Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-15 / 269. szám

Uiláq. proletárjai eg.if.ciüljetek ! ^-----------------------------------------------------------------------------------------------------^ | AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ] A JÓLEI FELÉ 4.5—5 milliárd forint megtaka­rítást biztosított a lakosság szá­mára pártunk, kormányunk poli­tikájának új irányvonala, a meg­jelent intézkedések. Dolgozó né­pünk saját életszínvonala emelke­désén mérheti le: az új politikái a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése jel­lemzi, , a rendelkezések egyetlen magasztos célkitűzést szolgálnak végső soron: szebbé, boldogabbá, örömtelibbé tenni az alkotó, dol­gozó ember életét. Ezt a politi­kát mérte fel a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 október , 31-i határozata, erről beszélt a Központi Ve­zetőség első titkára, Rákosi Má­tyás elvtárs. Ez a határozat újra megerősítette azt, hogy tapaszta­latok, tények, elért eredmények bizonyítják: ez a politika . az •■gyeden járható út a szocializ­mus felépítéséhez. Vannak még fáegyénkben is szépszerével olyan állami, gazdasági és pártfunkcio­náriusok, akik úgy gondolkod­nak: „mindez csak „taktika”, folytassuk csak a munkát a régi módon ..Aki így beszél, az el­veszti szeme elöl a szocializmus célját, az nem tudja, hogy mit je­lent a szocializmus gazdasági alaptörvénye, amely a társadalom anyagi és kulturális szükségletei­nek fokozódó kielégítését írja elő. Aki így beszél és a régi módon cselekszik, az gátolja a szocializ­mus építését. Jól meg kell érteni: egy tapodtat sem hátrálunk meg. Ellenkezőlég: így és csakis így biztosíthattuk a lendületes to­vábbfejlődést. Ezt meg kell érte­niük a kisvárdai Vulkán vasöntöde v ezetőinek, akik elhanyagolják a ■dolgozók munkakörülményeit, meg kell érteniük a nyíregyházi veze­tőknek, akiknek nem szívügyük kellőképen a egészségvédelem. A mi legfontosabb jelszavunk: leg­több érték az ember. S ennek a jelszónak sehol sem szabad üres frázisnak maradni, hanem életet- szépítő valósággá kell válnia. Nagy feladatok hárulnak gazda­sági vezetőinkre. Az ipar terüle­tén a beruházásoknál nagy át­csoportosításokat kell végrehajta­ni, hogy iparunk bőséges élelmi­szerrel, iparcikkekkel tudja el­látni a dolgozó népet. Ez az át­csoportosítás, ez a nemes célkitű­zés kulturáltabb, szervezettebb, jobb minőségű ipari munkát kö­vetel meg a nehéziparban, köny- nyűiparban, építőiparban egy­aránt. Itt is azt kell szem előtt tartani: jobban megy a munka, ha vidámabb az élet. S annál vi­dámabb az élet, minél jobb mun­kakörülményeket biztosítanak a vezetők, minél nagyobb gondot fordítanak az, anyagi és kulturá­lis igények kielégítésére. A legnagyobb figyelmet azon­ban a mezőgazdaságra kell fordí­tani. Arcai a mezőgazdaság felé! — ennek kell szemünk előtt le­begni, különösen megyénkben, ahol súlyos, nagyon súlyos mu­lasztásokat kell helyrehozni a za­vartalan továbbhaladás érdeké­ben. A mezőgazdaság nagyarányú fellendítése egész fejlődésünk kulcskérdése, döntő láncszeme. Növelnünk kell a növényterme­lés, állattenyésztés hozamát, hogy megoldódjék a .gabonakérdés, hogy többé ne legyenek : közellá­tási nehézségek, több nyersanya­got kell adni iparunknak, ki kell szélesíteni exportlehetőségeink határait. Sok segítséget adott ed­dig kormányunk: hátralékokat, adósságokat engedett el, több műtrágyát, gépet ad nemcsak a szövetkezeteknek, egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztoknak is, megjavítja a falusi kereskedel­met, számos kedvezménnyel fo­kozza a termelési kedvet, előse­gíti az új módszerek alkalmazá­sát. Mindez azonban még kevés. Hogy megyénkben fellendüljön a mezőgazdaság, még nagyobb kedvvel és örömmel dolgozzanak parasztjaink, ahhoz az kell, hogy alapvetően megváltozzon a ve­zetők magatartása is. Kuczka Pé­ter a mai Nyírségről írt - verset legutóbb. így inti benne a sza- bolcs-szatmári vezetőket: „Nek­tek kell lenni jó szónak ,és tett­nek, —■ emberi fénynek a villany helyett, kultúrának, könyvnek és szeretetnek, — mely mutat el­jövendő éveket.” Mát-már újra felütik fejüket a rideg, embert- nemlátó. pártellenes nézetek, ame­lyek a középparasztokat, szövet­kezetből kilépő dolgozó paraszto­kat ellenségnek bélyegzik. Nem szabad elfelednünk: a mezőgazda­ság nagyarányú fejlesztése elkép­zelhetetlen az egyénileg dolgozó parasztok támogatása nélkül. Egyes helyeken arról beszélnek: kapott a szövetkezet eleget, meg­áll már segítség nélkül is. Nem szabad elfelednünk: állandó se­gítséget kell adni a termelőszö­vetkezeteknek, hogy azok a nagy­üzemi gazdálkodás lángoló útmu­tatói lehessenek minden egyéni gazdaságot felülmúló termésered­ménnyel, minden középparaszti életszínvonalat felülmúló életszín­vonallal. Nem szabad elfeled­nünk, hogy népünk legádázabb ellenségei, a kulákok, a .falun garázdálkodnak és dühük első­sorban továbbra is a termelőszö­vetkezetek ellen irányul. Abban a tudatban kell dolgoznia, har­colnia minden állami, gazdasági és pártvezetőnek, hogy a szövet­kezeti parasztok jóléte, az egyéni parasztokkal való törődés első­rendű államérdek, törvény népi demokratikus hazánkban. A Központi Vezetőség határo­zata az élet minden területén fi­gyelmeztet bennünket arra: leg­főbb megvalósult jelszó le­gyen az emberekről való szere­tetteljes gondoskodás, — iparban, mezőgazdaságban, kereskedelem­ben, hivatalokban egyaránt. A Központi Vezetőség határozata arra figyelmeztet minden • veze­tőt: azért vannak, hogy segítse­nek szebbé tenni az életet. Per­sze, a munkát senki nem végzi el helyettünk. Nagyobb igényeink vannak, méltán követeljük ezek­nek az igényeknek a kielégítését, azonban csak akkor tehetjük ezt tiszta lelkiismerettel, ha mi ma­gunk is megtettük kötelességün­ket. Erőteljesebb munkára van szükség. Nem válik dicsőségére a szabolcs-szatmári dolgozó paraszt- j ságnak, hogy a megye a begyűjtés ! területén szinte az utolsó helyen j kullog s akadozva, nehezen ha-i lad az őszi munka. Ezek a té-1 nyék arra is figyelmeztetnek ben­nünket: meg keil javítani a párt­életet, erősebbé kell tenni a j pártmunkáhkat. Elsősorban a kommunisták feladata az, hogy következetesen harcoljanak a kormányprogramm megvalósítá­sáért s ehhez szüntelenül erősí­teni kell saját magukat is! Az eddig elért eredmények bi­zakodással, örömmel töltik el egész dolgozó népünket. Ez a megnövekedett öröm és bizako­dás új munkasikerek forrásává válik s ezek az új sikerek még szebbé, derűsebbé teszik egész | életünket. * MEGYÉNK MINDEN TÁJÁRÓL * Nagyobb fesz a székeiyi halastó A Székelyt Békéért Harcoló termelőszövetke­zetnek már van halastava. A 20 holdon elterülő lóban szűkén számolva is van 100 mázsa hal, ami tíz forintos kilónkénti árat számolva, 100.000 fo­rint jövedelmét Jelent a szövetkezet jómódú tag­jainak. Éppen ezért most elhatározták, hogy a kor- mánjln.é jkedések-nyujtoíta lehetőséggel élve, úja.bb húsz hol cl is területtel bővítik halastavukat. A megyében lő termelőszövetkezet létesít ha­lastavat A szükséges gátak építésével foglalkoznak najd télen a szövetkezet tagjai Iskola — Igyermeknek Aligha volt példa rá hogy néhány tanyai gyermek számára valaha iskolát létesítsenek. — Most már nem megy ritkaságszámba a tanyai is­kolák létesítése sem. Nemrég az Apagytól távol­eső N'agyharaszt-tanyán 13 gyermek számára nyi­tottak iskolát, amelyben egy élenjáró nevelő fog­lalkozik a gyermekekkel. Több oltii a aolgozóhnah olajat juttat az üzletekbe, 150 szövelbezet ültet gvümöleslákat A megje nagyarányú gy iimöiesfásí tási tervén«k mégvalósul i á vaí gy ii möl - estiekért té változik Szu- bolcs-Szaitinár. E lerv megvalósításához járul­nak most azok a szövet­kezetek, amelyék a kor­mányint ézkeelések szeri nt. államunk segítségével gy ümöácsösöke t telepi lé­nek, A megyében 130 tér­in el üsző vet kézé t Íren kez­dik meg a facsemeték ültetését. Minta népi együttes a fakult Panyolán Apáról fiúra maradt Panyolán egy népi drá­ma. Senki nem írta le. csak a panyolaiak tud­ták előadni. Téli estéken szórakoztak ezzel a fo­nóban. Most elhatároz­ták a november 9-i ta­nácsülésen, hogy újra vi­rágzóvá teszik a népi kultúrát. Elhatározták, hogy minta népi együt­test alakítanak. A népi kultúra felvirágzásában állami szerveink is segí­tik a panyolai dolgozó parasztokat. A népmű­vészeti intézet munka­társa, Muharay elvtárs és Tókei elvtárs, a me­gyei tanács népművelési osztályának művészeti előadója, nagy segítséget nyújtottak a helyszínen. Ahogy megalakult a minta népi együttes, már is eltervezték, hogy rö­vid időn belül újra elő­adják a panyolai népi játékot. Jóleső érzés az élelmi­szerit zle tek ki rátát a iba n az egyliteres üvegben lévő szép sárga olajat néze­getni. Az olajat vásárló háziasszony talán nem is gondol arra, mily szorgos múnilta keli ahhoz, hogy a* olaj eljusson a fo­gyasztóig. S zorgal ma sa n dolgoznak a Nyírségi Nö­'•Anyo'a 1; r)g "i V.Vlml II t munkásai éti munkásnűi. Az I-es telep minden bri­gádja nap, mint nap több a dolgozók asztalára. Dá­niel József brigádja az elmúlt tíz nap alatt hét mázsa 42 kiló olajjal ter­melt többet, mint verseny­társa, Morgóéi Ferenc brigádja. De a Morgó.?!- brigád sem hagyta magát, és szorgalmas munikájá- val elérte, hogy egy múzsa iT kiió olajjal ma­radt kevesebb az emberi élvezetire nem alkalmas olajpogácsában. Befejezés élőit áll a kocsorrii hírt 56 méter hosszú, ói vssbetonhíd készül Iío- csordon, amely összeköti Iíocsordoí Mátészalká- val. A fasiszták felrob- hantották a kocsordi Kraszna-hidat. Helyette ideiglenes hidat hoztunk létre a hároméves terv beruházásaiból. Az új híd elkészültével szük­ségtelenné válik ez a híd. — A 6-os számú Mélyépítő Vállalat dol­gozói úg-y igyekeznek, hogy a szerződésben fog­lalt határidőt két nap­pal lerövidítik és decem­ber 21-re adják át a hi­dat a forgalomnak. Jö­vőévi tervük, hogy egye­nes utat építenek Máté­szalka és Kocsord kö­zött. Gondoskodnak a tsz-ekbetr lévő öregekről A kormányprogramm megjelenése előtt szinte minden termelőszövetke­zetben felvetődött az a kérdés, mi lews azokba!.' az öregekkel, alök nemi ludnífk már dolgozni. kormányhatározatok erre! is megiadjáik a választ. Az! egyik határozat előírta, hogy a szövetkezetekben lévő öregeknek szociális alapot toelil biztosítani. A; mosta n i zárszámadáson: már kiosztásra kerülnek a szociális «topból az öre­gek vagy munikafcéptele- nek részére szánt össze­gek is. A csengeti Dórim tsz. hatezer forintot szánt: szociális alapra. Több- ezer forintot tett e célra télre a komlódtőlifalusr Két Vadas Testvér tsz. és a szamos'becsi Dózsa termelőszövetkezet is. A falusi mozik hetenikiní új fil­met iüzikk műsorra. A HÓKÉI* műsorosat ál y a igyekszik a dolgo­zók kívánsága szerint összeállítani egy egy mozi havi műsortervét. A falusi moziktól havonta átlag 300— 400 kívánságlista érkezik. Július­ban 1121, augusztusban 1680, szép. temberben pedig 1498 műsort osz­tottak be a megadott kéréseik sze­rint. Gazdag zárszámadás a jánkmajtisi Petőfi tsz-ben Most volt az ünnepélyes zár­számadás a jánkmajüsi Petőfi tsz-ben. Iigy munkaegységre 22 forint 52 fillér jutott a termé­szetbeni járandóságon felül. Idős Szalai József 8 holddal lépett a szövetkezetbe. Most a tsz. kocsisa, két fia pedig trak­toros a szövetkezeiben. Összesen 30.080 forintot, 35 mázsa búzái, 13 mázsa árpát, 14 mázsa kuko­ricát, 28 mázsa takarmányrépát, 14 mázsa szálastakarmányt, 6 mázsa burgonyát, 148 kiló euk- rot és 11 mázsa almát kapott a család. Bevitt földterületük után 280 forint földjáradék is jutott nekik. Érdemes volt jól dol­gozni — ez a véleménye Szabii bácsinak, Rajta kívül még sokan része­sültek szépen a jövedelemből. Angyal Károly tsz-tag 15.178 fo­rintot, 32 mázsa búzát, 9 mázsa árpát, 18 mázsa kukoricát, 28 mázsa takarmányrépát, 10 má­zsa szálastakarmányt, 5 mázsa burgonyát, 107 kiló cukrot és 775 kiló almát vitt haza család­jának. 8 hold bevitt földje után ö is 280 forint földjáradékot kapott. A község egyénileg dol­gozó parasztjai csodálkozva lát­ták ezt a szép zárszámadást, amelyet becsületes munkájukkal szereztek meg a szövetkezetiek. A zárszámadás estéjén arról beszéltek, hogy számos tag jö­vedelme hilu-lta meg a 15.999 forintot, de a tagság ezzel se»1 elégszik meg. Elhatározták, hogy a jövőben szőlőt és gyü­mölcsöst telepítenek. Ezenkívül méhest is igényelnek az állam­tól. Feledhetetlen este volt a zár­számadás minden tag számára. Régóta készültek erre a szövet­kezetiek. Az asszonyok tésztát, tortát sütöttek, volt bor és pá­linka, szólt a zene. Gyöngyösi bácsi, a szövetkezet idős tagja úgy emlékezett meg erről: Meg­éri, hogy megünnepeljük ezt a napot, hiszen a zárszámadás nagy lépés életünkben. Most valóban megindult szövetkeze­tünk fejlődése. A nőntóiuti gyermekotthonban Valamikor Benes Kálmán „méllpsáyos úr’’ pijffe.íszkedeit ebben a villában, most gyermekek nevetésétől hanoosak a szobák. Itt élnek azok « gyermekek, akiknek valamikor mcnhely volt a sor­suk, vagy más esetben kulákok libáit őrizték. Telei­től talpig ú;i ruhában< szép télikabátban sétálnak az erdő mellett ezek a gyerekek, akiket államunk a, legnagyobb kényelemben nevel és taníttat. Kegy szép hálószoba, ebédlő és nappali szoba áll rendel­kezésükre, Jelenleg kilenc gyermek van itt, a gyer­mekotthon azonban 20 személyes. Tiszadobon, Balkányban és üküritófiilpösön ugyancsak kitűnő ellátásban, és nevelésben része­sülnek a gyermekotthonok kis lakói. A berkesei gyermekotthon nemsokára újabb 2j0 gyerek szá­mára, nyu it barátságos lakóhelyet. Javul a falusi mozik filmellátása

Next

/
Oldalképek
Tartalom