Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-06 / 262. szám

•1953 NOVEMBER 6, PÉNTEK A Hagyni* Bolgoxok Papija Központi Vezetőségének lf>5íl oktőhei1 :M-i ksitái'ozaáa A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége 1953 október 31-i ülésén a Politikai Bizottság be­számolójához az alábbi határoza­tot hozta: I. A Központi Vezetőség 1953 jú­niusi kibővített ülése feltárta a párt vezetésében, a belső párt­életben, a párt gazdaságpolitiká­jában, a párt és a dolgozó töme­gek, valamint a párt és az állam viszonyában megmutatkozó hibá­kat és meghatározta a hibák ki­javításának útját. A Központi Ve­zetőség leszögezte, hogy pártunk­ban a vezetés legfőbb elve — a vezetés kollektivitása: hogy a pártélet törvényévé, szilárd alap­ivá kell tenni a bírálatot és ön­bírálatot, valamint a pártonbelüli demokráciát. A Központi Vezetőség határoza­tot hozott a párt gazdaságpoliti­kájának megváltoztatására. Ki­mondotta. hogy lassítani kell a szocialista iparosítás és ezen belül a beruházások ütemét; ugyanak­kor fokozott mértékben kell fej­leszteni a népgazdaság azon ágait, amelyek elsősorban a munkásosz- tálv és általában az egész nép szükségleteinek kielégítését szol­gálják: a mezőgazdaságot, a köny- nyű- és élelmiszeripart. Fokozot­tan kell fejleszteni a lakásépí­tést, a munka- és egészségvédel- •met, a szociális és kulturális in­tézményeket. A Központi Vezető­ség határozata értelmében átcso­portosítást kell végrehajtani az egész népgazdaságban annak ér­dekében. hogy a szocializmus épí­tésével párhuzamosan, állandóan és következetesen emelkedjék a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az egész magyar nép életszínvonala és gyarapodjék műveltsége. A Központi Vezetőség júniusi kibővített ülésének határozata új. nagyszerű feladatokat állított a Magyar Dolgozók Pártja, a ma­gyar munkásosztály és a parasztság, az egész magyar nép elé, s egyben meghatározta a Ma­gyar Népköztársaság kormányá­nak politikai irányvonalát is. A júniusi kibővített ülés határozata új szakaszt nyitott a Magyar Dol­gozók Pártjának életében és a magyar népi demokrácia fejlődé­sében. II. A Központi Vezetőség júniusi kibővített ülése óta eltelt négy hónap tapasztalatai teljes mér­őkben bizonyítják a hozott hatá­rozatok helyességét és időszerűsé­gét. E határozatok megvalósítása során ráléptünk a dolgozó nép szociális és kulturális szükségletei fokozottabb kielégítésének útjára. A Központi Vezetőség irányvo­nalának megfelelően a kormány kétízben hajtott végre árcsök­kentést. Leszállította több mint 800 ruházati-, majd 10.000 köz­szükségleti cikk árát. Ilyen nagy­arányú árleszállítás nem volt még hazánkban. Az árleszállítá­sok révén a lakosság évenként másfélmilliárd forintot takarít meg. A minisztertanács az idén csökkentett összegben bocsátotta ki a békekölcsönt, ami további hétszázmillió forinttal növelte mindenekelőtt a munkások és al­kalmazottak vásárlóerejét. Kez­deti eredmények mutatkoznaK a közszükségleti cikkek választéká­nak kibővítése és minőségének megjavítása terén. Meggyorsult és kiszélesedett a lakásépítkezés. Az idén elkezdett és a jövő évben befejezésre kerülő lakóházépítéssel megalapozom B dolgozók lakásszükségleteinek fo­kozottabb kielégítését. A főváros­ban és több vidéki városban megkezdődött a házak tataro­zása. A kormány jelentősen csökken­tette, illetve elengedte a paraszt­ság begyűjtési hátralékait. Töröl­te a kivetett kártérítéseket. Rész­ben, illetve teljesen elengedte a parasztok adóhátralékait. Határo­zatot hozott arról, hogy lényege­sen csökkenteni kell az uj be­gyűjtési rendszerben a termelő- szövetkezetek és az egyéni gaz­dálkodók beadási kötelezettségét, mégpedig úgy növényi, mint ál­lati termékekből. A begyűjtési kötelezettséget 3 évre előre, egy­szerre kell megállapítani. Gyöke­resen megváltoztatta a termelési szerződések egész rendszerét, oly­módon, hogy ezek előnyösebbé váltak a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasz­tok számára. Leszállította a gép­állomások díjtételeit, lehetővé tette, hogy azok, akik igénybeve­szik ezek szolgáltatásait, válasz­tásuk szerint pénzben, vagy ter­ményben fizethessenek érte. Foko­zott mértékben biztosította a gép­állomások gépi munkáját az egyé­nileg gazdálkodó parasztok ré­szére. Megvalósította az egész mezőgazdaságban az ingyenes ál­latorvosi szolgálatot. Jelentős ál­lami támogatással segíti elő az állattenyésztés fokozása érdeké­ben a silóépítést. Komoly ked­vezményeket biztosított a szőlő- termelés és a kertgazdaság fej­lesztésére. Mindezen rendszabá­lyok kedvezően befolyásolják a parasztság helyzetét. Emelik jö­vedelmét, fokozzák termelési kedvét, növelik biztonságérzetét. Elősegítik a város és a falu kö­zötti áruforgalom kifejlődését. Szilárdítják, szorosabbá teszik a munkásosztály szövetségét a dol­gozó parasztsággal. A Központi Vezetőség júniusi határozatának kezdeti eredmé­nyeként emelkedett a munkásság reálbére. A megtett intézkedések következtében 1953 második felé­ben a munkások és alkalmazot­tak jövedelme egymilliárd forint­tal növekszik. Mintegy négy és fél—öt milliárd forintra rúg az az összeg, amely a folyó évben az árleszállítások, a különféle ál­lami járandóságok csökkentése, illetve elengedése, valamint a pa­rasztságnak nyújtott termelési támogatás révén a lakosság kü­lönféle rétegeinek jut. Az eddigi intézkedések folytán 1954-ben a munkások és alkalmazottak, más­részt a parasztság külön-külön mintegy 3 milliárd forintot kite­vő kedvezményben részesül. A Központi Vezetőség megálla­pítja, hogy a júniusi kibővített ülés határozatának megvalósítása — amely népünk jólétének ál­landó emelését tűzte ki főfelada­tául — az elért eredmények el­lenére, nem kielégítő. Ennek oka egyes gazdasági és nártfunkcio- nárlusok részéről megnyilvánuló értetlenség, ragaszkodás a régi­hez, a megszokotthoz, sőt helyen­ként ellenállás a párt és a kor­mány helyes politikájával szem­ben. Ilyen jelenségek elsősorban az Országos Tervhivatalban, a nehézipari minisztériumban, a kohó- és gépipari minisztérium­ban, valamint a párt Központi Ve­zetőségének apparátusában, a terv- és pénzügyi osztályon mu­tatkoznak. A Központi Vezetőség júniusi határozatának gyorsabb és ered­ményesebb megvalósítása érdeké­ben haladéktalanul meg kell szün­tetni a huzavonát, a helyenkint megnyilvánuló ellenállást, mert ez lassítja, fékezi a népgazdaság erőinek átcsoportosítását, hátrál­tatja az átcsoportosítással kap­csolatos nehézségek mielőbbi le­küzdését. III. A Központi Vezetőség megálla­pítja, hogy a nehézipar terén most a főfeladat nem a további fejlesztés, hanem mindenekelőtt a már elért eredmények megszilár­dítása. Hasonlóképpen a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek terén most a főfeladat nem a további területi vagy mennyiségi növelés hanem a megszilárdítás, a ter­méshozam növelése, a jövedelme­zőség emelése. Iparunk és ezen belül elsősor­ban a nehézipar hatalmasan fej­lődött. A magyar ipar termelése ielenleg több, mint háromszorosa a második világháború előttinek. Hazánk ipari ország lett. Erre joggal büszke a Magyar Dolgozók Pártjának minden tagja, munkás- osztályunk, egész dolgozó népünk. Iparunk fejlődése mögött azonban komolyan lemaradt mezőgazdasá­gunk fejlődése. A mezőgazdaság lemaradása népünk jóléte emel­kedésének fékjévé vált. Ezért most az a feladat, hogy iparosításunk hatalmas eredményeire, viszony­lag fejlett nehéziparunkra támasz­kodva, fokozott erővel lássunk hozzá mindenekelőtt mezőgazda­ságunk elmaradottságának fel­számolásához, a mezőgazdasági termelés hozamának emeléséhez. Ez a legközelebbi 2—3 esztendőre a szocializmus építésének kulcs­kérdése Magyarországon. Ez to­vábbi fejlődésünk döntő láncsze­me. Ahhoz, hogy pártunk sikeresen végre tudja hajtani ezt a politi­kát. elengedhetetlenül szükséges az ipari termelés és beruházások alapvető átcsoportosítása. Csak a szükséges átcsoportosítás szerve­zett és gyors végrehajtásával biz­tosítható a könnyű- és élelmiszer- ipar termelésének növelése — te­hát a fogyasztási és közszükségle­ti cikkek mennyiségének növelé­se. minőségének javítása és fő­ként a mezőgazdaság gyors fej­lesztése. Ezért a Központi Veze­tőség szükségesnek tartja, hogy pártunk tagjai — ki-kí a maga területén — minden tudásukkal és erejükkel biztosítsák a szükséges átcsoportosítás szervezett és sike­res végrehajtását. A Központi Vezetőség júniusi határozata megállapította, hogy a szocialista iparosítás politikája helyes volt, de az iparosítás túl­ságosan gyors üteme akadályozta az életszínvonal emelését, a mező­gazdasági termelés fejlesztését. Az aránytalanságok kiküszöbölése érdekében az 1954. évi népgazda­sági tervben lényegesen csökken­teni kell a nehézioari beruházá­sokat. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell fejleszteni a köny- nyű- és élelmiszeripar termelését. Lényegesen meg kell változtatni a fogyasztási és termelési javak ter­melésének arányát a fogyasztási cikkek javára. Biztosítani kell, hogy a nehézipar üzemei is jelen­tős mértékben gyártsanak köz­szükségleti cikkeket. Gyorsabb ütemben kell fejleszteni azon iparágak termelését (mezőgazda- sági gépek, műtrágya, növényvé­dőszerek, állatgyógyászati szerek stb.), amelyek a mezőgazdaság fejlődését segítik elő. A Központi Vezetőség megálla­pítja, hogy az iparosítás túlhaj­tott üteme miatt kárt szenvedett az ipar egyes fontos területein az üzemeltetés biztonsága. Háttérbe szorult a gépek rendszeres kar­bantartása, pótalkatrészek gyár­tása, tartalékok kéozése. Az ipar- fejlesztés lassúbb üteme lehetősé­get nyújt e hibák kiküszöbölésé­re, a termelés jobb megszervezé­sére. a folyamatos anyag- és ener­giaellátás biztosítására. Az ország zavartalan villamos- energia ellátásának érdekében a legfontosabb tennivaló: az orszá­gos kooperációba bekapcsolt nagy erőművek biztonságos üzemelteté­se, a rendszeres karbantartás cs javítás, az erőmüvek ellátása lar- talékalkatrészekkel. Vaskohá­szatunk termelje, pontosan, pro- grammszerüen azt, amire ipa­runknak szüksége van. Legfonto­sabb feladata a minőség megja­vítása. A szénbányászatban el kell érni a reálisan megállapított terv hiánytalan teljesítését, egyen­letesen, hónapról hónapra. Éhhez szükséges a bányászat irányításá­nak megjavítása, a megfelelő munkáslétszám biztosítása, £i- gyelmesebb gondoskodás a bá­nyászok és elsősorban az új mun­kások ellátásáról és neveléséről. Biztosítani kell az iparban