Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-07 / 263. szám

NÉPLAP 1953 NOVEMBER 7, SZOMBAT A kommunizmus építői valór ^váltják az emberiség álmait Sxtyepun Seaipacsov : ÜNNEPLEM... Ünneplem a messzi napoknak októberi, vad viharát, sötét matrózszalagoknak kis horgonyait, s aranyát. hogy bölcsen és rettenthetetlen áll őrhelyén a Párt — cs ötéves terveinkben a szépség szigorát. A Szmolnij-palota előtt őrtüzek égtek; az érkező osztagoknak fegyvereket osztottak itt szét. — Teherautók jöttek; mindegyik te­tején két-két tengerész figyelt, kezükben előreszcgzett puska. — Osztagparancsnokok, hoz­zám! — kiáltott egy gárdistaköpe­nyes ember. A parancsnokok odarohantak hozzá, s ő bevezette mindnyáju­kat a Szmolnijba. Hatalmas terembe léptek be a parancsnokok. Egy asztalon a vá­ros térképe, Lenin és Sztálin áll­tak ott a térképre hajolva. Lenin beszélt és végigmutatott a térképen: — Elosztani az erőket és meg­szállni az összes fontos pontokat h.. A pályaudvarokat, postát, táv­írót ... A parancsnokok mozdulatlanul álltak, nem akartak elszalasztani egyetlen szót sem Lenin utasítá­saiból. — Letartóztatni az Ideiglenes Kormányt, folytatta Lenin, — letartóztatni, né tétovázzunk egy pillanatot sem! Minden áron meg kell akadályozni, hogy az ellen­ség behatoljon a város központ­jába! Ugyanott a terem másik végén a telefonügyeletes matróz tábori telefonhoz hajolva, parancsokat adott a csapatoknak; — Az első zászlóalj foglalja el a kijelölt állásokat és várjon a A mag erejét, a csirázót, s a föld minden távlatát, ünneplem a kremli zászlót, az égitest hajnalát. utunkat, a fényre érett történelem fordulatát s a szabad kínai népet, mely a Nagy Óceánra lát. jelre ... Kronstadt! Halló, Kron­stadt!. .. Az első munkásosztagok pa­rancsnokainak átadták a kineve­zéseket. Lenin és Sztálin írták alá. Lenin az ,,Auróra‘‘ egyik mat­rózával beszélt: — Körül kell zárni Alekszan- drinkát, megszállni Petropavlov- szkot, bármi is történne. — Igenis! — felelt röviden a matróz. Sztálin más parancsnokoknak magyarázta harci feladataikat; — Önök, elvtársak, szálljak meg a hidat a Téli Palotánál, fog­lalják el és tartsák. — ön pedig, elvtárs, induljon osztagával a telefonközpontba .. . — Feltétlenül szálljak meg a telefonközpontot, — egészítette ki Lenin. — Lépjenek fel a, leghatá­rozottabban. — Határozottan fogunk fellép­ni! — ígérte teljes szívvel a fia­tal munkás, a Vörös Gárda pa­ra ncsnoka. Egymásután mind megkapták feladataikat a parancsnokok és elmentek. Azoknak pedig, akik­nek a legnehezebb harci feladato­kat kellett megoldaniok, Lenin a következőket mondotta: — Véssék eszükbe, elvtársak: a forradalom sorsa dől most el. Sztálin pedig hozzátette útra- valóul: — Viseljék büszke öntudattal a forradalom parancsnokainak tisz­tét. És ünneplem, hogy győztek, no, harsona, zengjed már, és ünneplem ezt a földet, mely a kommunizmus felé száll. A Szmolnij-i nagy teremben Lenin, s Sztálin mutatott utat, hogy merre menjen ... Ünneplem azt a régi napot, a szovjethatalmat, a drágát, a sóizű. balti szelet, s a kort, melynek hajnali lángját az az Október gyújtotta meg. * A csapatok elindultak a tér­ről a fekete éjszakába. Igyekeztek zajtalanul vonulni, körülfogták a Téli Palotát s várták a jelt a döntő rohamra. Egyszerre csak hatalmas ere­jű sortűz dörrent a sötét éjsza­kában. Bíborvörös fény csapott végig az utcákon és a Néva vizén, be­világította a páncélost, amely halálos tüzet nyitott a régi vi­lágra. Az „Auróra“ cirkáló sor- tüze volt ez, amely ágyúinak dör­renésével jelezte a fegyveres fel- kelés kezdetét és. megnyitott egy űj korszakot, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom korszakát. Megkezdődött a roham a Téli Palota ellen. Feltartóztathatatlan lavinaként törtek a forradalom harcosai a palota bejártához, nem volt erő, mely megállíthatta volna őket. Munkások, katonák, matrózok harcolva nyomultak be a Téli Pa­lotába. Tűzfény. csapott a magasba Petrográd egén. A Szmolnijban Lenin és Sztá­lin álltak az ablaknál. — Micsoda tűzfény, — mondta csöndesen Lenin. — Nagy tűzfény, — szólt ugyanolyan csendesen Sztálin.— p, POÓB7 Világot. a szovjethatalmat, a drágát, A fiatalságot, a mehet, a sóizű, balti szelet a virágokat és a tavaszt, s a kort, melynek hajnali lángjátünneplcm a dunai kéket, az az Október gyújtotta meg, csipkcsívü hidak alatt, A NAGY TŰZFÉNY A ssovjetlititaloin első ssavri Alighogy elhangzottak az „Auróra“ cirkáló sortüzei, alighogy megszületett a szovjet állam, az egész világnak tudomására hozta, hogy külpolitikájában békés célokat követ. A Szovjetek II. össz- oroszországi Kongresszusán 1917 november 8-án elfogadott első dekrétum a békéről szólt. A Szovjetunió kormánya azóta is mindenkor és mindenütt kö­vetkezetesen a béke és a népek közötti barátság politikáját foly­tatja. A szovjet kormány külpolitikájában abból a lenini tételből indul ki, hogy a két különböző rendszernek, a szocializmus és a kapitalizmus rendszerének békés egymás mellett élése lehetséges. A szovjet emberek és az egész haladó emberiség nagy elégté­tellel fogadta a koreai fegyverszünet aláírását. A koreai háború beszüntetése bizonyítja, hogy még a legélesebb és legbonyolultabb nemzetközi kérdéseket is meg lehet békés úton oldani. A KOMMUNIZMUS ÚTJÁN Krasznodár közelében, a tahtamukajszki kerületben van a opszugi víztároló, a háborúutáni évek egyik alkotása. A közel­múltban vízierőművet építettek itt, amely több kerület kolhozait látja el villanyárammal. A képen: a sapszugi víztároló és a sapszugi víztároló főépüle­tének képe. G. M. Malenkov, a Szovjetunió . Szovjetunió Legfelső Tanácsa Minisztertanácsának elnöke, a | ötödik ülésszakán hangsúlyozta, hogy a nehézipar fejlesztésében j elért eredmények alapján a Szov- j jetuniónak most megvan minden lehetősége a közszükségleti cik­kek, élelmiszerek, szövetek, ru­hák, cipők, bútorok stb. termelé­sének gyors fellcnditésére. Elhatá­rozták, hogy a közszükségleti cik­kek termelésébe fokozottabb mér­tékben kapcsolják be a gép- és egyéb nehézipari vállalatokat. 1953-ban több, mint 200 millió méter, tehát az 1940. évinél körül­belül 70 százalékkal több gyapjú- szövetet állítanak elő. A selyem- szövet termelése ötször több lesz, mint az 1940. évi termelés. Mű- rostszövetet ebben az évben 8.7- szer, 1954-ben pedig 11-szcr töb­bet fognak gyártani, mint 1940- ben. A kiváló minőségű modell- cipők gyártása az 1950. évi gyár­tás négyszeresére, az 1940. évi gyártás 13-szorosára emelkedik. A cukortermelés eléri a 3,690,000 tonnát, tehát 70 százalékkal ha­ladja meg az 1940. évi termelést. Az állati zsiradékok termelése a háborúelőtti termelés 80 százalé­kával növekszik. Hatalmas textilkombinátokat és Olás könnyűipari üzemeket építe­nek. A tömegsziikségleti cikkeket előállító iparágak többsége határ­idő előtt, így a gyapjúipar 4 év alatt, a selyemipar pedig 3 év alatt teljesíti tervét. A párt és a kormány nemcsak a közfogyasztási cikkek termelé­sének mennyiségi fokozását tűzte ki feladatul, hanem' a termékek minőségének megjavítását is elő­írta. A közfogyasztási cikkeket gyár­tó ipar fellendítése mellett foly­tatják a szocialista ipar legfőbb alapjának, a nehéziparnak min- denirányú továbbfejlesztését. A nehézipar szakadatlan növelése elengedhetetlen feltétele az or­szág hatalma, védelmi ereje meg­szilárdításának. ^ Az egész szovjet ipar gyarapí­tásának jelentős forrása a takaré­kosság. Kiszámították, bogy a szovjet ipari üzemek a termelési önköltségek csökkentése révén 1951- ben 35.500,009.000 rubelt, 1952- ben pedig több, mint 46 mil­liárd rubelt takarítottak meg. A SzKP. Központi Bizottsága szeptemberi teljes ülésének hatá­rozatai megjelölték az egész me­zőgazdaság és elsősorban a mező- gazdaság elmaradt ágai — az ál­lattenyésztés, valamint a burgo­nya- és zöldségtermelés — gyors fellendítésének útját. A kolhoz- és szovhozállatienyésztőkrc az a' felelősségteljes feladat hárul, hogy biztosítsák az állatállomány, különösen a tehénállomány növe­kedését, emeljék az állatok hoza­mát és ezzel fokozzák a hús-, tej-, vaj-, gyapjú- és tojástermelést. Tovább keli fejleszteni a burgo­nya- és zöldségfélék termelését. A Szovjetunió mezőgazdaságá­nak további fellendítésében döntő szerepet játszanak a gép- és trak­torállomások. A szovjet kormány az 1954-től 1957 május 1-ig terje­dő időszakban a mezőgazdaságnak legalább 500 ezer traktort (15 ló- rős traktorra átszámítva) és 250 ezer kapástraktort bocsát rendel­kezésére. A párt és a kormány, hogy fo­kozza a kolhozok és kolhozpa­rasztok gazdasági érdekeltségéi munkájuk eredményeiben, fontos intézkedéseket hozott. Jelentős mértékben csökkentették a köte­lező beszolgáltatások normáit, te­temesen emelték az állati termé­kek, a burgonya és a főzelékfélék begyűjtési és felvásárlási árát. A mezőgazdasági adókat is leszállí­tották. A szovjet nép óriási lelkesedés­sel fogadta a párt és a kormány határozatait a mezőgazdaság to­vábbfejlesztését szolgáló intézke­désekről. Ezer meg ezer gépész- mérnök és szakember kérte, hogy az ipari központokból falura he­lyezzék, mert részt akar venni kolhozok és gépállomások munká­jában. ■* Ebben az esztendőben az állam négyszer annyit ruházott be a la­kóházépítkezésekbe, mint a hábo­rúelőtti 1949-es évben. A munkásosztály és a paraszt­ság kulturális színvonala olyan magas színvonalat ért el, amilyet ‘ a történelem soha nem ismert Az országban több, mint 57 mil­lió ember tanul. Ebben az évben egymilliárd példányszámú, tehál 150 millióval több könyvet adtai ki, mint a múlt esztendőben. Tel­jes virágzásában van a Szovjet­unió irodalma és művészete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom