Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-22 / 249. szám
1953 OKTOBER 22, CSÜTÖRTÖK PÁ RTÉPtTÉ S ___________£ A kemecsei Kossuth tsz. pártszervezete megerősíti sorait 1951 őszén Kemecse néhány dolgozó parasztja a jobb élethez vezető útra lépett, Kossuth néven ú. termelőszövetkezetet alakított. Alig voltak többen tíznél, g földjükön kívül más vagyonuk nem igen volt. De keményen elhatározták, hogy közös erővel virágzó gazdaságot teremtenek. Elhatározásukat tett követte, munkájuk nem volt eredménytelen. Földjük 360 holdra, taglétszámuk 63-ra emelkedett. Vagyonukat 28 lóval, 14 szarvas- marhával, több mint 70 sertéssel gyarapították. — Az eredmények eléréséhez sok segítséget adott a termelőszövetkezet párt- szervezete. Tanácsaival segítette a gazdasági vezetők munkáját, a pártszervezet minden tagja példásan kivette részét a munkálatokból. Kulcsár Imre elvtárs. az üzemi pártszervezet titkára nem ismert fáradságot a munkában, szorgalmával több mint 300 munkaegységet szerzett ebben az évben is. A gazdasági munkák végzése mellett azonban elfeledkeztek a kommunisták a legfontosabb feladatukról: a pártszervezet erősítéséről, az emberek neveléséről. A nevelőinnnka elhanyagolása A termelőszövetkezetbe belépő tagok netu válhattak máról holnapra szocialista emberekké, nem érezték azonnal magukénak a szövetkezetét, a szövetkezet vagyonát. A nehézségek láttán elcsüggedtek. nem tudták, hogy az ő állandó jó munkájuk segítheti a szövetkezetét a gazdagodás, a boldogulás útján. Ennek megmagyarázása, a dolgozók ilyenirányú felvilágosítása, nevelése a pártszervezet feladata lett volna. A nevelés elhanyagolása mellett nem lehettek az elért eredmények tartósak. Ezt igazolta az is, hogy a kormányprogramm megjelenésekor a tagság nagy része a kilépésre határozta el magát. A termelőszövetkezet elnöke — aki becsületesen harcolt a szövetkezet eredményeinek eléréséért — szintén megingott. A pártszervezet nem csak az egyszerű szövetkezeti tagok, de még a vezetők nevelését Is elhanyagolta. A pártszervezet a szövetkezet megalakulása óta nem is gyarapodott. Ha valaki megkérdezte Kuldsár elvtársat, miért nincs tagjelülffe’vétel ;l pártszervezetben. azzal válaszolt: „Nem jelentkezik felvételre senki’’. Tamásáé és a szovjet nők A szövetkezet bomlása azonban mint vészharang figyelmeztette a pártszervezetet a súlyos hiányosságra. Rájötttek a pártszervezet vezetői, hogy az emberekkel foglalkozni, törődni kell. Nem késlekedtek soká a hibák kijavításával. Vezetőségi ülésen, mint legfontosabb feladatról beszéltek a pártszervezet megerősítéséről. Az élenjáró dolgozókat felkeresték, beszélgettek velük, majd megbízatásokkal látták el őket. Tamás Józsefné azok közé tartozott, akik soha sem húzódoztak a munkától. Mindenütt. ott volt, ahol a munka dandárja, ahol a legtöbb segítségre volt szükség, őt keresték fel legelőször a pártszervezet vezetői, vele beszélgettek legtöbbet. Hogy miről? Arról, hogy nem elég az, ha csak Tamás Józsefné dolgozik becsületesen. A szövetkezet megszilárdításához az is szükséges, hogy valamennyi dolgozó kivegye részét a munkából, s meggyőződjön arról, hogy közösen dolgozva, előbbre jutnak. Kulcsár elvtárs egy kis füzetet adott át Tamásnénak, amelyikben a szovjet nők példamutató munkájáról van szó. „Ebédidő alatt olvass ebből azoknak az asszonyoknak, akikkel együtt dolgozol” — mondta Kulcsár elvtárs, s továbbment. Tamás Józsefné boldog volt, hogy a párttitkár öt bízta meg ezzel a munkával, alig várta az ebédidőt. „A szovjet asszonyok a kolhozokban a férfiakkal egysorban, vállvetve harcolnak a magasabb terméseredmények eléréséért, s nem egyet közülük a Szocialista Munka Hőse” címmel tüntettek ki — olvasta Tamésné. S aztán minden délben felolvasott egy-egy részt. Az asszonyok figyelemmel hallgatták, gondolkoztak a hallottakon. A könyvnek vége volt, s Tamásné xijakat kért Kulcsár elvtárstól. Estefelé, a munkából hazatérve mind többen keresték fel Tamásnét: beszéljen a szovjet nőkről és arról, hogyan válhatnak ők is olyanokká. Tamásné beszélt. Elmondotta hogyan fejlődött szövetkezetük és hogy a kormány programmja még szebbé, még boldogabbá teszi életüket, de ehhez a szövetkezet minden tagjának becsületesen kell dolgozni. Tarr Mária megfogadta a jó szót. Szorgalmasan dolgozott és elhatározta, hogy benn marad a szövetkezetben és hogy a többieket is meggyőzi. Benedek Ilonát szintén mind többet látták Tamásnéval beszélgetni. Először ő is a kilépésre gondolt, Tamásné azonban elmondotta neki. hogy most máv teljesülhet régi vágya: vehet tehenet, az állam segíti ebben. A jövedelme megnőtt, amióta szövetkezeti tag, hiszen csak kenyérgabonából 5 kilót kapott munkaegységenként, s a háztáji földben 24 mázsa kukoricája, s 15 mázsa burgonyája termett. A beszélgetés után Benedek Ilona úgy határozott: továbbra is szövetkezeti tag marad. • • Ünnepi taggyűlés A legutóbbi taggyűlés a szokottnál is ünnepélyesebb volt. Olyan esemény tette ünnepélyesebbé, amire már két év óta nem volt példa: ketten álltak a párttagság elé azzal a kéréssel, hogy vegyék be soraikba. Tamás Józsefné és Tarr Júlia kérte, hogy a kommunistákkal egysorban harcolhassanak a szövetkezetben. „Szüleim a napszámból néni tudtak eltartani — szólott Tamásné. — Szolgálni kellett Krisíon Ferenc és a többi földbirtokosnál azért, hogy legalább ennivalóm legyen. Sok megaláztatáson kellett keresztülmennem, amíg férjhez mentem. Férjemmel 2 hold földből tengettük életünket, majd a földosztás során 4 holdra szaporodott földünk. Férjein meghalt, s én egyedül nem boldogultam a földdel, örültem, amikor a szövetkezet megalakult, azonnal beléptem. Azóta gondtalanul élek. Munkaegységeimre közel 10 mázsa terményt kaptam, amiből szabadpiacra is jutott bőven. Tehenem, s mindenem van, s ezt nem engedem senkinek elvenni!” A tagság úgy határozott: Tamás Józsefnét rendkívüli párttagként, Tarr Máriát tagjelöltként veszik fel. Most már új két taggal megerősödve harcolnak a Kossuth termelőszövetkezet kommunistái szövetkezetük felvirágoztatásáért, a nagyobb eredmények eléréséért. A pártszervezet azóta nagy figyelemmel kíséri az emberek fejlődését, segítséget ad nekik, hogy új és új harcosok álljanak a kommunisták soraiba. — Lévainő — Szombaton nyílik meg Nyíregyházán az őszi vásár Hatalmas érdeklődés előzi me<j megyeszerte a nyíregyházán szombatim megnyíló Őszi, Vásárt, A város szokott vásárhelyén szorgos kezek építik a hatalmas vásár- paVillonokat, tehervonatok, autók sokasága szállítja a vásár színhelyére a sokféle árut. Minden azt mutatja: a mostani őszi Vásár minden eddigit felülmúl majd bő árukészletével, külsőségeiben, forgalmában egyaránt. A többezer négyzetméter területet elfoglaló vásárvárosban tetemes helyet kapnak megyénk föhhn üres szövetkezetei. Hz is megmutat ja, milyen jelentős szerepük van a földműves- szövetkezeteknek a falu áruellátásánál, s hogy népi államunk menynyire gondoskodik a dolgozó parasztsáp igényeinek kielégítéséről. A földműves-szövetkezetek 20—25 millió forint értékű árut, téti ruházati cikkeket, lábbelit, edény- árut, tűzhelyet, kerékpárt, varrógépet, Jatca motorkerékpárt és külföldi, cseh üvegárut hoznák a vásárra. A nyíregyházi, újfehértói, ibrányi, gátavencscllői. nagykállói, balkányi, kállósemjéni, kemecsai, kisvárdai, demecseri, nagyhalászi, dombráüli, tiszavasvári. vásárosna- ményi, csengeri, fehérgyarmati, mátészalkai, nyírbátori, nagyecsedi és nyinnadai földművesszövetkezetek mellett résetvess a vásáron az „Ország legjobb földmüvcsszövct- ke-etc” címet viselő mezőkövesdi földműves szövetkezet is. -4 nagykereskedelmi vállalatok is segítik a földmiivesszövet kezeteket. aszal, hogy több pavillonnal résztvesznek a vásáron, amelyre vaj-, műszaki-, vegyi-, porcellán- és papírárut hoz- nak. A dolgozó parasztok megyeszert a készülnek a vásárra. A kormány intézkedései lehetővé tették, hogy maguk is jócskán hozzanak feleslegeikből eladásra, lehetővé tették, hogy a falu dolgozóinak bőven va>i miből vásárolniok. Most, a. beadás teljesítésével igyekeznek tovább növelni jövedelmüket, A földmű- vcsszövetkezeték pavillonjaiban vásárolva elősegítik, hogy a föld- müvesszövetkezetek jövedelméből további beruházásokkal olyan korszerű boltokat nyissanak más községekben is, mint amilyenek Deme- cser, Tiszavasvári és Balkány dolgozó parasztjainak nagy megelégedésére nemrég nyitlak meg. As őszi Vásár mindkét napján állatvásár és termény felvásárlás is lesz. A vásárvárosban épülnek már a lacikonyhák, halászcsárdák, cukrászdák, italboltok is, hogy jól ellássák majd a vásár — előreláthatólag óriási — közönségét. Jelentősen emeli a vásár sikerét az a körülmény, hogy a. MÁV és a MAVAUT menetdijkedvez- menyt biztosít a vásárra utazók- nak, A vasúton S0. az autóbuszon 20 százalékos az utazási kedvezmény azoknak, akik jegyeiket a vásáron lebélyegeztetik. A MÁV Vásárosnaményböl a vásár mindkét napján reggel nyolc órakor, Záhonyból pedig 8.30-kor külön- ■ vonatot indít. A. kisvonat (Nyíregyháza—üombrád, Nyíregyháza— Balsa) járatait megkétszerezi. A propagandisták figyelmébe Felhívjuk a propagandisták figyelmét a „Propagandista” című folyóirat megrendelésére. Ez a folyóirat egyik legjobb segítője propagandistáinknak. A soronlé- vő témák egy-egy fontos elvi kérdéseit ismerteti, megvilágítja egy-egy tananyag időszerű és magyar vonatkozásait' ráirányítja a figyelmet azokra az elméleti és politikai kérdésekre, amelyek a tanyanyag kiadása óta felvetődtek, időnként választ ad azokra a konzultációs kérdésekre, amelyek a pártoktatásban felmerültek. Rendszeresen ismertetni fogja a propagandisták tapasztalatait, a pártszervdzetek pártok- tatással foglalkozó munkáját. A megrendelés módja: a 28.449-es csekken befizetni az előfizetési díjat a Propaganda Anyagterjesztő Központnak (Budapest, Révai-utca 16.) vagy pedig vegyék fel propagandistáink1 a kapcsolatot a városi és járási pártbizottságokkal, ahol szintén gyűjtik a megrendeléseket. Fél-1 évi előfizetési ára: 6 forint. Propaganda Anyagterjesztő Központ. Színház Zűrzavaros éjszaka Sikerrel mutatta be a debreceni Csokonai Színház Nyíregyházán és vidéki tájelőadásain Caragiale Zűrzavaros éjszaka c. komédiáját. „Itt a világ a személyeké, nem a személyek a világéi... itt a tisztségek vannak a tisztviselőkért s nem a tisztviselők a tisztségekért; a templomok a pópákért és a sekrestyésekért s nem a pópák és sekrestyések a templomokért; a libák a saktero- kért s nem a sakterok a libákért; a katedrák a tanárokért s nem a tanárok a katedráért... Itt, végső soron, a haza van a hazafiakért, s nem a hazafiak vannak a hazáért..— írta az 1907-es román parasztfelkelésről írott tanulmányában Caragiale, a román klasszikus irodalom kimagasló alakja. Ezek a szavak pontosan jellemzik azt a társadalmat, amely ellen az író élete utolsó percéig sem szűnt meg harcolni. Caragiale változatos, hányatott életet élt, volt újságíró, korrektor, súgó és színház- igazgató, korcsmáros, törvényszéki Írnok, dohányárus és liceumi tanár — személyesen tapasztalta társadalma visszásságait. S miután meggyőződött a burzsoák, földesurak és feltörekvő kispolgárok, a kizsákmányolok erkölcstelenségéről — éles tollát gúnyba mártva indította meg a támadást az ex-kölcstelenség, az önzés, a népcsalás, a kizsákmányolás ellen. Nem véletlen az, hogy a burzsoá irodalomtörténet hazátlannak, erkölcstelennek kiáltotta ki. A kizsákmányolok mindenkor így bélyegezték meg azokat, akik bátran és szenvedélyesen harcoltak a nép, a haza ügyéért, akik nem tűrhették az erkölcstelenséget. A Zűrzavaros éjszaka a színpadi szerző Caragiale egyik remekműve, amelyben az író az álszent, hamis burzsoá erkölcsöt leplezi le szellemesen, kacagta- tóan és mélyen. Minden egyes szereplő tipikus alakja a burzsoá t ársadalomnak. Éppen ezért nemcsak nevetünk a komédián, hanem megvetjük az erkölcstelenség kétlábú hordozóit. Du- mitrache Titirca szőrösszívű kereskedő, íelfuvaikodott. műveletlen pénzeszsák, aki megpofozza, megrűgdossa a kisinast s közben álszent szavakat fúj: „Nevelni kell az ifjúságot.” Fölényes a kis rendőrtisztviselőcskével szemben, mert tudja, hogy a börtön, a rendőr, a bíró azért van, hogy az ő pénzeszsákját őrizze. Es hajlong a szélhámos Venturiano előtt, aki annyira demagóg és léha, hogy még „miniszter is lehet belőle”, erre gondol Titirca, amikor rokonként öleli keblére Ventuiranot. Titirca felesége sem különb férjénél: kétszínű, erkölcstelen. Szelídséget, alázatot színlelve teszi férje lába alá a zsámolyt, hogy egy óra múlva a segéddel csalja meg az urát. — Húga, Zita csak annyiban különbözik tőle, hogy ő leplezetlenül, nyíltan megmutatja: a ,éha, könnyű életet, szereti. Jellegzetes figura Nae Ipingescu, a rendőr- tisztviselő, aki mindig engedelmesen bólint a kereskedő szavaira: „Joggal.” A megvásárolt lakájt figurázza Chiriace alakja — ő a kereskedő segéde, aki durva és kegyetlen a nálánál alacsonyabb sorúakkal szemben, hajlongó azok felé, akiktől kegyet remél, s miközben a kegyet elfogadja gazdájától — elszereti a gazdánét. Venturiano szélhámos „politikus”, a liberálisok jellegzetes képviselője, aki fellengzően fecseg a demokráciáról, szabadságról és alkotmányról, de az elve ez: „vagy iiítguieneKűiunK, vagy elpusztultok”. Semmi, de semmi közük nincs a nép demokráciájához, a népszabadsághoz, a nép alkotmányához. Nemcsak politikai pályafutásában, újságírói tevékenységében erkölcstelen, de a szerelemben sem veti meg a léha kalandokat. S ott van a kisinas, Spiridon, akit akkor is ütnek, ha alszik, akkor is ha ébren van, akit mindenki bánt, aki kénytelen szolgálni. A darab nem lépi túl a kritikai realizmus határait, nem mutatja meg, hogy ez a világ letűnik, de érezzük nevetés közben is, hogy ezek az alakok egy rothadó, pusztulása felé haladó világ figurái, akik a történelem szemétdombjára kerülnek előbb vagy utóbb. Lovas Edit rendezésében adta elő a Csokonai Színház együttese Caragiale komédiáját. A rendezés mértéktartó volt, nem élt vissza a helyzetkomikumokban bujkáló hatásvadószó „lehetőségekkel” — arra törekedett, hogy a szereplők, az alakok jellemei beszéljenek. Éppen ez emelte az előadást művészi értékűre. A komédia szereplőinek életrekeltői tehetséges színészek. Különösen tetszett Szentesi János Chiriace- ja, Szendrei Ilona Vetája. Veta alakját nem könnyű megformál-1 ni, az első felvonásban bánatos, mert összeveszett szeretőjével, aztán azon van, hogy kibéküljön vele, mert közeledik az éjszaka, de közben férje felé, az inas, a húga, Venturio felé is' mást-mást kell mutatni a komédia szaladó sodrában. Szendrei Ilona tehetsége gazdag skáláját mutatta meg ebben a darabban. Szentesi János is tipikusát alkotott, különösen a második felvonásban. Az első felvonás elején, amikor jelentést tesz gazdájának — erőteljesebb lehetne: lakájabb, de pökhendi is, minthogy szeretője a gazdánénak. Körösztös István alakítása is nagy tetszést aratott. Márkus László tehetséges színészi munkáját már ismerjük a Nem magánügy epizódszerepéből. Most főszerepben bizonyította be, hogy képes nagyobb feladatok jó megoldására. Dicsérettel lehet szólni Csáki Magda Zitájáról és Major Pál Venturianojá- ról. Sárközi Zoltán Spiridon, a kisinas szerepében játszott. Fiatal, fejlődő színészi tehetség, aki ügyesen játszott, csupán monológja hatott kissé mesterkélten. összevetve: újból színvonalas, jó előadást adott a Csokonai Színház együttese. Méltán fogadja ezt az egy üt tust minden alkalommal telt ház, közönségsiker. S. I.-» f. „ . _ A í'
