohány terelésre és különösen a dohány értékes faj­táira. A gyapottermelést az eddi­ginél kisebb keretek körött foly­tatjuk és közben elő kell állíta­nunk olyan fajtákat, amelyek meg tudnak birkózni a hideg tavaszi időjárással is és biztos termest, adnak. Az ipari növények termésátlagá­nak fokozása érdekében legfonto- :abb az őszi mélyszántás és trá­gyázás. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok az ezévben jóváhagyott szerződéses feltételek szeíííif már lényegesen nagyobb áypfj kapnak, ha a szerződésben megs^íP át­lagoknál több termést ad,nAk, be. Egy múzsa cukorré.páért^|orintra i:számítva, a különböző . szoj^álta- lásokkal száz mázsán alul az egyéni termelő huszonhét forint húsz fillért, 150 mázsán . felül negyvenkét forint húsz filtert, a termelőszövetkezet 57.20 . forintot kap. Emellett igen jelentősek azok a kédvezra&nyV.;, amelyeket szer­ződést kötő termelők a beadási kötelezettségből kapnak. Az isíüllótrágya. amit ősszel hordanak ki és szántanak be a földbe és az a szántás, amelyet nam tavasszal, hanem ősszel vé­geznek el, negyven-ötven mázsa cu­korrépával is többet jelent és így sokszáz forint hasznot hoz az egyénileg termelőknek és sok tíz­eser forintot a termelőszövetkezet tagságának. Mindent el kell követnünk azért, hogy minden ipari növény őszi szántásba és ősszel trágyázott ta­lajba kerüljön. Ez nemcsak több nyersanyagot jelent a könnyű- és élelmiszeripar számára. hanem egyben növeli az egész mezőgazda­ság kulturáltságát, közvetve kihat a kenyérgabona és takarmányfélék .érmés-hozamára is. A mezőgazdaság egyik legfon­tosabb feladata, hogy nagy meny- nyiségben termeljen burgonyát és zöldségféléket és ezzel bizto­sítsa a lakosság zavartalan és bőséges ellátását a fontos élelmi­szercikkekben. Burgonyatermelésünk egész me­zőgazdaságunkon belül talán a legelhanyagoltabb és legelmara­dottabb. Burgonyából hazánkban a fel­szabadulás előtt is hallatlanul alacsony termésátlagok voltak. — 1930—1940. között a kát. holdan­ként! átlag mindössze harminc- nyolc mázsa volt. A felszabadulás után a burgonyatermelésben lé­nyeges változás nem következett be, ezévben pedig viszonylag a jó időjárás mellett is a kát. hol­danként! termés mindössze hat­van mázsa. Ugyanakkor a burgo­nya vetésterülete a felszabadulás­előttihez képest egyéb növények, elsősorban az ipari növények ja­vára csökkent. A lakosság zavartalan burgo­nyaellátásának biztosítása érde­kében csak a városi lakosság el­látására, legkevesebb hatvanezer vagon burgonyát kell termelnünk, ami az eddigi átlagnak közel két­szerese. E cél elérése érdekében burgonya vetésterületünket vala­melyest növelni is kell. A fő fel­adat azonban a burgonyaterme­lés rendkívüli elmaradottságának gyors felszámolása. A mi viszonyaink között a bur­gonyatermelés elmaradottságát mindenekelőtt a vetőgumó el­romlása okozza. Mint Liszenko akadémikus kimutatta, a hazánk­hoz hasonló vidékeken a Szov­jetunióban is nagyon gyorsan, szinte egyik évről a másikra be­következik a vetőgümó lerom­lása, amit legcélszerűbben a ve­tőgumó nyári vetésben való meg­termelésével lehet megakadá­lyozni. A burgonyánál sokkal inkább, mint bármely más kultúránál, nagyobb gondot kell fordítani a vetőgumók fejavítására és rend­szeres cseréjére az egész vetés- területen. Ehhez azonban na­gyon sok vetőgumó kell, hiszen csak egy kát. hold burgonya el­vetéséhez a mi viszonyaink kö­zött legalább tizenkettő-tizennyolc mázsa szükséges. Emiatt a vetőburgonya cseré­jét nem lehet úgy megoldani, mint a gabonáét. A dolgozó parasztok és terme­lőszövetkezetek számára nem az egész vetésterületükre, hanem csak egy részére tudunk biztosí­tani egy-egy arányban minőségi vetőgumócserét. A termelőszövet­kezetek és az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok a saját gazdaságukban termeljék tovább ezt és biztosítsák teljes területük­re a szükséges vetőgumót. Ezt a cserét úgy kell kifejlesz­teni, hogy négyévenként az or­szág vetőburgonyaszükséglete fel­cserélhető legyen. A kísérleti gaz­daságoknak és a vetőburgonya­termelést végző állami gazdasá­goknak fontos feladatuk, hogy olyan minőségű burgonyát állít­sanak elő, amely kát. holdanként legkevesebb száz mázsa termést hoz. A vetőburgonyacsere természe­tesen nem oldja meg az egész burgonyatermelés felemelésének kérdését. Szükség van a burgo­nyatermelés fejlesztésére és ezen belül elsősorban a négyzetes — fészkes ültetési módszer elterjesz­tésére. Pártunk és kormányunk előtt halaszthatatlan feladat a zöldség- termelés fejlesztése. Ezen kérdés megoldása szempontjából minde­nekelőtt hathatós intézkedéseket kell tenni a zöldségtermelésnek a múltban már kialakult körzeti továbbfejlesztése érdekében. így tovább kell fejleszteni a makói körzetben a hagyma, a kalocsaiban, a szegediben a pap­rika, stb, a szabolcsiban a ká­poszta, a szigetköziben és a fő­város környékén, valamin; a na­gyobb ipari városok körül a zöld­ségtermelést. Ezekben a körzetekben a párt­ós tanácsszerveknek legfontosabb feladata a zöldségtermeié! támo­gatása, e kérdés megoldására kell mozgósítani a körzetek gépállo­másait is, ellátva őket a speciális gépekkel és a zöldségtermeléshez írtő szakemberekkel. A zöldségtermelés fejlődését erősen gátolja a Mezőxer. létre­hozásával megszervezett zöldség- celvásárlás. Ez a szervezet telje­sen összpontosította a zöldségter­melés forgalmát, megakadályoz­ta, hogy a zöldségtermelés terü­letén a falu és a város között egészséges áruforgalmi kapcsolat jöhessen létre. E hiba kiküszöbölése érdeké­ben meg kell könnyíteni a zöld­ségfélék felhozását a városba. Ebbe a feladatba be kell vonni a földművesszövetkezeteket, ame­lyek különböző formákban, rész­ben mint felvásárlók, részben mint bizományosok foglalkozza­nak a zöldségfélék értékesítésé­vel. Mindezekkel az intézkedések­kel biztosítani kell, hogy az 1953-as évben elkövetett hibákat kiküszöbölve, városaink lakos­sága már az 1954-es évben kielé­gítő mennyiségben jusson jómi­nőségű burgonyához és zöldség­féléhez. Az ipari növények, de ugyan­úgy a zöldségfélék, takarmány­félék egyrésze is gondos növény- ápolási munkát, többszöri kapá­lást igényel. Jólleher‘,Öít; minden termelő tudja, mégis íláítHte min­den évben súlyos .'ffijffiagjtégokat követtünk el. Ezért v erlern jövő­ben sokkal nagyobb" t^bndot kell fordítani, mert en^tksplfcnag.v be­fektetéseink nem éreziel^k kellő­képen hatásukat á~vemiéshoza- í mokban. VII. A gyümölcs- és szőíőlermelés fejlesztéséről Magyarország kiváló lelietősé- gekkeT rendelkezik a gyümölcs- és szőlőtermelés fejlesztéséhez. Kiváló minőségű gyümölcsöt és jóminősé­gű bort tudunk termelni. Lehető­ségünk van arra, hogy gyümölcs­ből, szőlőből, borból hazánk lakos­sága szükségletének kielégítése mellett, jelentősen növeljük expor­tunkat és ezzel lehetővé tegyük olyan nyersanyagok behozatalának növelését, amelyek dolgozóink ipar- cikkekkel való ellátottságának meg­javítása érdekében szükségesek. A gyümölcsfaállomány jelenleg harminckét millió. Az ország egy lakosára alig több. mint három darab gyümölcsfa jut. Feltétlenül szükség van tehát gyümölcsfa állo­mányunk növelésére, a nagyarányú gyümölcsfásítás megindítására is. 0 év alatt gyümölcsfaállományun­kat 15 millióval akarjuk növelni, a rendes utánpótlás .mellett,. A gyü­mölcsfásításban nagy szerepet kel! adni a helyi kezdeményezéseknek: Gyümölcsfákat kell ültetni tere­ken, utak mentén, házak körüli kertekben. A helyi tanácsok egyik legfontosabb és egyben legszebb feladata, hogy szervezzék meg és vezessék a gyümölcsfásítási mun­kálatokat és kötelességüknek érez­zék községük gyümölcsellátásának megjavítását. A gyümölcs termelési színvonal emelése és a gyümölcsexport növe­lése érdekében nagy jelentősége van összefüggő, úgynevezett üzemi gyümölcsösök telepítésének. Jelen­leg gyű mölcsf a állottja ny un k mind­össze liűsz százaléka van üzemi gyümölcsösökben. üzemi gyümölcsösöket nem a legjobb szántóterületeinken kell lé­tesítenünk, hanem ...elsősorban a homokon és ott. ahol a szántóföldi termelésnek akadálya van. A talaj viszont gyümölcstermelésre meg­felel. Például az őszibarack- és uia ndula term elésre kiválóan alkal­mas a kopárotok egyrésze. Üzemi gyümölcsösök létesítésére jelentős támogatást kell adni. A termelőezöveltkezetek — figyelem- bevéve, hogy a gyümölcsös a faj­tától függően csak több év múlva hoz hasznot — telepítéshez jelen tűs támogatást kapnak. Nagy terű leteken kell létesíteni gyümölcsö süket az állami gazdaságokban Is A gyümölcstelepítési program mot úgy akarjuk végrehajtani hogy ezzel, ne csak mennyiségben növekedjék a gyümolcsfaállomány, hanem minőségben Is, azaz a leg­jobb gyümölcsöseinket és azokból is a legjobb fajtákat szaporítjuk el. E cél elérése érdekében ki kell terjeszteni a faiskolai hálózatot és azt úgy kell fejleszteni, hogy 1958-ban a faiskolák már évi négy­millió csemetét tudjanak előállí­tani. Nagy feladataink vannak a szőlőtermelés színvonalának emelé­sében is. A legfőbb feladat itt a meglévő szőlőterületeink felújítása, a kipusztult tőkék gyors pótlása. (Hegedűs András elvtárs besté­dének további részét holnapi szá­munkban közöljük.) Az üzletek újév előtti és újév utáni. nyitvatartásii A megyei tanács keróshedelmi ősz- tálya az ilzlatok nyitvetartását de­cember 30-tól január 3-ig a követ­kezőképpen szabályozza a megye te­rű létéit: December 30-án, szerdán rendes lií.t aznapi nyitvatartás. PI**.mbsr 31-én csütörtökön AZ áLELMISIEREOLTOK este 6 óráin tartanak nyitva, az este S után nyitvaíartó boltok zárórája váltz-atlan. __Január 1-én, pénteken minden üzlet zárva. Január 9.-án, szombaton vasárnapi nyitvatartás. január 3-án vasárnap rendes, hét­köznapi nyitvatartás. Az édessásbcllok 1-én és 2-an va- -órnsrot nyitvatartás szerint árusíta­nak. VENDÉGLÁTÓIPARI ÜZLETEK I1YITVAT A RT ÁS A Nyíregyházán: December 31-en meghosszabbított zárórával reggel n óráig tart nyitva a Vendéglátó Vállalat 1. sz., 3. ez.. S. sz., 9 sz., 20. sz. egysége és a Népbüffé. A 21. és 14. sz, vendéglátó egység december 31-én éjjel 2 óráig tarl nyitva. j 1-én szombati zárórával. 2- án vasárnapi zárórával. 3- án rendes hétköznapi nvitvatar­I lás. 1-én reggel 8-tóf minden egység nyitva. Vidéken: Járási székhelyeken a vendéglátó egységek: 31-én meghocszabitva reg,«ei S óráié. 1- én szombati zárórával. 2- án vasárnapi -árórával tartanak nyitva. 3- án rendes hétköznapi nyitvatar­tás. Apróhirdoíósük F. évi december hó 13-án Nr í retry- házán 1 darab kerékpátvezat tálal­tak. melyet jogos tulajdonosa kellő igazoiűtS után három hóna up n be1, ül a í endorser nyíregyházi v.i. osztá­lyán átvehet. , . „ . . Nyíregyháza Köztisztasági \aHa!at alkalmaz kocsis, rakodó és úttisztító munkásokat. Jelentkezni lehet Nyír­egyháza. Mártírok-tere 3 ?zam lize tés: teljesítménybérben + éli nyár munkaruhát a vállalat ad Tcrmányforgalmi Vállalat és Föld mű vesezö vetkezet raktára készpén zéit vásárolja a tökmasret Sütőtök maerért 300 forintot, olaj gyári tök maciért 400 forintot étkezési 'ékma sért 450 forintot fizet Kőműves tanulókat felvei»/, q 63/2 Építőipari Vállalat. Jelentkezés Nyír­egyháza, Széchenyi-úfc 43 SZRSOí.CS-SZ^TWARI NíPLIP Felelőé szerkesztő: SíkfiSSt Norberi Felelős kiadó? Varga, r Sándor Szerkesztőséé: Nyáregyháza V .:-';, Ov -u 5 Tel r JÍ-m H-71 11-76 Kiadóhivatal: Nvír%öééháza Zsdánov-utca 1. — Telélfön* 30-00 ?.zabo!c3-Szatmárniegyei1'?s>IyomdaiDai» Vállalat. Nyíregyháza. Dózsa Györjry-utca 5 Pzám Felelőé vezető: Szilágyi Józse» i VI. A burgonya és zöldség termeléséről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom