Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)
1953-11-18 / 271. szám
*» NÉPLAP 1953 NOVEJiíBER 18, SZERDA Nap mint nap foglalkozni kell a dolgozók profidemaival Vegye figyelembe a dolgozók igényeit a nyíregyházi Vendéglátó Vállalni A megyei pártaktíva-értekezlet hozzászólásai A megyei pártbizottság beszámolója elemezte a megye kommunistáinak aktívaértekezletén a pártszervezetek, a tanácsok és tömegszervek munkáját a Központi Vezetőség júniusi határozata óta eltelt időben, majd a K. V. októberi határozata nyomán rámutatott a további gazdasági és politikai feladatokra. Ezzel komolyan elősegítette, hegy az ak- tívaértekczleten élénk vita alakuljon ki. A felszólalások azt bizonyították, hogy a párt- és a gazdasági vezetők helyesen látják a feladatokat, továbbfejlődésünk láncszemét: a mezőgazdaság fejlesztését, a pártszervezetek megerősítését. Áz értekezleten felszólalt Matoicsí Janos elvlárs, a. KV. mezőgazdasági osztályának vezetője is. Felszólalásában többek között a következőket mondotta: A Központi Vezetőség júniusi és októberi határozata új szakaszt jelent a pártmunka tartalmában és módszerében is. Fő Cél: a dolgozok szükségleteinek kielégítése. Éppen ezért további fejlődésünk láncszeme a mező- gazdaság fejlesztése. Sokan ezt még nem látják s csak félszívvel vesznek részt a KV. határozatának végrehajtásában. Pedig ilyen t- .nelmi határozatok végrehajtásához megsokszorozott erővel kell hozzáfogni minden vezetőnek, minden kommunistának. Egységes akaratnak és elszántságnak kell áthatni párt- szervezeteinket, hogy egységes Jegyen a cselekvés is. A továbbiakban a párt cs a tömegek kapcsolatának jelentőségéről beszélt. Hangsúlyozta,' hogy pártunk a felszabadulás után azért ért el mind nagyobb sikereket, mert a tömegekre támaszkodott, aktívan bevonta a dolgozókat a feladatok végrehajtásába- A KV. júniusi határozata óta viszont az a helyzet, hogy nem sokat mentünk előre a párt és a tömegek közötti kapcsolat megerősítésében. Ennek oka először is az önteltség. Egyesek azt hiszik, hogy mindent megtehetnek, mindent csinálhatnak, mert minden a mi kezünkben van, nincs szükségünk a tömegekre. Ezért nem is veszik figyelembe javaslataikat. Másodszor az elké- nyelmeskedés. Egyes vezetők a könnyebbik megoldást választják. ügy vélik, hogy könnyebb rendeletekkel a feladatot megoldani, mint a dolgozó parasztságot egyenkint meggyőzni a párt helyes politikájáról. S végül megfeledkeznek arról, hegy a párt nem önmagáért van, hogy a pártot a tömegek szolgálatába kell állítani, s nap mint nap foglalkozni kell a dolgozók mindennapi problémáival. Matolcsi elvtárs felszólalásának további részében arról beszélt, hogy sok hiba van még a tanácsok munkájában, különösen a törvényesség betartása terén. Nincs meg a tanács és a tömegek kapcsolata, nem foglalkoznak megfelelően a termelőszövetkezetekkel, sok esetben magukra hagyják őket.. Továbbá hangsúlyozta, hogy pártszervezeteinknek nagy gondot kell fordítaniuk az egyéni parasztokkal való foglalkozásra, őszintén segítsünk problémáik megoldásában. Nélkülük a mezőgazdaság fejlesztését nem tudiuk megoldani. S végül a legközvetlenebb feladatokkal foglalkozott Matolcsi elvtárs, melyről a következőket mondotta: Először is a pártszervezetek váljanak a község vezető erőjévé. Ezt úgy lehet elérni, ha a J. B.-k nem végzik el a községi pártszervezetek feladatait. Meg kell szüntetni a futárellenőrzést, s helyette több napon egy-egy községben tartózkodva segítsenek elvileg és politikailap. Másodszor: a párttagokkal nyíltan meg kell beszélni a feladatokat, s ki kell kérni a véleményüket, Ne csak feladatokat és kötelességeket adjunk, hanem jogokat is. Harmadszor az agitá- ciós csoportokat ne csak egy- egy feladat elvégzésekor küldjük ki, hanem tegyük rendszeressé a felvilágosító munkát. Az agitá- ciót politikai tartalommal kell megtölteni. Ennek módszere: a népnevelők jó és sokoldalú felkészítése. S végül egy-egy határozat végrehajtásánál a vezetők kérjék ki több dolgozó paraszt véleményét, hogy az ne egy szűk rétegé legyen. Ha így fogunk dolgozni, akkor megsokszorozzuk erőnket, a tömegek aktívan fognak résztvenni a feladatok végrehajtásában. Bodnár József elvtárs, a nyíregyházi Úttörő tsz. part- kára hozzászólásában elmondotta, hogy a tagság helyesen látja a főfeladatot, a terméshozam növelését. A szövetkezet elvégezte az őszimunkát, saját erejükből végzik el az őszi mélyszántást is. Majd a továbbiakban elmondotta, hogy a kormánypro- gramm megjelenése után kilépési hangulat volt, de ma már megszilárdult szövetkezetük. — Egyetlen tag sem lépett ki. Ezt úgy érték el, hogy a pártvezetőség megvitatta a kormánypro- grammot, majd utána minden tsz-taggal elbeszélgetett. Megmagyarázták, hogy a tagság életszínvonalának emeléséről van szó. A tagság megértette, egyetlen tag sem akar kilépni, ma már vidáman folyik a munka, melynek láttán több kívülálló dolgozó paraszt kérte felvételét a tsz-be. Majd arról beszélt, hegy a párt- szervezet szoros kapcsolatban van a tagsággal, meghallgatják véleményüket és javaslataikat. Ö, mint párttitkár, állandóan a tagság között van, velük együtt dolgozik. Kitért arra is, hogy egyes tagoknál van még hiba. Amikor munkáról van szó, beteget jelentenek, de amikor fizetésről, alma válogatásról, terménykiosztásról van szó, akkor az elsők között vannak. Gondoskodtunk ezek neveléséről és a megrögzött dologkerülők elvtávolításáról. Varga Imre elvlárs, a mérkvállaji pártbizottság titkára arról beszélt, hogy a K. V. határozatát a tömegszervezetek bevonásával tárgyalták meg. Határozatot hoztak a párt és a tömegek közötti kapcsolat kiszélesítésére. Ujjászéivezték a népnevelőhálózatot azokból a dolgozó parasztokból, akik élenjárnak a termelésben és az állampolgári kötelezettség teljesítésében. Javult a tanács és a tömegek kapcsolata is. A párttagok és tanácstagok példamutatóan élenjárnak a begyűjtési terv teljesítésében. Ez magával ragadta a község dolgozó parasztjait. Ma már az őszi kapásokból 110 százalékra teljesítette községük a begyűjtési tervet. Állat és állati termékből pedig december 20-ig teljesítik tervüket. A továbbiakban arról beszélt, hogy nagy gondot fordítanak a párttagság politikai nevelésére. A politikai iskolákról alig hiányoznak, ez annak tudható be, hogy a propagandista mindég jól és alaposan felkészül. Az előadásban és a vitán sokat tanulnak a hallgatók, ezért szeretnek is járni a foglalkozásokra. Szársz János elvlárs, a nagykállói J. B. titkára arról beszélt, hogy a K. V. határozata után sokat javult a kollektív vezetés. A J. B. tagjai közösen beszélik meg a feladatokat, figyelembe veszik egymás véleményét és javaslatait. Az alap- szervezeteknél azonban még sok hiba van a kollektív vezetésnél. Ehhez a J. B. sem adott megfelelő segítséget A továbbiakban arról beszélt, hogy a K. V. határozata után csak gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. A J. B. elfelejtette azt, hogy a gazdasági munka szorosan összeíügg a politikai munkával. A tanácsok munkájára még jobban áll ez. Még ma sem látják eléggé, hogy az új helyzetnek megfelelően uj módszerrel kell dolgozni, közelebb kell kerülni a tömegekhez. Nem tartják be a törvényességet sem. Mindezekből adódik, hogy a járás az utolsó helyen van a begyűjtésben. A továbbiakban elmondotta, hogy egyik fontos feladatuknak tartják azon tsz-ekben a pártszervezet megalakítását, ahol még nincs meg. Erre vonatkozólag meg is tették a lépéseket. A legutóbbi taggyűléseken rendkívüli párttagot vettek fel az élenjáró, harcos tagokból. Ilyenformán még ezév- ben valamennyi tsz-ben megalakítják a pártszervezetet. Bernáth Béla elvtárs, a tiszalöki J. B. titkára arról beszélt, hogy a Központi Vezetőség határozata után sem sokat javult a párt cs a tömegek közötti kapcsolat. — Pártszervezeteink különösen elhanyagolták a kö- zépparasztokkal való foglalkozást. Tapasztalható volt a közép- parasztság lebecsülése. Tiszada- dán a középparasztokat „kiskulá- koknak” tartották. Erre a J. B. sem figyelt fel idejében. Nem tartottak rendszeres pártnapokat és kisgyűléseket. A dolgozók nem kaptak választ az őket érdeklő kérdésekre. Helytelen nézetek alakultak ki: pl. hogy a tsz-ek- ből kilépőkkel nem kell foglalkozni. Ezért elsősorban a J. B. a hibás. A továbbiakban arról beszélt, hogy egyik fontos feladatnak tartja a tsz-ből kilépő párttagokkal való foglalkozást, hogy a továbbiakban pórtmegbizatások adósával neveljék őket. Meg kell javítanunk a politikai oktatással a párttagság nevelést s tartalommal kell megtölteni az agitóciós munkánkat. Különösen meg kell javítani a közcpparasztokkal való foglalkozást. Major István elvtárs, a nyírmeggyesi tsz. titkára hozzászólásában elmondotta, hogy községükben a kormánypro- gramm megjelenése után nagy lett a kilépési hangulat. Ez annak tudható be, hogy gyenge volt a pártszervezet, gyenge volt a politikai munka. De nem segítettek a felsőbb szervek sem. Az M. B.-től és a megyei tanácstól 1 év óta csak egy elvtárs járt náluk. A pártszervezet kicsi volt, nem foglalkozott a pártépítéssel, ennek következtében nem is tudta nevelni a tsz. tagságát. A tagság egyrésze kilépett a tsz-ből. Az utóbbi időben a pártszervezet munkához látott. Foglalkozott a pártépítéssel, rendkívüli tagot vettek fel. Segített a tagság problémáinak megoldásában. Javasolták, hogy hogyan lehet hasznosítani, nagy jövedelmezőséget biztosítani homokos területen a tsz-ek- nek. Ok 1400 négyszögöl homokos területet beültettek gyümölcsössel. Ez évben több mint 70 ezer forint jövedelmet értek el. Nyúl- tenyésztéssel — amihez viszonylag kevés munkaerő és takarmány kell — közel 30 ezer forint jövedelmet értek el. A tagság egyéni jövedelme elég szép. Ennek láttán több kilépett dolgozó paraszt kéri visszavételét a szövetkezetbe. Végül elmondotta, hogy a járásbíróság liberálisan kezeli azoknak a tagoknak az ügyét, akik elherdálják és meglopják a szövetkezet vagyonát. Ä feljelentés alapján ugyan letárgyalják az ügyet, de nem büntetik meg a bűnösöket, hanem felmentik azokat. Az ilyen intézkedések sok esetben elveszik a becsületes dolgozók munkakedvét. A felszólalásokra Varga Sándor elvtárs válaszolt. A dolgozók a jól végzett munka után örömmel keresik fel a Vendéglátó Vállalat szórakozóhelyeit. A fogyasztók körében egyre nagyobb az igény a jó szórakozás iránt. Ez az igényesség kiterjed a botthelyiségek rendjére, tisztaságára, a kiszolgálók udvarias magatartására, nem utolsósorban a panaszkönyvekbe bejegyzett hibák megszüntetésére. Kétségtelen, hogy Jelentős fejlődés tapasztatható a nyíregyházi Vendéglátó Váltana ü munkájában, de ezek az eredmények még mindig nem elégítik ki a jelenlegi követelményeket. \aeyobb választékot m vcndcglőkbeii, cukrászdákban ! A váíBaiLat boltegységeinek; áruellátása és árukiszállítása nincs jó! megszervezve. Ezt mutatja többek között az is, hogy októberben több italboltban, mint például a. 15-ös számú boltnál is sem szörpöt, sem sört, sem commers-Rkört nem tudtak kiszolgálni a fogyasztóknak. Az italboltokban különösen gyenge a hidegét»-! e Hát á s. Gondoskodni kdl arról is, hogy olyan, közkedvelt cikkeit, mint például a lángos, yósrúd, péksütemény a nap minden időszakában kielégítő mennyiségben álljon a fogyasztók rendelkezésére. Nagyobb gondot kell fordítani a cukrászdák áruellátására, illetve a sütemények nagyobb választékára. A vendéglátó konyhák keveset tőrödnek a változatos étrendek összeállításával. Van' rá lehetőség, hogy gondosabb áruellátás melleit, köretek és főzelékek különböző fajtáját készíthessék el. Az ételek választéka nem tükrözi j vissza kielégítően az idei jó ter- I més következtében MztwsiMiott bőséges áruellátást. Fennáll az a hiányosság is, hogy az ételek gyakran félórás várakozás után is hideg állapotba kerülitek a fogyasztók elé az asztalra. Gyakori eset az is, hogy a cukrászdákban, a késő délutáni, illetve esti órákban mindössze hároui-niógyfajta süteményt. lehet kapni. A boltok ilyenkor úgy nézőnek ki az ürességtől, mintha kiárusítás előtt állnának. Egyetértünk a boltvezetőknek azzal h törekvésévé!, hogy mhűden nap friss süteményt, friss árut kívánnak adut a vendégeknek, de nem értünk egyet nazal, bogy egyes dől. gokat rákényszerítenfc-k a vevőkre. A cukrászdák vezetői és a dolgozói fokozottabb figyelemmel kísérjék a fogj-asztok kívánságait. A szervezetiem és késedelmes áru- kászálMtáeira a vállalat valamennyi boltvezetőjének panasza vau. Tisztaságot, rendet követelnek a dolgozók A Vöcdéglátó Vállalat boltegysé- geiben, kevés kivétellel, példaszerű tisztaság van. De nem mondhatjuk ugyanezt a Ik>! íegysvgek kirakataira és raktáraira. A nyíregyházi NéjVbüCfé kirakata nem tükrözi vissza, hogy ebben a helyiségben szeszes vagy üdítő italon kívül egyéb .hideg- és melegétel is kapható. A kirakatban néhány rendezetlenül kihelyezett borosüvegen, félig leszakadt plakáton kívül egyetlen felhívás, vagy reklám sem hívja fel a fogyasztók • figyelmét arra, hogy bernit cukrászsüteményt, szendvicset, kávét, teát és általában meleg ételeket is lehet kapni, A vállalat többi boltjainál is hasonló a helyzet Nézzük meg a raktárakat i,s. Az I. számú üzem élelmiszerraktárában amellett, hogy a padlózat, a fal és a berendezés tisztasága jelenlegi formájúban nem felel meg étel ini szert árolásra, az áruféleségek tulajdonságait figyelmen kívül hagyva, a konyhasót a babra, a vajat a fűszerek közé helyezik el. A romló paradicsom és rothadó zöldség leve tócsákban folyik a raktár padlózatán. Hasonló a helyzet a Il-es üzem raktárában is, ahol bár a vállalat közötte a do- Irányáruk helyes tárolási szabályát, a cigarettát a padlózaton ömlesztve tárolják. Ezeknek az egységeknek a vezetői és dolgozói vegyenek példát a VII. számú gyorsbüffé, a TV. számú és a 27-es számú italbolt, vezetőinek és dolgozóinak jó példájából,’ ahol dicséretes rend és tisztaság van. Igen szép eredményt tapasztalhatunk ezekben a. boltokban a dolgozók személyi tisztaságiiról, beleértve a munkaruhák tisztaságút is. Hiba, ahol csorba poharaikba mérik ki az italt, mert az éles pohárszél kisebezlreii a dolgozók száját, vagy kezét. Az is hiba, mint a II-es számú és a borbánjai italboltba«, ahol az á Hévízbe mossák a poharat, és nem kezelik tisztán a* ivóedényeket. A dolgozók jogos feliüáborodá- sát váltja ki az italok és ételek hiányos kiadása. A 2S-as számú italboltnál egy prót»vásárlás alkalmával. féldeci rumnál egy centiliter hiányzott, egy pohár sör paliig égj' decivel volt kevesebb. Hasonló helyzettel találkoztunk az V. számú üzemben is. Nemesek az italáruk mérésénél, hanem a cukorka, sajt, vagy egyéb áruk kimérésénél is tapasztalható hasonló hiányosság. Például a 17-es, Vagy a 30-as számú boltokba« a cukorkát dekagramm helyett darabra mérik, a szalonnát vagy a. sajtót pedig mérés nélkül „szemre” adják. Az italboltok árjelző táblái sem feleinek meg reiideltetémtonek. Szükségei^ hogy a váMatat a rendelkezésnek megfelelő ár jelző táblát biztosítson az italbolt öklöm. A bírálatot el kell fogadni A Vendéglátó Vállalat nem tekinti segítségnek a dolgozók bírálatait. A panaszkönyvet a vonatkozó felhívással együtt a fogyasztók által hozzáférhető helyre kell kifüggeszteni. Ezzel szembon a 11-es és 24-es számú boltokban a pénztárban elrejtve, a raktárban, vagy az irodában vannak elesukva a panaszkönyvak. Nem jelenti a panasz elintézését az, ha a panaszkönyv megfelelő rovatába beírják: „látták a bejegyzést”. Az ilyen elintézési forma egyenlő a semmivel! A 3 as számú egység panaszkönyvében egy dolgozó kifogásolta, hogy az adagért többel kértek. A felszolgáló a panaszt tevő 5 vendéget körülbelül 12 forint erejéig károsította meg, de a vállalat a panasz elintézéséről és a szabálytalanságot elkövető dolgozók f’el el ős -'égre vonó xá ró 1 nem intézkedett. A vállalat vezetősége előszeretettel megválaszol la azokat a a bejegyzéseiket, amelyek dicsérik valamelyik boltegység munkáját, de szükség van rá, hogy helytadjanak a dolgozók birálaitatiiiiak t_% azokat sürgősen elintézzék ’ A felsorolt hiányosságok döntő mértékben terhelik a vállalati ellenőrök felületes munkáját. Van. nők egységek, ahol a vállalati ellenőrök hónapokon keresztül semmi észrevételt nem jegyezitek be az ellenőrző könyvbe, pedig a felsorolt hiányosságok közül még ezeken kívül is volt goit más hiiba. A 4-es számú italbolt ellenőrei például nem vették észre, hogy a boltnak nincsen cégtáblája, illetve hónapokon keresztül a kapu előtt bevert. Törődjenek jobban a nyíregyházi Vendéglátó Vállalat vezetői és dolgozói a fogyasztók igényeinek kielégítésével. Tanulmányozzák többet a vállalat üzemi szabályzatát, mint a inindennupi mimika nélkülözhetetlen útmutatóját. Tanulmányozzák lelkesebben a fogyasztók igényeit. Törekedjenek arra, hogy a fogyasztók egyre nagyobb megelégedéssel és örömmel keres- sók fel az italboltokat, éttermeket és szórakozóhelyeket.
