Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-30 / 256. szám

A mai g%dmban nak és az SZKP Központi Bi­zottságának határozata (3. old.) Újítások és szovjet módszerek bevezetésével növekszik a ter­melés a nyíregyházi dohány­fermentálógyárban (4. oldal) MDP S ZABOL C S - SZ ATM A R M EGYE! PA R T BIZ OTT SAGANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 25G. SZÁM ARA 50 FILLER 1953 OKTÓBER 30, PÉNTEK Szakszervezeti választások az iskolákban Az alapszabályoknak megfele­lően a Pedagógusok Szakszervezete taost tartja alapszervezeteiben a Választásokat. A legutóbbi válasz­tások óta eltelt esy esztendő na­gyon sok változást hozott szakszer­vezetünk életében. Gazdaságpoliti­kánk új irányelvének szellemében Változtatni kell vezetésünk módsze Vében. Eddig a legtöbb esetben nem Jiarcoltunk kellő súllyal a dolgozók iélet- és munkakörülményeinek ja­vításáért. Tűrtük, hogy pedagó­gusaink nem egyszer hátrányos helyzetbe kerülnek egyes állami szervek bürokratikus intézkedései folytán. Apagyon amikor a községi tanács fát utalt ki az alkal­mazottaknak, nevelőinktől meg­tagadta azt, azzal az indokkal, hogy a „pedagógusok meg tudják venni szabadon is”- Hagytuk, hogy & nyíregyházi tanács kommunális osztálya pedagógus lakást másnak utaljon ki. Fekete elv társ, a Zrí­nyi-gimnázium tanára két éve jár be Nagykállóból s nem kapta meg a megüresedett, azelőtt is peda­gógus által lakott lakást. Nem fordítottunk gondot pedagó­gusaink kulturális szükségleteinek kielégítésére sem. Jól felszerelt kuhúrotthonunk van. azonban csak alkalomszerűen folyik kulturális élet. Nagyobb gondot kell fordíta­nunk az iskolai oktató-nevelő mun­ka megjavítására, a nevelők élet; és munkaviszonyainak megjavítá­sára, a kulturális nevelő munkára, a testnevelés és sport terén felme­rülő szükségletek kielégítésére. A szakszervezeti munka meg­felelő fejlődésének gátja még az iskolai szakszervezeti élet fejlet­lensége, a vezetők laza tümegkap- csoiata, a szakszervezeti demokrá­cia visszamaradottsága, a vezetés és a kádermunka alacsony színvo­nala. Eleven iskolai szakszervezeti életet kell kialakítani. Ennek azonban még nem teremtettük meg a biztosítékát. Ma már hatalma­sat fejlődtünk azon a téren, hogy az 1930-es állapotoktól eltérően szakszervezeti bizottságok irányít­ják a szakszervezeti munkát. Azonban a szakszervezeti bizottsá­gok egyrészét még nem tudjuk folyamatosan irányítani. A járási szakszervezeti bizottságok sok eset- Itten szigetelőként lépnek a területi bizottság és az iskolai szakszerve­zeti bizottság közé. Előfordul, hogy a határozatok elakadnak a járás­nál ég nem jut el igazi helyére, az iskolába. Sok esel ben azt látjuk, hogy kezdő, szakmailag képzetlen peda­gógusok kerülnek a szakszervezeti bizottságokba. Nem egy helyen előfordult, hogy olyan tagokat állí­tottak funkcióba a múltban, akik­nek társadalmi munkájuk még nem volt, vagy éppen olyanokat, akik más funkcióra nem voltak alkal­masak, akik képtelenek voltak a szakszervezeti tagok szakmai fej­lődését biztosítani. Nem egyszer az igazgatók akadályozták az al­kalmas tagok funkcióba való be­választását. A vezetés kollektív módszere sem alakult ki még szakszervezeti bi­zottságainknál. Kimerül a szak- szervezeti bizottságokban azzal, hogy a feladatokat megtárgyalják, pedig a kollektív vezetés nem azon múlik, hogy a szakszervezeti bi­zottság elnöke nem dönt a bizott­ság nélkül, hanem abban, hogy az elnök mennyire tudja . aktivizálni, a vezetésben érdekeltté tenni a bi­zottsági tagokat — így -a kultúr, társadalombiztosítási, gazdasági felelősöket — és hogy a tömegek aktív részvételét mennyire tudják szélesíteni a szakszervezet tevé­kenységében. A szakszervezeti demokrácia vi­szonylag alacsony színvonalára mu­tat a szakszervezeti taggyűlések lassú fejlődése. Fel kell használ­nunk a választásokat a szakszer­vezeti demokrácia erősítésére. A választások segítsék elő a szak- szervezet tömegkapcsolatának ki- szélesítését, elmélyítését. Gondos­kodni kell arról, hogy a szakszer, vezeti bizottságok beszámolói kon­krétan, túrják fel a szakszervezeti munka eredményeit és hiányossá­gait. A nyíregyházi IV. számú ál­talános iskola szb. elnökének egyéb- kénti jő beszámolója sem foglalko­zott például a resszortbizottsá- gok munkájával. így nem kerül­hettek felszínre azok a hiányossá­gok. amelyek a resszortbizottságok munkájában fellelhetők voltuk a múlt év sorún. A Jő. önkritikus be­számoló alkalmat ad arra, hogy a tagság bátran és nyíltan vesse fel problémáját és ezen keresztül rá­mutasson arra, hogy mit vár a tagság a vezetőségtől. Az eddig megtartott választások tapasztala­tai alapján az előkészítő munka megjavításán keresztül elő kell segítenünk, hogy a kritika és ön­kritika ne Jegyen formális. Külö­nös gondot fordítsunk a beszámo­lóban előterjesztett határozati ja­vaslatra. mely a jövőbeni szak- szervezeti munka megjavítására irányul.ügy készítsék el szb.-ink be­számolóikat, hogy adjont teret a tag­ság véleményének és javaslatának. Az új választások sorún körülbe­lül ugyanannyi funkcionáriust kell megválasztanunk, mint az 1952-es, választások alkalmával. A múlt évi szakszervezeti választások a szakszervezeti kádé 'ek felfrissülé­sét hozták magukkal. A jövőben is vigyáznunk kell arra, hogy a szak- szervezeti bizottságokban, bizal­miak között ne adjunk helyet az ellenségnek. Sőt, legyen ez a vá­lasztás a káderekkel való fokozot­tabb gondoskodás szülője. A múlt választások óta taglét­számunk növekedett, felvette so­raiba a gyakorlóéveseket, a kezdő pedagógusokat. Szervezettségünk azonban még nem kielégítő teljes mértékben. Tegyük hozzá azt is. hogy nílságosan sok még a kés­lekedés a tagdíjak befizetésével. Ez mind annak a jele, hogy az iskolai munkában, az egyszerű tag­ság között nincs etég tekintélye, vonzalma a szakszervezet munká­jának. Ha a felsorolt nagy feladatokat elvégezzük, akkor ezzel egyidejű­leg megoldjuk ezt a problémát is. Azonban ezeknek a problémáknak megoldására csak olyan szakszer­vezetek képesek, melynek gyökerei mélyen a tömegekből táplálkoznak, melynek vezetői képesek arra, hogy erőt. áldozatot nem kímélve, tán- torítbatatlanul küzdjenek pártunk politikájának megvalósításáért. El kell érnünk, hogy olyan szakszer­vezeti bizottsági tagjaink, bizal- miaink legyenek, akiknek vezetéséi: • elfogadják, akik maximális segít, séget tudnak nyújtani az oktató- r.evelő munka színvonalának szün­telen emeléséhez, pedagógusaink élet- és munkakörülményeinek állandó javításához. Balogh András, a Pedagógusok Szakszervezete területi bizottságának szervező titkára. November 7 tiszteletére Megyénk számos termelőszövetkezete teljesítette november 7-i fogadalmát Megyénkben számos termelőszövetkezetben fogadták meg a tag j!z, hogy november 7.ét, a világ dolgozóinak nagy ünnepét kötelese tgégéik pontos teljesítésével köszöntik. A turricsei Acél, a turricsei 1 őrös Csillag és a Vörös október termelőszövetkezetek idejében befejezték a szántást, vetést, betakarí­tást, hogy minői hamarabb teljesíthessék állam iránti kötelességüket. Amikor a mérkvállaji dolgozó parasztok begyűjtési versenyfelhívásához csatlakoztak a Uirrictjci szövetkezeti tagok, nagy lelkesedéssel fogtak munkához. Vállalásuknak eleget tettek, november 7 helyett október SO.ra teljesítették kapásnö- lénybeadási tervüket. Ugyancsak betartották adott szavukat a kisnaményi Szabadság és a Quözhctelen Hrigád termelő- szövetkezetek' amelyek október 20-án teljesítették november 7 tiszteletére tett fogadalmukat. (MT. sajtócsoport.) A geszterédi Vörös Csillag Isz-ben már a mélyszántást végzik Mindössze 12 családból áll a geszterédi Vörös Csillag termelő- szövetkezet. Ez a 12 család azon­ban szorgalmasan, példásan végzi a munkát. Mindenki megdicséri a szövetkezet —-önyörű vetését, amely már szépen bokrosodik. Uj módszereket is alkalmaztak, 12 hold búzájukat keresztsorosai} ve­tették. A burgonya, kukorica, nap­raforgó- és cukorrépatermésüket már betakarították, azoknak a szárait is huzal ordíáüs a határból. Utána teljesítették az állam irán­ti kötelezettségüket, a begyűjtő- helyre vitték kapásnövényükböl a beadást. Mélyszántási tervük 25 hold, amelyből eddig 12 holdat szántottak fel. Ügy tervezik azon­ban, hogy november 7-ét mély­szántási tervük teljesítésével ün­nepük. 1 vencsellői gépállomás továbbra is első a november 7 tiszteletére folyó versenyben A vencsellői gépállomás dolgozói az őszi tervük teljesítésében versenyben állanak a demecseriekkel. Október 15-e óta a vencsel- lőiek tartják az elsőséget. Az őszi tervüket október 25-ig 69.1 szá­zalékra teljesítették. Versenytársaik, a demecseriek 1.6 százalékkal vannak csak lemaradva mögöttük. Az utolsó öt nap alatt is a vencsellőiek érték el az egy gépre eső átlagban is a legjobb ered­ményt a megyében. Napi teljesítményük gépenkint 7.1 hold volt, október 20-tól 25-ig. Versenytársuk teljesítménye csak 5.2 hold volt naponta. Ebben az időszakban igen jó eredményt értek még el a t.iszavasvári traktoristák, az egy gépre eső napi teljesítményük 6.9 hold volt. Az őszi terv teljesítésében a vencsellői és a demecseri után a balkányi gépállomás következik a sorrendben. Őszi tervét 63.4 szá­zalékra teljesítette. Az egy gépre eső átlaga is a legjobbak közé tartozik, ebben az öt napban 6.4 holdat értek el átlagosan. Az őszi mélyszántási terv teljesítésében a csaholci, gulácsi és a nagyecsedi gépállomások értek el legjobb eredményt. Még a 40 százalékos tervteljesítést sem érték el a kislétai, má­tészalkai, kisvárdai, encsencsi, mándoki és gebei gépállomások. A kisvárdai gépállomás egy gépre eső teljesítménye ez idő alatt mindössze 2.7 hold volt. A vetőszántásban legutolsó a mándoki gépállomás, a vetési határidő lejárta előtt 5 nappal még mindig csak 75 százalékra teljesítette tervét. E gépállomások igazgatói rossz munkaszervezéssel hátráltatják megyénket abban, hogy a tervteljesítésben előbbre kerüljön az utolsók közül. A gépek kettős műszakban való üzemeltetésével még sokra haladhatnak novem­ber hetedikéig a lemaradt gépállomások is. Használjunk ki minden lehetőséget, hogy ekkorra minden szem búza a földbe kerüljön. Sekat javítottak a minőségen a nagyhalászi kendergyár dolgozói A dolgozó parasztok dicséretére válik, hogy jól kihasználták az idei kedvező időjárást és ki­váló minőségű kender­rel és lennel látták el a kendergyárakat. A nagy­halászi lcendergyárban is megvan a jó nyersanyag, a kiváló minőségű rost­szál gyártásához. A két- három métert is elérő kenderkórókból nagy­szerű rostszálhozamot le­het elérni. Örültek is h kendergyári munkások, amikor megkezdték az új nyersanyag feldolgo­zását. Az új kender be- éréséig a két-három év­ről felgyülemlett kazal­fedő kaparékokat is fel­dolgozták. Ilyen anyag­ból bizony nehéz volt a minőségi és szálhozam­követelményt teljesíteni. Miután a harmadik negyedév végén új igaz­gatót kaptak a kender­gyár munkásai és — a Néplap bírálata nyomán — a basáskodó Geszt- wein Gyula főmérnököt is eltávolították, megvál­tozott az élet és a mun­ka a nagyhalászi ken­dergyárban. Kiss elvtárs, a gyár új igazgatója, a pártszerve­zet ssg’tségc-vel rendet teremtett a gyárban. El­lenőrzi, továbbá szerve­zési és szaktanácsokkal látja el a műszaki dol­gozókat. A műszakiak hetenkint műszaki érte­kezletet tartanak. A ter­melés biztosításáról jó- előre gondoskodnak és így, mire egy-egy feladat megvalósításra kerül, megfelelően fel tudnak arra készülni. így készültek fel a ne­gyedik negyedéves terv teljesítésére is. A veze­tőség a tervismertető ér­tekezleten feltárta a munkások előtt a veze­tés hiányosságait, ismer­tette a havi programmot és kérte a dolgozók se­gítségét a célkitűzések megvalósításához. A munkások már a beszá­molóból is látták, hogy megjavult a vezetés a gyárban, ezért ők is igyekeztek javítani mun­kájukon. Érezték, hogy ők is felelősek a válla­lat életében minden ese­ményért, de legelsősor­ban a terv teljesítéséért. Már a termelési értekez­leten, de később a ter­melés folyamán is szá­mos jó javaslattal se­gítették elő a jó munkát A törőüzsmben dolgoz i munkások például el­mondották, hogyha szá­razabb lenne a nyers­anyag, akkor jobban ha­ladnának a munkával és többet, jobbat tudnának termelni. A tilósok is elmondották, hogyha nem eléggé száraz a tö­rőbői kikerült kender, nehezebben veri ki a kórót a tilógép a rostszál közül. A műszaki dolgo­zók azonnal intézkedtek. November 7-e tisztele­tére a munkásoknak 94 százaléka tett felaján­lást. Minden mennyiségi vállalás minőségi fel­ajánlással volt páros. A tilos munkások fogadal­mat tettek a kismarkos tilózásra. A vállalat ve­zetősége azzal segítette a munkásokat a mód­szer bevezetésében és elsajátításában, hogy ok­tóber 6-tól 16-ig a dél­magyarországi és a Du- narost Kendergyáraktól hat elvtársat kértek át a kismarkos tilózás mun­kamódszerének átadásá­ra. Ez alatt az idő alatt valamennyi tilos megta­nulta a kismarkos tiló- zást. Lőkös Ilona telje­sítménye például a kis- markos tilózás eredmé­nyeképpen 110 százalék­ról 161 százalékra növe­kedett és a minősége 98 százalékos volt. Hozzá hasonlóan Mihalik Ilona és Béres Erzsébet is ki­váló eredményt tudott elérni az új módszerrel. A tilósok a mennyiségi teljesítmény 15—25 szá­zalékos növekedése mel­lett 97.5 százalékos mi­nőséget gyártottak. A kendergyár dolgozói ok­tóber 1-től 10-ig az ázott szálkender-tervet 160 százalékra, az ázott kóc- tervet 123 százalékra, a rostlen-tervet 104 száza­lékra teljesítették. A szálhozam a 9 százalé­kos követelménnyel szemben ekkor még csak 8.9 százalékos volt. Az első dekádban a meny- nyiségi tervet globálisan 138 százalékra teljesítet­lek. Ezt az eredményt a második dekádban to­vábbi 7 százalékkal nö­velték és jobban töre­kedtek a szálhozam és a minőség növelésére is. így október 20-ig a 143 százalékos mennyiségi tervteljesítés mellett 9 százalékos szálhozamot cs 98 százalékos minő­ségi eredményt értek el. Az októberhavi taggyűlések ta­pasztalatai (2. oldal) Gyorsítsuk meg az őszi vetést (2. oldal) A Szovjetunió Minisztertanácsá­*Világ, proletariat eaycsülielek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom