Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-30 / 256. szám

NÉPLAP 1958 OKTÓBER 30, PÉNTEK pabtépítés_______________★ Az okféberhovi taggyűlések tapasztalatai A párttaggyülés a párt alapszer- vezetetnek felsőbb szerve. Itt vi­tatják meg az általános politikai és lielyi problémákat, a pártszer­vezet munkájának, a kommunisták eszmei, politikai nevelésének napi­renden lévő kérdéseit. A taggyű­lések növelik a párttagok és tag­jelöltek öntudatát és aktivitását. Mozgósítják a pártszervezet tagsá­gát a párt- és kormányhatározatai­nak megvalósítására. A taggyűlé­sek rendszeres megtartásával biz­tosítjuk a kollektív vezetést és a pártonbelüll demokrácia megszilár­dítását, a bírálat, önbírálat szé­leskörű kibontakozását. Éppen ezért a taggyűlések megszervezé­sére és előkészítésére mindig nagy gondot kell fordítani. Biztosítani kell a párttagság megjelenését, ak. tivitását, hogy minden párttag ki­vegye részét a vitából és a tag­gyűlés határozatai alapján meg­javítsák munkájukat. Megyénk területén az elmúlt na­pokban megtartott taggyűlések azt bizonyítják, hogy a Központi Ve­zetőség június 27—28-i határozata óta komoly mértékben megnövekedelt a párttagság aktivitása, fejlődött a bírálat, az önbírálat. Ezt mutatja az a tény, hogy a tag- gyűléseken a párttagság az eddi­gieknél nagyobb számban kapcsoló, dott be a vitába és több elvtárs bírálta a saját, vagy éppen a ve­zetőség munkáját. Például a nyír. inihálydl Kossuth tsz. taggyűlésén Szilagyi Sándornc elvtársnő azért bírálta a pártvezetőséget, mert több elvtársat azon a címen, hogy „öregek” nem vont be politikai okta­tásba. Ezen a taggyűlésen kezdemé­nyezték a pártszervezet kommunis­tái : az őszi munka meggyorsítására felajánlják a háztáji fogatokat a közös munka végzésére. Ez a példa azt mutatja: a kommunisták érzik a felelősséget a lemaradásért, tud­ják, hogy ' elösorban nekik kell cselekedni, harcot Indítani a hibák kijavításáért. Pártszervezeteink kö­vessék az ilyen példákat. Tegyenek meg mindent az őszi munkák meg­gyorsítására — befejezésére. A taggyűlések színvonalát emelte az is, hogy egyes helyeken a ve- zetőség őszintébben tárta fel a hi­báit s így a párttagság nagyobb bizalommal van a vezetőség iránt, bátrabban bírált s több segítséget tudott adni a hibák kijavításához. A nyírpazonyi Gerő tsz-ben, ahol a tagság teljes létszámmal jelen volt, a párttitkár — Laci Borbála elv­társnő — elsősorban saját mun­káját bírálta, amiért nem köve­telte meg a vezetőség tagjaitól a feladatok végrehajtását, s ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az alapszervezetüknél több hónap óta nem volt tag- és tagje­löltfelvétel. Több helyen bírálták azokat a párttagokat, akik úgy gondolták, hogy rájuk nem köte­lező az államfegyelem betartása. Ahelyett, hogy jópéldával járnának elől, maguk . sem tettek eleget az állam iránti kötelezettségeiknek és nem jártak élen az őszi mezőgaz­dasági munkák elvégzésében sem. A nagyvarsányl alapszervezetnél ezért a mulasztásért igen élesen megbírálták Bordás András és Szűcs József elvtársakat. A nyír- bélteki alapszervezetnél Kaliba Il­lés elvtárs igen helyesen azért bí­rálta a pártvezetőséget, mert nem számolt be az elmúlt taggyűléseken hozott határozatok végrehajtásá­ról. A taggyűlések tapasztalatai te­hát azt bizonyítják, hogy a párt­tagság soraiban van javulás a bí­rálat terén, S a párttagság egyre Az ilyen előkészítésből adódik az is, hogy passzív a párttagság, s a taggyűlés nem mozgósít a legfon­tosabb feladatok elvégzésére, nem aktivizálja a párttagságot a kom­munista példamutatásra. A taggyűlés előkészítésében fon­tos feladat hárul a pártbizalmiak­ra. A pártbizalini feladata, hogy a taggyűlés előtt két-három nappal tudassa a pártcsoport tagjaival a taggyűlés időpontját és napirendi pontjait. A pártbtzalmiak feladata, hogy mozgósítsák és felkészítsék a párttagságot a taggyűlésekre. Az ehavl taggyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy a pártbizulmí- jaink munkájában még igen sok a fogyatékosság, amit alapszerveze- teinknek sürgősen fel kell szá­molni. A taggyűlések színvonalá­nak emeléséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a jövőben a párt­bizottságok fordítsanak nagyobb figyelmet a taggyűlések előkészíté­sére. Pártbizottságaink szervezzék meg az ellenőrzést, hogy időben tudjanak tájékozódni ős segítséget adni a hibák kijavításához. A tajelöltfelvétel megjavításának ér­dekében állandóan foglalkozzanak a jobban érzi a taggyűlés jelentősé­gét. Pártbizottságaink éá pártszer­vezeteink fontos feladata, hogy sürgősen javítsák ki a tag­gyűlések által feltárt fogyaté­kosságokat s ezáltal még jobban fejlesszék a párttagság, a kom­munisták kezdeményező képessé­geit, növeljék aktivitásukat, s a taggyűlések színvonalát. Az elért kezdeti eredmények mellett azonban egy sor hiányos­ság is tapasztalható, ami nagy­mértékben csökkentette a taggyű­lések eredményességét. Legtöbb taggyűlésre az jellemző, hogy pártszervezeteikkel, tegyék ezt a munkát tervszerűvé és kollektívvá. Segítsék hozzá alapszervezeteinket, hogy a Politikai Bizottság tag- és t ag jelöl t fe 1 vétel ről hozott határo­zatát maradéktalanul végre tud­ják hajtani, hogy a tagjelölttel vé­teli munkát munkájuk középpont­jába helyezzék. Javítani kell a pártbizalmiak, a pártcsoportok munkáján, hogy nagyobb segítséget adjanak alapszervezeteinknek a taggyűlések politikai és szervezeti előkészítésénél. Biztosítani kell a taggyűlések rendszeres megtartá­sát, szent előtt tartva, hogy a párt- szervezet munkája csak ott válik valóban életképessé, ahol á kom­munisták rendszeresen összegyűl­nek, együttesen vitatják meg és döntik el a pártszervezet legfonto­sabb feladatait, ténylegesen küzde­nek a párt és kormány határoza­tainak megvalósításáért, saját ha­tározataik végrehajtásáért és való­ban élharcosaivá válnak nagyszerű kormányprogrammunk megvalósí­tásának. Filet) János, a megyei pártbizottság politikát munkatársa. nem foglalkoznak a tag- és tagjelöitfelvéieiiel. A pártszervezetek még most sem végzik munkájukat a Politikai Bi­zottság 1952 április 10-i tagjelölt- felvételre vonatkozó határozata alapján, mely világosan kimondja: „A tag. és tagjelültfelvétel a. párt egészséges növekedésének biztosí­tása, pártszervezeteink állatidé rendszeres munkája kell, hogy le­gyen.” E hibát súlyosbbítja az, hogy a Politikai Bizottság e határozatá­nak végrehajtásához pártbizottsá­gaink sem adnak megfelelő segít­séget. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy egy sor alapszervezetünknél nem volt tagjelültfelvétel. Az élen­járó dolgozók tagjelöltté nevelésé­ben a legjobb eredményt a vásáros- naményi járás érte el, ahol a párt. bizottság tagjai egyre több segít­séget adnak az alapszervezeteknek a tagjelöltfelvételi munka megjaví­tásához. Súlyos lemaradás van ezen a téren a mátészalkai és a keme- csei járás területén, A másik igen súlyos hiányosság, ami szintén akadályozza a taggyűlések sikerét: a pártbizottságok hiányos ellenőrző és segítő munkája, melynek követ­keztében több helyen, mint a fe­hérgyarmati községi alapszervezet, nél is kétszer kellett a taggyűlést megszervezni. Nem alakult még ki a helyes módszer a vezetőség beszámolójá­nak elkészítésénél. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy alapszerveze­teink nagyrészében még most sem kollektiven a vezetőség készíti el a taggyűlésre a beszámolót. Pedig nem szabad elfeledni: a jól "felépí­tett beszámolótól nagymértékben függ a taggyűlés színvonala, a párttagság aktivitása, a párttagság termelésre való mozgósítása. Bár van javulás a párttagság aktivitá­sában, de. miníahogy azt az októ­beri taggyűlések igazolják, Igen sok javtnni való von még a párttagság egészének megjelenése terén. A rossz politikai és szervezeti előké­szítés miatt sokan elmaradnak a taggyűlésről. A párttagok egyrésze Ujfehértón is csak a taggyűlés előtt pár órával szerzett tudomást a taggyűlés idejéről és napirendi pontjairól. Ili fórmeiőszövcttiezcfí betópőft a fehérgyarmati jőráshűii A fehérgyarmati járásban több termelőszövetkezetben új belépők jelentkeztek. A fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád tsz-be há­rom család, a panyolai Szikra tsz-be három család hét taggal, a jánkmajtisi Petőfi tsz-be három család, a nábrádi Békeharcos tsz- be két család, a túnyogmatolcsl Petőfi I. típusú csoportba három család lépett a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára. MICHNA SÄNDOR, Fehérgyarmat. Gyorsítsuk stseg az őszí vetéseket! A megyei tanács október 25-i vetési jelentése szerint megyénk­ben még mindig nagy az elmara­dás az őszi vetésben. A járások versenyében első helyen álló nagykállói járásban termelőszö­vetkezeteink is csak 72 százalék­ban teljesítették az őszi rozs és Í19 százalékban az őszi búzavetést. Leginkább gátolják a jó eredmé­nyek elérését a vásárosnaményi járás I—II. típusú termelőszövet­kezetei, ahol az őszi rozsot 3 szá­zalékban, az őszi búzát pedig csak 14 százalékban vetették el. Nagy lemaradás tapasztalható a kisvór- dai járás I—II. típusú tsz-einél is. A termelőszövetkezeteknek külö­nösen a baktalórántházi, keme- csei, mátészalkai és tiszalöki já­rásban kell fokozni a vetések üte­mét. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok a nyírbátori cs kemecsei járásban vannak leginkább elma­radva. A vetés meggyorsításában igen jelentős feladat hárul a megye gépállomásaira. 27 gépállomásunk közül eddig csak ö fejezte be vetési tervét. — A balká- nyi, nagyvarsányi, vencsellői, kis- várdai, nagykállói és tyukodi gép­állomások jó példáját különösen a mátészalkai gépállomás kövesse, abol még csak 10.6 százalékban végezték el a vetést. De nagyobb lendületet várnak megyénk dol­gozói a többi 20 gépállomástól is. A jó felvilágosító munka meghozta gyümölcsét Nyírlövőn Nyírlövő községben vidám a hangulat! Hogyne lenne az, ami­kor a bő termés betakarítva, az őszi vetések régen elvetve — zöl­déinek! A beadást 100 százalékig teljesítették. Kevés őszi szántás, az út szélén felhalmozott kukori­caszár elszállítása, trágyázás, no meg holmi házkörüli „szöszmö- tölés“ ad már csak munkát. A leg­több dolgozó vidám vásárlással van elfoglalva. A földművesszö­vetkezetnél viszont most van dan­dárja a munkának. Forgalma meg­kétszereződött az elmúlt hóna­pokhoz viszonyítva. így van ez! Jó munka, jó termés — nagyfor­galmú adás-vevés! Nem volt könnyű feladat Nyír­lövő községnek a megyében, — sőt országosan is — a legjobb közsé­gek sorába emelkednie. A 900 lel­ket számláló kis község lakossá­gának túlnyomó többsége a Hor- thyék Magyarországában cseléd! igában, vagy harmadosként síny­lődött. A felszabadulás adott ke­zükbe földet. Kellő iga és felsze­relés nélkül kezdték meg az új életet. Megalakult a termelőszö­vetkezet is, amely egyre nagyobb sikereket ér el a jó élet megte­remtésének útján. Minden kötele­zettségét és adóját is teljesítette már. Jó részesedést fizet, a tagok elégedettek. A község földje nem éppen a legjobb, de nem is a leg­rosszabb. Államunk segítsége és a szorgalmas kezek munkája nyo­mán egyre bővebben fizet. A kis- várdai gépállomás gépi segítsége sokat jelent, de még keveslik a dolgozók. Még ma is többen kéz­zel vetnek, mert csak egyetlen ve­tőgép van a faluban. Ám ezekkel a nehézségekkel szembeszállt a község. Hallgatott a párt szavára, követte a tanács irányítását. A párttagok, a ta­nácstagok mindenütt előlíártak a kötelezettségek teljesítésében. — Tóth István 5 holdas paraszt — a mezőgazdasági állandó bizottság elnökének — vezetésével Halász József 14 holdas, Gaál József 6 holdas tanácstagok legelőid» telje­sítették tervüket és kötelezettsé­geiket. Való, hogy az idei kedve­ző időjárás nagyban elősegítette a jő termést. Nyírlövőn azonban a dolgozók szorgalma, pártunk és kormányunk iránti hűség, hála és bizalom is párosult a természeti feltételekhez. Az állandó bizottságok jól mii- ködnek és egymásnak kölcsönö­sen segítenek. A községet körze­tekre osztották fel. Körzetenkint egy-egy bizottsági tag vezetésével foglalkozik az aktívahálézat a dolgozók ügyes-bajos dolgaival. Kéthete’sk.int közös értekezleten értékelik az elvégzett munkát és meghatározzák a következő fel­adatokat. A tanács ilyenképpen szoros kapcsolatban áll a dolgo­zókkal. A választott 31 tanácstag közül 27 állandóbizoltsági tag van, akik saját munkájuk mellett nap­nap után a közösség ügyeivel is foglalkoznak. Az ellenség befolyá­sára hanyag munkát végző ta­nácstagokat visszahívták és he­lyettük leikes, a nép ügyét szívü­kön viselő dolgozókat hívtak be. A tanács rendszeresen ismer­teti a dolgozókkal a rendeleteket, határidőket. Megmagyarázza azok végrehajtásának jelentőségét. Is­merteti a jó módszereket és meg­beszélik a felmerülő problémákat. Jól tudják a tanácsnál, hogy aíiol nem hangzik pártunk és kormá­nyunk hangja, ott az ellenség vi­szi a szót. A közelmúltban meg­jelent sorozatos kormányintézke­dések adnak elég sok beszélni- való témát. Nemcsak a begyűjtés érdekli a dolgozó parasztokat. —■ Tóth Béla 6 holdas és több dol­gozó pl. silói akarnak építeni az állam segítségével. A község nem bővelkedik szálastakarmányok- ban, így nagyon is elkelne a ,ió siló. Halász Béla rokkant szabó iparengedélyét szeretné megkap­ni. A tsz-tagok közül többen kér­tek üszővésérlásra kölcsönt. Más tsz-tagok a kínálkozó kölcsön se­gítségével házat akarnék építeni. Van tehát miről beszélni. Ebben a községben is akadt 20 —35 olyan dolgozó, aki az ellen­ség szavára hallgatva, azt hajto­gatta, hegy „megszűnt a törvény, nincs beadás!“ Esek csak ismételt hivatalos felszólításra tettek ele­get kötelezettségüknek. Rájöttek arra, hogy kár volt a suttogó pro­pagandára hallgatni. Saját bőrü­kön tapasztalták, hogy igenis, van törvény, amely elsősorban segíti a dolgozókat, de büntet is, ha szükséges. Ha nem mulasztották volna el a határidőt, 10 százalék­kal több termény maradt volna kamrájukban. Adófizetés terén is elsők közt van a község a Uisvárdai járás­ban. Itt azonban még van tenni­való! A tanácselnök ugyan bízik községe becsületében. A dolgozók zöme tudja, hogy a nép államától csak úgy kaphat, ha ő is ad. A ta­valyi hátralék elengedése is csak úgy lehetséges az egyéniek szá­mára, ha az ideit az év végéig teljesítik. Nyírlövő dolgozói elha­tározták, hogy még ebben az év­ben teljesítik adófizetésüket, mert kormányunk bőkezű segítségére példás kötelességteljesítéssel akar­nak válaszolni. ZAJTAI Szalmárcsekén javítsák meg a begyűjtés munkáját Szatmárcseke dolgozó parasztjai a begyűjtési terv teljesítésében nem dicsekedhetnek valami jó eredménnyel. Napraforgóból pél­dául kedden este még csak 59 szá­zalékos teljesítést írhattak az eredménytáblára. Tojásból és ba­romfiból pedig még 50 százalékra sem teljesítették tervelőirányza­tukat. A pártszervezet nem kis mértékben hibás a község elma­radásáért, mert a népnevelőmun­ka, a népnevelőhálózat igen gyen­ge. Papíron ugyan van 32 népne­velője a községnek, de a valóság­ban csak 10—12 dolgozik és ez igen kevés ahhoz, hogy a község minden egyes dolgozó parasztjá­val megfelelően foglalkozzanak. Meg kellene magyarázni az elma­radóknak is, Molnár Jánosnak, Varjú Ignácnak, Gáspár Pálnénau és a többieknek, hogy az ő ha­nyagságuk végett került a falu a járás elmaradói, hátul kullogni közé. Varjú Ignác 268 kiló burgo­nyája és 129 kiló napraforgója is egy része a falu tervének. Ha ők elmaradnak, az egész falura hoz­nak szégyent. Szégyent hoznak Kelemen Sándorra, Mindák Ist­vánra is, akik pedig már minden­hol becsülettel teljesítették ed­digi kötelezett-egüket. Kiss Zsig­mondiba is, aki egészévi tojás- és baromfibeadását is teljesítette már. A „Lenin“ termelőszövetkezet napraforgóföldje szomorúan ta­núskodik arról, hogy miért ad­tak be a 334 mázsa napraforgó helyett csak 117 mázsát. — A rossz munkaszervezet és a laza fegyelem miatt a 40 hold napra­forgó csaknem mind megművelct- len maradt. Jónéhány tagja volt olyan is a csoportnak, mint Vasas József, aki a legnagyobb dolog­időben ment el az állami gazda­ságba dolgozni. Most aztán a szorgalmas tagok szégyenkezhet­nek az adósság miatt. Azok a dolgozó parasztok, akik eddig csak azzal törődtek, hogy az ő „szénájuk” legyen rendben, ne érjék be ennyivel. Beszél­gessenek el az utcabeliekkel, szomszédokkal, hogy minél előbb rendezzék adósságukat. A párt- szervezet jó, vagy rossz munkájá­tól függ az, hogy ez mennyiben fog sikerülni. Azoknál a dolgozó parasztoknál, akik ügyet sem vet­nek adósságuk lelörlesztésére, a községi tanács a törvény szigorá­val járjon el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom