Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-29 / 305. szám

NÉPLAP 1953 DECEMBER 29, KEDD •» a» A R rr fe 1» 1 I »■: s ____________________^ Kollektív vezetés — virágzó termelőszövetkezet Tavasz folyamán a kislétai Rá­kóczi termelőszövetkezet párt- szervezetének vezetősége gyakran foglalkozott azzal a kérdéssel, hogyan lehetne leggazdaságosab­ban kihasználni a tsz. 1728 hol­das birtokát. így született pél­dául az a határozat is, hogy a kukorica vetésénél alkalmazni kell a fészektrágyázást és a ke­resztsoros vetést. Ezt a határoza­tot azonban — mint több mási­kat is — nem tudta megvalósí­tani a vezetőség, éppen a vezetés módszerében meglévő hibák miatt. Bessenyei elvtárs, a pártszer­vezettitkára, — aki jelenleg párt­iskolán tanul — nem adott fel­adatokat a vezetőségi tagoknak. A határozat végrehajtásának egyes részeiért nem tett felelőssé senkit. Egyedül akart végezni minden munkát. Ha tellett erejé­ből és futotta idejéből, megtar­totta a népnevelőknek, pártcso­port bizalmiaknak az értekezle­tet, ha nem — akkor „nem volt” senki, aki megtartsa. Nem volt, mert nem bízott a vezetőség tag­jaiban. Pedig Pankotai István, a pártszervezet agit.-prop. felelőse foglalkozott volna a népnevelők­kel. Nyíri Sándor elvtárs pedig szívesen vállalta volna a pártcso­portbizalmiak munkájának támo­gatását. Éppen ezért jogosan bí­rálták a népnevelők, pártcsoport- bizalmiak a pártvezetőséget. Vass elvtárs, jjki népnevelő, hiányol­ta, hogy nem kap segítséget és újabb feladatokat a vezetőségtől. Konyári Andrásné elvtársnő, pártcsoportbizalmi arról beszél, hogy megvolt a verseny kedv a növénytermelési brigád, a párt- csoport, tagjaiban, azonban soha­sem tudták, hogyan is állnak a versennyel az egyes munkacsa­patok. A verseny értékelésének elmulasztásáért ő is a pártveze­tőséget hibáztatta. Úgy végezte munkáját mindenki, ahogy tudta. Elaludt a pártszervezet, és így elaludt a munka is. A kollektív vezetésben mutat­kozó hibák következtében nem folyt szívós felvilágosító munka a pártvezetőségi ülésen hozott ha­tározatok érdekében. Tavasz ót» a kislétai Rá­kóczi termelőszövetkezet párt- szervezetének vezetésében is nagy változások történtek. Változást hozott a K. V. határozata a termelőszövetkezeteknek nyúj­tott sok kedvezmény. De megnö­vekedett a szövetkezeti tagok fe- lelősségérzete is a tsz. iránt. A zárszámadáskor a Dankó-család közel 30 ezer forintot kapott a közösből. Nagy volt a család öröme. De bizony lehetett volna több is a részesedés, nagyobb a boldogság, ha minden brigád be­csületesen elvégezte volna a rá­bízott munkát. A szövetkezet kommunistái, becsületes párton- kívüli dolgozói jogosan bírálták a szövetkezet és a pártszervezet vezetőségét, mivel nem szorgal­mazta a jó termést eredményező fejlett munkamódszereket. Volt rlyan brigád, amely dudvát ter­melt kukorica helyett — mondot­ta Dankó Ilona. S bizony ezt el­nézte a pártvezetőség. A követ­kező gazdasági évet azonban máskép képzelik el a Rákóczi tagjai. Elsők akarnak lenni a járásban, virágzóvá, jómódúvá akarják lenni szövetkezetüket. — Ez a szilárd elhatározásuk. Erről beszélgettek a burgonyaosztásnál Reszkető Mihály, Nagy József kommunisták és pártonkívülfek egyaránt. A pártvezetőség is okult a hibákból. A Központi Ve- zetőség júniusi és oktÓDeri hatá­rozatának szellemében cselekedve — sokkal inkább figyelembe ve­szik a dolgozók véleményét, meghallgatják panaszaikat, elfo­gadják bírálatukat és helyes kez­deményezéseiket. De nemcsak meghallgatják, hanem cseleked­nek is. Igyekeznek valóraváltani azokat a határozatokat, amelye­ket a pártvezetőségi ülésen közö­sen beszéltek meg. Az egyik pártvezetőségi ülé­sen szó esett arról, hogy az állatok részére biztosítani kell a téli takarmányt. 350 mázsa bur­gonyát is ki kell válogatni és gondoskodni téli tárolásáról. Az állattenyésztésben még nem ve­zették be az egyedi takarmányo­zást, alacsony a fejési átlag. Az állatok gondozása körül is hibák vannak. A politikai iskola mun­káját is tárgyalták. Bizony, csak azt állapíthatták meg, hogy még i mindig sok a hiányzó. Miután megállapították a hi­bákat, a feladatokat is megszab- ták. De most megbízatásokat kap­tak a pártvezetőség tagjai is. A burgonya kiválogatásánál Panko­tai elvtárs mozgósította a kom­munistákat, a silókészítésénél pedig Vass elvtárs végzett rendszeresen felvilágosító munkát. Nyíri elvtárs, a pártvezetőség szervezőtitkára a népnevelőkkel beszélte meg a tennivalókat. Fon­tos feladatot kapott Mikó János elvtárs, a szövetkezet új elnöke is. Azokkal a hallgatókkal be­szélt, akik elmaradoztak a politi­kai iskoláról. A vezetőség beszélt Kertész Erzsébet agronómussal is. Az állattenyésztés munkájának megjavításáról volt szó. Meg­egyeztek, hogy az agronómus ve­zetésével állattenyésztő tanfolya­mot indítanak. A kollektív munka meg is hozta gyümölcsét. A pártvezető­ség tagjai és a népnevelők — Len­gyel András, Papp Júlia, Szabó Károly — becsületesen elvégez­ték a rájuk bízott feladatokat. — Pankotai elvtárs és Vass elvtárs a burgonya válogatásánál és a siló készítésénél arról beszél­tek a dolgozóknak: nagy szük­ség van a silóra, mert a jó­szágállományt fejleszteni kell és- télre biztosítani kell a takar- mányt. Szükség van a burgonya helyes elvermelésére is, mert jö­vőre, jó vetőmagból jó termést akarnak betakarítani. A dolgozók értettek a szóból. Két nap alatt 100 köbméter takarmányt silóz­tak és 350 mázsa burgonyát ver- meltek el. Mikó elvtárs felkereste Nagy Lajosnét, Konyhás Józsefet, Bihari Gusztávot. — Megma­gyarázta nekik, miért van szükség a tanulásra. Meg is fo- gadták, hogy nem fognak hi­ányozni a politikai iskola foglal­kozásairól. Megindult az állatte­nyésztési tanfolyam a szövetke­zetben. Nemcsak az állattenyész­tők, hanem a növénytermelési brigádvezetők, a pártszervezet és a termelőszövetkezet vezetői is megtanulják a helyes állatte­nyésztési módszereket. Segítséget adott a pártszerve­zet a községben lévő másik ter­melőszövetkezetnek, az Uj Élet­nek is. Az Uj Elet vezetőit, bri­gádvezetőit is meghívták a tan­folyamra. Beszéltek a község leg­jobb egyénileg dolgozó paraszt­jaival. A tsz. által indított állat- tenyésztési tanfolyamon tanulnak Orosz András, ifj. Orosz János, Szilágyi Ferenc és ifj. Madácsl István kiváló dolgozó parasztok is. Összesen 21 hallgatója van a tanfolyamnak. Szövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok közösen ismerkednek a zootech- nikával. Volt még két határozata a pártvezetőségnek. Mindkettőt megbeszélték a taggyűlésen a térmelőszöveíkezet kommurási á i - val, utána pedig közgyűlésen a Rákóczi egész tagságával. 50 da­rabból álló anyanyúl-törzs és 50 méhcsalád telepítéséről volt. szó. Gyümölcsös is, akácos is van a határban, gyüjthetik tehát a mé­zet a méhek, csak szakértő em­ber kell, aki gondozza a méhcsa­ládokat. Ez is akadt. Nyíri Sán­dornak, a pártvezetőség egyik tagjának négyéves gyakorlata van a méhtenyésztésben. El is, vállal­ta a méhészet vezetését. Esztári Mihály pedig a nyulakról gon­doskodik. A kisiétai Kálióczi ter­melőszövetkezet pártszervezeté­nek vezetői most újabb felada­tokra mozgósítják a kommunistá­kat, a tsz. dolgozóit. A december 16-i pártvezetőségi ülésen tervet készítettek. Erre a vezetőségi ülésre meghívták a' pártcsoport­bizalmi akat is. Közösen dolgoz­ták ki: hogyan akarják virágzó- vá, gazdaggá változtatni szövet­kezetüket. A harmadik párt- kongresszus tiszteletére a követ­kező javaslatot terjesztik a tag- gyűlés elé: A növénytermelők búzából 1.90, rozsból 2.20, burgonyából 25, do­hányból 3, kukoricából 6.80 má- zsával emeljék a terméshozamot. Soknak tűnik ez, de a pártveze­tőség helyes módszereket is ja­vasol, amelyekkel könnyen elér- hető a gazdag termés. Pl.: A bú­zaföldeket tavasszal annyiszor kell megfogasolni, ahányszor csak megkívánja a vetés. Teljesen gyomtalanítani kell a táblákat. Holdankint 40 kiló pétisót hasz- náljanak fejtrágyának. A rozsnál a pótbeporzás mellett hasonló feladatok várnak a növényterme­lőkre, azzal a különbséggel, hogy nem kell acatolni. A burgonyaföldekre holdan­kint 200 mázsa istállótrágyát szórjanak ki — javasolja a párt­vezetőség. — Géppel vessék a burgonyát, gépi kapa alá. Végez­zenek egyszeri síma és kétszeri töltögető kapálást. A dohány ősszel mélyszántott földbe kerül. A dohány alá a hol- dankinti 200 mázsa istállótrágya mellé 60 kiló szuperfoszfátot és 40 kiló kálisót is adagolnak. A dohánypalánták biztosítására hol­dankint 10 négyzetméternyi me­legágyat készítenek. A termés mennyiségének és minőségének fokozása érdekében háromszor kapálnak, idejében elvégzik a kacsolást. A betakarítást az érés­nek megfelelően fokozatosan vég­zik. A szövetke7,et 70 holdon termel kukoricát. Mind a 70 holdon is­tállótrágyázott földbe, négyzetes vetéssel kerül a mag. A fészek- trágyázást is az egész területen alkalmazzák. A kikelés után négyszer kapálnak és a terület harmadrészén elvégzik a pótbe­porzást. Az állafteuyéozlés mun­kájának megjavítására is gondol a párt vezetőség. Javasolja, hogy a sertéseknél vezessék be a kétszeri fialtatást. Kiszámították, hogy ez- által 1954-ben 720-ra emelkedik a termelőszövetkezet sertésállo­mánya. A szarvasmarhatenyész­tésnél alkalmazzák az egyedi ta- karmányozást, a napi háromszori fejest. Ezáltal a tejhozam 4-ről 7 literre emelkedik tehenenként. A Rákóczi termelőszövetkezet kommunistái most e célok eléré- sóért indulnak harcba. E felada­tok végrehajtására mozgósítják az egész tagságot. A pártvezető­ség e feladat végrehajtására is megszabta egy-egy vezetőségi tag tennivalóit. Nyíri Sándor elvtárs a növénytermelésért, Bessenyei Ferenc elvtárs pedig az állatte­nyésztésért lesz felelős. A pártvezetőség megkezdte a határozat végrehajtását. A na­pokban pártcsoportértekezleten és népnevelő-tanácskozáson ismer­tették a pártvezetőség terveit. így készítik elő a december havi tag­gyűlést, amelyen a termelőszö­vetkezet kommunistái vitatják meg a pártvezetőség javaslatát, hogy utána az egész tagság tár­gyalja meg a közgyűlésen. A pártszervezet és a termelő­szövetkezet vezetői cselekednek. Teljesíteni akarják a dolgozók kívánságait. Virágzóvá, jómódú­vá akarják változtatni szövetkor tűket. Fark»« Kálmán. A dolgozók leveleivel való figyelmes foglalkozás a pártszervezetek fontos kötelessége A Santung-tarlománybeli La- jan járás pártszervezetei egy ide­je fokozott figyelmet fordítanak a dolgozók leveleire. Kína Kommu­nista Pártjának lajani járási bi­zottsága és sok alapszervezeti vezetősége egész sor intézkedést tett, hogy kijavítsa a dolgozók leveleinek kezelésében előfordult hibákat. A partbizottságok és a pártvezetőségek határozata értel­mében a pártfunkcionáriusok kö­telesek rendszeresen ellenőrizni, hogy az illetékesek milyen intéz­kedésekkel reagálnak a dolgozók leveleire, s gondosan és helyesen vizsgálják-e meg a levelekben fölvetett fontos kérdéseket. A pártszervezetek erélyesen küzdenek a dolgozók bejelentései­nek és kéréseinek közömbös ke-, zelese, s a „jelentéktelen” pana­szok megvizsgálásától való húzo- dozás ellen. Szigorúan megbünte­tik a nép demokratikus jogainak megsértőit és a levélírók üldö­zőit. Mindez lehetővé teszi, hogy biztosítsuk az alulról, a dolgozó tömegektől kiinduló széleskörű bírálatot. Nálunk szabállyá vált, hogy gondosan megvizsgáljuk azokat az eseteket, amikor egyesek nem méltatják kellőkép figyelemre a dolgozók leveleit. Nyílt gyűlése­ken vizsgáljuk és vitatjuk meg az egyes funkcionáriusok helyte­len eljárásával kapcsolatos pana­szokat. Ez a leghathatósabb mód­szer a pártfunkcionáriusok neve- lésére és a tömegek aktivitásá­nak fokozására. Például vizsgála­tot folytattunk az ellenforradalmi elemek lajhszibeli ellenséges te­vékenységének ügyében. E vizs­gálat után csakhamar sok levelet kaptunk a dolgozóktól. Ezek a le­velek hozzásegítettek bennünket a gaztettek teljes leleplezéséhez. A párt vonalának megvalósí­tása szempontjából roppant fon­tos, hogy helyesen reagáljunk a dolgozók bírálatára és javasla­taira. Ez lehetővé teszi, hogy konkrét példák alapján feltár­hassuk munkánk hibáit és hi­ányosságait. Nemrég az egyik levél megál­lapította, hogy nincs elég cső ví­zimalmokhoz. A lajani szövetke­zetek vezetősége alaposan meg­vizsgálta a kérdést, intézkedett, s ennek alapján a szövetkezetek vezetősége megjavította a lakos­ságnak a kívánt anyaggal való ellátását. A megyei és járási népképvise­leti gyűlések vagy pártszerveze­tek megvizsgálják azokat a leve- leket.amelyek egyes funkcioná­riusokat bürokratizmussal és pa­rancsolgatással vádolnak. Ez a módszer sikeresnek és hatékony­nak bizonyult. Lehetővé teszi, hogy napirendre tűzzük és a pár- tonk í vül iekkel együttesen meg­oldjuk a dolgozók leveleiben föl­vetett kérdéseket, elősegíti a bí­rálat és az önbírálat fejlődését, a demokrácia kiterjesztését a párt­ban és á többi tömegszervezet­ben. » A dolgozók leveleinek megvizs­gálása komoly figyelmet, nagy fe­lelősséget és gondosságot követel. Esetenkint ki kell derítenünk a valódi tényállást. Harcolnunk kell a hibákkal szemben tanúsított közömbösség ellen, a hibák ehall-' gatására, a vétkeseknek a meg­érdemelt büntetéstől való meg­mentésére és pártfogására irá­nyuló kísérletek ellen. A pártszervezetek mindennapi fontos feladata, hogy figyelmesen foglalkozzanak a dolgozók leve­leivel. Csak akkor erősíthetjük szakadatlanul a párt kapcsola­tait a tömegekkel, akkor szerez­hetjük meg a dolgozó tömegek állandó támogatását és valósít­hatjuk meg sikeresen az ország- építés feladatait, ha érdeklődünk a tömegek élete iránt, ha meg- hallgatjuk a tömegek vélemé­nyét, s megoldjuk a tömegek fölvetette kérdéseket. Csang-Csu-sen. a Santung-tartománybeli Lajan járás pártbizottságának titkára, (A Tartós békéért, népi demokráciáért” cikke.) Hogyan silózzunk fagyos időben? Többen érdeklődnek az iránt, hogy fagyos időben lehet-e silózni és ha igen, milyen módszerrel. A hideg idő beálltával is to­vább lehet folytatni a silózást, annál is inkább, mert a tervtelje­sítésben igen rosszul állunk. A silózást ugyanúgy kell végezni télen is, mint korábban — jól fel kell tépni a silózandó takar­mányt és azt nedvesítve jól tö- mörítsük a gödörben. A különb­ség az, hogy ha minusz négy fok alatt van a hőmérséklet, nem szabad azonnal leföldelni, hanem 50—70 centiméter vastagságú szal­maréteggel be kell takarni. így a levegő hűtőhatását megakadá­lyozzuk és a siló felmelegszik. Addig hagyjuk szalmatakaró alatt a silónkat, míg a betaposott takarmányba szúrt vas, vagy fa- rúd körülbelül testmelegre fel inem melegszik. Ehhez hőmérő sem kell — kézzel érzékelhető. Amikor ezt a hőt elérte a silónk, akkor 10 centiméter szalmát ha­gyunk rajta és a szokásos földe­lést elvégezzük. Ezzel az eljárás­sal 10—15 fokos hidegben is si­lózhatunk. Hosszabb ideig tartó fagy ese­tén, amikor a föld felső rétege annyira megfagyott, hogy gödör­ásás csak igen nagy munkával végezhető, készíthetünk földfe­letti silót. A siló helyét eltisztít- juk és 20 centméter vastagon szecskázott szalmával lehintjük. Erre rakjuk a silótölteléket, amit a gödör silóhoz hasonlóan ned­vesítünk és taposunk. Oldalfalat 70—80 centiméteres vastag szal­marétegből készítünk. Amikor be­fejeztük a silózást, a tetejét is betakarjuk 50 centiméter vasta­gon szalmával. Ha silónk elérte a 25—30 fok meleget, akkor a szalmát 20 centiméternyire lévé-, konyítjuk és 50 centiméteres ho­mokréteggel betakarjuk a takar­mányt. A homokot jól le kell döngölni, hogy a téli csapadék nehogy bele folyjon. Az így ké­szített .silót 6 hét múlva kibont­juk, akkorra beért a siló. Márkus József, megyei silózási előadó. HÍRE K A Tatarozó Vállalat vezetősége a karácsonyi ünnepek alkalmával több mint nyolcvan dolgozó gyér. ntekének adott ajándékcsomagot, melyben kiscipök. pulóverek, egyéb ruházati cikkek és játékok voltak. * A Faipari Vállalatnál a na­pokban hét dolgozó kapta meg a sztahanovista jelvényt, további öt dolgozó pedig a sztahanovista ok­levelet. a kitüntetett munkások pénzjutalomban is részesültek, to­vábbá 20 dolgozó kapott 100—100 forint jutalmat. Az ünnepségen a vállalatnál dolgozók gyermekei kö­zött kiosztották azokat a játéko­kat, amelyeket a munkások estén - kint társadalmi munkával készítet­tek. Egy-egy gyerek két komoly játékot és egy csomag cukorkát kapott. Az idősebb gyerekek isko­lai tanszereket kaptak. * nyíregyházi Kiskereskedelmi Vállalat tv, m últ heten új élelmi, szerüzletet nyílott a dolgozók kí­vánságára a Ság vári-tele pen. * Uj üzlet nyílik e héten a Zrínyi Ilona-utcán. 11 r szebbnél-szebb ma­radék holmikat lehet, majd ölesé áron vásárolná.

Next

/
Oldalképek
Tartalom