Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)
1953-11-15 / 269. szám
6 «epup 1903 NOVEMBER 13, VASÁRNAP cánkakas. A vizet nagy keszeycsa. patok paskoljúk vidáman. Xc/f-1 kiugrik a vízből, — mintha csak játékból tenné —, aztán nagyot csobbanva újból a -fenékre indul egy jólmegtermett ponty. A haitin.: mindebből tudja: elérkezett a: idő, itt a hoznál. Mindjárt megérkezünk. Az evezőt az öreg társa veszi át. Kotozsi bácsi meg rendezgeti magai:(szi- teitc, rácsd.nak keresztelt szersző. mát. Ez a: a szerszám, a rácsa, amit nem vetlek számításba az ítélkezők. Es az a szerszám, ami ennek az öreg, ezermester halásznak a találmánya, és ami mindenütt, hínárban, gazban is megfogja a pontyot. De sokat törte rajta az öreg a fejét. De sokat tréfállak mér vele a halászok miatta — míg meg nem látták, hogy az öreg Ko. lozsi bizony nagy dolgot talált ki, Sem bonyolult dolog ez a szer. szá/n. Másfél, két négyzetméternyi raspálca leeret. erre erősítette csúsztatható szíjl.cngyele'kel a jó erős hálóhosszú kötélből kantárt csinált az egésznek és egy erős rúd végére akasztói‘a. Hogy mikéül lehet ezzel a szerszámmal halat fogni? Azt is megtudja!:. A napot még nem látni, de fellőtt már a~ erdő mögött, .1 fák közt ezernyi madár kelt hangversenyre. A világos víztükrön mind sűrűbben látni -már szétterülő bubo.1 sáviak, az öreg Rozsos Pista, bácsi, nak, hogy menjenek tovább. Éles szemmel messziről észrevette a víztükrén a túrásokat. És nem volt baj, ha hin áros vízre értünk, a hínár tövében túrt a ponty. L rácsa vaskerete súlyával lenyom, la a vízinövényeket — és meg. fogta a gazból is a pontyot. Akkor nap reggeliidőig nyolcvan kilő pontyot fogtunk. Szóval ez az a szerszám, amivel mindenütt meg lehet fogni a pontyot. 8 ha erre az újításra, az öreg tzcmez'cr halászra nagyobb figyelmet fordítanának az illetékeseiakkor lehelne pontyot lengés:., feni a megye, az egész ország hind, ros vizein is, nem mennének el akkor csalódottan az emberek nyíregyházán sem a halcsarnok bezárt ajtaja clöl. kenne akkor jó hal- paprikásnak-, kocsonyának való, izfj sülének való pontycsemegénk. P. J. Csendesen siklik a■ halászladik a sima víztükrön. Az öreg tempósan mdrloga-tja az evezőt, s mi, mintha szárnyakat kaptunk volna. De igyekezni kell! J lire a nap feljön, jó négy kilómétert kell megtennünk a vízen. Ott kell lenni idő. ben, mert — „akkor túr a ponty!'' — Annak, aki nem ismeri úgy a halakat, mint az öreg Kotozsi Már. ton, annak cl kell mondani, miért is túr a ponty. Hát azért, mert így keresi a víz fenekén élelmét. És ahogy orrával megpiszkálja, megfúrja a feneket, sok-sok apró bubo, rék száll fel a víz felszínére. Ez a legkedvesebb látvány a halász sze. mének, ha fogásra indul. Szóval, igyekszünk a, ladikkal, liiert mindjárt feljön a nap. A holt. ágat- körülölelő erdő sejtelmesen suttóg, néha felrikolt cgy.egy fáI smer cl: egy öreg halászt Tisza- dobon. Hosszú, lanaah'ta ember, arcára ezernyi ráncot vert már a sok zápor, az éles tiszai szél, a jó. néhány kemény munkában eltelt esztendő. Nagy vadász is az öreg és ha valaki egyszer letelepszik nála a falra akasztott dámszarvas- agancs alá, vége.Jiossza nincs az i:gal)YKis vadásztörténeteidnek. A minap is úgy közzé puska zott egy radkacsacsüpatnalct hogy a hét puskacső egyszerre nyolc kövér tőkekacsát kényszeritett a földre. Sióval nagy vadász az öreg és nagy mesemondó. De amihez a icgesieg. jobban ért, amit a legjobban sze. rét, — az a halászat. Messzi környéken nem lehet találni nála ügye. sebb halászt. 