Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-25 / 277. szám

1853 NOVEMBER 25, SZERDA Joliot Curie beszéde a Béke Világtanács bécsi ülésszakának megnyitásán Béos, (TASZSZ.) Joliot Curie a Eéke-Vllágtanács bécsi üléssza­kának megnyitásán beszédet mon- dott Bevezetőben hangsúlyozta: minden népnek közös felelősséget kel] vállalnia, hogy a béke szem­pontjából kedvező irányban vál­toztassák meg a nemzetközi hely­zetet. Az utóbbi hónapok esemé­nyeinek eredményeként a nemzet­közi helyzet világosan mutatja, hogy e közös felelősségen kívül egyes országokra, következésképpen azok nemzeti mozgalmaira is, igen nagyjelentőségű különös felelősség hárul. Ez a felelősség haladékta­lan akciókat követel, amelyeknek sikere döntő lehet a béke fenn­tartása és megszilárdítása szem- pontjából. Joliot Curte ezután rámutatott, hogy az „erő” politikájának hívei minden módon igyekeznek megté­veszteni a közvéleményt — hang- súlyozta, a béke híveinek az a fel­adata, hogy felvilágosító munkál végezzenek, pontosan és értbe- tőén a tények tanulmányozására rá maszk óva érveljenek. Ezután ar­ról beszélt a francia tudós, hogy Európa központjában ismét fel­ütötte fejét az a veszély, amelyet Németország szomszédai jól ismer­nek: a német mllitarizmus ve. szélye. A német militaristákat koa­lícióba akarják bevonni. Joliot Curie az adatok sorával cáfolta azt a hamis állítást, mintha e koalíció védelmi jellegű lenne. Be- bizonyította agresszív voltát. Joliot Curie a továbbiakban a következőket mondotta: A francia országos béketanács ülésén honfi­társaimhoz fordulva, mint a béke- tanács elnöke, abban a meggyőző­désben. hogy az önök gondolatát fejezem ki, kijelentettem: Jelenleg a francia nép abban a helyzetben van, hogy megváltoztathatja az események menetét a béke javára, s ezt megértik a világ valamennyi országában. Harcotokat érdeklő­déssel, reménnyel és hittel fogják figyelni.” Azért emeltem ki ennyi­re Franciaország szerepét, mert az utóbbi évek eseményei és az ér. vényben lévő szerződések különös­képpen lebet övé teszik számára, hogy döntő lépést tegyen, amellyel útját állhatja a háborúnak. A továbbiakban a francia tudós az ázsiai eseményekről beszélt. Rámutatott, hogy az amerikaiak, kínaiak és koreaiak közötti tár­gyalások lehetségeseknek bizonyul­tak és fegyverszüneti egyezmény, hez vezettek. Ez « tény sok tekin­tetben elősegítette a nemzetközi helyzet enyhülését. A nemzetközi feszültség enyhülésétől rettegő erők most a legkülönbözőbb esz­közöket ragadják meg, hogy meg­akadályozzák a politikai értekez­let összehívását. Van még egy másik igen fontos kérdés — folytatta Joliot Curie, — amely az egész emberiséget érinti, a tömegpusztító fegyverek betiltá­sáról és leszereléséről van szó. A Béke-Vnágtanáes mindig a legna­gyobb figyelmet fordította erre a kérdésre. Ha e kérdés megoldása terén értek is el bizonyos sikere­ket, mégis el kell ismernünk, hogy ma is összeütköznek a különböző elgondolások és az Egyesült Nem­zetek Szervezetének leszerelési bi­zottsága máig sem jutott hatásos megoldásihoz. Továbbra is ugyan­azokat az érveket hozzák fel, hogy megakadályozzák az atomfegyver betiltásáról szóló egyezményt. A jelenlegi nemzetközi helyze­tet jellemző fő események elem­zése azt mutatja, hogy az erős nemzetközi feszültség légkörében Igen nehéz a konkrét problémák megoldása. Ebben a légkörben igyekeznek az embereket félreve­zetni és az a veszély fenyegeti őket, hogy elragadtatják magokat a „keresztes hadjárat” szellemé­től. Vájjon az öt nagyhatalom — mondotta a továbbiakban Joliot Gurie —, amelyekre a legnagyobb felelősség hárul a béke fenntartá­sáért ég megszilárdításáért — kép­viselőinek tanácskozása nem je­lenti-e a legjobb utat a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez. Fog­lalkozzanak hát az öt nagyhata­lom képviselői és az érdekeiket érintő véleményük, valamint aggá­lyaik kicserélésével oszlassák el a gyanút és enyhítsék a légkört. Úgy vélem, ülésszakunk egyik legfon­tosabb feladata, hogy megtalálja a leghatásosabb eszközt, amellyel elérheti, hogy ez az annyira szük­séges tanácskozás létrejöjjön. Joliot Curie felszólalása után Jean Eafitte. a Bébe-Világtatiáes főtitkára a Bébe-Világtanács iro­dája nevében javaslatot tett az ülésszak napi remijéről és a bizott­ságok megalakításáról. Az ülésszak a következő najií- rendet fogadta el: 1. Az egész világra kiterjedő ak­ciók annak érdekében, hogy a konfliktusokat általánosan elfo­gadható egyezmények útján ren­dezzék (a koreai és a német kér­dés rendezése, a hidrogénhomba és más tömegpusztító fegyvereik eltil­tása, a fegyverkezés korlátozása). 2. A jövő évben Béke Világtalál­kozót kell összehívni. ü'ehru indiai miniszterelnök sajtónyilatkozata az indokinai ellenséjjeskedések befejezésinek lehelőséffCTcl kapcsolatban Bárig«, (MTI.) Dzsavarlal Neh­ru, indiai miniszterelnök sajtónyi­latkozatot adott a „France Soir" párizsi polgári lap Uj-Delhibe kíil- dött kíilöntudósi tójának. Ebben a következőképpen fejtette ki kor­mányának felfogását az indokínai ellenségeskedések befejezésének le. hetőségévej kapcsolatban: — Amennyiben lehetőség adódna arra, hogy India közreműködjön az indokínai háború befejezése érdekében, természetesen nem vonnánk ki magunkat ezen feladat vállalása alól. Azonban minden attól függ. . hogy milyen formában merül fel ez a kérdés. India csak az esetben működhetne közre, hogy megoldást lehessen találni Indo. Irinában, ha előbb meggyőződtünk arról, hogy ez a közreműködés hasznos lenne. Bzidő szerint azon­ban ilyen meggyőződésre még nem tettünk szert. íl Hivatalos közlemény a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között lolyt tárgyafásokrói 1‘ckiuy, iwvotitlitir i!S, (Uj.Kínn/ Peringben november 14 és 22 között tárgyalások folytak a Kí­nai Népköztársaság központi népi kormánya és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormány­küldöttsége között azoknak a kér­déseknek alapján, amelyekben Mao Ce.tnng, a Kínai Népköztár­saság központi népi kormányának elnöke és Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke novem­ber 13-i megbeszélésén megyezett. A kőt fél teljesen azonosan vé­lekedik a fegyverszüneti egyez­mény aláírása óta kialakult koreai helyzetről. A két fél úgy véli, hogy ft koreai fegyverszüneti egyez­mény fenntartás-nélküli végrehaj­tása kedvező feltételeket Teremt a koreai kérdés békés rendezésére. \y két fél egybehangzó vélemé­nye az, hogy gazdasági és kultu­rális téren hosszú időre szóló együttműködést kell létrehozni a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között. A Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya különösen szívén viseli a háborús károkat szenvedett Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság gazdasági hely­reállítását. Tekintettel azokra a hatalmas kiadásokra, amelyek a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság háborúütötte sebeinek begyógyítássihoz és népgazdaságá­nak helyreállításához szükségesek, a Kínai Népköztársaság kormánya elhatározta, hogy ellenszolgáltatás nélkül a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság kormányának ajándékozza mindazokat a java­kat, amelyeket 1950 június 25 (az a nap, amelyen az Egyesült Államok kormánya. megkezdte agresszió« háborúját Koreában) és 1953 december 31 között szállított és elengedi az ez alatt az idő alatt a Korea megsegítésével kapcso­latban felmerült kiadásók megfő- rítésűt. A Kínai Népköztársaság kor­mánya Korea további megsegítése céljából elhatározta, hogy az 1954—1957 közötti négy év alatt, ellenszolgáltatás nélkül nyolcbillió (8,003.000,000.000) jüant adomá­nyoz a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának a nép- sa zdasá g bel y reál 1 í t ásd r a. A két fél megállapodott abban, hogy — a Koreai Népi Homokra- tikus Köztársaságnak a népgazda­ság helyreállítása időszakában fel­merülő sürgős szükségletei kielégí­tésére — a Kínai Népköztársaság kormánya a fontemütett összeg erejéig különféle árukat és ipar. cikkeket szállít Koreának az ipar és a mezőgazdaság helyreállítá­sára, vnlnimint. a nép életszínvona­lának emelésére. így a többi kö­zött szenet, ruházati cikkeket, gya­potot. kenyérgabonát, építőanya­gokat, közlekedési felszerelést, fémtermékeket, gépeket, mezőgaz­dasági gépeket, halászhajókat, pa­pírt és írószereket és más közfo­gyasztási cikkeket A közlekedés és a szállítás hely­reállítására vonatkozóan a két fel arra a megállapodásra jutott, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya segíteni tartozik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mányát az agresszió» háború alatt súlyosan megrongálódott vasúti rendszer helyreállításában és moz­donyokat, valamint személy, és teherkocsiikat szállít a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak. A Kínai Népköztársaság kormánya elfogadta továbbá a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá­nyának javaslatát és hozzájárult az együttes igazgatás alatt álló Szovjet-koreai légiforgalmi társa­ság légiútvonalának északkelé!- kínai területekre való kiterjeszté­séhez, hogy ezret megkönnyítse a Szovjetunió és Korea közötti pol­gári légi-forgalom gyorsaiéi helyre­állítását. A két ország közötti technikai együttműködés előmozdítása érde­kében a két föl megállapodott abban, hogy Korea szakképzett munkásokat és technikusokat küld bizonyos kínai termelő üzemek!*' külső munkára. Kína pedig szak­képzett munkásokat és techniku­sokat. kőid Koreáivá, hogy azok olt bizonyos termelő üzemek mun­kájában segédkezzenek. A Kínai Népköztársaság kormánya ahhoz is hozzájárult, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mánya diákokat küldjön tanulni kínai egyetemekre és intézetekbe. A tárgyalás mindvégig a kölcsö- nős megértés és az őszi nte«% léc- t'örű'hc'T) folytai?. A BARÁTSÁG ÚTJÁN Hat éve, 1917 november 25-én írták alá a magyar-román kulturális egyezményt. Felőli és Eroincscu találkozott. Két nép, amely testvéri barátságban építi a szocialista hazát, egyezményt kötött arra, hogy segítik, támogatják egymás kulturális felemelkedését, kiescrélik tapasztalataikat. Sok-sok eredmény született már a kulturális egyezmény nyomán. Ezek az eredmények új és új láncszemei a magyar és román nép megbonthatatlan testvéri barátságának. Ezt a barátságot él­tei jiik. köszönt,jük ma, a magvar-román kulturális egyezmény megkötésének évfordulóján! Román HOnuvek a nuireguhfói Könyvesboltban A nyíregyházi Köny­vesboltban nagyszám­ban találhatjuk meg a román szépirók mü­veit. Ezeket a műve­ket nagy é.rd-?klődé>- sol vásárolják az ol­vasók. Általában Mi­hail Sadoveanu és Caragiale könyvei leg­népszerűbbek. Sadove- anu egyik leghíresebb regényét, a ..Mitre« Kokor útjá”-t oly nagy érdeklődés fogadta, hogy azonnal elfo­gyott a második ki­adás is. Dumitriu: Farkasva d ásza t. Jón Creanga: -Tonica gyer­mekkora, Geo Bogza: A hősköltemény kezde­te című művei is nép­szerűek. A román köl­tők antológiája is nagyszámban fogy el. Találni a könyves­boltban könyveket ilyen megjegyzéssel is: „Nyomódott a Ro­mán Népköztársáság- ban a Román Nép- köztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság közös kiadása kereté-' ben". Elsőrendű minő­ségű papíron nyomott szépkiállítású könyvek ezek. így kerültek a mi könyvesboltjaink­ba román barátaink segítségével Versigora: Tiszta lelkiismeretű emberek, Sztrokov- Szkij: Gyár épül az őserdőben, Nyikoláj Nyfkityin: Észak Haj­nala, Sütő András: Emberek indulnak. Pap Ferenc: Acélfo­gak című könyvei. Román népi táncot tanuttak a mérkvállaisak Magyar tánc egy romániai népi együttes mii során Vagy sikerrel mutatta be a debreceni Csokonai Színház Sza. bolos.Szatmárbwn a román dráma­irodalom megteremtőjének, Ca­ragiale-nak darabját, a Zűrzava­ros éfssáká-t. 1 vyircnyhér.i adások alkalmával mindannyi­szor telt ház volt a színházban. Hasonló siker kísérte a tájszin. házi előadásokat is. X'ásdrosna- ményban is osztatlan tetszést váltott ki a román klasssikns ■cjopatli mii. A mérkvállaji DISZ-szer vezet kultúrcsoport ja még ötvenegyben I tanulni kezdte előadásait a kö­vetkező esztendei járási kultúr- j versenyre. Nem könnyű feladatot tűztek maguk elé a lelkes fiata­lok: román népi tánc megtanulá­sára határozták el magukat. — Szorgalmasan jártak el a pró­bákra és Meszlényi Agnes taní­tónő vezetésével nagy odaadás­sal tanulták a szomszédos, baráli román nép táncát. Elérkezett a nap: a járási kul- túrverseny napja. A táncegyüttes — úgy a legények, mint a leá­nyok — román népi viseletben | léptek a színpadra. Méltán lett nagy sikere a mérkvállaji táncegyüttesnek. Dí­jat nyertek. A kultúrverseny után pedig megyénk több köz­ségébe látogattak el, mint Ujt'e- hértóra, Paszabra, Besztereere. Es mindez olyan volt, mint a szom­szédos, testvéri román nép és megyénk dolgozóinak legbvu ősé- i gesebb baráti kézfogása nos-üecmek könyvié, ha. Mit óhajtana ka, dől. gőzök a könyvtártól/ Gorkijt, Eolohovot, Jlakarenkót, Eadovea- mit, Mihail fíenki- oot, Horváth Imrét. Egy IMSZ-tag ma­gyarul szeretné ci°l• i ásni Veronica Po- nunbaou verseit. Az­tán ismét hosszú név­sor: Az>mjev, l’olcvo), Shelley' Valaki — ól­ra * hal at lan al dírá s sa l eredetiben kéri az Anna Kareninát. — „Több könyvet kérünk :tr ötévés tervről!" Egy leány Eötvös .. 'ih'fiyárorsziiy löt) ­leiőüv* a III. országos verseny tiszteletére magyar népi tánc be­tanítását is vállalta. A kultúr, csoport tagjai örömmel vesznék riszt .a próbákon, hogy a verse­nyen majd minél jobb eredményt érjenek cl. Jllun kás áit kciuifvlátut j Va.aszut egy kolozsvártartó* ; mányi község. A községi kultúr* ■ otthon munkaközössége nagy lel­kesedéssel fogadta a III. országos ! kuHúrverseny hírét. A vezetőség j a versenyelőkésziiletektoel kap- i csolat'ban munkatervet készített. ! í JliG?*mH ti n TiMir u f •> nr-ACzrvrvvrf -f«» Jxumun w iinnavu sarkéiban szaporodnak és bővülnek az üze­mek könyvtárai, Kincs tbben semmi különös, semmi meglepő. Kút. tűrforradaUnunk ide­jét öljük s ötnek a forradalomnak t Ima. radhatatlan harcos ba­rikádjai azok n hosz. szú, tömött polcok, amelyek a j elf előtörő m'yrc sugéirozzéik Pe­tőfi és Caragiale, Pus­kin cs Victor Hugo tündöklő cszincviléiyát. Szeretném, hogy az olvasó is érezze azt a me pillét ödest, amellyel jómagam léptem bi u kolozsvári Ih'rh'i' ■!"­bon!’ cined regényét reklamálja.. Többen magyar költők verseit ■szeretnék olvasni. Az­tán úrnőt névsor: Ott- rayialc, Elsa Triolet, Asztalos István, — később pedig Fagya, jov, Móricz Zeigmond. Majakovszkij, N col­late, Ady. Egy mun­kás a nagy szovjet rendező, Sztdnixzldv. szkij műveit kéri. És lépten-nyomon talá­lunk műfaj-igényeket, is: a dolgozók több eredeti írást, regényt, verset, körnek. íme. munkásaink I: tú I úrigényének t ii k 'i i hété, Caragiale „Zűrzavaros éjszakainak“ sikere

Next

/
Oldalképek
Tartalom