Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-07 / 236. szám

106S OKTÓBER 7, SZERDA

Három család hat tagjával gyarapodott a buji Táncsics termelőszövetkezet

Számos egyénileg dolgozó pa faszt ismerkedik meg megyénkben a kormányintézkedésekkel, amelyek a termelőszövetkezetek felvirágoztatását segítik elő. Bírjon Lukács János 4 holdas dolgozó paraszt elment a tanácsházára és megkérte a tanácselnököt, hogy magyarázza meg neki, milyen kedvezményeket kapnak a termelőszövetkezetek. A tanácselnök ismertette vele a kormányrendclctcket. Lukács János ezután úgy döntött, hogy ő is másodmagával belép a termelőszövetkezetbe, mert ott találja meg boldogulásának útját. Követték öt Fazekas Ferenc, Pécsik Mihály dolgozó parasztok is, akik ugyancsak másodmagukkal léptek be a búji Táncsics termclászövctke- zetbe.

(MT sajtócsoport.)

Kovács Gusztáv jövedelme

Munkám során ellátogattam a ícégénydányádi Szabadság termelőszövetkezetbe cs elbeszélgettem Kovács Gusztáv szövetkezeti taggal. Nem kis dicsekvéssel mondotta cl, mi mindent kapott eddig munkaegységeire. Búzából 23 és fél mázsát, árpából 703 kilót, 14 kiló diót, 93 kiló szilvát és 15 mázsa tűzifát kapott 250 munkaegységére. Most már munka- egysegeinek száma jó\ral meghaladja a 300-at. Szabó Árpád is Hasonlóképp nyilatkozott. O 30

mázsa búzát, 11 mázsa árpát, 20 mázsa tűzifát, 220 kiló cukrot, 15 kiló szilvát, 30 kiló diót kapott eddig. Elmondotta, hogy Nagy Imre elvtárs beszéde után úgy nézett ki a helyzet, hogy a szövetkezet feloszlik. Voltak olyanok, akik már szekeret is vásároltak. Amikor azonban megkapták a részesedést, más lett a hangulat. Azóta nagyon szépen folyik a munka. A hét végére cl- végzik a tervben előírt vetést.

(KÉRI GYULA Nyíregyháza)

A nyírmadai állami gazdaságban megkezdődön az almaszüret

A gondos nyári munka eredményeként megkezdődött gazdaságunkban az alma betakarítása. A szedési munkálatok végzése során kimagasló eredményt ért el a Bödi-munkacsapat 130 százalékos átlagteljesítéssel, Rózsa Ferenc munkacsapata 134 százalékos teljesítéssel. A két munkacsapat a mennyiségi munka mellett minőségi munkát is végez.

A mezőgazdasági munkáknál a burgonya szedését 75 százalékban

elvégeztük, s beadási tervünket 50 százalékra teljesítettük már. Az őszi kalászosok vetését 50 százalékban végeztük el, keresztsoros vetési tervünket 72 százalékra teljesítettük. Az üzemegységek közötti versenyben a III. dekád értékelése alapján a Zöld-tanyai üzemegység tartja az első helyet s ez az egység kapta meg a legjobb üzemegységnek járó vándorzászlót.

(Piszár András Nyírmada.)

kisvárdai járásban jól használják fel a kedvezményes silóépítési kölcsönt

A kedvezményes silóépítkezésre Szabolcs-S'zamtár megye is jelentős összegeket kapott az államtól. Á tennclöszövetkezetek -többségé

él is a lehetőséggel, Eddig mintegy

25.000 köbméter siló építéséhez kértek hitelt a megye termelőszövetkezetei.

A tapasztalat azt mutatja, hogy azokon a helyeken értek el jó eredményt, ahol a doboláson és röplapok szórásán (ül egyénileg is megmagyarázták a dolgozó parasztoknak, hogy csak a bőséges takarmány biztosításával lehet könnyen és gondtalanul-állatokat tartant. A

kisvárdai járásban az ősz folyamán 60 kisgyülésen ismertették a kedvezményes silóépítés módjait. IhenUszeéésen' foglalkoznak ezzel a kérdéssel a tanácsüléseken is. Ennek eredményeként a járásban a termelőszövetkezetek 4000, a szövetkezeti tagok háztáji állataik részére 60, az egyénileg dolgozó parasztok 110 köbméter siló építéséhez igényeltek hitelt. Nem dicsekedhet azonban ilyen jé) eredménynyel a kemecsei járás, amelyben szeptember 5-ig még dobszó útján sem ismertették a kedvezményeket. Ebben a járásban sem a termelőszövetkezetek, sem az egyénileg dolgozó parasztok nem éltek a silóépítési lehetőségekkel. Az egyéni- nileg dolgozó parasztoknál elért eredményeket tekintve, hasonló a helyzet a nyírbátori, nagykállói. mátészalkai és tiszalöki járásokban is.

A silóépítkezési kölcsön felhasználásában elmaradt helyeken úgy segítenek a hibákon, hogy a kisvárdai járáshoz hasonlóan kisgyü- léseken és tanácsüléseken is ismertetik a dolgozó parasztokkal az állam által nyújtott silóépítési kedvezményeket.

Kultúrházat avattak Porcsalmán

Vasárnap délután ünnepélyes Verdék közölt a<lta Ut Hornyok János elvtárs, a Megyei népművelési osztály munkatársa pártáink és kormányunk újabb ajándékát a porosaimat dolgozóknak: felavatták d, község új kuUúrliázát. A kormány programm megvalósulásának újabb bizonyítéka ez. A múltban a porcsalmai dolgozó parasztok nem is álmodhattak kultúrházról. A községben mozi sem volt, az urak sötétségijén akarták tartani a dől Hozókat. Péchy Szabolcs hatszobás kastélyban terpeszkedett és a ■)500 lakosú Porosaiméinak egyel- l-en szórakozási lehetősége volt. Most naponta szórakozhatnak szép kultúrott hónukban, amely Péchy Szabolcs földesúr kastélyából épült. Az átalakításra, 1)0 ezer forintot áldozott népi- államunk. Egyelőre csak az épületet, hozták rendbe, ahol mór működik is az olvasó és a. tánc szakkör. A község dolgozói társadalmi munkával segítették eddig is a kultnrház átalakítását. Most as a, tervük, hogy jövőre a kultúrház telkét parkosítják. Építenek röplabdakosárlabda- és futballpdlycU, ahol a. fiatalok fejleszthetik sporttudásukat, erősítik, edzik testüket, hogy még nagyobb sikereket tudjanak elérni a munkában. Ezenkívül egy nagy forrasznak az építését is tervbe vették, ahol nyári estéiket kelte- mesen tölthetik a dolgozók.

NÉPLAP

3

Lelkesen vesznek részt a kölcsönjegyzésben a csahold termelőszövetkezetek tagjai

Termelőszövetkezeteink tagjai lelkesen vesznek részt a kölcsönjegyzésben.

Pártunk Központi Vezetőségének június 27—28-án megtartott nagyjelentőségű ülése óta számos kormányintézkedés jelent meg, ame- lyek szebbé, boldogabbá tették a termelőszövetkezetek tagjainak életét. Ezt mos! azzal akarjuk viszonozni — mondják a szövetkezeti tagok —, hogy anyagi erőnkhöz képest kivesszük részünket a IV. Békekölcsön jegyzéséből. Ez annál is könnyebb, mert az árleszállítás óta a vásárlásoknál máris megtakarítottuk azt az összeget, amelyet örömmel adunk a haza javára, a magunk hasznára.

Október 2-án lelkes hangulatban számoltak be népnevelőink az értekezleten, hogy milyen örömmel jegyeztek kölcsönt a szövetkezeti tagok, Fekszi Ferenc szövetkezeti tagnak nyolctagú családja van, mégis örömmel írta nevét a jegy- xésl lapra. „A kormányintézkedések nekem is nagy segítséget adtak -— mondotta. Csak egyet ragadok ki a sok közül: a sxüvetkezeti tagoknak október 1-től elengedték a tejbeadást. Ez azt jelenti, hogy 2.40 forintot kapok literenként az eladott tejért, ami lényegesen hozzájárul családom életszínvonalának megjavításához”. De nemcsak Fekszi Ferenc gondolkodott így. A jegyzők között találhatjuk Kozma József, Máthé Ferenc tsz. tagokat is. Kozma Józsefnek öttagú . családja van, Máthé. Ferenc már jóval felül van a 60 éven, s mint mondja, jegyzésével is hozzájárul, hogy öreg napjaiban a termelőszövetkezetben gondtalan életet élhessen.

A népnevelők közül ezideig legjobban kitűnt az ifj. Lizák Pál — Danka István népnevelöpár, de jő munkát végeznek Dúrbák Jánosné és Várad! Károly, valamint a Sepsi István—Mester József népnevelőpárok is. Két uap alatt ösz- szegen 49 szövetkezeti tag jegyzett békekölcsönt.

Népnevelőink a jegyzési munkát összekötik az őszi szánt ás-vetési munka és a kapások betakarítaná- nak szorgalmazásával. A felvilágosító munka következtében elértük azt, hogy a termelőszövetkezetek őszi vetéstervüket már 85 százalékban teljesítették. Még egy pár nap és összes vetéstervünket 100 százalékban teljesítjük. Erre hívják fel a figyelmet népnevelőink és megmagyarázzák, hogy a szeptember havi tanácsülés határozata értelmében összes vetéstervünket október 15-ig, a kapások betakarítását pedig október 20-ig be kell fejezni.

Az érlékelés korán a népnevelők beszámoltak arról is, hogy a vetéstervet az előírt határidő előtt 5 nappal, míg a betakarítási tervet határidőre teljesíteni fogjuk. A korai vei és eredménye máris meg- mutatkozik, mert ilyen szépen zöl- delő vetések rés nem voltak községünk határában. A termelőszövetkezeti tagok örülnek, hogy pártunk és kormányunk megtanította őket őszi árpát termelni, amelynek első titka a korai vetés. A Lenin termelőszövetkezet büszkélkedik is 40 hold keresztsoros ősziárpa-vetésével, amely az első pillanatban megragadja a figyelmet. Most csak azt sajnálják, hogy miért nem vetették keresztsorosan a második 40 holdat is. A Tetőfi termelőszövetkezet Is büszke szépen zöldülő vetéseire.

S mi valamennyien igen csodálkozunk azon, hogy egyes szövetkezetekben halogatják az őszi vetést. Ml azt üzenjük aZ ilyen termelőszövetkezeti tagoknak, hogy használják fel a kedvező időjárást a vetésterv mielőbbi teljesítésére és a kapások gyors betakarítására!

Kerekes Sándor VB elnök Csaholc.

A biztos jövő tudatában jegyzett kölcsönt Tóth János nyírmadai 5 holdas dolgozó paraszt

Községünk dolgozó parasztjai is hozzájárulnak nagy országépítő munkánkhoz. Már az első napokban sok egyénileg dolgozó jiaraszt jegyzett. Kovács József jegyzése után felvilágosító munkát is végez a községben. Amikor Tóth János 10 gyermekes 5 holdas dolgozó paraszt a jegyzési ívre odaírta nevét, az( mondotta: Eddig is sok

mindent kaptam népi demokráciánktól. Kaptam öt hold földet, saját fogatom van, új házat építettem, négy fiam különböző munkaterületen építi a hazát, egy fiam repülőstiszt. Ezelőtt 10 évvel nem mondhattam mindezt el. Most biztos vagyok abban, hogy többi gyermekemnek is hasonló lesz a sorsa.

Földi Margit, Nyírmada.

Krúdy Gyula

A TOKAJI VÁR

• A vén máramarosi hegyeket is otthagyja egyszer a Tisza. Szép vidék a hegyvidék, de I’etőfi is arról énekelt, hogy az Alföld csak szebb. A mogorva vén hegyek lemaradnak, de kék fejükkel, ameddig csak lehet, mindig a Tisza után néznek. Ugyan, merre megy az a huncut? Igazán elmegy-e? Itt tudja hagyni a regényes hegyvidéket, a tutajósokat és a ruhát mosó szlovák lányokat? Más folyó- nak vannak tündérei,, sellöi. A Tiszának nincsenek sem tündérei, sem sellői. A ruhát mosó szlovák lányok itt a sellök. —• Igaz. hogy dalolnak is olyan szépen, mintha igazi tündérek volnának. A hangjuk áthallatszik még a túlsó partokra és a tutajosok a nagy lapá- lot vízmentébeu igazítják, hogy minél tovább hallják a szép dalt. A Tisza itt tanul meg először énekelni. Amíg nagy sebesen viszi a nagy tutajokat lefelé, habjai azokat a melódiákat dudorásszák, amelyeket a hegyek között tanult. Ni-ni, már látszik a tokaji Kopasz-hegy, ott a messzeségben, említ meg a nyírség nádasai susognak ismeretlen nótákat, amilyeneket nem hallani a hegyek között. A ’jptsza a holdvilágos éjszukákon halígatózva simul a nádashoz. A nyirnádas pedig zizeg, sóhajt, dalol pogány melódiákat, amelyeket egykor régen hallott. A Tisza egyszerre eltanulja a dalt... A habok a nádas dalát dudorásszák. A tokaji Kopasz nagy árnyékával sötéten fekszik rá a vízre .. .

A tokaji Kopasz alatt valamikor vár állt. Sok száz esztendő előtt. A máramarosi hegyekből terhes gályák tiozták a faragott követ. Hej, de erős legény ez a Tisza! Még a legterhesebb gálya alatt sem hajolt meg a háta ... De nem sokáig volt öröme a várban. Német, zsoldos katonaság /költözött bele. A németek nyúzták, zsarolták a várost és a környéket. Hej, tavaszi áradástól úgy dagadt a bele a Tiszának! Bizony kis híjjá volt, hogy sokszor nagy haragjában el nem nyelte a várat mindenestől. De mégsem nyelte el.

Egyszer aztán híre futamödott, hogy vége lesz a német uralkodásnak, jön Rákóczi Ferenc vissza Lengyelországból. A Tisza hallotta a híreket a tutajotoktól. Mikor úgy nagy szelíden elsimult a tutajok mellett, amíg a tutajosok beszélgettek, ilyenkor haligatózott a Tisza, a tutajosok sokszor megfenyegették a folyót:

— De aztán el ne locsogd, amit hallottál! Már a határon van Rákóczi.

Dehogy is locsogta el a Tisza, sőt még csendesebben, halkabban folyt. Ha a vndludak nagyot kiáltottak rajta zordon éjszakákon, a Tisza vize megcsobbant:

— Csitt, te buta lúd!

De bizony azért mások is meg- .hullottál;, hogy Rákóczi a határon van, mégpedig meghallották azok,

akiket legjobban illetet ez a hír. A Bocskai meg a Thököly hajdúi a helységben. Hajdúságban.

— Újra kiüt a szabadság? — mondogatták az egykor verekedő hajdúk — feljött a mi csillagunk. Ott ragyog. a Beszkidek fölött, amerröl Rákóczi Ferenc jön.

De nemcsak beszéltek a vitéz hajdúk, hanem készülődtek is. A padláson, a kamrákban még ott ette a rozsda, a por belepte a kardot, fokost, muskétát. A hajdúk előkeresték fegyvereiket, aztán választottak maguknak vezért és összeültek tanácskozni.

— Az első dolgunk volna a tokaji várat elvenni a németektől. Hadd tudja meg Rákóczi, hogy várjuk. Hadd halija meg a muskéták ropogását, s kardok csengését vigye el hozzá a szél. A hajdúk így üdvözlik Rákóczit, mikor magyar földre lép.

Ezt mondta a hajdúk legöregebbje, a böszörményi bíró. A hajdúk pedig megigazították a fésűt a hajukban és elindultak a tokaji vár ellen. Mentek, mendegéltek. Béig nem fáradtak. Egyszer csak, úgy alkonyat tájban megpillantották a várat a szemhatáron.

Ott volt a vár, de közbe volt a Tisza. A Tiszának nem volt hídja, sajka se akadt volna annyi, amennyi a sok hajdút út tudta volna vinni a túlsó partra.

— Itt nincs más mód, mint megkérni a Tiszát, hogy eresszen át, — szólt a böszörményi bíró. A Tisza tud magyarul. Csak megérti a nyelvünket.

Aztán odaállt a Tiszapartra és így szólt:

— Eressz át, Tisza, a németeket akarjuk kiverni a tokaji várból.

A parti sűrű nádasból egy öreg halász bukkant elő.

— Már át Is eresztett! — szólt az öreg.

Két nap óta leapadt a Tisza úgy, hogy száraz lábbal át lehetett rajta kelni. Ilyen apadásra még a legöregebb emberek sem emlékeznek.

— Bizonyosan meghallotta, hogy jövünk — súgtak össze a hajdúk.

— Az biz’ meglehet — szólt a vén halász, — csak a szép sárga csizmátokat húzzátok le. Azért kár volna, ha sáros volna a Tisza medrében.

Aztán elindult a liajdűcsapat a sekély vízben. Borongós, sötét éjszaka volt. Rongyos, fekete felhők mögött kalandozott a hold, észak felől pedig csípős szél süvített.

— A legjobb időben jöttek, uraim — mondotta a vén halász. — Ez a szél áradást jelent. Holnapra nem ismernek rá a Tiszára.

Amint elérték a túlsó partot, olyan fekete lett az égboltozat, mintha tintával fecskendezték

volna he, majd nagyot dördültek a hegyaljai hegyek és az eget villám hasította végig. A villám pillanatig tartó fényénél látták a hajdúk a várat, bezárt kapuival és erős bástyáival. A következő percben a zivatar teljes erővel kitört. Szakadt az eső, és az egész hegyalja dörgésbe látszott merülni... A hajdúk meg éjfél előtt megrohanták a várat. Mikor pedig az első kakasszó hangzott Tokaj felől, akkor már üres volt a némettől a vár. Akit le nem vágtak a zsoldosok közül, azt beleverték az áradó Tiszába ... Reggelre pedig a hajdúk hírnököt küldtek a Beszedeknél álló Rákóczi Ferenchez, hogy az első tiszamenti vár immár az övé és a tokaji, vár vidéke várja őt, vezérét, aki szabadulást hoz a magyar nemzetnek. A Tisza, mentén pedig jöttek, jöttek Rákóczi vitézei: a sárgacsizmás,

farkaskacagúnyos kurucok. Mindig többen szállingóztak alá az erős Reszkidekből. Egyszerre aztán megszólalt a tárogató hangja a magyar rónákon. Ennek a tárogatónak a szavára felágaskodott minden csepp vér abban, aki hallotta* aki épkézláb ember volt, az élj ment kurucnak.

Az öreg Tisza csöndesen, lustám folydogált partjai között, ő hallotta Rákóczi tárogatóját, hallottal1 a kardok csengését, dehát mit tehetett? Ha fia lett volna, elküldte volna Rákóczi zászlaja alá. De mivel nem volt fia, egyedül mégse) hagyhatta a házát: azért csak álmosan, lustán folyt tovább.