11a minden varsa üresen marad is a gyermekváros alatti holtágban, vagy a Malom- Tiszán, a Nyürsseanél, az ö maga- készitette varsáiban mindig van cgy.egy jólmegtermett süllő, nagy. csörii csuka. Azt lartia az öreg hogy ismerni keli a vizet. ismerni kell a halak életét, jó szerszámot kell csinálni — és akkor van hal. Tan, amennyi kell. Szóval, ezzel az öreg halásszal, a: öreg Kotozsi Mártonnal beszélgettünk egyszer a pontyokról. Meg arról a bizonyos szigorú ítéletről, amit az illetékesek mondtak a rencés, hiváros vizek felett. 8 akkor megtudtam, hogy bizony nem volt iá az nz Hétét. Nagyon is el. hamarkodták. De menjünk csak el egyszer halászni, pontyot halászni az öreg Márton bácsival. Menjünk cl Tiszaluc alá, a Sajónak thieve, zeit holt Tiszádgba, oda a bárány- szegi szakaszra, vagy fel Pélerkt alá, ahol ott vannak meg az „utolsó mohikánok": a nagy, Hz—tizenöt kilós tükörpoutyok nyurga pontyok. Akkor majd megbizonyosodunk mindenről. Ritka ember, aki nem szereti a jó halpaprikást, a ropogós, Ízes, pirosrasüU pontyot, kárász*, a finom rántottharcsát, tejfeles cs-u. kát. De mindegyik közt, talán a ponty örülhet a tegnaggobb nép. szerűségnek az asztalon. Illetve csak örvendene — az egész halpcreputy• ttjai együtt. Mert ritkaságszámba mégy. ha a nyíregyházi halcsarnokban halat lehet venni. A ponty meg olyan ritka, mint a fehér holló. Elnéztem a nyáron, hogy álltak körül egész embercsoportok egy-egy szerencsés horgászt a Sós. tón, aki a legszívesebben futásban keresett volna menedéket néhány keserves pontyocskából álló ,,zsák- nidnyávaV\ csakhogy él ne kunye- rálják tőle az ebédrevalót. — De. hát hol van a ponty? A megyénket körülölelő Tisza kilencezer holdas vízterülete mellett csaknem ugyan. Uyen területen vannak még Sza- bolcs-S.iatmárban állóvizek, holt. ágak, amikben töméntelen sok ponty nevelkedhetne a halat kedvelők örömére. Nevelkedhetne — deltát mit ad a sors: például a tiszadobi holtvizekre is kimondták az ítéletet: „Nem tehet ezekben pontyot, tenyészteni, mert soha senki nem tudja majd a sok hínár, rencc, visitSk sűrűjéből kihúzni a halat’*. Szigorú ítélet volt, szigo. mían végre is hajtották. rákokat. Túr a ponty 1 Márton bácsi csendet parancsol, feláll a ladik orrában, kézbeveszi a rácsát, for. dit egyet a rúdján, s a vaskeret hangtalanul, csobba,ná$ nélkül ereszkedik le a vízben. A háló kötélen utána. Pontosan ott, ahol az előbb szakaHőnyi túrást, lehetett látni a vízen. A kantár alig észrevehetően meg- lazul. De csak egy pillanatra. A vaskeret most ért a fenékre, a nyugodtan túró ponty most ijedt fel, s hirtelen felszökött — egye. ncsen a háló közepébe. Nem látja, ezt az öreg. De tudja, mert ismeri a ponty természetét. Izgatottan várunk. S a kantárok már húzzák is fel a rácsát, már kint van a keret is, — Nem sikerült — legyintünk. S abban a pillanatban, mintha egy dézsa vizet zúdítottak volna nyakunkba. Mire kitöröltük a szemünkből a vizet már ott hevert a ladik alján egy óriási# kövér tükör ponty. Tíz kilót nyomott. — Az öreg Kolozsi csak mosolygóit, aulán némán intett tár. Beteg talajaink gyógyítása Nem is egyszer, elég sokszor előfordul, hogy egy, vagy ti}i>!> állat ! megbetegedése miatt, a munkában, a termeiéiben kiesés mutatkozik. A kár csökkentése megkívánja, hogy a beteg állatot gyógykezeljük, ahhoz mielőbb állatorvost hívjunk. Szinte csodálatos azonban az, hogy ugyanazokban a termelőszövetkezetekben, ahol egy k isiborjú megbetegedése is aggodalmaikat okoz és meggyógyító?« érdekében minden lehetőt elkövetnek sem a vezetőségnek, sem a tagságnak még csak eszébe sem jut, hogy a termelószö- vétkezőtek létének egész alapja, a közös föld súlyosan beteg. Emiatt keveset, bizonytalanul terem és mindenképp gyógykezelésre szorul. Szabolcs-ítzatmás megyében a beteg föld, a beteg, esökkenttermő- feépességü kötött talaj nem elszigetelt jelenség. A csengeti, fehérgyarmati, mátészalkai és vásáros- namtnyi járásoknak a Tisza—Szamos—Túr—Kraszita folyók öntéseiből származó csaknem 270.000 kát. holdról nyugodtan lehet állítani, hogy kedvezőtlen tulajdouóágalk mLatt termőképességük átlagosan messze elmarad az egészségesnek mon'Jhaíó, kedvező tulajdonságok- ka-1 rendelkező talajoké mögött. Dg hibát követménik el, ha azt monda n.ánk, hogy nincsen olyan termel ős zü ve tíkezot vagy állami gazdaság, amely ne gondolt vol-na már eddig is a beteg tatajefe gyógyítására. Csupán az 1953. évben 53 szabolcs-szatmúrmegyei termelőszövetkezet kérte a talaj megvizsgálását és hívta hozzá az ..orvost”, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet debreceni talaj- laboratórium át. Az elvégzett vizsgálatok, néhány kivételitől eltekintve, a baj okát a súlyom mészhiány- ban állapították meg. A meigvvztsgált 4800 kát. hold területen átlagosan olyan mészihiány van, hogy aimak kiegyenlítésére iioldanként 110—120 mázsa, szükséges, mint sürgősen' ..beadandó orvoH^á0"” Nemcsak olyan fcermelőszövehke. aetek vannak, 'amelyek talajvizsgálatot kértek, hanem olyanok is, ahol a laboratórium által javasolt orvosságot nemcsak meghozatták, de ezen felöl a beteg talajnak az előírások szerint be is adták, fis még ennél is többet tettek azzal, hogy tapasztalataikat, eredményeiket a ta’ajlaiboratóriumnak meg is írták. Ezekből az írásokból kőt dolgot lehet egyértelműen megállapítani. Először 1« azt, hogy a megjavított talaj a meszezést mindjárt az első évben 2—3 mázsa ősziárpa, illetve, búza termés! öbblettel viszonozta. Másodszor azt. amit a közlések egyformán hangsúlyoznak: mindenütt, ahol a talajjavítást elvégezték, beállott a talajmorzsuló- koseága, a lazábbá, vizát járhatóbbá és ezzel könnyebben müvelhetővé Lg vált. Vetítsük ki ezt a többtermést csupán a már említett 270.000 kát. holdra. Az eredmény évi 500—S00 ezer mázsa többiét búza értéke, amihez niég legalább ugyanilyen értékű üzemanyag, nui'ukiaerőmeg- takarí ás és magasabb értékű növényekből származó többlethaszon járul. Pénzben tisztán csak a ter- roéstöbbiet értéke évi 100—100 millió forintot jelent ez az emlí. tett négy járásnak és áz egész országnak. Térjünk most vissza a beteg állatokról vett hasonlathoz. Mindtn betegségnek, ami csak a háziállatoknál előfordul, vannak olyan jelei, amelyeket miádenki, aki csak Telük foglalkoztái, észre- vesz., de olyanok is. amelyeket már csak az orvos állapíthat meg. így a talajnál is észrevehetjük a betegség egyes jeleit. Az állatoknál ót vágy tat lanság. szomorúság, leso- ványodás, gyors elfáradás, le csők- ken: teljesítőképesség és így tovább. A talajnál ezek a je’ok: a morzsáiókosság hiánya, vagy égé- szén rövid tartama, túlságos kötöttség, rossz yíabefogadöképesség, r.r-héz luflvel.helőség. késő tavaszi sz'kkadás. — amivel a tavaszi vetések késése is jár. — végül különösem csak kicsit is kedvezőtlen időjárás esetén igen kevés termés. Mindez a jel már éppen elegendő okot szolgákat arra. hogy a járási mezőgazdasági osztály révén el. hívjuk a talaj orvosát, a talaj- laboratóriumot. A laboratórium kiküldöttei megs nézik a területet, a talajfelszínt,- az ott található vad- és kultúrnövények fejlődését, majd — akár az orvos — megnézi azt is, mi van belül, a talajfelszín alatt, milyen a talaj rétegződése, az egyes rétegek kiterjedése, minősége, stííuc, szerkezete. tömői tsiege. Mindezt gondosan feljegyzi, azután mintát Tesz. az egyes fala Jír ételekből, mint ahogy az orvos is — ha szükséges — mintát vesz a beteg véréből. A talajmintáik azután bekerülnek a talajlaboratóriumba — kivéve, ha úgy nem j á rnak, mi nt a horog- «mányi Dózsánál, ahol a. talajminták a tsz. irodájából zsáikoatól, zacskóstól úgy eltűntek, hogy soha többet nem lehetett a nyomókra akadni. Maga a talajlaboratórium, amelyben a beteg talajok mintáin a be- tegiaégeik okait ktvizsgálják, olyan mint n kliini'kia az emberi he te s? se- gskicél. Ez a klinika a Szabolcs- Szatmár megye részére az OMNI taitaijia'bortórium Debrecen (Tótfalusi! Sáodor-tér 2. Telefon: 43—1 fi), ahova az egész megye te. r ti letér ol vett minták bekerülnek. A laboratóriumi vizsgálat alapján azután elkészül a „recept'’, vagyis a szakvélemény, amely megmondja, hogy 1. mi a talaj betegsége, 2. a betegség megigyógyífására milyen javítóanyag szükséges, 3. térképen megmutatja, hogy a megvizsgált terület ’egyes részeire mennyi javítóanyagot kel-1 elterítem, 4. ponitosaa előírja, mit keíl a talajjal termi, a terítés előtt, hogyan ke,11 a terítést végezni és mit kell tenni a javítóanyag éli terítése után. Meg kell mondani azt is, hogy eddig nem egy Ilyen szakvélemény elég szomorú sorsra jutott, mert úgy eltévedt a tsz. irattárában, vagy valamelyik fiókba,n, hogy on. nan többé soha elő nem körülit. Pedig nem ezt a sorsot szánta a gonddal és fáradsággal készük munkának sem a megyei tanács, sem a laboratórium. Különösen lényeges része a szakvéleménynek az, amely a javítóanyag megérkezése utáni teendőket tárgyalja. Elmondja, hogy a javításra kerülő talajt meg kell trágyázni, hogy Legyen, ami a javítóanyagot feloldja. Ismerteti a trágya alá szántását, hogyan kell a javítóanyagot szétosztani. végül ml a javítóanyag be. munlkáistsána'k módja. Mindez egyformán nagy jelentőségű a javítás sikere érdekében. A beteg talajokon gazdálkodó termelősiövetkezetek tagságának éppen úgy, mint az egyénileg dolgozó parasztságnak egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie arról, hogy a beleg talajoknak van orvossága. az mindenkinek rendelkezésére Is á!i!, de hatása csak akkor lehet, ha azt a beteg talajnak oda is adjuk. Az el sem hoaatott, vagy a vasútállomáson, heverő, a tábla szélén száit'adozó mésziszapbák sem a talaj, sem w. azon gazdálkodók semmi hasznát sem veszik. Szafoolcs-Szjatimár beteg talajainak termés-emelkedése legszorosabban összefügg gyógyításuk üte- mével. A beteg talajok mészrende- zéso legalább olyan megelégedést, de sokkal nagyobb előrehaladási fog okozni, mint bármily kedves áltat sikeres meggyógyulása. Galgóczy Miklós agronómus.
