Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-17 / 245. szám

1 NÉPLAP 1953 OKTOBER 17., SZOMBAT Doru Sándor traktorista harca a jövőévi bő termésért „Hiába beszélsz, Sanyi fiam. Elegem van már a traktorból!‘‘ — így vélekedett Daru Sándor édes­apja ezelőtt két évvel a gépi szán- tásról-vetésről. De nemcsak ő, hanem sokan még a nagyszállási TJj Világ termelőszövetkezet tag­jai közül. — Szóval nem akarják elhinni, hogy a traktorral jó munkát le- hét végezni? Hát jó, majd meg­látjuk, — mondta kihívóan az alig 24 éves fiatal traktoros. Mi­nőségi versenyre szólította a hi- tétlenkedő kocsisokat. A kocsi­sok lóval, ő traktorral szántott, vetett. Daru Sándor természete­sen jobb munkát végzett, mint a kocsisok. 2—3 mázsával többet fi­zetett holdankint a traktorral mü­veit búzatábla. Sohasem felejti el az akkori aratást. Ha visszagon­dol rá, maga előtt látja édesapját és a termelőszövetkezeti tagoka-. Milyen boldogan simogatták a dús kalászokat, örömmel, jókedv­vel aratták a gazdag termést. — Számolgatták a kalászban duzza­dó szemeket, a kereszteket. Pró­báltak következtetni a termésre, vájjon jut-e bőven kenyér min­den termelőszövetkezeti család­nak. És a gazdag termésből bő­ven jutott. Ezekre gondolt vissza Daru Sándor ezév augusztusában, mi­után a nagvkállói gépállomás pártaktíva-értekezletén felállt és ígéretet tett. hogy őszi vetési ter­vét október 7-re befejezi. Azt is megígérte, ahol ő vet, ott több és dúsabb kalászt terem a föld, mint másutt, A .császárszállási Uj Alkotmány termelőszövetkezet földjén kezdte a .vetést. Fogadalmához híven, pontosan, jól végezte munkáját. A táblák forgóját vetette be elő­ször, hogy aztán a vetőgépet ke­zelő emberek tudják, hol kell kezdeni a vetést. Előbb hosszába, majd rézsutosan keresztbe, egy­szóval keresztsorosan vetett. Nyo­mában sehol egy csík. A termelő­szövetkezet tagjai megszerették az ifjú traktorost jó munkájáért. A termelőszövetkezet elnökének egyszer arra vitt az útja. — Egy hiba van, Daru elvtárs. — mondta többek között Kosa elvtárs, a termelőszövetkezet el­nöke. — Ott a sok műtrágya a raktárban, nincs aki kiszórja. Ke­vés a munkaerő. A lófogatok a betakarítás munkáját végzik . . . Pedig 2—3 mázsával többet te­remne minden hold! — Van mútrágyaszóró gépe a szövetkezetnek? — Van, — hangzott a válasz. — Akkor nincs hiba. Alkonyai­kor hozasson ki elnök elvtárs vagy 15—20 mázsa műtrágyát, meg hozassa ki a szórógépet. * Szélcsenddel köszöntött az est. Daru Sándor lekapcsolta a vető- gépet és a műtrágyaszóró-gépet kapcsolta fel. A tanyán éjjeli 12 órát kiabál- lak a kakasok, amikor a fény­szóró kialudt, a traktor elnémult és Daru Sándor pihenőre hajtotta fejét. Akkorra a hatalmas tábla föld szürke volt a műtrágyától. A hajnallal az ifjú traktoros is éb­redt. Rendbehozta gépét és kezd­te ott a vetést, ahol előző nap abbahagyta. így folyt ez napról- napra, hétről-hétre. Nappal vetett, éjjel műtrágyát szórt a vetés alá kerülő szántott földekre. Ö volt a traktor vezetője, a gépkezelő is egy személyben. Ha vége volt egy műszaknak, kicsit pihent, aztán friss erővel újra ó ült a kormány­kerék mellé. A tanyában, akik nem ismerték Daru Sándort, ha­talmas erejű, nagy szál embernek képzelték el. Pedig nem is olyan nagy, ereje se nagyobb, mint egy átlagos emberé. De annál jobban szereti hazáját, a pártot s a dol­gozó népet. Ez a szeretet él szí­vében, ez ad többszörös erőt, ki­apadhatatlan akaratot a munká­jában a nehézségek leküzdéséhez. Mert nehézséggel is találkozik a dolgozó ember. Daru Sándor sze­reti a gépét. Gondját viseli. Mióta vet, nem is akadt komolyabb hi­bája a traktorának. Egyszer azonban mégis megtörtént, hogy a vetőgép kanálhajtó fogaskerék csapja eltört. A vetőgépet a ta­nyába huzattá. Késő délutánra járt már az idő. A munkából ha­zatérő termelőszövetkezeti pa- rasztok ott álltak meg a gép kö­rül. ,.Mi baj van? Mi történt?" — kérdezgették aggodalmasan. Az emberek szinte már megszokták, hogy este a traktor adja az altató dalt és a traktor berregésével éb­rednek újra. ..Most mi lesz? Megállt a ve- tés?‘‘ — Daru Sándor, aki látta az aggodalmas arcokat, így szólt: — Készítsék el a vetőmagot, reggel vetünk. * Daru Sándor Jónai elvtárshoz sietett, a termelőszövetkezet gép­lakatosához. — Mi baj van, elvtárs? — A vetőgépnek van baja. Meg kellene csinálni. A gépállomásról csak két-három nap múlva kerül­ne vissza ... Vagy ki tudja, mi­kor. Ott van a kombinált vetőgép, hetek óla nem törődnek a meg- csináltatásával. . . Vetni kelt. Min­den perc drága. 60 hold föld ki­szántva, vetés alá. Ki tudja, az idő is nem gondolja-e meg ma­gát? ... Megvizsgálták a hibás gépet. — Ez nagy munkát kíván, — jegyezte meg Jónai. :— Szerszá­munk sincs megfelelő. — Próbáljuk meg. Meglátja, si­kerülni fog, — biztatta segítőtár- sát az ifjú traktoros. Hozzáfogtak. A tűz haragosan falta a fújtató levegőjét s egyha­mar izzani kezdett a tűzbe tett acél. Pengett az üllő s körülötte minden szikrázott. A kalapács­ütések pedig egymásután zuhan­tak és formálódni kezdett az acél. Mikorra az ég Keleten kipirult, vetésre készen állt a gép. A hír gyorsan futott házról házra. —■ ..Megcsinálták.“ Daru Sándor pe­dig fürgén lépett a kormányke­rékhez, s mellé Hidasi elvtárs, a termelőszövetkezet oárttitkára ült. Mikorra a nap felbukkant, újra hullt a mag a puha magágyba. 260 hold földet vetett már be Daru Sándor a császárszállási Uj Alkotmány termelőszövetkezet földjén. Őszi tervét Oktober 7-re már túlteljesítette. November 7, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójának tiszteletére megfogadta, hogy őszi tervét 200 százalékra teljesíti. A zöldelő ve­tések „beszélnek1' a jó munká­ról. Dicsérik a gazdát, a termelő­szövetkezetet és a magvetőt, az ifjú traktorost és a többi trakto­rost, akik vetés alá szántottak és szántanak. A zöldelő vetések még jobb munkára lelkesítik a terme­lőszövetkezet. tagjait, a magvetőt. A termelőszövetkezetben biza­lommal tekintenek a jövőre. S míg tervezgetnek, beszélgetnek a jó munka Után a jövőévi bő ter­mésről, a gazdag jövedelemről, addig az ifjú traktoros kis csa­ládja otthon szövi a tervét. Mit is vegyenek a keresetből? Az el­múlt hónapi munkáért 2390 forint volt a fizetés.' E két család, a termelőszövet­kezet és felesége, szép három gyermeke szeretetét melengeti szívében Daru Sándor, mikor vet a termelőszövetkezeti földeken. Koiozsi Dezső. \yírejfyháía szerezte meg a győzelmet a ÍO Táros atlétikai béke«pos(a versenyében Az OTSB értékelte a 40 váróé atlé­tikai béke-posta verseny végeredmé­nyét Ezek szerint a- verseny győztese Nyíregyháza lett. megelőzve olyan vá­rosokat mint Szeged, Debrecen. Péc9. Miskolc. Győr. Ezzel a sryőzelemmel a nyíreeryházi dolerozók másodszor nyer­ték el az OTSB verseny-zászlaját. Ez n eryözelem is bizonyítja a nyíregyházi VxSB lelkes és .ió szervező munkáját. f Ugyanakkor bizonyságot tesz arról i-: ez a győzelem, hogy a nyíregyházi dolgozók tudatában vannak a snort ►zuksécesséprének. A verseny végiege* eredménye a következő: 1. Nyíregy­háza. 2. Szeded. 3 Debrecen. 4. Szom­bathely 5. Pécs. 6 Nagy-Miskolc. 7. Kecskemét. 8. Győr, 9. Komárom 10. Székesfehérvár stb. Megyénk egész területén meg­kezdődtek a társadalmi szövet­ségek választásai . Október 11-ével megkezdődtek me­gyénkben a. társadalmi szövetségek vá­lasztásai. A nyíregyházi járásnál ok­tóber 11-én. vasárnap délelőtt zajlott le * választás. 80 küldöttnek és meg­hívottnak kellett volna megjelenni. « bár az előkészítő munkát a TSB el­nöke jól végezte, a sportkörök közöm­bössége folytán mindössze negyvenen jelentek meg. «Nem volt jói összeá lítv _ az elnöki beszámoló sem. A beszámoló nem ismertette rcs-zletefen azt n mun­kát, melyet a társadalmi szövetségek .végezek eddig. Nem bírálta a sportkö­rök eddigi munkáját, s ugyanakkor nem ismertette a jól dolgozó sportko­rok munkáját sem. pedig ezekből eok sportkör tanulhatott volna. A hozzá­szólók pem foglalkoztak a sport va­lamennyi kérdésével, egyhangúan az anyagi nehézségre hivatkoztak Való igaz. hogy ezen a téren nehézségek vannak, különösen ott. ahol nem haez- ralják fel a lehetőségeket. Ahol a ta­nács a sportkör, a DISZ együttmű­ködik. ahol segítséget kérnek az ál­lami gazdaságtól, a gépállomástól, a termelőszövetkezetektől. ott nincs ilyen probléma. Nincs ba.i Biriben, ahol a termelőszövetkezet 3000 forin­tot ad necrvedévenkint sportcélokra, a vasmegyei Micsurin m. tagjai Is nagyban hozzájárulnak anyagiaRkai a, snortkölteéghez. Papos községben a tanács területet, a termelőszövetsezet fuvart adott s n község dolgozói i:&;- kezük munkáiával építették fel sport­pályájukat Ezeken kívül a ‘■portkö­rök elhanyagolják a sportköri tagok szervezését, ami pedig komoly anyagi bázist jelentene a sportkör számára. Jámbor Józsof, MTSB. LABDARÚGÁS Fegyelmi határozatok A megvei társadalmi labdarúffószö­vetség fegyelmi bizottsága Barczi Andrást (Ny. Vörös Meteor) 6 hó­napra. Lippai Imrét (Nagyhalász).‘File István (Ny. Vörös Meteor) 2—* hó­napra. Erdőhegyi Lászlót (Bakamaz). Kegveg Sándort (Nagyhalász). Ember Gyulát (Fehérgyarmat). I*agv Józsefet (Demeeser) 1—1 hónapra. Muszko.. Ja­nóét (Nv. Kinizsi) Dankó Lászlót (Ny. Építők) Béres Andrást (Ny. Vörös Me­teor) játékosokat pedig 2—2 hétre a bajnoki és kupamérkőzéseken való részvétel tői eltilt j a. RÖVID SPORTHÍREK Válogatott laódarúgócsapatunkra az őse folyamán mcc két, nagy nem­zetközi erőpróba vár: Budapesten a svédek elleni mérkőzést i á te. z a. no­vember 25-én peditr l.omionban Anítlia válogatottja ellen áll ki. A magyar-szovjet öttusa verseny első nap.ia után. amikor is a lovag­lást bonyolították le. ceapatversetivben az első helyet Magyarország II csa­pata szerezte me-. Második tett Szov­jetunió II. 3 Masvarorszác I-ső osa- nata. Az eeyéni verseny első négy he­lyét magyar versenyzők szerezték mee. Az elmúlt héten * meirvei 1-» osz­tályú tekébajnoksá-ban a következő eredmények erü’ettek: Ny. Építők III— Ny. Kintiéi II. 2905:2749. Ny. Kinizsi II—Ny. Kínizei III 2941:2904. Ny. »Pítők II—Ny. TVr-tii 3122:3031 A ieer.iobh dobók Oilman 430. Tudlik 398. illetve Adorján 407.' Nécvesi 401. Nv. Vörös Meteor ■ TT—Ny. Ya-as I, 2996:2,811. A megvei Ti. osztályban: Nv Sznártákusz TII—Ny. Vasas II 2833:2821, Nv. Tatarozók TI—Ny. Építők IV, 2795:2729. Nv. Petőfi II_. Ny. Dózsa IT. 2867:2930. Budapest ifjúsági válogatott labda, rúeócsapata október 24-én Nvtrocy- házán .iátázik mervén 1c ifjúsági rálo- -.nt.Mr o—v na.táv a 1 FELVESZÜNK kőműves, ács. állványozó segédmunkás térti női dolgozókat budapesti munkahelyre. Vidéki dolgo­zók részére megfelelő szállást étket- tetőst biztosítunk. — Jelentkezés 22/2 Építőipari Vállalat Budaoeet. XIII. Rozsnyai-u. 6 Építők« rendelés eszközölhető a helyi TÜZÉP telepeken és ? nyíregyházi központban, Selyem­utca 12. A megrendeléseket a vasúti szállítás beüíemezése véxett a tárgy, hót megelőző hónap 12-ir kérjük megadni. Új módszer az ópíteanyacfiparhan Irta: G. OHTIN, a cseremuski (Moszkvai terület) téglagyár igazgatója, F. SZUSZMIN főmérnök és V. EVTEJEV főmechanikus A Szovjetunióban évről-évre fokozódik az építkezés üteme. A szovjet emberek a kommunista párt vezetésével sok új gyárat és üzemet, lakóházat, kórházat és iskolát létesítenek. Fokozódott az építkezés a gépállomásokon, a szovhozokban és a kolhozok­ban is. A nagy építkezések terveinek sikeres megvalósítása azonban egyre több építőanyagot követel, gyárunk dolgozói is kiveszik ré­szüket ebből a fontos munkából. Bevezették az új, félnedves pré- selésű módszert a kiváló minő­ségű tégla és burkoló kerámia­lemezek gyártásánál. Gyárunk dolgozói sikerrel al­kalmazták a félnedves préselést a kiváló minőségű anyagok gyártá­sánál. Ebben a munkában fel­használtuk az „AM—11“ típusú magas termelékenységű rotációs prést, amelyet A. A. Melija szov­jet tervező és a vezetése alatt álló speciális tervezőiroda készí- tett. Az új géppel új eljárást al­kalmaztunk, amely lehetővé tet­te az úgynevezett soklyukú tégla előállítását. Ezt a téglát külső alakja és szilárdsága miatt nemcsak a fa­lazásnál használhatják fel, hanem mint burkoló anyag is kiváló. A burkoló tégla gyártási költsége nem több az egyszerű tégláénál. A soklyukú téglát közönséges agyagból préselik. Szárítása és égetése a jelenleg érvényben lé­vő gyártási eljáráiok szerint tör­ténik. A száraz sajtolóüzem ez év el­ső hét hónapjában 60 százalék- ban gyártott „150“ és „125"-típusú nagy szilárdságú, elsőosztályú minőségű, soklyukú téglát. Az üzem azelőtt sohasem termelt a fenti típusokból ilyen nagy szám­ban ehőosztályú árut. A számok és a tények szemléltetően bizo­nyítják, hogy az új prés és az új módszer bevezetése hatalmas si­kereket eredményez. Az „AM—11“ préssel nemcsak kiváló minőségű, soklyukú tég­lát, hanem sim«- és dombornyo­másos burkoló lemezeket is ké­szítenek. A múlt év decemberében gyá­runkban megkezdődött a félned- vés préselés által készített hom­lokzati borító elemek kísérleti termelése. A gyárban egy hónap alatt már tömegesen gyártottak síma- és dombornyomásos bur­koló lemezeket, amelyeket a Moszkva-melletti agyagbánya nyersanyagából készítettek. Ezek a burkoló lapok nagy szilárdság­gal rendelkeznek. A gyakorlat azt mutatja, hogy az „AM—11“ prés egy műszak alatt 700—1000 négyzetméter borító lemezt pré­sel. A íélnedves préseléssel ké­szült lemez egy-egy négyzetmé­terének önköltsége — függetlenül attól, hogy síma vagy dombor­nyomásos — 5—14-szer alacso­nyabb a jelenleg elter jedt plasz­tikus módszerü termelés önkölt­ségénél. Ha az új módszert olyun gyárban vezetik be, amely alagút- kemencével és még észszerűbb műhelyszállítási eszközökkel ren­delkezik, aa önköltségcsökkentés fokozódik. A félnedves préselés módszeré­ről sok vita folyt. Egyes szakem­berek „megjósolták“, hogy fél­nedves préseléssel kiváló minősé­gű anyagot nem lehet készíteni. A tények azonban mást mutat­nak. Az „AM—ll“-préssel készí­tett soklyukú téglát és burkoló elemet ma már szívesen fogad­ják az építkezéseken. A moszkvai „Gorkij“ Központi Kultúrparkban épülő bemutató paviliont a mi lemezeinkkel burkolták. Ugyan­csak ezeket a lemezeket használ­ták fel a Pavelecki-pályaudvar mellett' épülő 14 emeletes Loggia burkolásánál is. A gyár soklyukú téglái és borító elemei a Mosz­kvai Állami Egyetem új tömbje közelében épülő 14 hétemeletes lakóháznál is megtalálhatók. Az „AM—11 “-prés és a félned­ves préseléssel történő kiváló mi­nőségű tégla- és borító lemez­gyártás reális lehetőségeket adott az építkezések meggyorsítására. Következő feladatunk, hogy a gyárunkban már ismert módszert széleskörűen terjesszük a Szov- jetunió építőanyagipari minisz­tériumához tartozó vállalatok,' de más üzemek között is. Rádióműsor NYÍREGYHÁZI építkezéseihez kőműveseket azonnal felvesz a 61/2 Építőipari Vál­lalat Nyíregyháza. Széchenyi-u. 42. Vidéki dolgozók részére szállást díj­mentesen. napi háromszori étkezőst 7,20 forintért biztosítunk. OKTÓBER 17, SZOMBAT KOSSUTH-RÁD ló: 4 30: Hírek Időjárás;jelentés. 4.40—8.30-iff: Res­zeli zenés mü*or a munkába induló dolgozóknak. Közben: 5,00: A Szabad Vép mii ▼•férőikké 6.00: Gazdakalen. dárium. 6.50: Torna. 7.00: Hírek. Idő- iá r staj «I en tés. 3.20: Müüoris mertetés. 1130: A fővárosi népi zenekar ját­szik. 12.00: Hírek. Belföldi lapszemle. Tdőjárá&jelentés. 12.15: Hanglemezek. 1500: Operettmuzsika. 13o0: A Ma­gyar Állam rendőrség győr-sopronme- tryei kapitányfiéirának zenekara ját­szik. 1400: Időjárás- é«s vízállásje­lentés. 14.15: Állami vállalatok hírei. 14.20: Zenei Tjsas: II. 15-30: Dalok és hangszerszólók. 1600: Toldi. Arany Já.n0« elbeszélő költeménye. I -rész. 16.37: Tánczene. 17.00: Hírek. Tdő.iá- rásielent-éri 17.30: A rádió váias^o-1 •, hozzáérkezett levelekre 17.30: Népzene. 18.10: Szövetkezeti Híradó. 19.00: Hangos Újság. 20.00: Tífrek. Idő.i ár árjelentés. 20.10: Mit hallunk holnap? 20-15: A magyar rádió vála­szol falusi hallgatói kérdéeeire. 20.30: Vidám szombatesti zenés műsor. 2200: Hírek Külföldi lapszemle. Snort. Tcló- j ár ás jelenté?. 22.20: Tánc éjfélig, —• 24.00: Hírek Idő.i ár árjelentés. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.00: Torna. — 6.10: Hanglemezek. 6.45: A Szabad Nép mai vezércikke. 7.00: Jó reffirelt. srverekek! 7.35: Reírsreli zene 8.30: A magyar rádió kisegyüttese játszik. —■ 9.00: Hacsatur.ián: Gajane — II szvit. 9.20: Az iskolások műsora. —• 9- 45: Görcxr íryecmckek műsora. — 10- 00: Hírek 10.10: Kamarazene. — 10.40: Hanglemezek. 11.00: Mernéd- iük Cáricintv Refrén yréezlet. 15.00: Szórakoztató zene. 15.50: Tíz perc közgazdaság:. 16.00: Tanulj unk ének­szóra oroszul. 16.20: Mindenki operá­ja. Kodály: Székelyfonó. . Férfi munkaerőt segédmunkást) villamos vágányépítési ■Tunikára felveszünk Hagybudaoest te. rületén. Dolgozóinknak munkaruhát. Kedvezménye« üzemi étkezést, inirvenes villamos utazási isazolvdnvt és a vi­dékieknek munkásszállást biztosítunk. Telentkezés „ Tóvárosi Vasútépítő Vál- alat Munka^rőcrazdálkodási csoportjá­nál VII Akácfa-u. 15. IV. cm. 418 BETONÚTÉPÍTŐ vállalat KERES földmunkás kubikosokat a Keleti Főcsatorna építéséhez. Szál­lás, étkezés és négyhstenkintí ingyené* hazautazás biztosítva. Jelentkezni le­het a vállalat irodájában Tiszavasvá. rin, Tiszátokon és Balmazújvároson. Apróhirdetések Kőbányai Sör. és Malátagyár szer­ződtet vagy felvesz állandóra férfi ae- 2rédmunká3okat. 18—45 év korhatár között. A vállalat ingyen 'szállást és 3.— forintért ebédet biztosít. .Jplent- kezés munka könyvvel X. Maclódi-út 17. Munkáéiőcazdálkodási ogztályon. A városi gőz. és kádfürdő üzemel­tetése október 18-tóí megváltozik: Pénztári órák: vasárnap 7*tol 11 óráié, hétköznap: 10-től 17 óráié-. — Hétfőn üzemszünet. A gőz kedden és pénteken nők részér, a többi naposon férfiak részére. Alig használt Adler táslcaírógép el­adó. SztáUn-tér 12. Eladó 1 daiab Vezúv samott béléses* zománcozott kályha. Megtekinthető. Nénkert-u. 9. E*v darab táskaírócreu eladó. László utea 3, Egy szoba, konyha. éléskamrából álló lakásomat haeonlóért elcserél­ném. Hncels-utca 60. Neuzer. Konyhaberendezés eladó. Sarkan- tyú-u. 11. SZABOLCS-SZATMARI NÉPLAP Felelő» síerke»nőT Siklóéi Norbert Felelő» kiadó: Varga Sándor Szerkesztőséé: Nvíreeyháza Dózsa Gv.-u. 6. Tel.: 11-70 11-71 11.76 Kiadóhivatal: Nvíreeyháza Zídánov-utea 1. — Telefon: 30-00 Szaboles-Szatmárinesvei N yomdaioari Vállalat. Nyíregyháza. Dózsa Oyörsry-ntca 5. szám, Felelő« ve**tö: Szilágyi Józsaf

Next

/
Oldalképek
Tartalom