Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-11 / 265. szám

NUYEMBEK 11, tíZEHDA ■ore p i fi *­3 A Politikai Bizottság beszámolója a Központi Vezetőség június 28-i határozatainak végrehajtásáról (Folytatás « 2. oldalról.) kát, körültekintést és gondot igé­nyel. Növeli a nehézségeket, hogy az átcsoportosítással kapcsolat­ban most jelentkeznek és most ütköznek ki eddigi iparfejleszté­sünk , gyors ütemének árnyolda­lai: az, hogy villamosencrgiater- melésünknél nem helyeztünk kellő gondot erőműveink bizton­ságos üzemeltetésére, hogy szén- bányászatunkban elhanyagoltuk a feltárást és így tovább. Ezt vilá­gosan meg kell mondanunk, mert egyes elvtársaink ezeknek a ba­joknak jelentkezését Központi Vezetőségünk határozataira, az új kormány programmjára, szó­val a hibák feltárására vezetik Vissza. Ma már nem szorul ma­gyarázatra, hogy milyen helyesen járt el pártunk és kormányunk, mikor bátor kézzel nyúlt e kér­désekhez, s hogy milyen súlyos következményekkel járt volna, ha idejében bele nem avatkozunk. De nem is ezek a nehézségek az átállás, az átcsoportosítás leg­komolyabb akadályai, hanem az az értetlenség, vontatottság, bel­ső ellenállás, melyet elvtársaink egy része a határozatok végrehaj­tásával szemben tanúsít. Á párt és a kormány határoza­tait a munkásosztály, a paraszt­ság, az egész dolgozó nép helyes­léssel fogadta. A dolgozók meg­értették, hogy e határozatok az ö javukat szolgálják, a dolgozó nép, elsősorban az ipari munkásság jólétének emelését célozzák. Ez megkönnyíti a gazdasági vezetés munkáját. A határozatok kijavít­ják a hibákat, csökkentik az ed­digi túlfeszített ütemet. Reáli­sabbá teszik terveinket, s ezzel megkönnyítik, elősegítik végre­hajtásukat. Az iparfejlesztés las­súbb üteme végre lehetővé teszi a gazdasági vezetők számára, hogy körültekintsenek gazdaságuk táján, rendbeszedjék üzemeiket, megjavítsák a munkavédelmet, a munkásjóléti intézményeket, az öltözőket, a fürdőket, az ebédlő­ket, több gondot fordítsanak a gépek karbantartására. Biztosít­hatják jó, folyamatos üzemelteté­süket, jobban megszervezhetik a munkát, megjavíthatják a minő­séget, csökkenthetik az önköltsé­get, a selejtet, gondoskodhatnak a munka termelékenységének eme­léséről, takarékosabban bánhat­nak az anyaggal, energiával. Egy­szóval: megvalósíthatjuk mindazt, aminek az elmúlt hat esztendő hatalmas ütemű fejlődése közben nem tudtak elég figyelmet szen­telni. Azt tapasztaljuk azonban, hogy akadnak olyan elvtársaink, akik most, mikor az átcsoportosítás feladata új kérdések elé állítja őket — olyanok elé, melyeket ed­dig nem végeztek és amelyekben nincsen gyakorlatuk —- megtor­pannak. Nem egyszer mereven ra­gaszkodnak régi elgondolásaik­hoz, eltúlozzák az átcsoportosí­tással, az átállással járó nehézsé­geket és vontatottan, immel- ámmal állnak a munkához. Má­sokat a helyes és célravezető ha­tározatok megértésében és végre­hajtásában az gátol, hogy csak saját területüket tartják szem előtt, csak saját gazdasági águkkal törődnek, s nem törekszenek ar­ra, hogy feladataikat az egész szocialista népgazdaság szempont­jából tekintsék. Az ilyen gazda­sági vezetők kételyeit, bizonyta­lanságát, vontatottságát vagy el­lenkezését nem egyszer ügyesen az ellenség is táplálja, támogatja, érveket szolgáltat hozzá. Vannak olyan gazdasági vezetőink, akik rabjai saját régi elképzeléseik­nek. Az ilyen elvtársak nem tö­rekednek arra, hogy megértsék határozataink célkitűzéseit és ha­tását, nem hatolnak e határoza­tok lényegébe, nem tanulmányoz­zák végrehajtásuk gazdasági cs politikai eredményeit és ezért nem képesek megérteni, hogy miért van döntő jelentősége az átállásnak. Akadnak azonban olyan elvtár­saink is, akik az iparosítás és a beruházások ütemének lassítását visszavonulásnak tekintik, a me­zőgazdaság és a parasztság támo­gatásában jobboldali politikát látnak és azt, hogy az ipar fej­lesztésének csökkentett üteme mellett a mezőgazdaság gyors fej­lesztésére veszünk irányt, letérés­nek tekintik a szocializmus épí- sének helyes útjáról. Az efféle nézetek rendkívül komoly káro­kat okozhatnak, ha teljes erővel fel nem lépünk velük szemben. A szocialista építés folytatásának egyedül hcl ycs útja Az a : Jlitika, melynek eredmé­nyeképpen megnő a szocializmust építő munkásosztály, de az egész dolgozó nép életszínvonala és jó­léte, megnő a mezőgazdaság terme­lése cs vele együtt több lesz a búza, a zsír, a tej, az élelmiszerek­nek s azoknak a nyersanyagoknak a menniysége, melyekkel a mező- gazdaság szocialista iparunkat táp­lálja, nem visszavonulás, de előre- haladás. Ha mi most, miután Ipa­runkat a háború előttinek három­szorosára emeltük, rátérünk arra. hogy a mezőgazdaság termelését, benne nz élelmiszerek termelését is erőteljesen megnöveljük, hogy ezzel megemeljük az ipari munkásság életszínvonalút — ez népi letérés a szocializmus építésének útjáról, ha­nem túlzottan gyors iparosításunk folyamán előállott aránytalanságok szükséges és elkerülhetetlen kikü­szöbölése, a szocialista építős foly­tatásának egyedül helyes útja fej. tüdősünk jelenlegi szakaszán. A Központi Vezetőség és a kor­mány határozatainak végrehajtá­sával szemben helyenként ellen­állás tapasztalható állami és gaz­dasági vonalon, macában az Or­szágos Tervhivatalban és a kolió- és gépipari minisztériumban, a nehézipari minisztériumban is, ahol az elvtársak egy része hat év alatt hozzászokott ahhoz, hogy az ipari termelés tervének ütemét szaka­datlanul — nem egyszer még év közben is — megemelték és .most az új feladatok előtt megtorpan­nak. De tapasztalható helyenként vontatottság és ellenkezés pártunk­ban, sőt pártunk központi appará­tusában Is, például a terv- és pénz­ügyi osztályunkon. Élesén fel kell lépni az ilyen jelenségekkel szem­ben. Az, hogy egy vezető elvtárs kényszeredetten, meggyőződés nél­kül vagy éppen elutasítóan vi­szonyuk pártunk és kormányunk döntő határozataihoz, nem marad titok, ezt észreveszik a körülötte dolgozó elvtársak, az egyszerű mun­kások és észreveszi az ellenség is. Az ilyen magatartás gátolja a len­dületes munkát, fékez, lazítja a fegyelmet, lassítja a munka ütemét, csökkenti az éberséget s mindezzel fokozza az átállítás nehézségeit. Az ellenség bátorságot merit ebből, megkettőzi erőfeszítéseit és növeli kártevését. Mikor pártunk új módszerekkel, az eddig folytatott politika megvál­toztatásával oldja meg a feladato­kat, amikor ennek megfelelően mó­dosítást végez, egyesek nem tud­ják követni az újat. Tétováznak, tépelődnek, sőt ellenkeznek. Ez nemcsak nálunk van így. Amikor Den-in javaslatára 1921-be.n a Szov­jetunióban rátértek az új gazdaság- politikára, a NEP-re, ott is hasonló jelenségek léptek fel. A NÉP a szocializmus építésének elkerülhe­tetlen szakasza volt, megvalósítása meggyorsította a Szocializmus épí­tését. Helyessége és szükségszerű­sége, valamint általános érvénye minden, a szocializmust építő or­szágra, ma már világos és vitatha­tatlan. Mikor azonban bevezették. Leninnek szembe kellett szállnia azokkal, akik a NEP-et úgy tekin­tették, mint a proletariátus dikta­túrájáról való lemondást. Akadtak akkor is, akik helytelenítették, hogy a NÉP azzal kezdődik, hogy a parasztság helyzetén javítanak. Lenin akkor megmagyarázta, hogy az új gazdaságpolitika, a NÉP a munkásság helyzetének javítását eredményezi a parasztság helyzeté­nek megjavításán, termelőerőinek növekedésén keresztül. Pártunk és kormányunk határo-1 zatai nem ütegállást, még kevésbbi' j visszavonulást, vagy épfteti. ii szó | cialista építés útjáról váló letérést jelentenek, hanem a szop'alizmus tordbbépítésénck egyetlen járható útját jelölik ki fejlődésünk jelen­legi szakaszán. Mi most a munkás- osztály, az értelmiség, az egész dolgozó nép életszínvonalát a me­zőgazdaság fejlesztésével, a mező- gazdasági termelés fokozásával emeljük. Most és a legközelebbi időben csak így és ezekkel a rend­szabályokkal lehet és kell tovább építenünk a szocializmust. Ez a politika, amelyet kidolgoztunk, pár. tunk helyes politikája és éppen ezért az egész dolgozó nép politi­kája is. Pártunk n munkásosztály élén most ezzel a politikával irá­nyítja és viszi tovább az országot a szocializmus építésének útján. At a politika, melyet pártunk most megvalósít, a munkásosztály, az egész dolgozó nép politikája. Mint minden helyes lépésnél, ezúttal is összeforr a párt, a munkásosztály, a parasztság, az egész dolgozó nép érdeke A mezőgazdaság fokozott fejlett/- tésével a munkásosztály nemcsak a parasztságnak segít, de sajátma- gának is. A mezőgazdasúg fellendí­tése egyben a munkás-paraszt szö­vetség erősítése, népi demokratikus államunk alapjainak erősítése, an­nak az államnak szilárdítása, mely­nek vezetőereje a magyar munkás­osztály! Pártunk Lenin—Sztálin tanításának szellemében járt el, amikor bátran és határozottan rá- tért arra az útra, melyet Központi Vezetőségünk határozatai jelölnek meg. IV. A/ új fejlődési szakasz feladatai A Központi Vezetőség júniusi ki­bővített ülésének határozatai ú.i szakaszt nyitottak a magyar népi demokrácia fejlődésében. A párt előtt álló feladatok tehát a jelen­legi új fejlődési szakasz feladatai : az elért eredmények megszilárdítása a népgazdaságban, s ennek alap­ján a mezőgazdasági termelés, az élelmiszertermelés nagyarányú fel. lendítésének megszervezése. Min­dennek velejárója és elengedhetet­len szerves része, hogy pártunk kifejlessze, elmélyítse a pártonkí- vUli dolgozó tömegekkel való kap­csolatát, lújgy ápolja és erősítse pártunk, kormányunk és népünk egységének gondolatát. Egész dolgozó véltünk egysége cs összefogása a legfőbb biztosíték arra, hogy a nagy és új célokat, melyeket. Központi Vezetőségünk elénk tűzött' jói és gyorsan meg tudjuk valósítani. Központi ' Vezetőségünk, és kor­mányunk határozatainak megfele­lően, népgazdaságunk fejlesztését Ülőf-re olymódon kell előirányoz­ni, hogy a beruházások; összege csökkenjen. A mezőgazdaság gyors fejlesztése megköveteli, hogy a be­ruházásokban a mezőgazdaság ré­szesedése az ezévi 12—13 százalék­ról több mint kétszeresére növeked­jék a jövő évben. Az 1953.. évi 58 százalékkal szemben, a nemzeti jő- védelemnek mintegy 70 százalékát kell a jövő évben a lakosság ellá­tásúra fordítani. Biztosítani kell, hogy a lakosság nemcsak több, de jobb minőségű és gazdagabb vá­lasztékú áruhoz jusson. Nagyobb mennyiségben kell gyártani és for- galombahozni: jómioőségü szövete­ket, készruhát, cipőt, gyermek fe­hérneműi, bútort, edényárut, kü­lönböző háztartási felszerelési tár­gyakat, motorkerékpárt síb, Biztosítani kell az 1951. évi népgazdasági terv jó előkészítését Minden erővel biztosítani yell az IDŐS. évi népgazdasági terv sikeres teljesítését, az 105). évi népgazda­sági terv jó előkészítését annak érdekébep, hogy az átmenet a jövő évre zökkenőmentes legyen, s a termelésben ne következzék be visszaesés. Fokozott gondot kell fordítani a nép életszínvonala eme­lésének és a szocialista felhalmo. zásnak döntő forrásaira: az ön. költségcsökkentésre és a termeié- kenység emelésére. Meg kell javí­tani a termékek minőségét mind a könnyű- és az élelmiszeriparban, mind az egyéb iparágakban, s az építkezésben. A legszigorúbb taka. rékosságot kell megvalósítani anyaggal, energiával, pénzeszközök­kel ! Fokozott gondot kell fordíta­ni a villamosenergia, a szénbányá­szat és a vaskohászat termelésére. A villamosenergia termelésénél döntő feladatként kell előtérbe he­lyeznünk az áramkorlátozások mi­előbbi megszüntetését, az országos kooperációba bekapcsolt nagy erő­műveink biztonságos üzemeltetését, rendszeres, tervszerű, kiváló minő­ségű karbantartását és javítását, erőmüveinknek tartalékai kát részek­kel, korszerű műszerekkel való el­látását és a fegyelem megszilárdí­tását. A vaskohászatnál alapvető feladat a minőség megjavítása, A széntermelés fő kérdése az 1954-re előirányzott reális terv .maradék­talan, egyenletes teljesítése minden hónapban. Ennek egyik előfeltétele, hogy biztosítsuk a megfelelő mun­kaerőt és jobban gondoskodjunk a szénbányászatban dolgozó új mun­kások megtartásáról. Ki kell dol­goznunk szénbányászatunk kom­plex, perspektivikus tervét is. Fokozott gondoskodást a munkásosztály gazdasági, szociális cs kulturális szükségleteiről A párt politikájának és a kor- many Programm jónak sikeres meg. valósitásálól függ clsösorbati' hogy emelkedjek hősiesen dolgozó mim. kásosztályunk anyagi cs kulturá. Iis ellátottsága, amely szocializ­must építő államunk vezetőereje. A párt júniusi határozata és az új kormányprogramul megjelenése óta javult a munkásosztály hely­zete — ez a javulás azonban még korántsem kielégítő. A Központi Vezetőség kötelezze a Politikai Bi. zotteágot és hívja fel a miniszter, tanácsot, hogy dolgozza ki azokat az intézkedéseket, amelyek elősegí­tik a munkásosztály gazdasági, szo­ciális és kulturális helyzetének to­vábbi javulását. Gondoskodni kell arról, hogy a minisztertanács sür­gősen tárgyalja meg és fogadja el a Munka Törvénykönyvének olyan, módosítását, amely kiszélesíti a munkásosztály és az alkalmazottak jogait. ;- i 1 ' m ■ ■■ A népgazdaság teherbíróképestsé- gének megfelelően ■ meg kell való­sítani a munkásosztály anyagi el­látottságának, a munkaviszonynak, a munkavédelemnek, az üzemi szo­ciális, kulturális és sportiritézmé- nyek megjavítását. Rendezni kell a legnehezebb testi munkát végző és a népgazdaság számára különlege­sen fontos szénbányászati dolgo­zók bér- és munkaviszonyait, ha­sonlóképpen a legalacsonyabb fize­tésű munkások bérviszonyait is. Helyes arányt kell létrehozni az egyes munkáskategóriák bérei kö­zött. Fokozottabban kell gondos­kodni az idős munkásokról és min­denekelőtt javítani kell a régi jo­gon nyugdíjas munkások nyugellá­tását. Az állami, a szakszer vezeti és a pártfunkcionáriusok, az üzemek, bányák, vállalatok igazgatói feltét­lenül, minden körülmények között biztosítsák a. kormány által fel­emelt munkavédelmi és szociális beruházások programmjának telje­sítését. Gondoskodjanak nap mint nap a dolgozókról, szükségleteikről, panaszaik orvoslásáról. A terv tel. jesítése és a dolgozókról való gon­doskodás: elválaszthatatlan! Ez a Magyar Dolgozók Vártjának és népköztársaságunk kormányának politikája! Fegyelmezed, jó munkái ! Minden területen élesen fel kell lépni azokkal szemben, akik pár­tunknak és kormányunknak a mun­kások, az értelmiségi dolgozók élet- színvonalának emelésére vonatkozó határozatait csak vontatottan, las­san vagy egyáltalán nem hajtják végre. Fel kell lépni azokkal szem­ben is, akik a munkavédelemre Irányuló határozatok végrehajtását késleltetik. Keményen szembe kell szállni azokkal, akik iparunk fej­lesztési ütemének meglassítását a munkafegyelem, bérfegyelem, tech­nológiai fegyelem megbontására, normalazításra, selejtgyúrtásra, anyagpocsékolásra használják fel, vagy akik ilyen jelenségeket C; tűrnek, bár megakadályozásuk kö­telességük lenne. -Meg kell értet­nünk minden dolgozóval, minden munkással, minden értelmiségivel, hogy most, amikor egész gazdasági életünket népünk jólétének emelő- sere csoportosítjuk át, fokozottan fontos nemcsak a termelés egyen­letes menete és mennyisége, de at minőség állandó javítása, a: ön. költség szakadatlan csökkentése, a termelékenység emelése, a maxi­mális anyagtakarékosság és a mó. tjosíloti tervek pontos teljesítése, illetve túlteljesítése. Tudatosítani kell az ipari mun­kásság, az egész dolgozó nép kö­réi*'«, hogy pártunk és kormá­nyunk a népjólét emelésére irányuló rendszabályai csak saját erőföezí. téseink függvényei, csak saját jó, fegyelmezett munkánk eredménye, kőppen valósulhatnak meg. Azt is tudatosítanunk kell, hogy e helyes rendszabályok eredményei csak fo­kozatosan jönnek létre, csak foko­zatosan érvényesítik hatásukat, hogy megvalósításukhoz idő is keli és hogy rossz szolgálatot tesznek! azok. akik nem egyszer szándékom san felfokozzák e téren a követeiét seket és várakozásokat. Rá keli mutatnunk arra is, hogy a gazda, sági erők a népjólét emelésének céljaira történő átcsoportosítása átmenetileg elkerülhetetlen nehéz­ségekkel jár. Biztos, hogy nz ellen, ség az iparosítás lelassított ütemén és az átállás átmeneti nehézségeit! igyekszik zavarkeltésre, az elégej detlenség felszítúsára, szabotálás- ra kihasználni. Elv társaink szánja­nak szembe minden ellenséges meg­nyilvánulással, s az ellenséges kí­sérletekre válaszoljanak a. tömeg< munka kiszélesítésével, agitációjuk) megjavításával' felvilágosító tevé­kenységül: fokozásával. A mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése A dolgozó parasztság fokozódó termelékenységére támaszkodva. alapvető intézkedések szükségesek a mezőgazdaság nagyarányú fej. lesztésére. Ezek fő célja: a gabo­nakérdés megoldása: a termésho­zam növelése; az állattenyésztés hozamának emelése; a lakosság bőséges burgonya- és zöldségeiül- tásának biztosítása; a világhírű, magyar bor- és gyümölcstermelés feljavítása ; a gépállomások további fejlesztése és munkájuk minőségi megjavítása. Ezen alapvető kérdő- sek megoldása érdekében szüksé­ges, hogy a Központi Vezetőség még ez évben megtárgyalja a me­zőgazdasági termelés további nagy­arányú fejlesztésének rendszabá­lyait. Fokozottabb gonddal és figyc. lemmel kell foglalkozni az egyéni- leg gazdálkodó parasztok szükség­letéinek kielégítésével és további intézkedéseket kell foganatosítani a. mezőgazdaságban jelenleg túlsúly, bari lévő egyéni gazdálkodók tér. melésének növelése érdekében. To­vább kell fokozni a szövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó pa- r a.szí ok termelési kedvét, biztonság­érzetét, pártunk és államunk irán­ti bizalmát, össze kell egyeztetni a paraszti kisárutermelők egyéni ér­dekeit a munkásosztály, az állam közös, mindkettőjükre hasznos ér­dekeivel. További helyes gazdasági (Fótyi-al&s a -f. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom