Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-23 / 250. szám
A mai »»ámban Kisöpörték az ellenséget a szövetkezetből a nagy káliéi Uj Barázda tsz. tagjai (2. oldal) A marokkói kérdés vitája az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottságának október 19-i ülésén (3. oldal) Rendet a kenyérgyárban (4. old.) Szórjuk ki a műtrágyát a tavasziak alá most az őszi mélyszántáskor (4. oldal) AZ -MDP SIABOLCS-S1ATMÄR MEGYEI PÁ R T B11OTT SÁGÁN AKTAgJA X. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM ARA iSO FILLER 1053 OKTÓBER 23, I'fATEi Biztosítsuk állatállományunknak a bőséges téli takarmányt Rövidesen az istállóba szorul minden állat és a készből kell biztosítani számukra a takarmányt. Az esztendőnek jó felét, 180—200 napot az istállóban tölti a jószág. Nem kis dolog ennyi időre biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt. A kormányprogramm által elénk tűzött cél megvalósítása — a dolgozók életszínvonalának állandó emelése — az eddiginél sokkal nagyobb felelősséget hárít az állattenyésztőkre. A választékos, bőséges élelmezéshez több húsra, zsírra és tejre van szükségük a dolgozóknak. Az igények kielégítéséhez több nyersbőrre és egyéb állati nyersanyagra van szüksége könnyűiparunknak. Az állattenyésztés, hizlalás fellendítésének alapja pedig: a bőséges takarmánykészletek! Államunk számos segítséget adott a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak egyaránt a jövedelmező állattenyésztés biztosításához. Ilyen például az állatorvosi szolgáltatás és egyes gyógyszerek ingyenes biztosítása, a silóépítési akció, ami a legújabb minisztertanácsi határozat szerint az eddigi 50 százalékos hitelnyújtás helyett az összes beépített anyagra hitelt biztosít. Emellett a termelőszövetkezetek kiselejtezett szarvasmarháinak helyébe tízezer darab üsző vásárlására ad hitelt az állam. Az elmúlt aszályos esztendő sem érintette volna olyan súlyosan állattenyésztésünket, ha az előző esztendőkben csak néhány hónapi tartalékot is gyűjtöttünk volna. A magyar parasztság körében még nem terjedt el az a szokás, ami a szovjet kolhozok többségében már meghonosodott, hogy annyi takarmányuk mindig tartalékban van, ami egv aszályos esztendő esetén is biztosítja a zökkenőmentes takarmányozást, A mi parasztságunk még mindig csak egy évre gyűjtött takarmányt. Ezen a téren is példát kell meríteni a szovjet tapasztalatokból és függetleníteni kell az állattenyésztést az időjárástól. A legtöbb termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt biztosította ezen a nyáron az egy télre való takarmányt. Gondosan kezelve elegendő mennyiségű szénát gyűjtöttek a tiszaszalkai Dózsa termelőszövetkezet tagjai. Jól készültek a télre a nyírbátori Vörös Csillag termelőszövetkezetben is. A nyírbogdányi Partizán és a tivadari Vörös Hadsereg tsz-ekben is megtermett a takarmány, de gondatlanul kezelik. A tiszabezdédi Győzelem termelőszövetkezet tarlóheréje még nincs összehordva. Súlyos bűn az, ha a meglévő takarmányt pocsékolják. Ezekben a termelőszövetkezetekben már elfelejtették a múlt telet, amikor szálanként is összeszedték volna a mezőkről a takarmányt — csak lett volna. Megyénkben nagyon elhanyagolják a termelők az egyik legjelentősebb takarmány betakarítását, a kukoricaszár levágását. Az idejében levágott kukoricaszár takarmányértéke megegyezik a széna tápértékével. A novemberben vágott kukoricaszár már csak takarmányszalma értékű, a későbben vágott szár pedig csak tüzelőnek felel meg. Egy holdról 280—300 kéve szárat számolva, egy tehénnek egész téli szénaszükségletét pótolni tudjuk. A kukoricaszár a legnagyobb értéket silóban jelent. A besiló- zott kukoricaszárat teljes egészében elfogyasztják az állatok, ezzel szemben a leggondosabban szárított szárból is iziket hagynak. Sok termelőszövetkezetben úgy gondolkoznak — és elég helytelenül, — hogy silóra csak akkor van szükség, ha nincs elegendő szálastakarmány. — A gondosan kezelt siló olyan hatás- sál van az állatokra, mintha zöld takarmányt fogyasztanának. A legtöbb tápértékét és vitamint silózás útján tudjuk megtartani a takarmányokban. A vencsellői Szabadság termelőszövetkezet tagjai felismerték a silónak ezt a nagy értékét és már eddig 200 százalékra teljesítették silózási tervüket. Igen nagy gondot kell fordítani a takarmányok raktározá- sára is. Nagy igazság van ebben a magyar szólásmondásban, hogy „a szép kazal — jó kazal is'’. A szemnek tetszetősen, szépen öjz- szerakott takarmánykazalban nem ázik be, nem penészedik, s nem rothad meg a drága takarmány. Egyes termelőszövetkezetekben felelőtlenül pazarolják a takarmányt. Az adagolást (porciózást) nem alkalmazzák a termelőszövetkezetekben azzal, hogy „most van bőven takarmány”. Gondatlanul kezelik sok helyen a répaszeletet is. A kislétai termelő- szövetkezetek az állomáson hagytak elrothadni mintegy két va- gonnyi répaszeletet. A varjúla- posi, Győzelem termelőszövetkezetben 300 mázsa répa szeletet 100 köbméter silóba beletapostak, holott azzal legalább négyszáz köbméternyi jó minőségű takarmányt készíthettek volna. Ahol pazarlás, vagy ilyen gondatlanság van, pártszervezeteink figyeljenek fel arra, nem az ellenség keze van-e a dologban. — Súlyos károkat okozhat az ellenség ezen a területen, ha nem vagyunk elég éberek. Nemcsak a takarmány mehet tönkre, hanem a romlott takarmánytól még az állatok is elhullhatnak. A községi tanácsok mezőgazda- sági előadói, a járási tanácsok takarmánygazdálkodási előadóinak segítségével javasoljanak a termelőszövetkezet tagjainak az adottságoknak megfelelő takar- mányfelhasználási tervet. Az állattenyésztési szakemberek, állatorvosok, termelő szövetkezetekben, községi gazdagyűléseken, „Szabad Föld Téli Estéken-’ tartsanak takarmányozási előadásokat, hogy minden állattenyésztő megismerje a haladó szovjet takarmányozási módszereket. A takarmány gondos tárolására és szakszerű felhasználására indítsanak versenyt úgy a termelőszövetkezetek, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. Legyen ennek a versenynek az eredménye a több tej, hús és zsír. Állattenyésztőinktől várja az egész ország, hogy a jelenlegi ellátásunkat ezen a téren is a legrövidebb időn belül megjavítsuk. Az állatállomány és a takarmány megvan, csak az embereken múlik, hogyan sikerül élni a meglévő lehetőségekkel. MEGYÉNK MINDEN TÁJÁRÓL Holnap nyílik meg Nyíregyházán a kétnapos őszi vásár Soha nem tapasztalt érdeklődés előzi meg a 24-én és 25-én megrendezendő nyíregyházi Őszi Vásárt, amely óriási árukészle- tekkcl várja a dolgozókat. Csak október 17-ig hét vagon textiláru, — közte 4.500 vég pamutszövet, 250 vég selyemszövet, 15.000 méter karton és 30.000 méter flanell — érkezett. Azóta is naponta két vagon áru érkezik a vásárra. Igen nagy az érdeklődés a vásár iránt a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok részéről. Már eddig számos szövetkezet jelentette be részvételét. A többi között az ibrányi ; „Alkotmány" és a tiszavasvári „Munka" tsz-ek felesleges terményeikkel, a fénycslitkei „Fürst Sándor" és a komlódtótfalusi „Két Vadas Testvér” almával, az apagyi „Rákosi” híres körtéjével, a nyíregyházi „Ságvári” és „Dózsa”, a kocsordi „Vörös Csillag” konyhakerti növényekkel, a szamoskéri „Uj Élet” sajátfőzésű pálinkájával, a nyíregyházi „Alkotmány” haltenyésztő szövetkezet pedig hallal vesz részt a vásáron. Nem lesz hiány ételben-italban sem. A helyi vendéglátóipari vállalat a debreceni reprezentatív vendéglátó tröszt a többi között 40 hektó borral, 20 mázsa hússal készül a nyíregyházi őszi vásárra. Elkészült Kótajbau a Nyíregyháza vízellátását szolgáló ötödik mélyfúrású kút Ma adták át Kótajban a nyíregyházi egységes vízmű ellátását szolgáló ötödik mélyfúrású kutat. A most folyó munkák még csak kísérletezések, amelyeknek célja, hogy Nyíregyházát a jövőben jó és bő vízzel lássák el. A geológusok szerint Kótaj a ’.eg- közelebbi hely, ahol megfelelő mennyiségű víz van. Az ered- mények igen biztatók. Az elkészített kutak között van olyan, amely percenként két és félezer liter vizet ad. A kutakat további kísérletezéseknek vetik alá. A mérnökök azt akarják megtudni, hogy milyen a víz utánpótlása, győzik-e a kutak tartós használat esetén is adni a vizet. A kísérletezések sikeres befejezése után készítik majd el a város egységes vízellátását szolgáló végleges terveket. A tizenkét kilométerre lévő kutak vizét elvezetik a városba, s néhány év múlva a fejlődő város vízproblémái végérvényesen megoldódnak. sikere ran Nyíregyházán a képzőművészeti kiállításnak Október 16-án nyílt meg és min. den nap nagy látogatott ságiak örvend a Magyar Népköztársaság kép- ző művészeti alapjának vándorkiál- litása. A vándorkiállítást Nyíregyházán, <i Luther-u teában lövi} rendörklubban rendezték meg. Harminc neves képzőművész által k& szilett képet láthatnak a vendéfjek. A képek nagy többsége mai életünket eleveníti meg. a. kiállítás látó go tókönyv ében sokan fejezték ki tetszésüket Végvári István ■ ,,Srjlálinvárosi kikötő” című fest~ ményéről. Szerepelnek még a, kiállításon építkezésről^ a Vörös Hadsereg harcairól készült olajfestmények. TJdvary Fái a kurucok szabadságharcát eleveníti meg fest- menyebest^ Odspür Anni Mun- ktoai-Ojas cstömüvésztnö „Füttyöt kalauznő” című portréja is nagy sikert aratott. Kamilláin takarítja le a másodnavényként veteti apréinaqvakat a tiszavasvári „Uj Élet“ Isz-ben A tiszavasvári „Uj Elet" tsz. az aratás után közel 100 hold má- sodvetésű aprómagot vetett el. A tsz. tagjainak nem okozott nagy gondot, más munkából való kiesést a másodnövény. A gépállomás traktora szántotta fel és vette be a földet. Most a betakarítást is kombájn végzi. — Mulassanak példát az epeueskei tanácstagok is a leibeadási kötelezettség teljesítésében A beadási kötelezettség teljesítése törvény', amelynek betartása egyformán kötelező. ísem így gondolkodnak Eperjeskén és Mando- kon, ahol a tanács, tagjai valamennyien nagymennyiségű tejjel tartoznak. Eperjeskén Nagy Béla tanácstag hátraléka 718 liter, M. Halász Béla 653 literrel adós, Varga Mihály tartozása 88S liter, Áros Zoltán 827 liter tejet nem adott be, N. Péter Ferenc 805 literrel tartozik, B. Halász Áront 475 liter hátralék terheli. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy a község szeptemberhavi tejbeadási tervét mindössze 6 százalékban teljesítette. Népi államunk a tavalyi hátralékok elengedésével nagy kedvezményt nyújtott a dolgozó parasztságnak. Á becsület azt diktálja, hogy a válasz az idei kötelezettségek pontos és maradéktalan teljesítése legyen. Harminc hold hajdinát és több, mint 10 hold csumizt már betakarított. Ezeknek magvait a magtermeltető vállalat 100 forintért veszi át mázsánként. A csumiz szalmáját pedig takarmányozásra használják fel. A kombájn most kezdte meg 40 hold másodnövényként vetett köles betakarítását, melyből a tagságnak igen szép jövedelme lesz. Korai vetéssel biztosítják jövőévi bő termésüket a nyírteleki Vörös Csillag tsz. tagjai Nyírtelek község ta- nyavilágának népe a „Vörös Csillag” t z-ben dolgozik. A tagok mesz- sze a szövetkezet központjától, szétszórt tanyákban laknak. Reggelenként mégis korán gyülekeznek munkára, hiszen több, mint 300 hold föld megmunkálása jut a szövetkezet 32 tagjára. Dankó Andrásné, a szövetkezet egyik női dolgozója. Részvett az országos tanácskozáson és már ott megfogadta: minden erejével azon lesz, hogy még jobban végezzék ezután munkájukat. — Személyesen beszélt akkor a tagok családtagjaival. — Ezután mind többen jöttek dolgozni a családtagok közül is. Siska Zsuzsanna. Dankó I,ászióné családtagok azóta már közel 100 munkaegységet szereztek. Reggelenként nem 32-en, hanem sokkal többen gyülekeznek a tanya- központban. Sürgetett a betakarítás, már csak azért is, mert már akadályozta az őszi kalászosok vetését. Már pedig a nyírteleki Vörös Csillag tsz. tagjai gyakorlatból tudják, hogy korai vetéssel lehet biztosítani a bő termést. Ezt az elmúlt év példája mutatja legjobban. Tavaly szeptember közepén vetettek el egy tábla rozsot. Rozsvetésük másik részét — be- takarítatlan föld hiányában — csak november elején tudták föld- betenni. Az aratásnál mutatkozott meg leg-' lobban a korai és késői vetés közötti különbség. A szeptemberi vetés 15 mázsát fizetett holdanként, még a futóhomokos talajon is. A későbbi vetésük sem volt rossz, mert az időjárás kedvezett, de két- három mázsával mégis kevesebb termett egy holdon. Ugyanígy jártak a búzával is, meri a vetésük nagyobb részét csak decemberben tudták elvégezni. így a búza aratása későbbre tolódott el. Ekkor már a dohánnyal is halaszthatatlan munka volt. A búza aratását és a dohánymunkákat egyidő- ben kellett elvégezni, így a búzát nem tudták viaszérésben learatni, és ez a késés 3—4 mázsa szemveszteséget jelentett egy holdnál. 4 Vörös Csilláé tsz. tagjai már betakarították a napraforgót és a kukoricát, s ezek szárát is levágták. Helyére az őszi takarmánykeveréket, rozsot és ősziárpát vetéstervük szerint elvetették. Élénken zöldcl valamennyi őszi vetésük. Keresztsorosan vetett őszi árpájuk már bokrosodik. Magassága eléri a 15—20 centimétert. Igyekeznek a burgonyabetakarítással, hogy minél hamarabb helyet biztosítsanak az őszi búzának, mert még októberben mind a negyven holdat földbe akarják tenni. Most állítottak be egy kormányle- meznélküli ekét a burgonyaszedésre, hogy könnyebben és gyorsabban végezzék el a betakarítást. <Világ proletárjai eggc-iiiljetek !
