Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-23 / 250. szám

A mai »»ámban Kisöpörték az ellenséget a szö­vetkezetből a nagy káliéi Uj Barázda tsz. tagjai (2. oldal) A marokkói kérdés vitája az ENSZ-közgyűlés Politikai Bi­zottságának október 19-i ülésén (3. oldal) Rendet a kenyérgyárban (4. old.) Szórjuk ki a műtrágyát a tava­sziak alá most az őszi mély­szántáskor (4. oldal) AZ -MDP SIABOLCS-S1ATMÄR MEGYEI PÁ R T B11OTT SÁGÁN AKTAgJA X. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM ARA iSO FILLER 1053 OKTÓBER 23, I'fATEi Biztosítsuk állatállományunknak a bőséges téli takarmányt Rövidesen az istállóba szorul minden állat és a készből kell biztosítani számukra a takar­mányt. Az esztendőnek jó felét, 180—200 napot az istállóban tölti a jószág. Nem kis dolog ennyi időre biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségű takar­mányt. A kormányprogramm ál­tal elénk tűzött cél megvalósítása — a dolgozók életszínvonalának állandó emelése — az eddiginél sokkal nagyobb felelősséget há­rít az állattenyésztőkre. A válasz­tékos, bőséges élelmezéshez több húsra, zsírra és tejre van szük­ségük a dolgozóknak. Az igények kielégítéséhez több nyersbőrre és egyéb állati nyersanyagra van szüksége könnyűiparunknak. Az állattenyésztés, hizlalás fellendí­tésének alapja pedig: a bőséges takarmánykészletek! Államunk számos segítséget adott a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztok­nak egyaránt a jövedelmező ál­lattenyésztés biztosításához. Ilyen például az állatorvosi szolgálta­tás és egyes gyógyszerek ingye­nes biztosítása, a silóépítési ak­ció, ami a legújabb miniszterta­nácsi határozat szerint az eddigi 50 százalékos hitelnyújtás helyett az összes beépített anyagra hi­telt biztosít. Emellett a ter­melőszövetkezetek kiselejtezett szarvasmarháinak helyébe tízezer darab üsző vásárlására ad hitelt az állam. Az elmúlt aszályos esztendő sem érintette volna olyan súlyosan állattenyésztésünket, ha az előző esztendőkben csak néhány hóna­pi tartalékot is gyűjtöttünk vol­na. A magyar parasztság köré­ben még nem terjedt el az a szo­kás, ami a szovjet kolhozok többségében már meghonosodott, hogy annyi takarmányuk mindig tartalékban van, ami egv aszá­lyos esztendő esetén is biztosítja a zökkenőmentes takarmányo­zást, A mi parasztságunk még mindig csak egy évre gyűjtött takarmányt. Ezen a téren is pél­dát kell meríteni a szovjet ta­pasztalatokból és függetleníteni kell az állattenyésztést az időjá­rástól. A legtöbb termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt biztosí­totta ezen a nyáron az egy télre való takarmányt. Gondosan ke­zelve elegendő mennyiségű szé­nát gyűjtöttek a tiszaszalkai Dó­zsa termelőszövetkezet tagjai. Jól készültek a télre a nyírbátori Vörös Csillag termelőszövetkezet­ben is. A nyírbogdányi Partizán és a tivadari Vörös Hadsereg tsz-ekben is megtermett a ta­karmány, de gondatlanul keze­lik. A tiszabezdédi Győzelem ter­melőszövetkezet tarlóheréje még nincs összehordva. Súlyos bűn az, ha a meglévő takarmányt pocsé­kolják. Ezekben a termelőszövet­kezetekben már elfelejtették a múlt telet, amikor szálanként is összeszedték volna a mezőkről a takarmányt — csak lett volna. Megyénkben nagyon elhanya­golják a termelők az egyik leg­jelentősebb takarmány betakarí­tását, a kukoricaszár levágását. Az idejében levágott kukorica­szár takarmányértéke megegye­zik a széna tápértékével. A no­vemberben vágott kukoricaszár már csak takarmányszalma ér­tékű, a későbben vágott szár pe­dig csak tüzelőnek felel meg. Egy holdról 280—300 kéve szárat számolva, egy tehénnek egész téli szénaszükségletét pótolni tudjuk. A kukoricaszár a legnagyobb értéket silóban jelent. A besiló- zott kukoricaszárat teljes egészé­ben elfogyasztják az állatok, ez­zel szemben a leggondosabban szárított szárból is iziket hagy­nak. Sok termelőszövetkezetben úgy gondolkoznak — és elég helytelenül, — hogy silóra csak akkor van szükség, ha nincs elegendő szálastakarmány. — A gondosan kezelt siló olyan hatás- sál van az állatokra, mintha zöld takarmányt fogyasztanának. A legtöbb tápértékét és vitamint silózás útján tudjuk megtartani a takarmányokban. A vencsellői Szabadság termelőszövetkezet tagjai felismerték a silónak ezt a nagy értékét és már eddig 200 százalékra teljesítették silózási tervüket. Igen nagy gondot kell fordí­tani a takarmányok raktározá- sára is. Nagy igazság van ebben a magyar szólásmondásban, hogy „a szép kazal — jó kazal is'’. A szemnek tetszetősen, szépen öjz- szerakott takarmánykazalban nem ázik be, nem penészedik, s nem rothad meg a drága takarmány. Egyes termelőszövetkezetekben felelőtlenül pazarolják a takar­mányt. Az adagolást (porciózást) nem alkalmazzák a termelőszö­vetkezetekben azzal, hogy „most van bőven takarmány”. Gondat­lanul kezelik sok helyen a répa­szeletet is. A kislétai termelő- szövetkezetek az állomáson hagy­tak elrothadni mintegy két va- gonnyi répaszeletet. A varjúla- posi, Győzelem termelőszövetke­zetben 300 mázsa répa szeletet 100 köbméter silóba beletapos­tak, holott azzal legalább négy­száz köbméternyi jó minőségű ta­karmányt készíthettek volna. Ahol pazarlás, vagy ilyen gon­datlanság van, pártszervezeteink figyeljenek fel arra, nem az el­lenség keze van-e a dologban. — Súlyos károkat okozhat az ellen­ség ezen a területen, ha nem va­gyunk elég éberek. Nemcsak a takarmány mehet tönkre, hanem a romlott takarmánytól még az állatok is elhullhatnak. A községi tanácsok mezőgazda- sági előadói, a járási tanácsok takarmánygazdálkodási előadói­nak segítségével javasoljanak a termelőszövetkezet tagjainak az adottságoknak megfelelő takar- mányfelhasználási tervet. Az ál­lattenyésztési szakemberek, ál­latorvosok, termelő szövetkezetek­ben, községi gazdagyűléseken, „Szabad Föld Téli Estéken-’ tart­sanak takarmányozási előadáso­kat, hogy minden állattenyésztő megismerje a haladó szovjet ta­karmányozási módszereket. A takarmány gondos táro­lására és szakszerű felhasz­nálására indítsanak versenyt úgy a termelőszövetkezetek, mint az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok. Legyen ennek a versenynek az eredmé­nye a több tej, hús és zsír. Állat­tenyésztőinktől várja az egész ország, hogy a jelenlegi ellátá­sunkat ezen a téren is a legrövi­debb időn belül megjavítsuk. Az állatállomány és a takarmány megvan, csak az embereken mú­lik, hogyan sikerül élni a meg­lévő lehetőségekkel. MEGYÉNK MINDEN TÁJÁRÓL Holnap nyílik meg Nyíregyházán a kétnapos őszi vásár Soha nem tapasztalt érdeklődés előzi meg a 24-én és 25-én megrendezendő nyíregyházi Őszi Vásárt, amely óriási árukészle- tekkcl várja a dolgozókat. Csak október 17-ig hét vagon textil­áru, — közte 4.500 vég pamutszövet, 250 vég selyemszövet, 15.000 méter karton és 30.000 méter flanell — érkezett. Azóta is napon­ta két vagon áru érkezik a vásárra. Igen nagy az érdeklődés a vásár iránt a termelőszövetkeze­tek és egyénileg dolgozó parasztok részéről. Már eddig számos szövetkezet jelentette be részvételét. A többi között az ibrányi ; „Alkotmány" és a tiszavasvári „Munka" tsz-ek felesleges termé­nyeikkel, a fénycslitkei „Fürst Sándor" és a komlódtótfalusi „Két Vadas Testvér” almával, az apagyi „Rákosi” híres körtéjével, a nyíregyházi „Ságvári” és „Dózsa”, a kocsordi „Vörös Csillag” konyhakerti növényekkel, a szamoskéri „Uj Élet” sajátfőzésű pálinkájával, a nyíregyházi „Alkotmány” haltenyésztő szövetke­zet pedig hallal vesz részt a vásáron. Nem lesz hiány ételben-italban sem. A helyi vendéglátó­ipari vállalat a debreceni reprezentatív vendéglátó tröszt a többi között 40 hektó borral, 20 mázsa hússal készül a nyíregyházi őszi vásárra. Elkészült Kótajbau a Nyíregyháza vízellátását szolgáló ötödik mélyfúrású kút Ma adták át Kótajban a nyír­egyházi egységes vízmű ellátását szolgáló ötödik mélyfúrású ku­tat. A most folyó munkák még csak kísérletezések, amelyeknek célja, hogy Nyíregyházát a jövő­ben jó és bő vízzel lássák el. A geológusok szerint Kótaj a ’.eg- közelebbi hely, ahol megfelelő mennyiségű víz van. Az ered- mények igen biztatók. Az elké­szített kutak között van olyan, amely percenként két és félezer liter vizet ad. A kutakat további kísérletezé­seknek vetik alá. A mérnökök azt akarják megtudni, hogy mi­lyen a víz utánpótlása, győzik-e a kutak tartós használat esetén is adni a vizet. A kísérletezések sikeres befeje­zése után készítik majd el a vá­ros egységes vízellátását szolgáló végleges terveket. A tizenkét ki­lométerre lévő kutak vizét elve­zetik a városba, s néhány év múlva a fejlődő város vízpro­blémái végérvényesen megoldód­nak. sikere ran Nyíregyházán a képzőművészeti kiállításnak Október 16-án nyílt meg és min. den nap nagy látogatott ságiak ör­vend a Magyar Népköztársaság kép- ző művészeti alapjának vándorkiál- litása. A vándorkiállítást Nyíregy­házán, <i Luther-u teában lövi} rendörklubban rendezték meg. Har­minc neves képzőművész által k& szilett képet láthatnak a vendé­fjek. A képek nagy többsége mai életünket eleveníti meg. a. kiállítás látó go tókönyv ében sokan fejezték ki tetszésüket Végvári István ■ ,,Srjlálinvárosi kikötő” című fest~ ményéről. Szerepelnek még a, kiál­lításon építkezésről^ a Vörös Had­sereg harcairól készült olajfestmé­nyek. TJdvary Fái a kurucok sza­badságharcát eleveníti meg fest- menyebest^ Odspür Anni Mun- ktoai-Ojas cstömüvésztnö „Füttyöt kalauznő” című portréja is nagy sikert aratott. Kamilláin takarítja le a másodnavényként veteti apréinaqvakat a tiszavasvári „Uj Élet“ Isz-ben A tiszavasvári „Uj Elet" tsz. az aratás után közel 100 hold má- sodvetésű aprómagot vetett el. A tsz. tagjainak nem okozott nagy gondot, más munkából való kiesést a másodnövény. A gép­állomás traktora szántotta fel és vette be a földet. Most a betakarítást is kombájn végzi. — Mulassanak példát az epeueskei tanácstagok is a leibeadási kötelezettség teljesítésében A beadási kötelezettség teljesí­tése törvény', amelynek betartása egyformán kötelező. ísem így gon­dolkodnak Eperjeskén és Mando- kon, ahol a tanács, tagjai vala­mennyien nagymennyiségű tejjel tartoznak. Eperjeskén Nagy Béla tanácstag hátraléka 718 liter, M. Halász Béla 653 literrel adós, Varga Mihály tartozása 88S liter, Áros Zoltán 827 liter tejet nem adott be, N. Péter Ferenc 805 li­terrel tartozik, B. Halász Áront 475 liter hátralék terheli. Ilyen körülmények között nem lehet cso­dálkozni azon, hogy a község szep­temberhavi tejbeadási tervét mind­össze 6 százalékban teljesítette. Népi államunk a tavalyi hátralé­kok elengedésével nagy kedvez­ményt nyújtott a dolgozó paraszt­ságnak. Á becsület azt diktálja, hogy a válasz az idei kötelezett­ségek pontos és maradéktalan tel­jesítése legyen. Harminc hold hajdinát és több, mint 10 hold csumizt már beta­karított. Ezeknek magvait a magtermeltető vállalat 100 fo­rintért veszi át mázsánként. A csumiz szalmáját pedig takarmá­nyozásra használják fel. A kom­bájn most kezdte meg 40 hold másodnövényként vetett köles betakarítását, melyből a tagság­nak igen szép jövedelme lesz. Korai vetéssel biztosítják jövőévi bő termésüket a nyírteleki Vörös Csillag tsz. tagjai Nyírtelek község ta- nyavilágának népe a „Vörös Csillag” t z-ben dolgozik. A tagok mesz- sze a szövetkezet köz­pontjától, szétszórt ta­nyákban laknak. Regge­lenként mégis korán gyülekeznek munkára, hiszen több, mint 300 hold föld megmunkálása jut a szövetkezet 32 tagjára. Dankó Andrásné, a szö­vetkezet egyik női dol­gozója. Részvett az or­szágos tanácskozáson és már ott megfogadta: minden erejével azon lesz, hogy még jobban végezzék ezután mun­kájukat. — Szemé­lyesen beszélt akkor a tagok családtagjaival. — Ezután mind többen jöttek dolgozni a család­tagok közül is. Siska Zsuzsanna. Dankó I,ász­ióné családtagok azóta már közel 100 munka­egységet szereztek. Reg­gelenként nem 32-en, hanem sokkal többen gyülekeznek a tanya- központban. Sürgetett a betakarítás, már csak azért is, mert már aka­dályozta az őszi kalá­szosok vetését. Már pe­dig a nyírteleki Vörös Csillag tsz. tagjai gya­korlatból tudják, hogy korai vetéssel lehet biz­tosítani a bő termést. Ezt az elmúlt év példá­ja mutatja legjobban. Tavaly szeptember kö­zepén vetettek el egy tábla rozsot. Rozsveté­sük másik részét — be- takarítatlan föld hiá­nyában — csak novem­ber elején tudták föld- betenni. Az aratásnál mutatkozott meg leg-' lobban a korai és késői vetés közötti különb­ség. A szeptemberi ve­tés 15 mázsát fizetett holdanként, még a futó­homokos talajon is. A későbbi vetésük sem volt rossz, mert az idő­járás kedvezett, de két- három mázsával mégis kevesebb termett egy holdon. Ugyanígy jár­tak a búzával is, meri a vetésük nagyobb részét csak decemberben tud­ták elvégezni. így a bú­za aratása későbbre to­lódott el. Ekkor már a dohánnyal is halasztha­tatlan munka volt. A búza aratását és a do­hánymunkákat egyidő- ben kellett elvégezni, így a búzát nem tudták viaszérésben learatni, és ez a késés 3—4 mázsa szemveszteséget jelentett egy holdnál. 4 Vörös Csilláé tsz. tagjai már betakarítot­ták a napraforgót és a kukoricát, s ezek szárát is levágták. Helyére az őszi takarmánykeveré­ket, rozsot és ősziárpát vetéstervük szerint el­vetették. Élénken zöldcl valamennyi őszi veté­sük. Keresztsorosan ve­tett őszi árpájuk már bokrosodik. Magassága eléri a 15—20 centimé­tert. Igyekeznek a burgo­nyabetakarítással, hogy minél hamarabb helyet biztosítsanak az őszi búzának, mert még ok­tóberben mind a negy­ven holdat földbe akar­ják tenni. Most állítot­tak be egy kormányle- meznélküli ekét a bur­gonyaszedésre, hogy könnyebben és gyorsab­ban végezzék el a be­takarítást. <Világ proletárjai eggc-iiiljetek !

Next

/
Oldalképek
Tartalom