az 1953. évi népgazdasági terv sike­res teljesítését és az 1954. évi népgazdasági terv alapos, átgon­dolt előkészítését annak érdeké­ben, hogy az átmenet 1953-ról 1954-re zökkenőmentes legyen. — Fokozott gondot kell fordítani az új helyzetben az önköltségcsök­kentésre, s a termelékenység eme­lésére, mert ezek a szocialista fel­halmozás, s a nép életszínvonala emelésének döntő forrásai. Meg kell javítani a termékek minősé­gét mind a könnyű- és az élelmi­szeriparban, mind az egyéb ipar­ágakban s az építkezéseken. A legszigorúbb takarékosságot kell megvalósítani, anyaggal, energiá­val, pénzeszközökkel. Biztosítani kell a szilárd szocialista munka- fegyelem, a technológiai fegye­lem, a bérfegyelem megerősítését. A Központi Vezetőség leszögezi: a párt politikájának és a kor­mány Programm,jának sikeres megvalósításától függ elsősorban, hogy tovább emelkedjék hősiesen dolgozó munkásosztályunk élet­színvonala, annak az osztálynak anyagi cs kulturális ellátottsága, amely szocializmust építő álla­munk vezető ereje. * * * A Központi Vezetőség megálla­pítja, hogy bár a párt júniusi ha­tározata és az új kormánypro- gramm óta javult a munkásosz­tály helyzete, azonban ez a javu­lás még korántsem kielégítő. Ez­ért kötelezi a Politikai Bizottsá­got és felhívja a minisztertaná­csot, hogy dolgozza ki azokat az Intézkedéseket, amelyek elősegí­tik a munkásosztály gazdasági, szociális és kulturális helyzetének további javulását. Gondoskodni kell arról, hogy a minisztertanács sürgősen tárgyalja meg és fogad­ja meg a munkatörvénykönyvé­nek olyan módosítását, amely ki­szélesíti a munkásosztály és az alkalmazottak jogait. A népgazdaság teherbíróképes­ségének megfelelően — meg kell valósítani a munkásosztály anya­gi ellátottságának, a munkavi­szonynak, a munkavédelemnek, az üzemi szociális, kulturális cs sportintézmények megjavítását. Rendezni kell a legnehezebb testi munkát végző és a népgaz­daság számára különlegesen fon­tos szénbányászati dolgozók bér- és munkaviszonyait, hasonlókép­pen a legalacsonyabb fizetésű munkások bérviszonyait is. Helyes arányt kell létrehozni az egyes munkáskategóriák bérei között. Fokozottabban kell gondoskodni az idős munkásokról és minde­nekelőtt javítani kell a régi jogon nyugdíjas ipari munkások nyug­ellátását. A Központi Vezetőség felhívja az állami-, a szakszervezeti és pártfunkcionáriusokat, az üze­mek, bányák, vállalatok igazga­tóit, hogy feltétlenül minden körülmények között biztosít­sák a kormány által fel­emelt munkavédelmi és szo­ciális beruházások programmjá- nak teljesítését. Gondoskodjanak nap, mint nap a dolgozókról, szükségleteikről, jogos kívánsá­gaik kielégítéséről, panaszaik or­voslásáról. A tervteljesítés és a dolgozókról való gondoskodás: elválaszthatatlan! Ez a Magyar Dolgozók Pártjának és a népköz- társaságunk kormányának politi­kája! IV. A Központi Vezetőség júniusi ülése óta eltelt időszak bebizo­nyította, hogy a dolgozó paraszt­ság egyre egységesebben tömörül a párt és a kormány politikájának támogatására. Pártunk keresz­tülhúzta az ellenség tervét a ter­melőszövetkezetek szétbomlasztá­sára. Idejében hozott helyes hatá­rozatokkal és széles politikai tö­megmunkával megvédte a szö­vetkezeteket. Az eredményes harc, amelyet a szövetkezeti pa­rasztság pártunk vezetésével a szövetkezetek megvédéséért az utóbbi négy hónapban vívott, megmutatta, hogy a nagyüzemi, szocialista szövetkezeti gazdálko­dás mély gyökeret eresztett a magyar faluban. A szövetkezeti termelésnek többszázezer főnyi lelkes, harcos, céltudatos tábora van, amelyre pártunk, kormá­nyunk, munkásosztályunk bizton számíthat. Az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok termelési kedvének, biz­tonságérzetének fokozódását bizo­nyltja a mezőgazdasági termelési eszközök iránt növekvő kereslet, továbbá az a tény, hogy a tarta­lékföldeket már csaknem teljes egészében bérbevették a dolgozó parasztok, s nem egy községben kevésnek is bizonyult a bérbe­vehető földterület. Az egész dolgozó parasztság fo­kozódó termelő tevékenységére támaszkodva a Központi Vezető­ség és a minisztertanács a mező- gazdaság nagyarányú fejlesztésé­re irányuló alapvető intézkedések előkészítését határozta el. Ezek főcélja: a gabonakérdés megol­dása, a terméshozam növelése; az állattenyésztés hozamának nö­velése a lakosság bőséges burgo­nya- és zöldségellátásnak biztosí­tása; a világhírű magyar bor- és gyümölcstermelés feljavítása; a gépállomások további fejlesz­tése és munkájuk minőségi meg­javítása. Ezen alapvelő kérdések meg­oldása érdekében a Központi Ve­zetőség elhatározza, hogy még ez évben megtárgyalja a mezőgazda- sági termelés nagyarányú fellen­dítése érdekében szükséges rend­szabályokat. A mezőgazdaság e nagyarányú fejlesztésének politikája a dolgo­zó parasztság, a munkásosztály, egész népünk alapvető érdeke. A munkásosztály, s általában a vá­rosi dolgozók életszínvonalának emelése legközvetlenebbül a nö­vénytermelés és állattenyésztés fejlesztésétől függ. Az élelmiszer- ipar és részben a könnyűipar nyersanyagellátásának emelése mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés fokozását követeli meg. A mezőgazdaság fejlesztésének politikája erősíti népi demokrati­kus államunk alapját: a munkás­paraszt szövetséget. Szorosabbra fűzi a munkásság és az egész dol­gozó parasztság kapcsolatát, el­mélyíti, erősíti a munkásosztály szövetségét a középparasztsággal. A munkás-paraszt szövetség erő­sítése érdekében is fokozott gon­dot és figyelmet kell fordítani a jelenleg a mezőgazdaságban túl­súlyban levő egyénileg gazdálko­dó parasztok termelési szükségle­teinek kielégítésére, össze kell egyeztetni a paraszti kisáruter- melők egyéni érdekeit a munkás- osztály, az állam érdekeivel mind­kettőjük hasznára. Gazdasági és politikai rendszabályok révén el kell érni, hogy tovább javuljon a viszony a párt és a dolgozó pa­rasztság között és nem utolsó sorban a párt és a középparaszt­ság között. Minden körülmények között biztosítani kell az őszi munkála­tok, a szántás, a vetés, a mély­szántás stb. mielőbbi, jóminőség­ben való elvégzését, a felemelt ke­nyérgabona vetésterv megvalósí­tását, mert ettől függ jövőévi ke­nyerünk és mert ez lépés a ke­nyérgabona kérdés megoldása felé. V. A Központi Vezetőség elhatá­rozza, hogy lényegesen meg kell javítani a város cs a falu áruellá­tását s az áru forgalmát. A la­kosság szükségleteinek fokozoi- tabb kielégítése érdekében meg kell változtatni a nemzeti jövede­lem felhasználásának arányait. — Az 1953. évi 58 százalékkal széni­ben 1954-ben a nemzeti jövede­lemnek mintegy 70 százalékát kell a lakosság ellátására fordí­tani. Biztosítani kell, hogy a la­kosság nemcsak több. de jobb mi­nőségű és gazdagabb választéka áruhoz jusson. 1953 negyedik ne­gyedében és fokozottabban 1954- ben jelentősen növelni kell azok­nak az áruknak a mennyiségét és (Folytatás a, S. oldalon.) •j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom