Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-31 / 257. szám
2 NÉPLAP 1953 OKTÓBER 31, SZOMBAT A begyűjtési miniszter a minisztertanács megvonta a szabadpiaci kedvezményt a Mintahogy az egész ország, a nagykállói járás dolgozó parasztsága is számtalan létesítményt kapott az ötéves terv során. Többek között az ötéves terv második évében 250.000 forintos beruházással épült Balkányban a régi kastély helyén a járás egyik büszkesége, a balkányi gyermekotthon. Ebben az évben másfél- millió forintos költséggel bővítették a nagykállói gépállomást és így a megye egyik legszeDD és legmodernebb gépállomása Jett. A nagykállói diákotthon bővítésére szintén jelentős összeget fordítót államunk. Több mint harminc személlyel bővítették és így még inkább meg van a lehetőség arra, hogy a járásból minél több munkás és parasztfiatal tanuljon. Mindez csak egyrésze azoknak a juttatásoknak, amelyekben a járás részesült. Kormányunk új programmja közvetlenül is fokozta a járás dolgozó parasztságának jövedelmét a beadási kötelezettség csökkentésével, a hátralék elengedésével. Kormányunk a dolgozó parasztság életszínvonalának eme- lését segítette elő azzal az új rendelkezésével, amely úgy szól, hogy a beadás teljesítésével egyidejűleg viheti szabadpiacra feleslegét. Mindezekben az intézkedésekben kormányunknak a becsületes dolgozó parasztság iránti bizalma nyilvánult meg. Megyénk dolgozó parasztjainak zöme a beadási kötelezettség 100 százalékos teljesítésével válaszolt ezekre az intézkedésekre. A fehér- gyarmati járás dolgozó parasztjai már teljesítették őszi kapásnövényekből a beadási kötelezettségüket. Községeit egész sorát lehetne említeni, akik szintén eleget tettek beadásuknak. Csatlakoztak a mérkvállajiak kezdeményezéséhez és a dolgozó parasztok egymással versenyezve igyekeztek elősegíteni községük fogadalmát: „november 7-re teljesítsük beadásunkat.” Így tették ezt a hermánszegi dolgozó parasztok is, akik már mindenből eleget tettek beadási kötelezettségüknek és örömmel jelentették, hogy nincs a községükben egyetlen hátralékos sem, azonban nem lehet ezt elmondani a nagykállói járásról, ahol a jó termés ellené- re a csökkentett beadás mellett burgonyából 23.3 százalékra, kukoricából 27.2 százalékra teljesítették tervüket. Hasonló a helyzet a tej-, tojás- és baromfibe- gyűjtés vonalán is. A járás területén burgonyából 3616, kukoricából 2700 a hátralékos dolgozó parasztok száma. Vannak azonban ebben a járásban is becsületesen teljesítő határozata alapján nagykállói járástól dolgozó parasztok, azonban, mint az előbb említett két szám mutatja, sokan az ellenség szavára hallgatva, visszaéltek a kormányunk által adott lehetőégekkel és ez odavezetett, hogy a begyűjtési tervben mutatkozó lemaradásért a begyűjtési miniszter a minisztertanács határozata alapján a mai nappal a burgonya és kukorica szabadforgalmát zárolta az egész járás területén. — Mindaddig nem fogja felszabadítani, amíg a járás a Deadási tervét ezekből a cikkféleségekből nem teljesíti. Nagy szégyen ez a járásnak, de a megyének is. Ne engedjék a járás becsületes dolgozó parasztjai, hogy a hanyagok miatt sokáig ilyen hátrányban részesül- jenek. A községi tanácsok a politikai munka megjavításával, a törvényes rendeleteknek érvényt szerezve támaszkodjanak a be- adásban élenjáró dolgozó parasztok segítségére. Induljanak harcba a terv teljesítéséért, hogy visszanyerjék ezekből a terményekből minél előbb a szabad- forgalmat. II nyírteleki községi tanács vegyen példát Belegrad községtől A Dagy őszi munkák idején, a betakarítás, szántás-vetés gyors befejezése mellett, Belegráű község dolgozó parasztjai a beadás pontos teljesítéséről sem feledkeztek meg. Lelkesen fogadták Mérk- vállaj község dolgozó parasztjainak felhívását, mely a beadás fontos és idejében való teljesítéséről szólt. Belegrád községben, a határban szétszórt tanyákkal együtt 320 család lakik. Sok család igen távol van a terménybegyüjtő helytől s a beadást mégsem halasztót- ták el. Nem hivatkoztak a betaka. látásra, szántásra, vetésre, amellett a beadás teljesítésére is jutott idő. Belegrád község dolgozói példát mutatnak sok község dolgozó jmí- rásztajinak. A termelők között már csak ■! dolgozó paraszt van hátralékban a kapásnövények beadásával. A begyűjtés sikeréhez nagy segítséget: adott a felvilágosító munka. B. Tóth János, a Terményforgalmi Vállalat telepvezetője beszélgetett a dolgozó parasztokkal a beadás pontos teljesítésének jelentőségéről. A beadásra vitt terményeket igazságosan értékelte, minősítette. Barátságosan beszélt a dolgozó parasztokkal s ezért nagyon szeretik. A beadás teljesítésében példát mutatott lfj. Tálas János 10 holdas középparaszt. Már min. denből 100 százalékosan eleget tett beadásának. Földjét jól gondozza, idejében végzi el a vetéseket és alkalmazza a fejlett agrotechnikai módszereket is. 1 hold földről az idén is 56 mázsa kukoricát tört le. 40 mázsa kukoricát értékesített szabadpiacon. 6 mázsa napraforgót is értékesíthetett. Durván számolva 6 ezer forint volt a jövedelme. Az őszi vásáron ruhát és tűzhelyet vásárolt a családnak. A beadás teljesítésedben az elsők között van Szrorda János 6 holdas dolgozó paraszt, Fekete István 5 holdas dolgoz/) paraszt, Szolonics András dolgozó paraszt és még sokan Belegrád községben. Nem mondható el Nyírietek köz- ségről. Ott még sok a hátralékos. Belegrád község a nyírteleki községi tanácshoz tartozik. A községi tanács azonban nem tanult Belegrád község példájából. Nem folytat felvilágosító munkát. A községi tanács arról is megfeledkezett, hogy a kulákokkal egy percre sem szabad békét kötni. Barcanyfalusi Egon, volt horthysta tábornok pél. dául nem teljesítette a burgonya- és napraforgóbeadást és a községi tanács azt behúnyt szemmel nézte. Nem követelte meg a kulákoktól a beadás pontos és idejében való teljesítését. Ezekután nem is csoda, ha a dózsaszöllősi parasztok is fél- vállról vették a beadás teljesítését. Október 28-án a községi tanács felismerve a hibákat, elszámol tatot néhány notórius nem teljesítőt. l'elemelték 10 százalékkal a beadásukat és elszámoltatták Kondás Mihály, Púlőczi József. Tassi András termelőket, mert nem tettek eleget beadási kötelezettségüknek. Ugyanakkor elhatározták, hogy a begyűjtés meggyorsítása érdekében megjavítják a felvilágo- sító munkát. & só kelp A rp á d, a Terményforgalmi Vállalat propa ga n d i st á j a. Megyénk járásainak begyüjlé§i versenye Az őszi kapásnövények begyűjtése megyénk csaknem minden járásában igen lassan halad. A kukorica-, napraforgó-, de különösen a burgonyabe gyűjtés ütemét fokozni kell. Országos viszonylatban megyénk a burgonya- begyűjtésben már hosszabb ideje az utolsó. Pedig megyénkben az idén is bőséges volt a burgonyatermés, de a tanácsok gyenge munkája miatt mégis megengedhetetlenül lassan halad a beadás. A begyűjtést a legsürgősebben meg kell gyorsítani! A legutóbbi értékelés szerint megyénk járásainak sorrendje a következő: KUKORICABEGYÜJTESBEN ELSŐK: Az „őszirózsás forradalom“ harmincötödik évfordulójára 1918 október. Egy esztendeje már, hogy Fétervár kikötőjében az Aurora ágyúi meghirdették a világtörténelem új korszakának kezdetét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom napról-napra erősebben éreztette hatását Európaszerte, a proletáriátus a front mindkét oldalán egyre nagyobb mértékben vállalt szolidaritást az orosz munkásosztállyal s mind hangosabban kezdte követelni jogait — érlelőddött Európa országainak többségében a forradalom. Felriadtak a hatalmon lévők is: az abszolút uralkodók még erősebbre szervezték önkényuralmukat, a kapitalisták — fronton innen és túl — intervencióra készültek a fiatal szovjet ország ellen. 1918 októberében már a legburkoltabb hadijelentések sem takarhatták el, hogy a központi hatalmak — Németország, Törökország, Bulgária és Ausztria-Magyarország — vereséget szenvedtek a frontokon. Október elsején a polgári Pesti Napló már így ír az első világháború egyik főbűnöléről, gróf Tisza Istvánról: „Nyilatkozik gróf Tisza István is. Még mindig ott tart, ahol 4 év előtt és nem a helyzetnek egy tisztességes megmentésére gondol, hanem valami belső, vad, usztxó politikai háborúra, amelyben a vele nem egy véleményen lévőket leteperhetné és megbüntethetné.” De a magyar nép már nem tart ott, ahol négy év előtt tartott. A hosszú háború ,a tengernyi szenvedés felnyitotta a nép- milliók szemét, s a forradalmi Oroszországból hazatérő hadifoglyok Leninről, a munkások parasztok és katonák tanácsairól, a proletárforradalomról és a proletárdiktatúráról, a iöldesurak és kapitalisták hatalmának megdöntéséről beszélnek. Napról-napra „Rohanunk a forradalomba” — mint a század legnagyobb magyar költője, Ady Endre irta. Október utolsó napjaiban már az újságok rendkívüli kiadásai sem tudják követni az események tempóját. 24-én Fiúméban fel- lázad egy horvát ezred, ugyanaznap lemond Wekerle Sándor miniszterelnök. Dicsőséges napja ez a magyar sajtónak is: 1848 óta először ismét, tüntetés zajlik le a sajtószabadságért, s másnap már cenzúra nélkül jelennek meg a magyar lapok. Habsburg Károly és a körülötte csoportosuló uralkodó klikk még mindig nem látja az eseményeket. A király Debrecenbe utazik, ahol botrányos jelenetek között a minden magyar hazafiútól gyűlölt Gotterhalte császári himnusz hangjaival köszönti az osztrák katonaság. A magyar országggyűlés urai sem tudják többé bekötni a szemüket! határozatilag tiltakoznak a Gotterhalte ellen. Horvátországban, Csehországban, Szlovákiában és a recsegő- ropogó ízeire széthulló monarchia más részein is megalakultak már a nemzeti tanácsok. A magyar polgári pártok a szociáldemokraták bevonásával október 25-én ugyancsak megalakítják ezt. A magyar nemzeti tanács felhívásában békét, nemzeti függetlenséget és a nemzetiségeknek önrendelkezési jogot követel. Másnap: a császár és király kihallgatáson fogadja a magyar szociáldemokrata vezéreket. Természetesen a kihallgatásról semmi hír nem szivárgott ki, de annyi bizonyos, hogy a szociáldemokrata párt még mindig nem áll a tömegek harcának élére a békéért, a nemzeti függetlenségért és a demokratikus köztársaságért. Október 29-én történik az első nyílt összecsapás a monarchia rendőrei és a forradalmi nép között. A nemzeti tanács követelései mellett tüntető tömegbe a Lánchíd pesti hídfőjénél belelőtt a rendőrség. Tanácskozásra ülnek össze a magyar főurak vezetőjük a király személyes megbízottja, József főherceg. Hadik gróf másnap 30-án — miniszterelnöki kinevezést kap, de a következő nap kiveti őt a bársonyszékből, s vele a gyűlölt, csaknem 400 éves Habs- burg-uralom utolsó miniszterelnöke távozik. Kitört az „őszirózsás-forradalom”. Október 31-én a nemzeti tanács átveszi a legfőbb hatalmat. Magyarország a forradalom lázában ég. A nép első követelése a béke. S a munkások követelik a gyárak elvételét a tőkésektől, a parasztok földet akarnak. Az egész nép forrong, s a forradalmi lendület viszi magával Károlyi Mihályt és az „őszirózsás forradalom" többi vezetőit. Az első napok diadalmámora után azonban csakhamar meglátja a magyar nép, hogy a polgári forradalom az ő követeléseinek csak igen csekély részét 1ud.ja és akarja teljesíteni. A polgári forradalom kormánya, — amelyben helyet foglalnak a szociáldemokrata párt vezetői is — képtelen megbirkózni a feladatokkal, amelyeket a nagy idők állítottak elé. Károlyiék már nem az átkos múlt felszámolására, hanem a nép forraJárás neve Százalék Begyűjtési oszt. v. Miniszteri biztos Nyíregyháza város 11.9 Kosztin Sándor Fehérgyarmati j. 65.0 Szabó Endre Novak István Utolsók: Nyíregyházi j. 46.1 Gulyás Emil Bényei Bálint Nyírbátori j. 37.9 Varga Sándor Soviczki János Nagykállói j. 32.3 László János Király Endre NAPRAFORGŐBEGYÜJTESBEN ELSŐK: Baklalórántházi j. 95.2 Fekete András Fiilcki András Nyíregyháza város 79.2 Kosztin Sándor Utolsók: Nyíregyházi j. 61.9 Gulyás Emil Bcnyei Bálint Nagykállói j. 55.7 László János Király Endre Mátészalkai j. 50.4 Sályi Sándor Palkó Sándor BUKGONYABEGYÜJTESBEN ELSŐK: Fehérgyarmati j. S3.8 Tiszalöki j. 61.7 Utolsók: Cscngeri j. 35.8 Nagykállói j. 29.1 Nyírbátori j. 21.7 A hizottsertésbeadásban elsők a csengeri és fehérgyarmati, utolsók a nag-kállói és baktalórántházi Szabó Endre Egri Lajos Lóránt István László János Varga Sándor jársok. Szarvasmarhabeadásban a tiszalöki és csengeri járások vezetNovak István Répánszki Sándor Balázsi Szeréna h. Király Endre Soviczki János nek, utolsók a baktalórántházi és kemecsei járások. dalmi lendületének elfojtására törekednek és szembefordulnak a dolgozó tömegekkel. Három héttel az „őszirózsás forradalom” kitörése után egy pesti bérház kis szobájában megalakult a forradalmi nép igazi pártja: a Kommunisták Magyarországi Pártja. A Károlyi-kormány miden üldözése ellenére napról-napra, sőt óráról-órára erősödik ez a párt. Egy félesztendő sem telik el, amikor a polgári kormány ország-világ előtt belátja tehetetlenségét, átadja az ország vezetését az arra hivatottaknak: Magyarország proletariátusának. A fiatal, de erős Kommunista Párt vezetésével alakítja meg a dolgozó nép első valóban népi államát, a Magyar Tanács közt ársasá got. Harmincöt esztendeje zajlottak le 1918 októberének történelmi napjai. A polgári forradalom vezetőinek minden korlátja és hibája, sőt ellenforradalmi mesterkedése ellenére is dicsőséges napjai maradnak ezek örökké a magyar történelemnek, mert mozgatója a dolgozó nép sre.ie volt, azé a népé, amely elindult 1917 november 7, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalatai alapján, annak nagyszerű követeléseivel, hogy az „őszirózsás forradalom” megalkuvó kormányát is elsöpörve, tovább folytassa harcát és kivívja a győzelmet a Magyar Tanácsköztársaságban, 1848 örökségében és szocializmust építő népi demokráciánk dicsőr séges elődiében.
