Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-18 / 246. szám
OÁioBEH le.,' VASÁRNAP MEGYEI KÉPES HÍRADÓ Cazdag almaszaret volt a sóstóhegyi Vörös Csillagban. A tagok minőségileg válogatják az almát — exportcélra. A Jobboldali képünkön: Kál- mánchelyi Júlia és Kardos Ilona élenjáró almaszedék. Tiszta falu, egészséges emberek Kormányprogramrnunk középpontjában a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás, a munkavédelmi, egészségvédelmi feltételek biztosítása áll. A betegségek megelőzése szempontjából nagy jelentősége van a tisztaságnak. Sók csecsemő, gyermek és felnőtt betegszik meg azért, mert szüleik és saját maguk nem törődnek* a tisztasággal. Rendszeresen nem tisztálkodnak, nem tartják rendben lakásukat, házuktá- ját. S emiatt elszaparodnak a kórokozó baktériumok és rovarok, amelyek sok veszélyes fertőző betegség terjesztői lehetnek. Több helyen a kutak fedetlenül vannak, kitéve minden szennyeződésnek, A falusi illemhelyek igen-elhanyagolt állapotban vannak, s több helyen előfordul, hogy egyáltalán nincsenek is, ami szintén súlyos közegészségügyi veszélyt rejt magában. Az egészségügyi állandó bizottságok fontos feladata, hogy rendszeres fel- világosító munkával, példamutatással neveljék , a dolgozókat a tisztaság szeretetére, a tisztaság alapvető kérdéseinek ismeretére és következetes alkalmazására a mindennapi életben. A záhonyi egészségügyi állandó bizottság versenyre hívja ki a megye valamennyi egészségügyi állandó bizottságát, hogy a tisztasági versenyt kiszélesítsük és állandósítsuk. A ■ tavasz folyamán a tisztasági mozgalom idején megyeSzerte jó eredmények voltak. Azonban a tisztasági mozgalom célkitűzéseit csak úgy tudjuk megvalósítani,' ha a tisztasági versenyt állandósítjuk, állandóan napirenden tartjuk. Versenypontjaink a következők: Az utcák, terek, házak, udvarok, háztáji gazdaságok tisztaságának ellenőrzése. Munkahelyek (gépállomások, állami gazdaságok, tszcs-k, üzemek, munkásszállások) tisztaságának és munkavédelmi feltételeinek ellenőrzése. Élelmiszerüzletek, tejgyüj- tők, italboltok, szikvizüzemek, élelmiszerárusítóhelyek ellenőrzése. A verseny negyedévi értékelésére felkérjük az illetékes járási egészségügyi állandó bizottságot és a Vöröskeresztet. Ádám József, eü. állandóbizottsági elnök, Záhony. A minisztertanács ülése A minisztertanács legutóbbi lsén határozatot hozott a szén'>nyászát dolgozóinak élelmezési, zociális és munkaviszonyai megjavítására, a silóépítés növelésére ás „vasgyüjtő hónap“ szervezésére, A minisztertanács határozata alapján az üzemi étkezésben részvevő szénbányászok és vájáriskolások ellátását havi 1.5 kg. szalonnával, húsellátását pedig havonta 32 százalékkal fel kell emelni. Utasította a bel- és külkereskedelmi minisztert, gondoskodjék arról, hogy a bányász-üzemélel- mezés keretében a dolgozóknak a lehető legjobb élelmezést biztosítsák. A bányász dolgozók szállításának megjavítása érdekében a közlekedés- és postaügyi miniszternek további 30 autóbuszt kell két héten belül folyamatosan forgalomba állítania. A nehézipari és az építésügyi minisztereknek biztosítaniok kell, hogy a szénbányászat 1953. évi tervében szereplő lakásépítkezési, továbbá a szénbányászati dolgozók szociális, kulturális és munkavédelmi igényeit szolgaló építkezések az év végéig feltétlenül befejeződjenek. Határozatot hozott a minisztertanács arra is, hogy a városi és községi tanácsok a megüresedett lakások kiutalásánál elsősorban a szénbányászat dolgozóit vegyék figyelembe. A minisztertanács utasította a népművelési minisztert, hogy gondoskodjék a bányászlakta területek kultúrigé- nyeinek színvonalas kielégítéséről. A minisztertanács felhatalmazta a nehézipari minisztert, hogy a földalatti dolgozó alapszabadságon felüli, hat napig terjedő, 1953. évre járó pótszabadságot — ha ezt a dolgozó önként felajánlja — pénzben megválthassa. A szénbányászat részére toborzott új munkavállalóknak biztosított eddigi 400 forint toborzási díjat a minisztertanács 600 forintra emelte. A mezőgazdasági termelés fokozása érdekében a minisztertanács a termelőszövetkezetek részére újabb 100.000 köbméter silóépítéshez szükséges hitelt biztosított, továbbá utasította a pénzJ ügyminisztert, hogy a termelőszövetkezeti tagoknak és egyénileg gazdálkodó parasztoknak a silóépítéshez — az eddigi 50 száza-1 lékkai szemben — szükséges egész anyagmennyiség beszerzésére nyújtson hitelt. A minisztertanács határozata értelmében novemberben „vas- gyújtó hónap“-ot kell szervezni. A kampány megszervezésével a minisztertanács a kohó- és gépipari minisztert bízta meg. A minisztertanács figyelmezteti*» a begyűjtést lebonyolító szervek vezetőit: gondoskodjanak arról, hogy a kampány során a gyűjtők a lakosságot ne zaklassák, a vas- és fémhulladék-gyűjtésben nagy szerep vár a Dolgozó Ifjúság Szövetsége fiataljaira. A határozat gondoskodik arról is, hogy a gyűjtésben legjobb eredményt elérőket a „kiváló fémgyüjtő'1 jelvénynyel és pénzjutalommal tüntessék ki. Nagykövetségi rangra emelik a budapesti és a berlini diplomáciai missziókat A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya attól az óhajtól vezéreltetve, hogy a két ország között fennálló baráti kapcsolatokat és együttműködést politikai, gazdasági és kulturális téren továbbfejlesszék, a Magyar Népköztársaság kormánya javaslatára megállapodtak, hogy a Magyar Népköztársaság berlini diplomáciai misszióját és a Német Demokratikus Köztársaság budapesti diplomáciai misszióját nagykövetségekké alakítják át és nagyköveteket cserélnek. A holland követ bemutatkozó látogatása Nagy Imre elvtársnál Frederik Villem Craadijk rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Holland Királyság budapesti követe folyó hó 17-én, szombaton bemutatkozó látogatást tett Nagy Imre elvtársnál, a minisztertanács elnökénél. Az angol követ bemutatkozó látogatása Nagy Imre elvtársnál George Peter Labouchere rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Nagybritannia és Észak-Írország Egyesült Királysága budapesti követe folyó hó 17-én, szombaton bemutatkozó látogatást tett Nagy Imre elvtársnál, a minisztertanács elnökénél. (Folytatás a 6. oldalról.) ve szaladt a szakadáson, lejjebb megcsendesedett és bugyborékolva merit előre a tengeriföld felé. És akkor az emberek ijedten kiáltottak fel. Varga Bálint karókkal, fejszével a kezében beleugrott a törésbe, ahol tajtékozva zúdult a Tisza. Megingott, de aztán mégiscsak talpraállt és verni kezdte a gátat. Az emberek csak bámultak. ,»— Hányjátok, hé! — ordított rájuk Varga s azok megbabonázva, kezdtek újra a töméshez. Ádáz küzdelem volt. A férfi úgy érezte, hogy már egy percig sem bírja tovább, a hideg víz a csontját fagyasztotta, vérét dermesztette. De nem tágított, amíg el nem tömték a szakadást. Úgy húzták ki a vízből a többiek. Tántorgott, szédült, meg sem tudott állni a lábán. Este ott volt a taggyűlésen. • A tagság egyhangúan szavazta meg a felvételét. Utána olvasta: fel az ünnepélyes, nagy csendben a párttitkár ezeket a sorokat: „A párttag kötelessége, hogy minden erejével harcoljon a Part, a dolgozó nép, a haza ügyéért, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásáért.‘‘ Aztán feléfordult és kezet szorított veié: , — Varga Bálintot már bizalommal mondhatjuk elvtársunknak. Kommunistához méltóan harcolt, megmentette a szövetkezet földjét, termését. Bízunk abban, hogy Varga elvtárs soha nem tér le a párt útjáról. X hogy a tagkönyvet nézte Varga, most újra tisztán, szinte hallhatóan csengtek a szavak: „... soha nem tér le a párt útjáról.1* Űjra meg .újra: ...... soha nem tér le a párt útjáról.“ Felugrott az asztal mellől és hangosan kiáltotta: „Miért, talán én letértem?! Hiszen megmondták, aki ki akar, az kiléphet, nem haragszik meg érte senki.“- Ugrott az ajtóhoz, kilépett a csillagos éjszakai ég alá. Nem tudott bennmaradni, nem tudott nyugtot találni. Ki tudja,'hogyan, de éppen odavitték a léptei, ki a tiszai gáthoz, ahol az eset történt, ahol a Tiszával viaskodott a kukoricáért; Most is tengeri volt azon a helyen. Elhaladt mellette, látta, tudta, hogy még nem törték le. Pedig már október derekán jár az idő, szántani, vetni kéne erősen. Eh! Mi közöm hozzá?! Lesz, ahogy lesz... Az utolsó „lesz‘‘-t azonban már erőtlenebből, halkabban mondta,: mintha maga előtt is szégyelné, amit kimondott. Felment a töltésre. Nézte a Tiszát, aztán a földek felé fordult. A holdfériybén'sárgán világítottak az aranyszínű kukoricalevelek. Jó termés lesz. Amott a cukorrépás sötétlett s messzebb, vagy félkilométerre két fényes szem járta fáradhatatlanul a földet pöfögéssel, zúgással. A traktor volt, szántott éjjel is. Amerre csak nézett, a Vörös . Csillag földjével találta szembe magát. Mennyit izzadt, verejtékezett ezeken a földeken, milyen keservesen küzködtek tavaly az aszállyal s most. . . most gazdagon fizet mindenből a termés. .Hallotta, .jövőre gyümölcsöst is telepítenek, meg halastavat építenek a kormány segítségével. És most, itt a lélegző, éjjel is szüntelenül beszélő, susogó táblák között még fájdalmasabban érezte árvaságát, öklével a tenyerébe vágott: ■— Hát elhagytam én a pártot?! Maga is megdöbbent, amikor saját lelkiismerete válaszolt: — Elhagytad, mert most nem védted meg a kukoricát, a cukorrépát, Bi szövetkezet földjét! Meg- széditettek téged is, letértél te is az útról! Hallod, Som Jani hogy röhög?! 17 zt már nem állhatta tovább.-L* Ez a tusakodás nehezebb volt a víznél is. A zsebéhez kapott, de a könyvet most is ott- honhágyta. Nekilódult, meg sem állt hazáig. Rákönyökölt az asztalra s úgy várta meg a reggelt szüntelen töprengés között a tagkönyv mellett, amelyik olyan szépen, pirosán világított. És amikor Keleten megrepedt az éjszaka fekete köntöse, rózsaszínre festette a hajnal az ablaküveget is, felállott. — Hová indulsz, Bálint? — kérdezte meg halkan, félve az ágyból az asszony, aki már régen fennvirrasztott — Hová indulnék, — válaszolt nyugodtan, — a csoportba. A kukorica még töretlen, aztán meg vetni kelL Csak nem hagyom a szövetkezetét?! — Hát nem léptél ki? A férfi ránézett asszonya aiv cára. — Én? Én? Én nem! Az más volt! Odalépett az asztalhoz, felvette a tagkönyvet, gondosan elrejtette a zsebébe. Az ajtóból magyarázatképpen még hozzátette: — Akkor nem volt nálam a tagkönyvem. Kilépett a hasadó hajnalba és vidáman, könnyedén elindult a szövetkezet felé, mintha az a piros könyvecske árasztott volna jó meleget a szive felett. SOLTÉSZ ISTVÁN Ul iskolák ápülnek. szépülnek megyénkben a kormányprogramot nyomán. Baloldali képünk a «aosályi úl iskolát. Jobboldali képűn« a szamössátyi. kastélyból átalakított iskolát ábrázolja.
