Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-23 / 250. szám
1 i)öo OKTÓBEK '13, PÉxsXEiv NÉPLAP A marokkói kérdés vitája az EN8Z-közgyűlés Politikai Bizottságának október 19-i ülésén A Szakszervezeti Világszövetség vezető szerveinek megválasztása New-York, (TASZSZ). A Politikai Bizottság október 19-i ülésén szavazást tartottak a marokkói kérdésre vonatkozó határozati javaslatok fölött. Több küldött főként a latinamerikai országok küldöttei — szavazatának megindokolása után a bizottság megkezdte a 13 arab és ázsiai ország határozati javaslata fölötti szavazást. Ez a határozati javaslat indítványozza, hogy a közgyűlés ajánlja a marokkói rendkívüli állapot és a francia hatóságok által bevezetett egyéb rendkívüli jellegű intézkedések megszüntetését, a politikai foglyok szabadonbocsá- tását, „a marokkói nép demokratikus képviseleti intézményeinek” megteremtését és annak biztosítását, hogy a „marokkói nép öt év alatt teljes mértékben érvényesíthesse a teljes szuverenitásához és függetlenségéhez való jogát.” Huszonkét ország (a Szovjetunió, a Bjelorussz SzSzK, az Ukrán SzSzK, Lengyelország, Csehszlovákia és más országok, amelyek közreműködtek p határozati javaslat megszerkesztésében, valamint Guatemala, Libéria, Etiópia és Jugoszlávia) küldöttsége a határozati javaslatra szavazott. Huszonnyolc ország — elükön az Egyesült Államokkal és Angliával — az arab és ázsiai államok határozati javaslata ellen szavazott. Kilenc küldöttség tartózkodott a szavazástól. Franciaország küldöttsége nem vett részt az ülésen, akárcsak a marokkói kérdéssel foglalkozó előző üléseken sem.Ezután a bolíviai határozati javaslatot tették fel szavazásra, mint előző jelentésekből már ismeretes, ez a határozati javaslat indítványt :za, hogy a közgyűlés ismételje meg azt a felhívást, amellyel 1952 december 19-én Franciaországhoz és Marokkóhoz fordult a „marokkói kérdésben támadt feszültség enyhítése érdekében” és a közgyűlés ismételten fejezze ki azt a reményét, hogy „a marokkói nép szabad politikai intézményei az ENSZ alapokmány szellemének megfelelően kifejlődjenek. India képviselője India, Burma és Indonézia küldöttsége nevében néhány módosítást javasolt ehhez a határozati javaslathoz. Kijelentette, hogy e módosítások jóváhagyása nélkül India küldöttsége és több más ázsiai, valamint arab országok képviselője nem támogatja a bolíviai határozati javaslatot. A módosítások egyike indítványozza „a marokkói nép teljes önrendelkezést jogának elismerését az ENSZ j alapokmányának megfelelően”. A módosító javaslatra 36 küldöttség szavazott, köztük a Szovjetunió, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bjelorussz Szovjet zocialista Köztársaság, Lengyel- ország és Csehszlovákia küldöttsége. Tizenhárom ország, az Egyesült Államok és Anglia vezetésével a módosító javaslat ellen szavazott és ezzel a népek önrendelkezési jogának nyílt ellenségeként lépett fel. Kilenc ország küldöttsége tartózkodott a szavazástól. A Politikai Bizottság többsége elfogadta India, Indonézia és Burma küldöttségének a bolíviai határozati javaslattal kapcsolatos módosító javaslatait. A Politikai Bizottság az India, Indonézia és Burma módosító javaslataival kiegészített bolíviai határozatot egészében 31 szavazattal 18 ellenében jóváhagyta. Kilenc küldöttség tartózkedott a szavazástól. Az Egyesült Államok és Anglia küldöttsége a bolíviai határozati javaslat ellen szavazott. Kudarcba fulladtak tehát az Egyesült Államok és Anglia vezette gyarmattartó hatalmaknak a Marokkó számára kedvező határozati javaslat jóváhagyásának megakadályozására irányuló kísérletei. A III. Szakszervezeti Világkongresszus október 2I-i esti ülése Béos, (TASZSZ). A III. Szakszervezeti Világkongresszus október 21-1 esti Ülésén Duhamel tartott beszámolót a javaslattevő bizottság munkájáról. Közölte, hogy a kongresszushoz 5t> országból 3445 üdvözlet érkezett. Duhamel azt is bejelentette, hogy a bizottság a küldöttek 37 javaslatát tanulmányozta át és e javaslatok közül néháimyHl kapcsolatban a kongresszus már egyhangú határozatokat Is hozott. A meg nem vitatott javaslatokat átadják a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó szerveinek, amelyek majd tanulmányozzák és tekintetbe veszik azokat a további munkában. Ezután a kongresszusi küldöttek egyhangúan elfogadták az iráni helyzetről szóló határozati javaslatot. A határozat a többi között hangsúlyozza, hogy az iráni államcsíny óta az imperialisták véres terrorral próbálják ismét kezükbe kaparintani az iráni olajat. A kongresszus szolidaritást vállalt a szabadságért és függetlenségért harcoló iráni dolgozókkal. A küldöttek valamennyien jóváhagyták azt a határozati javaslatot. amely elítéli az Egyesült Államok és Franco, a spanyol nép hóhéra között megkötött katonai egyezményt. Ebben a határozatában a kongresszus felhívja az összes dolgozókat, hogy vállaljanak szolidaritást Spanyolország munkásosztályával és az egész spanyol néppel. Ezután Vatanabe (Japán) részleteket olvasott fel a japán bányászszakszervezeteknek a kongresszushoz Intézett üdvözlő üzenetéből. Henni Raynaud, a jelölő bizottság elnöke ezután bejelentette a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó szerveinek: a főtanácsnak és a végrehajtó bizottságnak a megválasztását. A kongresszus ezután megkezdte a kongresszus főokmányainak, a kongresszuson elhangzott beszámolókkal kapcsolatos határozatoknak a megtárgyalását. A kongresszus egyhangúan elfogadta azt a határozati javaslatot, amely meghatározza a Szakszervezeti Világszövetség és a szakszervezetek feladatait a dolgozók akcióegységének megteremtése terén a békéért és az életszínvonal emeléséért vívott harcban. Becs, (TASzSz.) Október 21-én este ülést tartott a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsa és végrehajtó bizottsága. A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsa ezen az ülésen egyhangúan Louis Saillant-t választotta a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárává. A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága egyhangúan megválasztotta a Szak- szervezeti Világszövetség elnökét, 14 tagú végrehajtó irodáját és a Szakszervezeti Világszövetség négy titkárát. A Szakszervezeti Világszövetség elnökévé Giuseppe Di Vitto- riot, az Olasz Általános Szak- szervezeti Szövetség főtitkárát választották. A Végrehajtó Iroda tagjaivá a következő személyeket választották meg: Di Viltoriot, a Szákszervezeti Világszövetség elnökét (Olaszország), Louis Saillant-t (Franciaország) a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárát, valamint a Szakszervezeti Világszövetség alelnökeit: N. M. Svcrnyi- ket (Szovjetunió), Alain le Léap-ot (Franciaország), Liu Ning- jint (Kína), Lombardo Tolcdano-t (Latin-Amerika), Herbert Warn- ke-t (Németország), Dangc-t (India), Abdullah Viello-t (Afrika), Lazaro Pena-t (Kuba), S. Tcsla-t (Csehszlovákia), \yono-t (Indonézia), B. Brandsen-t (Hollandia), valamint Lucesi-t (Brazília). A Szakszervezeti Világszövct- ség titkáraivá Kazakovot, Gras- sit, Liu Csian-sen-t, és Henri Jourdaint választották meg. Li Szin Man ügynökei szerdán is megakadályozták a felvilágosító munkát Keszon, (Uj Kína.) Szerdán ismét megakadályozták, hogy a koreai-kínai fél felvilágosító munkát végezzen fogságbaesett, nem közvetlenül hazatelepített harcosai között. A felvilágosító munka immár harmadnapja marad el, mert az indiai csapatok nem tettek semmit annak megakadályozására, hogy a táborrészlegekbe beszivárgott délkoreai ügynökök meghiúsítsák a fel- világosító munkát. Nemrég hazatért koreai hadifoglyok elmondották, hogy a Li Szin Man-banda rádión utasítja az őrizetes táborban lévő ügynökeit, hogy akadályozzák meg a hadifoglyok részvételét a felvilágosításokon. Ha a hadifoglyok őrzését ellátó indiai csapatok nem tesznék lépéseket a délkoreai ügynökök aknamunkájának megfékezésére, akkor a semleges hazatelepítési bizottság működési szabályai és a felvilágosító tevékenység eljárási szabályai megvalósíthatatlan papírrongyokká válnak. A semleges hazatelcpítési bizottság október 20-án este átadott jegyzéke azt hangsúlyozza, hogy a hadifoglyok őrzését ellátó indiai csapatok parancsnoka folytatja erőfeszítéseit, hogy rábeszélje a hadifoglyokat: jelenjenek meg a felvilágosító tevékenység színhelyén. Amint azonban a fel- világosító tevékenység megkezdése előtt cs után az ügynökök karmaiból kiszabadult és hazatért több, mint száz koreai és kínai hadifogoly ismételten megerősítette, az indiaiak az ügynökökkel beszélnek, akik a hadifoglyok képviselőinek adják ki magukat és akik maguk akadályozzák, hogy a hadifoglyok megjelenjenek a felvilágosításokon. A vencseilői gépállomás dolgozói teljesítették éves tervüket A vcncsellői gépállomás traktorosai telefonon jelentették a megyei tanácsnak, hogy október 2ft-ig teljesítették évi tervüket. A november 7 tiszteletére folyó versenyben nemes vetélkedés folyik, a dcmecseri cs a vcncsellői traktorosok között. A vcncsellői gépállomáson az utóbbi 5 nap alatt 7.4 normálholdra emelték az egy gépre eső napi teljesítményt. Őszi tervük teljesítésében is példát mutatnak megyénk többi gépállomásainak. 62.3 százalékra teljesítették őszi talajmunka-terviiket, 183.1 százalékban teljesítették a vetőszántási tervet. — Élenjárnak a vetési terv teljesítésében is, amelyet 161.2 százalékban végeztek el. így segítik a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek őszi munkáját a vcncsellői traktorosok. Megyénk traktorosait A ven- cscllői élenjárók példáját követve segítsétek jobban a termelőszövetkezetek őszi munkáját, a november 7 tiszteletére tett vállalások teljesítését! Dolgozó parasztok között a világ minden táján ni. Franciaországban Szép es gazda}; országba érkeztünk el: Franciaországba. Dús érceket rejtő hegyek, bőtér- mésű völgyek, alföldek, hömpölygő folyók, szép, nagy városok vannak ebben az országban. Partjait két tenger mossa: az Atlanti Óceán és a Földközitenger. De mit ér ez a gazdagság, ha belőle a . népnek úgyszólván semmi sem jut? A francia nép derék, szorgalmas és hös- lelkü nép. Forradalmi felkeléssel űzte el a királyokat, itt született meg a proletáriátus első diktatúrája, bátor partizánok küzdöttek a hitleri banditák ellen, s most is halhatatlan tettekkel írja be nevét ez a nép a világ békeharcának történelemkönyvébe. S mégis: ez a bátor nép nem mondhatja magáénak a hegyek kincseit, a földek termését, folyók és tengerek hasznát. Franciaország — gyarmat! Tengerentúli banditák, akik Washingtonban székelnek, igát raktak erre a bátor és büszke népre azoknak a lakájoknak a segítségével, akik magukat szintén franciáknak nevezik ... A nép azonban nem hagyja magát. S a munkásosztály példáján ma már a parasztok is harc- baszállnak. Siessünk csak egy kis városkába, Givrybe. Ott van ez a helység a Saone et Loire megyében. A városkába nem tudunk bejutni, mert az útvonalat hatalmas torlaszok borítják, s a torlaszoknál merészarcú parasztemberek állanak őrt. Régi ismerősünkkel, Jean Pau bácsival, az öreg földművessel találkozhatunk itt. O beszéli cl a történteket:, — A francia parasztok nem tűrik, hogy az átkozott Laniel- kormány eladjon és megnyomorítson bennünket. Ezért lángolt fel a harc Franciaország 17 megyéjében. Mi bátran helytállunk. A rendőrség is megtámadott bennünket, könnygázbombákat dobtak ránk, de mi egymásután tizenegyszer építettük fel újra a barrikádokat! Mi is elküldtük a poitiersi népgyűlésre a küldöttünket. 4 Es Pau apó elsorolja a francia parasztság követeléseit: szüntessék meg a húsadót, tiltsák meg a mezőgazdasági termékek behozatalát, csökkentsék a közvetítők rendkívül nagy jövedelmét, emeljék a dolgozók vásárló- képességét, a felvevőpiac kiszélesítése, a mezőgazdasági termékek és az iparcikkek árai közt tátongó, egyre mélyebb szakadék | megszüntetése végett. Az amerikai imperializmus | egyre inkább rabláncára fűzi a! kapitalista nyugati országoka. súlyos terheket kényszerít ráju.c, s ezáltal fokozódik a dolgozók, köztük a dolgozó parasztok nyomora. Tanguy Prigent volt francia földművelésügyi miniszter cinikusan azt követelte, hogy a francia földműves mondjon le a gabonatermesztésről Amerika javára. Egy másik miniszter kijelentette: „Mondjunk le a búza termesztéséről és szenteljük magunkat egészén a virágtermesztésnek.” Ezzel a politikával az amerikai nagybirtokosoknak akarják odaadni Franciaország belső piacát. Ugyanezt a célt szolgálta a behozatali vámtarifák leszállítása, amelyet az USA exportőrjeinek követelésére hajtottak végre és amellyel kiszolgáltatták a francia parasztságot az amerikai versenynek. Az amerikaiaknak a behozott búzáért 1000—1100 frankot fizettek, a francia parasztoknak csak 676 frankot adtak búzájukért. E politika következtében sok paraszt tönkrement, rohamosan zuhant a termelés, s a szükségletnek csak egy részét fedezte. Az állam pedig magas dollárárakat fizet sok- vuilió mázsa amerikai búzáért. Eyyes Irancia politikusok gyakran kifecsegik politikájuk célját. A Figaro című bur- zsoá lap megírta: „Az amerikanizálás egyik meggyőződéses híve kijelentette, hogy minden 30 hektárnál kisebb gazdaságnak el kell tűnnie.” Ehhez segítséget nyújt az esztelen fegyverkezés, amely hatalmas terheivel a munkásosztály mellett a dolgozó parasztságot nyomja leginkább. A dolgozó parasztok ezrei már eddig sem tudták fizetni a különleges adókat, amiért elárverezték különböző tulajdonaikat. Az utóbbi években parasztok százezrei váltak nincstelenné. A háborús politikát, az amerikai uralmat leginkább azok a dolgozó parasztok sínylik, akiket az amerikai megszállók egyszerűen elkergetnek földjeikről, hogy katonai táborokat és repülőtereket építsenek. Hoericout községben például nemcsak a földet rabollak el, hanem az egész falut eltűntették a föld színéről, hogy a helyén repülőteret építsenek. A francia parasztok nagy többsége azonban nem hajlandó meghajolni az amerikai megszállók előtt. Séransvillers-ben például, ahol az amerikaiak 1000 hektár földet akarnak felhasználni repülőterek építésére, a parasztok őrt állnak földjeik védelmében. Thieulloy-1 Abbay körzetében a parasztok elkergették a földmérőt, a községi tanács pedig tiltakozott a járás parlamenti képviselőinél a földek kisajátítása ellen. Haute-Garonne- ban július elején a parasztok a Marseillaise-t énekelve vonullak fel arra a területre, ahol az amerikaiak repülőtámaszpontot akartak létesíteni. A parasztok kitépték a jelzőkarókat és szétszórták az építkezéshez odakészített anyagokat. Meur-the-e Mosscle-bcn július 18-án botokkal felszerelt parasztok tépték ki a karókat arról a 750 hektáros termőföldről, amelyen az amerikaiak a léglökéses repülőgépek kifutópályáját akarták építeni. Ezek az események fényesen igazolják, hogy a francia parasztok bátran szembeszegülnek az amerikai háborús gyujtogatókkal és franciaországi lakájokkal.
