Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-08 / 237. szám
NÉPLAP 1953 OKTOBER 8, CSÜTÖRTÖK-*■ A békekölcsönről bes; Vidoven Andrásné, a nyíregyházi Dózsa termelőszövetkezet munkacsapatvezetője már négyéves tagja a tsz-nek, s ezidö alatt mutatott szorgalmas munkájával érdemelte ki a megtisztelő munka- csapatvezető-címet. Az idén is szép jövedelme lesz 300 munkaegysége után. Burgonyából 28—30 mázsát, kukoricából vagy 12 mázsát, terményből közel 10 mázsát, gyümölcsből négy mázsát és szénából másfclmázsát kap és készpénzben körülbelül 3-4000 forintot kap a zárszámadáskor. Illetve ennyit kapott volna. — mert a nagyszerű kormányprogramul un k megjelenése óta kibocsátott« rendeletek munkaegységenként több, mint öt forinttal növelik a tsz, tagok jövedelmét. S így Vidoven elvtársnő jövedelme több, mint 1500 forinttal lett nagyobb. Pár nappal ezelőtt Vidoven elvtársnő azt a megtisztelő feladatot kapta, hogy végezzeu felvilágosító munkát a békekölcsönjegyzés sikere érdekében. Vidoven elvtársnő nagy lelkesedéssel látott hozzá e szép megbízatás végrehajtásához. Van mivel érveim, van mit elmondani. Országunk, az elmaradott mezőgazdasági ország fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá lett. Nincs munkanélküliség. De ez már ismeretes. Mindez már megél Vidoven elvtársnő, valósult. De nem eléggé ismeretes még a most megvalósuló kormányprogramul, s a megvalósulását jelző rendeletek, melyek az utóbbi Időkben jelentek meg. Nincs szebb és megtisztelőbb feladat, mint e rendeleíek hatását, erejét és jelentőségét megértetni a dolgozókkal. VidoveD elvtársnő ennek tudatában kezdte meg munkáját. Először 6 maga jegyezte le példa- adóan az állaimnak kölcsön szánt pénzösszeget, s ügy indult el este a hozzá beosztott dolgozók felkeresésére. Elsőnek Honián Jánosné» kereste fel, Hománné éppen vacsoráját fejezte be bat gyermekével, Legnagyobblk fia, András alig 16 éves — s több, mint 150 munkaegységet szerzett —, a legkisebbik három éves. Szép, nagy család, valamennyien egészségesek. Vidoven elvtársnő a család üdvözlése után elmondotta jövetele célját. Hománné szeretettel kínálta hellyel. leültek és beszélgettek. Jó érzés így elbeszélgetni gyermekeink jövőjéről, egyre szebb, boldogabb jelenünkről — mondotta Homán elvtársnő. Beszélgettek a szövetkezet fejlődéséről, a megje- lent renűeletekrciJ, s kiszámították, hogy e rendelete-k nyomán több, mint 5 forint 20 fillérrel ér többet minden munkaegységük. Be- széliek az árleszállításról, s arról, nyíregyházi népnevelő hogy Mrenkő Imre üszőt vásárol, mert a legutóbbi rendeletek egyike 2000 fo-riut hosszúlejáratú hitelt biztosít e célra. De Pósa Istvánnak is teljesül régi vágya,, építhet magának házat, mert a rendeletek értelmében a kormány minden segítséget megad ehhez. A beszélgetés során szőbakerült a múlt is. Hománné 25 évet dolgozott a nyíregyházi dohánygyárban. llossz, huzatos épületben dolgoztunk, majd megfagytunk, a dohányportól fuldok- lottunk. Vízhez Is csak délelőtt kileno után jutottunk, mert Puskás András „nagyságos iír'\ az. üzem akkori igazgatója csak 9 óra után ébredt fel, s nem engedte álmát a küt zörgésével zavartatni. Ma az új gyárban viszont az egészségügyi szempontoknak legmegfelelőbb, a legkorszerűbb berendezések, korszerű ebédlő, fürdő van, vízcsap mindenütt. S boldog érzés fog el arra a gondolatra, hogy forintjaimmal én is hozzájárulhattam a gyár építéséhez. — mondotta Hománné. — S erejéhez mérten jegyezte le a negyedik békekölcsönt is. Hasonló beszélgetések után boldogan jegyzett le mind a tizenegy dolgozó, akiket Vidoven elvtársin) meglátogatott. Fontos segítség a propagandistáknak A pártpropaganda elméleti színvonalának emelése pártunk állandó feladata. Napjainkban aláhúzza ennek fontosságát az is, hogy a kormányprogramm megvalósítása közben számos elméleti kérdés vetődik fel, amelyek megmagyarázása, tisztázása értékes hozzájárulás a párt politikájának végrehajtásához. A pártoktatás propagandistáit felelősségteljes munkájuk végzésében a Központi Vezetőség agit.-prop. osztálya azzal is segíteni fogja az idén, hogy minden propagandistához eljuttatja a „Propagandista“ című folyóiratot. A folyóirat már két év óta megjelenik. Eddig azonban csak a propagandista szemináriumok vezetői és a propagandista konferenciák vezetői kapták meg. A lap elméleti, kozultációs cikkei természetesen elősegítették a propagandamunka színvonalának emelését, de a folyóirat gyakran túlnyomórészt szervezési jellegű írásokat közölt, amelyek alig adhattak segítséget a propagandisták nevelőmunkájához. A lap jellege most megváltozik. I,egfőb célja a pártoktatás eszmei-politikai színvonala emelésének elősegítése. Ennek megfelelően a soronkövetkező témákhoz egy-egy fontos elméleti kérdésről közöl cikkeket. Ismerteti az újabban felvetődő elméleti kérdéseket. Ráirányítja a propagandisták figyelmét a legújabb hazai és nemzetközi eseményekre. A „Propagandista“ rendszeresen közöl majd konzultációs cikkeket is. Propagandistáink nagy részének gondot okoz az oktatás helyes módszerének elsajátítása. — Márpedig eredményes nevelőmunka jó módszerek nélkül elképzelhetetlen. A folyóirat itt is segítséget ad, rendszeresen közli majd a propagandisták cikkeit jól bevált oktatási módszereikről. A „Propagandista“ ismertetni fogja a pártoktatás főbb eseményeit, egy-egy tananyag feldolgozásának főbb tanulságait, foglalkozik majd a pártszervezetek oktatási munkájával, ismertetéseket közöl jelentős politikai és szépirodalmi művekről. A „Propagandista" szeptemberoktóberi száma már e céloknak megfelelően készült el és számos fontos cikket közöl az oktatási évad első témái tanulmányozásának elősegítésére: „A Kommunista Kiáltványról“, „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Magyarországon“, „Az eredeti tőkefelhalmozás sajátosságai Magyarországon“, „A „nép” alkalmazásának egyes kérdései pártunk gazdaságpolitikájában“, „A békemozgalom demokratikus jellegéről“ stb. A Központi Vezetőség agit.- prop. osztályának az a célja, hogy a folyóirat révén széleskörű közvetlen kapcsolatot teremtsen a propagandistákkal. Ezért igen fontosnak tartja, hogy kiterjedt levelezőhálózatot hozzon létre a propagandistákkal. Pártoktatóink és pártszervezeteink kezében fontos fegyver lesz a „Propagandista“ a pártpropaganda színvonalának emeléséért folyó munkában. A pavlovi tanítás a mátészalkai járási kórházban is tért hódít Az egészségügy problémája két tényezőből tevődik össze. Az egyik az egészségvédelem, a másik a gyógyítás. A kapitalista államokban (s régebben nálunk is) ezt a két tényezőt élesen elválasztják egymástól. A szocialista egészségpolitika ezt a helytelen elvet elvetette és a megelőzést, a gyógyítás munkáját szorosan egybekapcsolta. A megelőzés munkájának hatalmas építését nap-nap mellett szemünk előtt látjuk. A fertőző betegségek elleni küzdelem, a vetélések felszámolására megindított intézkedések, az anya- és csecsemővédelmi mozgószolgálati a nemibeteg, a tüdőbeteg és a rákszürő vizsgálatok, a jól kiépiteit védőnői szolgálat, a folyton szaporodó bölcsődék, napközi otthonok, gyógyüdül- tetések és nem utolsósorban az eredményekben oly gazdag szocialista sport kiépítése: mind megannyi ékes igazolása annak, hogy a nép államában a legfőbb érték az ember. A megelőzés ilyen hatalmas előretörése mellett azonban egy pillanatra sem szabad elmaradni a gyógyítás korszerű fejlődésének sem. A megelőzés munkája még nem jelenti azt, hogy a megbetegedések százaléka olyan mértékben csökken, mint amilyen mértékben fokoztuk a betegség megelőzése érdekében kifejtett munkánkat. Bár kétségtelen. hogy a betegségek gyakorisága is állandó csökkenést mutat, mégis arra kell törekednünk, hogy a. megbetegedett dolgozó gyógyításának szolgálatába állíthassunk minden olyan eszközt, amely a fájdalmat csökkenti, a gyógyulást elősegíti és megteremti a lehetőséget arra, hogy a legrövidebb idő alatt visszaadhassuk a beteget a termelőmunkának. Hogy ezt a célt elérhessük, egy új kórházi kultúrát kellett teremteni, új levegőt, több napfényt, jobb és türelmesebb bánásmódot kellett bevinni a betegek otthonába, derűsebbé kellett tennünk a környezetet, amelyben a beteg él, s amélg- ben várja a gyógyulását. Nagyobb csendet, még több tisztaságot kellett biztosítanunk a kórház falai között és a kórházak környékén. Pavlov szovjet tudós mutatott rá elsőízben, hogy a betegek gyógyulása szempontjából milyen nagy jelentőségűnek kell tartani a környezetet. t mátészalkai járási tanács kórháza már 1903. év tavaszán ismertette a kórház dolgozói előtt a pavlovi tanítás lényegét. A dolgozók kivétel nélkül nagy lelkesedéssel tették magukévá az új kórházkultúrát és azóta is fokozatosan építik tovább a pavlovi szemléld követelményeit. A Néplap szeptember 13-i számában a nyíregyházi megyei tanács egészségügyi osztályának közleményét örömmel olvastuk arról, hogy a nyíregyházi megyei kórház dolgozói a makarovi járási kórház magasszintű gyógyulási eredményei nyomán továbbfejlesztették a pavlovi szemlélet alapján a kórház kultúráját és versenyre hívták megyénk kórházainak egészségügyi dolgozóit. A mátészalkai kórház dolgozói üzemi értekezleten vitatták meo a versenyfelhívást, s egyhangú lelkesedéssel csatlakozlak hozzá. Az osztályok és munkahelyek újabb és önálló felajánlásokat tettek' brigádmozgalmat, párosversenyeket indítottak be, hogy a, kórházi kultúrál a pariovi tanítások alapján továbbfeji esszék. DR. SOÓS ZOLTÁN mátészalkai igazgató-főorvos. Művészeti együttesek járási versenye Az új kormányprogramm igen szép és igen nagy feladatokat ró reánk, népművelési munkásokra is. A dolgozók kulturális szükségleteinek maximális kielégítését kell biztosítanunk. — E célkitűzésnek kell visszatükröződnie a művészeti együttesek új járási versenyében is. Eddig is rendeztünk évenként versenyeket. Megyénk szép eredményeket ért el ezek során. Több mint 10 alkalommal jutalmazta tapsvihar az Országos Fesztiválokon színjátszóink, népi táncosaink és énekkarjaink kiváló munkáját. Eredményeinket bizonyítja az a sokszáz üzemi és falusi együttes is, amelyeket az évenként megújuló verseny nevelt, amelyek évről-évre rendszeres, komoly munkával készülnek fel a versenyekre. Az új járási versenynek azonban minden eddigit felül kell múlnia méreteiben és tartalmában, szervezettségében egyaránt. Darvas elvtárs, népművelési miniszter, a legutóbbi népművelési országos értekezleten megállapította: „Nemcsak olvasó, ha- nem a művészeteket élvező nép lettünk!“ Dolgozóink kulturális igényeit főként falun nem tudjuk még hivatásos művészekkel teljes mértékben kielégíteni. — Ezért elengedhetetlen fontosságú számunkra, hogy a népművészeti csoportok tudásuk legjavát nyújtva ezeket az igényeket segítsenek kielégíteni. A Néplap vasárnapi számában jelent meg a felhívás a művészeti együttesek járási versenyére. Máris igen nagy az érdeklődés a verseny iránt. Igen sokan keresték fel személyesen és távbeszélőn keresztül a megyei ta- nács népművelési osztályát és a verseny szervezése iránt érdeklődtek. Az alábbiakban közöljük a legfontosabb tudnivalókat. A művészeti együttesek 1953— 54. évi járási versenyét a járások (város) népművelési állandó bizottságai és végrehajtó bizottságai szervezik és rendezik. A megyei szervek csak elvi irányítást és szakmai segítséget nyújtanak. A verseny célkitűzései: a népiművészeti együttesek munkája művészi színvonalának további emelése; új népművészeti alkotások megszületésének elősegítése; a legfőbb célkitűzés: hazánk felszabadulása 10 éves évfordulójának méltó megünneplésére való felkészülés. A versenyen résztvehetnek a szakszervezeti, tömegszervezeti csoportok, valamint a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások és tanácsok, illetve kultúrotthonaink művészeti együttesei színjátszás, népi- tánc, népi együttes, ének, zene, báb, dalos-rigmusbrigádok) és szólistái (ének, tánc, hangszer, szavalat, felolvasás, mesemondás). A versenyen való részvételt levélben, a járási (városi) tanácsok népművelési előadóinak kell bejelenteni. A szakszervezeti együttesek és szólisták ezenkívül az illetékes területi bizottság kul- túrfelelősnek is jelentsék be részvételüket. Azon szakmák: pl. vasút, posta, kendergyár, stb. melyeknek a megyében nincs területi bizottsága; közvetlenül a szakszervezetek megyei tanácsa kultúrfele- lősének is jelentsék be részvételüket. A versenyen való részvétel bejelentésekor az együttes vagy szólista nevét, pontos címét, a művészeti ágat, melyben szerepelni kíván, az együttes tagjainak létszámát, a művészeti vezető (rendező, karvezető) nevét, az együttes megalakulásának időpontját is tüntessék fel. A jelentkezés határideje: novemberi. Műsoranyagát minden együttes és szólista szabadon választhatja. Tágabb választási lehetőségeket biztosítunk, mint az elmúlt versenyek során. Az űj verseny a vidámság jegyében peregjen. Politikai életünkben elkövetett hibákhoz hasonlóan művészeti életünkben is követtünk el hibát. Túlságosan a termelési és begyűjtési feladatoknak rendeltük alá művészeti életünket. Hadat üzentünk a művészi öncé- lúságnak. Ez helyes, de túlméreteztük — „agyonpolitizáltuk" művészetünket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy eddig szektások voltunk, most pedig liberálisok leszünk műsorpolitikánkban. Továbbra sem engedélyezzük a burzsoá ideológia, a kozmopol it izmus mocsárvirágait: amikor a népi hagyományok, a haladó hagyományaink tiszta forrásvizét tudjuk nyújtani, amikor nagyszerű művek születtek színpadi és zeneirodalmunkban egyaránt mai életünkről, a szocializmus építése hőstetteiről. A verseny egyik legfontosabb célkitűzésének tekintjük, hogy minél több írói munkaközösség alakuljon és községük vagy járásuk valóban megtörtént eseményéről írjanak jelenetet, lépi balladát (rigmust) új népdalszövegeket régi dallamokra. A helyi bemutatókat november és december hónapokban rendezzük. Az időpontokat községenként a járási versenybizottságok fogják kijelölni. Újszerű lesz, hogy a bemutatókat vita követi. A nézőközönség a szereplőkkel megbeszéli majd, hogy mit tart. helyesnek, vagy helytelennek az egyes műsorszámok előadásánál. A körzeti bemutatók január és február hónapokban lesznek* míg a járási versenyre: március április hónapban kerül sor. Megyénk művészeti együtteseinek vezetői és aktivistái máris, nagy lelkesedéssel készülnek az 1953—54. évi járási versenyekre, mert tudják azt, hogy a művészet fegyvereivel is erősítik a béke, a honvédelem, a szocializmus nagy ügyét. Tökey Károly, a megyei népművelési bizottság művészeti előadója. Adjon nagyobb segítséget a balkányi gépállomás a biri-i tsz-nek a vetés elvégzéséhez Hegedűs elvtárs földművelés- ügyi miniszter a termelőszövetkezetek országos tanácskozásán elmondotta, hogy a gépállomásoknak nagy szerepük van a szövetkezetek megszilárdításában, a termelés fokozásában. Ezt a szerepet nem nagyon töltik be Biriben a balkányi gépállomás traktoristái. Ferenczi József és Jcndrék Sándor traktorosok a gyakori üzemzavarok miatt bárom hét alatt mindössze 10 holdat szántottak fel a Rákóczi szövetkezetben. A szövetkezetnek több mint 100 holdat kell elvetni s bizony sok hiányzik még a 100 holdhoz. Hasonló a helyzet a Béke szövetkezetben is. Itt már 201 holdon végezték el a vetöszántást, de a gépállomás mindössze egy vetőgépet adott, amely naponta 10 holdat vet be. Mivel a szövetkezetnek körülbelül 1000 hold kalászost kell elvetni, ilyen ütemben csak decemberre fejeznék be a vetést. Ezekre a hibákra már több alkalommal felhívták a gépállomás vezetőinek figyelmét. Jó lenne, ha a gépállomás vezetői valóban fel is figyelnének! Bállá Sándor, Biri.
