Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-11 / 240. szám
1963 OKTÓBER 11, VASÁRNAP HífLAP wmsBsaeammm „Teljes erővel végezzük az őszi munkát!“ így határozott a nyírbátori Vörös Csillag tsz. szövetkezeti közgyűlése Bátran állíthatjuk: a nyírbátori Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai elérkeztek a jólét küszöbéhez! Nemcsak földjük ran széli darab, 3255 hold, s nemcsak űj gazdasági épületei, sertésfiaztató, Bzarvasmarbaistállö, juhhodály, süldőszabadszállás, baromfiéi, hizlalda, siló gazdagítja őket, hanem gyönyörű az állatállományuk is. 570 juhot, 450 sertést, 150-szarvas- marhát, 55 lovat és 1750 baromfit mondhat magáénak a szövetkezet tagsága. Ez komoly dolog. Azt mondja a paraszti közmondás: a termény csepegteti, a jószág csurgatja a pénzt. De nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy az a kormányprogramul, amely pártunk javaslatára lépett életbe, valóban felvirágoztatja a szövetkezet tagságának életét. Nem kis dolog az, hogy közel 500.000 forintnyi beadási tartozást engedett el az állam, bőgj' több, mint 300.000 forintnyi rövid- lejártú hitelt nem kell visszafizetni, Ezek csak a legjelentősebb kedvezmények. Ha ehhez hozzáadjuk azt a 20.000 forintot, amit a szövetkezet a múlt évben az állatorvosnak fizetett ki, ha hozzátesszük, hogy a háztáji tehén utáni tejbeadás eltörlése minden tagnak havi 100 forint többletjövedelmet jelent, ha sorraveszünk minden kedvezményt, akkor tényleg elmondhatjuk: itt állunk a jóiéi küszöbén. A fontos most az, hogy ezt a küszöböt átlépjük, továbbhaladjunk az úton. A szövetkezet józanul gondolkodó tagsága egy percig sem tétovázik. Kzt bizonyította a legutóbbi szövetkezeti közgyűlés is. Tanácskozásra ült össze a szövetkezet tagsága, s az egyetlen napirendi pont az őszi munkák meggyorsítása volt. Helyesen ismerte fel a tagság, hogy az őszi munkák gyors elvégzése az első lépés a felemelkedés, virágzó élet, a jövő útján. Egyetlen szem burgonya sem veszhet kárba Az plnöki beszámoló nyíltan feltárta a helyzetet: nagyon elmaradt a szövetkezet a szántással, vetéssel és a betakarítással Is. Szilágyi elvtárs, az elnök így fejezte be a beszámolót: „Valamennyiünk érdeke, hogy idejében elvégezzük a munkát. Kérem, vitassa meg ezt a tagság!” A tagok megvitatták. Becsületes, jó gazdák módjára. Elsőnek Lengyel István kért szót. így beszélt: — Akadtak közöttünk olyanok, mint Beta Ferenc, aki az ellenség szavára szó nélkül otthagyta a sertéseket, voltak olyan kocsisok, akik otthagyták a lovakat s vannak közöttünk olyanok, akik a sürgős munka idején a falat támasztják. Hát kinek okoznak kárt ezek az emberek? Csak nekünk a szövetkezet becsületes tagjainak? Nem! Saját maguknak is kárt okoznak! Nemcsak a jövedelmük lesz oda, hanem a becsületük is! — Elvtársak 1 Ott integet a földjeinken a napraforgó tányérja, a burgonya és azt mondja: ember, idetettél tavasszal, hogy teremjek, s most itthagysz elrothaűni?! Ha így történne, mindenki ráfizetne. Azt javaslom, mindenki lásson azonnal munkához, tagok és családtagok egyaránt. Ez a helyes eljárás. Müller Mihály ttgyanígy szólott: „Én magam eddig 2100 öl krumplit szedtem fel és rendületlenül dolgozok tovább. Én azt tartom: az enyém, a mienk az is, ami még a földben van. Az enyém, a miénk az egész szövetkezet!” Lengyel Istvánt, Müller Mihályt megtapsolták. Ugyanígy helyeselték Hadházi János javaslatát is. aki tanácsolta, hogy necsak a növénytermelő brigád tagjai vegyenek részt a betakarításban, vetésben, hanem minden olyan ember, akit nélkülözni tudnak a dohányos brigádban, szöllőbrigádban, gyümölcstermelő brigádban. Nagy elvtárs, a szövetkezet idős kovácsa rögtön felajánlotta segítségét : — Nem vagyok gazdaember, de annyit tudok, hogy most, az őszi munka idején nem lehet senkinek félreállni. Ez szól azoknak is, akik még úgy gondolkodnak talán, hogy elhagyják a szövetkezetét. Hát nem fáj ezeknek a gazdaembereknek a szíve, akik pusztulni hagynák a termést? Ne feledkezzen meg senki a tisztességről és becsületről, meg arról sem, hogy aki a betakarításból nem veszi ki a részét, attól jogunk van megvonni a természetbeni juttatást! — A mi pártuk, kormányunk eddig mindig betartotta a szavát, kijavította a hibákat. Mi bízunk a pártban és a kormányban, bízok én is és ezért ajánlom fel: kimegyek én is földre dolgozni, segítek, amit tudok. És megmondom itt a gyűlés színe előtt sok más társammal együtt: mi nem lépünk ki, mert nem látunk a szövetkezeti jövőnél szebb jövőt magunk előtt. Felállott az őszhajű, 72 éves Bánki bácsi is. Csak ennyit szólt: „Megyek én Is a határba és dolgozok”. Batainé azt mondta: „Vannak olyan tagok, akik az osztásnál nagyon hangosak szoktak lenni, de annál csendesebbek, ha a munkáról van szó. Javaslom, tegyünk különbséget a szorgalmas és lusta tagok között!” A lógósok, munkakerülők ezen a gyűlésen is megpróbáltak a maguk javára, a szorgalmasok kárára mesterkedni. Fócsi Sándor, a közismert lógós, hangoskodó azt javasolta, hogy a betakarítás idején osszák fel a területet munkaegységek szerint. Ml volt ennek a javaslatnak a lényege? Nem más, minthogy azok dolgozzanak most is többet, akik eddig is szorgalmasak voltak! Ezt nem hagyta annyiban a tagság. Azonnal szót kért Demjén Jolán és követelte: „Osszák fel a területet tagok szerint, hogy mindenkit felelősségre tudjanak vonni, ha lóg, ha felelőtlenül dolgozák." S a tagság határozatot hozott. A határozat: becsülettel elrég-ezziik a munkát! A határozat így hangzik: „Már a, kukoricatörés kőiben megkezd" lük az elöleaosztdst. Azok a tagok, akik ezen a. héten in becsülettel resztvettek a munkábati, október 11-ig burgonyaelőlepet kapnakm Az előlegosztásnál előnyben kell részesíteni azokat a tagokat, akik példamutatóan, szorgalmasan dolgoznak. A betakarítási munkák idejére tagonként kell felosztani a területet, s minden szövetkezeti tagnak moradék nélkül részt kell venni az őszi munkában. A fegyelmi bizottság dolgozzon ki javaslatot azok megbüntetésére, akik elhagyták a gondjaikra bízott állatokat és azt terjessze a gyűlés elé. Elhatározzuk, hogy azokkal szemben, akik nem vesznek részt a betakarítási munkában, érvényesítjük a, miniszteri rendeletét: tőlük a természetbeni futtatást megvonjuk! Tesszük est az egész szövetkezet érdekében!" Ez a határozat született meg a közgyűlésen. S ezzel a határozattal felfegyverkezve, megerősödve láttak hozzá másnap a munkához a Vörös Csillag tagjai, hogy becsülettel, gyorsan elvégezzék az őszi munkák hátralevő részét. S. I. A fejteit módszereit alkalmazásával szép eredményeket érnek el a hodászi állami gazdaság fejői A hodászi állami gazdaság dolgozói a tehenészetükben elért szép eredményekért dicséretet kaptak a földművelésügyi minisztériumtól. Az elmúlt hónapban a fejési átlaguk 9.7 liter volt, az istállóátlaguk pedig 9.4 liter. Az istállóban példás rend uralkodik. Horváth Lajos brigádvezetőt nemhiába küldte a gazdaság 5 hónapos iskolára. Jól megtanulta ott az állattenyésztői mesterséget, jól irányítja a beosztottait is. A gazdaságban megvalósították az egyedi takarmányozást. Minden tehénnek a fejtábláján fel van írva az egyéb adatok között az is. hogy mennyi tejet ad naponta és mennyi az abrak-adagja. Az a tehén, amelyik 7 liter tejet nem ad, nein kap abrakot. Bár ilyen tehenük most nincs, mert a rosz- -zul termelőt kiselejtezik. Hét lifer termelésén felül minden liter lejre negyven deka abrakot kapnak a tehenek. A „Babos” nevű tíhén, amelyik négy és fél hónapos vemhes, jelenleg 21 liter tejet ad, a 7 literen felüli 14 liter tejre 5.60 kiló abrakot kap. A fejőst pontosan 8 óránkint, naponta háromszor végzik. A borjúkat mesterségesen nevelik. A gazdaság borjúszaporulati terve 100 darab tehén után 72 darab. Eddig már 79 darab borjú jut minden 100 darab tehénre és az év végéig még lesznek ellésck, amik beleszámítanak az ezévi tervbe. A gazdaságban szeptember elején a fejészet dolgozói is különböző versenyvállalásokat tettek november 7 tiszteletére. Számos dolgozó van, aki már teljesítette is vállalását. Kovács István tehenész a rábízott teheneknél vállalta, hogy a 9 literes átlagot 12 literre emeli. Ezt a vállalását már szeptember végén teljesítette. A szeptemberhavi keresete 1745 forint volt. Kovács István jó munkájáért a szép keresetén felül október hónapban kéthetes ingyenes üdülésre megy Lillafüredre. — Ugyancsak ingyenes üdülésre megy még Krisztin Sándor fejő is, aki a november 7-re tett vállalását Kovács Istvánnal egyidő- ben teljesítette. Lelkes munkaverseny a Tisxacasrári Földkotró Vállalatnál A Tiszavasvári Földkotró Vállalat dolgozói megyénkben elsőként teljesítették a harmadik negyedéves tervet, A negyedik negyedéves terv sikeres túlteljesítése érdekében ljO százalékos tervteljesítési vállallak ég versenyfelhívást intéztek az ipari vállalatok dolgozóihoz. Sok vállalat csatlakozott ehhez a versenykihíváshoz. A Földkotró Vállalat dolgozói, már a negyedik negyedév első napjaiban nagyszerű eredményekkel biztosítják vállalásukat. — Október 8-án Cserháti Imre kotrómester és brigádja érte el a legszebb eredményt. DO. 8-as kotrógéppel 221 százalékot teljesítettek, 680 köbméter fold helyett 1500-at, termeltek ki. Lukácsi Lajos brigádja, is szén eredményt ért el. Az MC. 9-es kotrógéppel 8j0 helyett> löOo köbméter földet termelt ki. Lukácsék október 8-ig átlag 119 százalékot értek el As M. 2-es géppel dolgozó Baranyai István kotrómester 8-án 162 százalékot teljesített. Valamennyien lelkesen harcolnak a vállalás túlteljesítéséért. Az október 1. és 8. közötti időben J43 százalékos a vállalati átlagteljesítmény! A tej zsírtartalmának növelése Irta: A. SZÓLÓVJEV professzor a mezőgazdasági tudományok doktora A tej legfontosabb alkotóeleme a zsír, amelynek nagy jelentősége van az ember táplálkozása szempontjából. Ha a tej zsírtartalmának százalékaránya az egész Szovjetunióban minden tehénnél 0.1 százalékkal nő, az többmillió kilogramm értékes állati zsiradékot jelent népünknek. A szibériai, az asztraháni, a szürke ukrán, dzserzejszki és más tehénfajták nagy zsírtartalmú tejet adnak, amelyben a zsír eléri az átlagos 4.5—5.5 százalékot is. Viszont a hollandi tehenek és más tehénfajták tejének zsírtartalma mindössze 3.2—3.4 százalék. Sok éven át végzett megfigyeléseink azt mutatták: nem föltétlenül biztos, hogy a tehenek tejének zsírtartalma annyi lesz, amennyi a fajtára általában jellemző. A micsurini biológia tanítása szerint a fajtulajdonságok a környezet hatása alatt, elsősorban az állatok táplálása, tarlásmódja, gondozása stb. szerint fejlődnek ki. Hazánkban kitartó és tervszerű munka folyik a tej zsírtartalmának megtartása és fokozása érdekében. Kutatásaink szerint a tej zsír- tartalma nemcsak az egy fajtához tartozó teheneknél lehet különböző, de egy tehén tejénél is ingadozik az életkor szerint. A tej zsírtartalma a tehenek kora szerint hol nő, hol csökken. A tej zsírtartalma egy napon belül sem állandó. Megállapítottuk, hogy a jaroszlavi teheneknél a kora reggel fejt tejben 3.07 százalék volt a zsírtartalom, a második fejésnél 5.2 százalék, a délutáni1 fejésnél 4.5 és az esti fejésnél 3.87 százalék. figyeléseket végeztünk, amelyek azt bizonyították, hogy a zsírtartalom növelését elősegítette a tehenek rendszeres, 2—3 kilométeres járatása. Ennek alapján minden gazdaságnak ajánljuk, hogy naponta jártassák a fejősteheneket. A zsírtartalom csökken, ha hosszú időközök vannak két fe- jés között, továbbá, ha nem fejik ki eléggé a tőgyet. A zsírtartalom növelése érdekében sokszor kell fejnünk a teheneket az egész iak- tációs időszakban. A fejések számának meghatározásakor azonban számba kell venni az állatok egyéni tulajdonságait, a többi között tőgyük nagyságát is. Minél kisebb a tőgyük, annál gyakrabban kell fejni a teheneket. A lassú fejésnél jelentősen csökken a tejhozam és a tej zsír- tartalma is. A fejésnek olyan ütemben kell történnie, hogy megszakítás nélkül jöjjön a tej. Per- cenkint 80—95-ször kell meghúzni a tehén csecsét. A tejhozamot és a tej zsírtartalmát észrevehetően növeli a rendszeres tőgymasszázs és a tőgy alapos kifejése. A zsírtartalom növelésének egy fontos előfeltétele az állatok kiválogatása a tej zsírtartalma szerint. Vannak tehenek, amelyeknél a tejhozam növekedésével együtt a tej zsírtartalma is nő és vannak, amelyeknél a tejhozam növekedésével párhuzamosan jelentősen csökken a tej zsírtartalma. — Vannak olyan fajták is, amelyek- nél a tej zsírtartalma a tejhozam különböző változásai mellett egyforma marad. Ezek a tehéntípusok tenyésztési szempontból igen különböző értékűek egy fajtán beA tej zsírtartalmát befolyásoló tényezők közül legfontosabbak: a táplálék, az állatok tartásának módja és a fejes. A tej zsírtartalmát csökkenti a tehenek egyenetlen és nem kielégítő takarmányozása. Különösen kedvezőtlen hatással van a zsír- tartalomra az emészthető fehérje hiánya; ebben az esetben még a másfajta tápanyagok nagy meny- nyisége sem akadályozhatja meg a tej zsírtartalmának csökkentését. Csökken a tej zsírtartalma akkor is, ha a takarmányban nincs elég ásványi anyag (foszfor, kalcium), továbbá, ha csökken a szálastakarmány, különösen a széna aránya a takarmány-adagban. A zsírtartalom növelésének fontos eszköze a tehenek fokozott táplálása a fejési időszakban. A tej éltetésre jól elő lehet készíteni az állatokat azzal is, hogy jól tápláljuk őket a borjazást megelőző időszakban. A zsfrtartalom növelésének egyik hatékony eszköze az, hogy jó legelőre hajtjuk az állatokat. Annál nagyobb a fű tápértéke, mennél több értékes fehérje, zsír és ásványi anyag van benne. A zsírtartalom növelése tekintetében nagy jelentősége van a hőmérsékletnek és az istálló levegője páratartalmának. Hosszú időn át különleges meglüi, még a tejhozam és a zsírtartalom azonos mutatószámai mellett is. Megfigyeléseink azt mutálták, hogy nem lehet a zsírtartalomban jelentős eredményeket elérni a típusok biológiai sajátosságainak figyelembevétele nélkül^ A zsírtartalom növelése szempontjából nagyjelentőségű a fajták közti keresztezés. Ez azonban csak akkor hozza meg a kívánt eredményeket, ha jól választjuk meg a keresztezésre kerülő fajtákat és helyesen gondozzuk a helyi fajtájú állatokat. A tej zsírtartalmának növelését nem lehet egyes technikai eljárásokkal elérni. Tervszerű, következetes munkával kell alkalmazni az ismertetett módszereket. Az „Omszki ”-szovhoz az 1946—1949. időszakban ezek közül többet megvalósított, a tehenek átlagos évi tejhozamát 1.300 kilogrammal növelte, ugyanakkor 0.2 százalékkal növelte a tej zsírtartalmát is. A leningrádi terület „Toroszovo”- szovhozában az átlagos tejhozam 1.705 kilogrammal nőtt, a tej zsír- tartalma pedig 0.26 százalékkal emelkedett. Sok hasonló példát hozhatnánk fel. A szovjet tudomány és gyakorlat tehát jelenleg elég sok eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő irányban megváltoztassa a tej összetételét és mindenekelőtt növelje a zsírtartalmát. 5
