Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-08 / 237. szám

NÉPLAP 1953 OKTOBER 8, CSÜTÖRTÖK-*■ A békekölcsönről bes; Vidoven Andrásné, a nyíregy­házi Dózsa termelőszövetkezet munkacsapatvezetője már négy­éves tagja a tsz-nek, s ezidö alatt mutatott szorgalmas munkájával ér­demelte ki a megtisztelő munka- csapatvezető-címet. Az idén is szép jövedelme lesz 300 munkaegysége után. Burgonyából 28—30 mázsát, kukoricából vagy 12 mázsát, ter­ményből közel 10 mázsát, gyü­mölcsből négy mázsát és szénából másfclmázsát kap és készpénzben körülbelül 3-4000 forintot kap a zárszámadáskor. Illetve ennyit ka­pott volna. — mert a nagyszerű kormányprogramul un k megjelenése óta kibocsátott« rendeletek munka­egységenként több, mint öt forint­tal növelik a tsz, tagok jövedel­mét. S így Vidoven elvtársnő jö­vedelme több, mint 1500 forinttal lett nagyobb. Pár nappal ezelőtt Vidoven elv­társnő azt a megtisztelő feladatot kapta, hogy végezzeu felvilágosító munkát a békekölcsönjegyzés si­kere érdekében. Vidoven elvtársnő nagy lelkesedéssel látott hozzá e szép megbízatás végrehajtásához. Van mivel érveim, van mit elmondani. Országunk, az elmaradott mező­gazdasági ország fejlett mezőgaz­dasággal rendelkező ipari országgá lett. Nincs munkanélküliség. De ez már ismeretes. Mindez már meg­él Vidoven elvtársnő, valósult. De nem eléggé ismeretes még a most megvalósuló kormány­programul, s a megvalósulását jel­ző rendeletek, melyek az utóbbi Időkben jelentek meg. Nincs szebb és megtisztelőbb feladat, mint e rendeleíek hatását, erejét és je­lentőségét megértetni a dolgozók­kal. VidoveD elvtársnő ennek tu­datában kezdte meg munkáját. Először 6 maga jegyezte le példa- adóan az állaimnak kölcsön szánt pénzösszeget, s ügy indult el este a hozzá beosztott dolgozók felke­resésére. Elsőnek Honián János­né» kereste fel, Hománné éppen vacsoráját fejezte be bat gyerme­kével, Legnagyobblk fia, András alig 16 éves — s több, mint 150 munkaegységet szerzett —, a leg­kisebbik három éves. Szép, nagy család, valamennyien egészségesek. Vidoven elvtársnő a család üdvöz­lése után elmondotta jövetele cél­ját. Hománné szeretettel kínálta hellyel. leültek és beszélgettek. Jó érzés így elbeszélgetni gyerme­keink jövőjéről, egyre szebb, bol­dogabb jelenünkről — mondotta Homán elvtársnő. Beszélgettek a szövetkezet fejlődéséről, a megje- lent renűeletekrciJ, s kiszámítot­ták, hogy e rendelete-k nyomán több, mint 5 forint 20 fillérrel ér többet minden munkaegységük. Be- széliek az árleszállításról, s arról, nyíregyházi népnevelő hogy Mrenkő Imre üszőt vásárol, mert a legutóbbi rendeletek egyike 2000 fo-riut hosszúlejáratú hitelt biztosít e célra. De Pósa István­nak is teljesül régi vágya,, építhet magának házat, mert a rendeletek értelmében a kormány minden se­gítséget megad ehhez. A beszélgetés során szőbakerült a múlt is. Hománné 25 évet dolgozott a nyíregyházi dohánygyárban. llossz, huzatos épületben dolgoztunk, majd meg­fagytunk, a dohányportól fuldok- lottunk. Vízhez Is csak délelőtt kileno után jutottunk, mert Pus­kás András „nagyságos iír'\ az. üzem akkori igazgatója csak 9 óra után ébredt fel, s nem engedte ál­mát a küt zörgésével zavartatni. Ma az új gyárban viszont az egészségügyi szempontoknak leg­megfelelőbb, a legkorszerűbb be­rendezések, korszerű ebédlő, fürdő van, vízcsap mindenütt. S boldog érzés fog el arra a gondolatra, hogy forintjaimmal én is hozzájá­rulhattam a gyár építéséhez. — mondotta Hománné. — S erejéhez mérten jegyezte le a negyedik békekölcsönt is. Hasonló beszélgetések után bol­dogan jegyzett le mind a tizen­egy dolgozó, akiket Vidoven elv­társin) meglátogatott. Fontos segítség a propagandistáknak A pártpropaganda elméleti színvonalának emelése pártunk állandó feladata. Napjainkban aláhúzza ennek fontosságát az is, hogy a kormányprogramm megvalósítása közben számos el­méleti kérdés vetődik fel, ame­lyek megmagyarázása, tisztázása értékes hozzájárulás a párt poli­tikájának végrehajtásához. A pártoktatás propagandistáit felelősségteljes munkájuk végzé­sében a Központi Vezetőség agit.-prop. osztálya azzal is se­gíteni fogja az idén, hogy min­den propagandistához eljuttatja a „Propagandista“ című folyóiratot. A folyóirat már két év óta megjelenik. Eddig azonban csak a propagandista szemináriumok vezetői és a propagandista kon­ferenciák vezetői kapták meg. A lap elméleti, kozultációs cikkei természetesen elősegítették a propagandamunka színvonalának emelését, de a folyóirat gyakran túlnyomórészt szervezési jellegű írásokat közölt, amelyek alig adhattak segítséget a propagan­disták nevelőmunkájához. A lap jellege most megválto­zik. I,egfőb célja a pártoktatás eszmei-politikai színvonala eme­lésének elősegítése. Ennek meg­felelően a soronkövetkező té­mákhoz egy-egy fontos elméleti kérdésről közöl cikkeket. Ismer­teti az újabban felvetődő elmé­leti kérdéseket. Ráirányítja a propagandisták figyelmét a leg­újabb hazai és nemzetközi ese­ményekre. A „Propagandista“ rendszeresen közöl majd konzul­tációs cikkeket is. Propagandistáink nagy részé­nek gondot okoz az oktatás he­lyes módszerének elsajátítása. — Márpedig eredményes nevelő­munka jó módszerek nélkül el­képzelhetetlen. A folyóirat itt is segítséget ad, rendszeresen közli majd a propagandisták cikkeit jól bevált oktatási módszereik­ről. A „Propagandista“ ismertet­ni fogja a pártoktatás főbb ese­ményeit, egy-egy tananyag fel­dolgozásának főbb tanulságait, foglalkozik majd a pártszerveze­tek oktatási munkájával, ismer­tetéseket közöl jelentős politikai és szépirodalmi művekről. A „Propagandista" szeptember­októberi száma már e céloknak megfelelően készült el és számos fontos cikket közöl az oktatási évad első témái tanulmányozásá­nak elősegítésére: „A Kommu­nista Kiáltványról“, „A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom hatása Magyarországon“, „Az eredeti tőkefelhalmozás sajátos­ságai Magyarországon“, „A „nép” alkalmazásának egyes kérdései pártunk gazdaságpolitikájában“, „A békemozgalom demokratikus jellegéről“ stb. A Központi Vezetőség agit.- prop. osztályának az a célja, hogy a folyóirat révén széleskörű közvetlen kapcsolatot teremtsen a propagandistákkal. Ezért igen fontosnak tartja, hogy kiterjedt levelezőhálózatot hozzon létre a propagandistákkal. Pártoktatóink és pártszerve­zeteink kezében fontos fegyver lesz a „Propagandista“ a párt­propaganda színvonalának eme­léséért folyó munkában. A pavlovi tanítás a mátészalkai járási kórházban is tért hódít Az egészségügy problémája két tényezőből tevődik össze. Az egyik az egészségvédelem, a másik a gyógyítás. A kapitalista államok­ban (s régebben nálunk is) ezt a két tényezőt élesen elválasztják egymástól. A szocialista egészség­politika ezt a helytelen elvet elve­tette és a megelőzést, a gyógyítás munkáját szorosan egybekapcsolta. A megelőzés munkájának hatal­mas építését nap-nap mellett sze­münk előtt látjuk. A fertőző beteg­ségek elleni küzdelem, a vetélések felszámolására megindított intéz­kedések, az anya- és csecsemővé­delmi mozgószolgálati a nemibeteg, a tüdőbeteg és a rákszürő vizsgá­latok, a jól kiépiteit védőnői szol­gálat, a folyton szaporodó bölcső­dék, napközi otthonok, gyógyüdül- tetések és nem utolsósorban az eredményekben oly gazdag szocia­lista sport kiépítése: mind meg­annyi ékes igazolása annak, hogy a nép államában a legfőbb érték az ember. A megelőzés ilyen hatal­mas előretörése mellett azonban egy pillanatra sem szabad elma­radni a gyógyítás korszerű fejlő­désének sem. A megelőzés munká­ja még nem jelenti azt, hogy a megbetegedések százaléka olyan mértékben csökken, mint amilyen mértékben fokoztuk a betegség megelőzése érdekében kifejtett munkánkat. Bár kétségtelen. hogy a betegségek gyakorisága is állandó csökkenést mutat, mégis arra kell törekednünk, hogy a. megbetegedett dolgozó gyógyításának szolgálatába állíthassunk minden olyan eszközt, amely a fájdalmat csökkenti, a gyógyulást elősegíti és megteremti a lehetőséget arra, hogy a legrö­videbb idő alatt visszaadhassuk a beteget a termelőmunkának. Hogy ezt a célt elérhessük, egy új kór­házi kultúrát kellett teremteni, új levegőt, több napfényt, jobb és tü­relmesebb bánásmódot kellett be­vinni a betegek otthonába, derű­sebbé kellett tennünk a környeze­tet, amelyben a beteg él, s amélg- ben várja a gyógyulását. Nagyobb csendet, még több tisztaságot kel­lett biztosítanunk a kórház falai között és a kórházak környékén. Pavlov szovjet tudós mutatott rá elsőízben, hogy a betegek gyógyu­lása szempontjából milyen nagy jelentőségűnek kell tartani a kör­nyezetet. t mátészalkai járási tanács kór­háza már 1903. év tavaszán ismer­tette a kórház dolgozói előtt a pavlovi tanítás lényegét. A dolgo­zók kivétel nélkül nagy lelkesedés­sel tették magukévá az új kórház­kultúrát és azóta is fokozatosan építik tovább a pavlovi szemléld követelményeit. A Néplap szeptember 13-i szá­mában a nyíregyházi megyei tanács egészségügyi osztályának közlemé­nyét örömmel olvastuk arról, hogy a nyíregyházi megyei kórház dolgozói a makarovi járási kórház magasszintű gyógyulási eredményei nyomán továbbfejlesztették a pav­lovi szemlélet alapján a kórház kultúráját és versenyre hívták megyénk kórházainak egészségügyi dolgozóit. A mátészalkai kórház dolgozói üzemi értekezleten vitat­ták meo a versenyfelhívást, s egy­hangú lelkesedéssel csatlakozlak hozzá. Az osztályok és munkahe­lyek újabb és önálló felajánlásokat tettek' brigádmozgalmat, párosver­senyeket indítottak be, hogy a, kór­házi kultúrál a pariovi tanítások alapján továbbfeji esszék. DR. SOÓS ZOLTÁN mátészalkai igazgató-főorvos. Művészeti együttesek járási versenye Az új kormányprogramm igen szép és igen nagy feladatokat ró reánk, népművelési munká­sokra is. A dolgozók kulturális szükségleteinek maximális kielé­gítését kell biztosítanunk. — E célkitűzésnek kell visszatükrö­ződnie a művészeti együttesek új járási versenyében is. Eddig is rendeztünk évenként verse­nyeket. Megyénk szép eredmé­nyeket ért el ezek során. Több mint 10 alkalommal jutalmazta tapsvihar az Országos Fesztivá­lokon színjátszóink, népi tánco­saink és énekkarjaink kiváló munkáját. Eredményeinket bizo­nyítja az a sokszáz üzemi és fa­lusi együttes is, amelyeket az évenként megújuló verseny ne­velt, amelyek évről-évre rend­szeres, komoly munkával készül­nek fel a versenyekre. Az új já­rási versenynek azonban minden eddigit felül kell múlnia méretei­ben és tartalmában, szervezett­ségében egyaránt. Darvas elvtárs, népművelési miniszter, a legutóbbi népműve­lési országos értekezleten megál­lapította: „Nemcsak olvasó, ha- nem a művészeteket élvező nép lettünk!“ Dolgozóink kulturális igényeit főként falun nem tud­juk még hivatásos művészekkel teljes mértékben kielégíteni. — Ezért elengedhetetlen fontosságú számunkra, hogy a népművészeti csoportok tudásuk legjavát nyújtva ezeket az igényeket se­gítsenek kielégíteni. A Néplap vasárnapi számában jelent meg a felhívás a művé­szeti együttesek járási versenyé­re. Máris igen nagy az érdeklő­dés a verseny iránt. Igen sokan keresték fel személyesen és táv­beszélőn keresztül a megyei ta- nács népművelési osztályát és a verseny szervezése iránt érdek­lődtek. Az alábbiakban közöljük a leg­fontosabb tudnivalókat. A művészeti együttesek 1953— 54. évi járási versenyét a járások (város) népművelési állandó bi­zottságai és végrehajtó bizottságai szervezik és rendezik. A megyei szervek csak elvi irányítást és szakmai segítséget nyújtanak. A verseny célkitűzései: a népi­művészeti együttesek munkája művészi színvonalának további emelése; új népművészeti alko­tások megszületésének elősegí­tése; a legfőbb célkitűzés: ha­zánk felszabadulása 10 éves év­fordulójának méltó megünneplé­sére való felkészülés. A versenyen résztvehetnek a szakszervezeti, tömegszervezeti csoportok, valamint a termelő- szövetkezetek, állami gazdasá­gok, gépállomások és tanácsok, illetve kultúrotthonaink művé­szeti együttesei színjátszás, népi- tánc, népi együttes, ének, zene, báb, dalos-rigmusbrigádok) és szólistái (ének, tánc, hangszer, szavalat, felolvasás, mesemon­dás). A versenyen való részvételt le­vélben, a járási (városi) tanácsok népművelési előadóinak kell be­jelenteni. A szakszervezeti együt­tesek és szólisták ezenkívül az illetékes területi bizottság kul- túrfelelősnek is jelentsék be részvételüket. Azon szakmák: pl. vasút, pos­ta, kendergyár, stb. melyeknek a megyében nincs területi bizott­sága; közvetlenül a szakszerve­zetek megyei tanácsa kultúrfele- lősének is jelentsék be részvételü­ket. A versenyen való részvétel be­jelentésekor az együttes vagy szólista nevét, pontos címét, a művészeti ágat, melyben szere­pelni kíván, az együttes tagjai­nak létszámát, a művészeti ve­zető (rendező, karvezető) nevét, az együttes megalakulásának idő­pontját is tüntessék fel. A je­lentkezés határideje: novemberi. Műsoranyagát minden együt­tes és szólista szabadon választ­hatja. Tágabb választási lehető­ségeket biztosítunk, mint az el­múlt versenyek során. Az űj ver­seny a vidámság jegyében pe­regjen. Politikai életünkben el­követett hibákhoz hasonlóan mű­vészeti életünkben is követtünk el hibát. Túlságosan a termelési és begyűjtési feladatoknak ren­deltük alá művészeti életünket. Hadat üzentünk a művészi öncé- lúságnak. Ez helyes, de túlmére­teztük — „agyonpolitizáltuk" mű­vészetünket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy eddig szektások voltunk, most pedig liberálisok leszünk műsorpoliti­kánkban. Továbbra sem engedé­lyezzük a burzsoá ideológia, a kozmopol it izmus mocsárvirágait: amikor a népi hagyományok, a haladó hagyományaink tiszta forrásvizét tudjuk nyújtani, ami­kor nagyszerű művek születtek színpadi és zeneirodalmunkban egyaránt mai életünkről, a szo­cializmus építése hőstetteiről. A verseny egyik legfontosabb célkitűzésének tekintjük, hogy minél több írói munkaközösség alakuljon és községük vagy já­rásuk valóban megtörtént ese­ményéről írjanak jelenetet, lépi balladát (rigmust) új népdalszö­vegeket régi dallamokra. A helyi bemutatókat november és december hónapokban ren­dezzük. Az időpontokat községen­ként a járási versenybizottságok fogják kijelölni. Újszerű lesz, hogy a bemutatókat vita követi. A nézőközönség a szereplőkkel megbeszéli majd, hogy mit tart. helyesnek, vagy helytelennek az egyes műsorszámok előadásánál. A körzeti bemutatók január és február hónapokban lesznek* míg a járási versenyre: március április hónapban kerül sor. Megyénk művészeti együttesei­nek vezetői és aktivistái máris, nagy lelkesedéssel készülnek az 1953—54. évi járási versenyekre, mert tudják azt, hogy a művé­szet fegyvereivel is erősítik a béke, a honvédelem, a szocializ­mus nagy ügyét. Tökey Károly, a megyei népművelési bizottság művészeti előadója. Adjon nagyobb segítséget a balkányi gépállomás a biri-i tsz-nek a vetés elvégzéséhez Hegedűs elvtárs földművelés- ügyi miniszter a termelőszövet­kezetek országos tanácskozásán elmondotta, hogy a gépállomá­soknak nagy szerepük van a szövetkezetek megszilárdításá­ban, a termelés fokozásában. Ezt a szerepet nem nagyon töl­tik be Biriben a balkányi gép­állomás traktoristái. Ferenczi Jó­zsef és Jcndrék Sándor trakto­rosok a gyakori üzemzavarok miatt bárom hét alatt mindössze 10 holdat szántottak fel a Rá­kóczi szövetkezetben. A szövet­kezetnek több mint 100 holdat kell elvetni s bizony sok hiány­zik még a 100 holdhoz. Hasonló a helyzet a Béke szövetkezetben is. Itt már 201 holdon végezték el a vetöszántást, de a gépállomás mindössze egy vetőgépet adott, amely naponta 10 holdat vet be. Mivel a szövetkezetnek körülbe­lül 1000 hold kalászost kell el­vetni, ilyen ütemben csak de­cemberre fejeznék be a vetést. Ezekre a hibákra már több alka­lommal felhívták a gépállomás vezetőinek figyelmét. Jó lenne, ha a gépállomás vezetői valóban fel is figyelnének! Bállá Sándor, Biri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom