Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-28 / 254. szám
1953 OKTÓBER 38, SZERDA N e P U A P 3 A. 1. .Ylikojun (‘Silái'M előadói iKwde a Szovjetunió kereslieilclmi dolgozóinak országos értekezletén Az áruforgalom növelése A lakosság keresletének tanulmányozása, harc az áruk minőségének javításáért gyasztóig való eljuttatásával kapcsolatos kiadások. A Szovjetunió ötéves népgazdaságfejlesztési terve szerint (1951—55. évek) a kereskedelmi forgalmi költségeket 23 százalékkal kell csökkenteni. Nálunk óriási lehetőségek vannak a forgalmi költségek további csökkentésére, a többi között a gazdaságon belült tartalékok szisztematikus feltárása által, a veszteségek felszámolása által, a kereskedelmi folyamat olcsóbbá tételével. A mi állami és szövetkezeti kereskedelmünk egyik nagy előnye, hogy szabott árakkal dolgozik, amelyeket rendszeresen csökkentünk. 1947 óta országunkban hatíz- ben csökkentek az árak. Ennek következtében az általános árszínvonal több mint felével csökkent, következésképen a szovjet rubel vásárlóértéke több mint megkétszereződött. A lakosságnak eladandó áruk minőségének mindenoldalú ellenőrzése egyik megnyilvánulása annak az állandó gondoskodásnak, amelyet a szovjet kormány tanúsít az emberek java és egészsége iránt. A szovjet hatalom évei alatt az áruk minősége állami ellenőrzésének egész rendszerét teremtettük meg, tudományos alapra helyeztük a minőség ellenőrzését, külön laboratóriumokban mindenütt megszerveztük az egészségügyi felügyeletet az ipa- ri vállalatoknál, a kereskedelmi hálózatban és a közélelmezési vállalatoknál Arra törekszünk, hogy jómino- ségű legyen kivétel nélkül minden áru. és a legközelebbi 2—3 évben biztosítsuk minden, a lakosságnak szükséges áru fennakadásmentes árusítását minden városban és minden falusi körzetben. A szovjet fogyasztó kiváló minőségű élelmiszerárukat követel és ennek teljesítése törvénnyé kell, hogy váljon az ipar és kereskedelem számára. Mikojan elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy 1953-ban a háború előtti időszakhoz képest nagyot emelkedett az ipari és közszükségleti cikkek el-' adása. 1953-ban 1940-hez képest a gyapjú és selyemszövetek eladása 5.3-szeresére, a ruhaeladás 2.1-szeresére, a kerékpáreladás 6-szorosára, a motorkerékpáreladás 100 szorosára emelkedett. Szövetet, ruhát, lábbelit, köt- szövött árut, harisnyát és félharisnyát ebben az évben majdnem 21 milliárd rubellel, vagyis 25.5 százalékkal többet fognak eladni, mint 1952-ben. Moszkva, (TASzSz.) Most mindenki — városban és falun — érzi és érti, hogy országunk a kommunizmus felé vivő haladás uj szakaszába jutott. Ezt a szakaszt a szocialista építés egész eddigi menete készítette elő. A kommunista párt és a szovjet állam első gondja és legfontosabb feladata mindig az volt, hogy töretlenül és rendszeresen emelje a nép életszínvonalát, minden egyes szakaszban a lehető legteljesebben kielégítse anyagi és kulturális szükségleteit — kezdte beszédét A. 1. Mikojan elvtárs, majd ecsetelte azt a hatalmas utat, amelyet a Szovjetunió az októberi forradalom óta járt be. A. I. Mikojan elvtárs ezután arról beszélt, hogy az ország iparosítása, a nehéz iparnak, minta szocializmus anyagi alapjának gyorsító fejlesztése végső soron azért történt, hogy megteremtsék a szovjet nép jólétének történelmében soha nem látott, gyors fellendítése feltételeit. Egy- ideig azonban kénytelenek voltunk bizonyos korlátozásokat eszközölni a fogyasztás területén — mondotta. Ezalatt megoldottuk a gazdasági építés elsőrendű fel- adatait. Most megtehetjük, hogy bár továbbra is erős ütemben fejlesztjük a nehézipart, mégis gyorsabban lendítjük előre a népi fogyasztási cikkek gyártását. Dár mind a termelés, mind a fogyasztás hatalmasan megnövekedett, még mindig nem küzdöttük le a népi fogyasztási cikkek termelése, valamint a Szovjetunió néptömegei növekvő szükségleteinek kielégítési foka között mutatkozó bizonyos aránytalanságot. A népi fogyasztási cikkek termelésémjc erőteljes fellendülése országunkban ennek az aránytalanságnak megszüntetését is jelenti — mondotta A. 1. Mikojan elvtárs. Hogy milyen nagy lehetősége van nálunk most a ncp jóléte emelésének, ezt a következő tény bizonyítja: Malenkov elvtárs a Legfelső Tanács ,5. ülésszakán elhangzott beszédében azt mondotta, hogy a kereskedelembe ebben az évben 32 milliárd rubel értékű áruval több jut mint amennyit eredetileg 312 milliárd értékben előirányoztunk a lakosságnak való eladás céljaira 1953 áprilisa és decembere között. Két hónappal alig több múlt el és ezalatt az idő alatt a Szovjetunió Minisztertanácsa, valamint a SzKP Központi Bizottsága további 5.2 milliárd rubel értékű árut tudott előteremteni a lakosságnak történő eladás céljára. Ilymódon 37.2 milliárd rubel értékűvel több áru kerül el- árusításra. Ezzel az erőteljes fellendülés már ebben az esztendőben megkezdődött. Kormányunk ezév elmeit hónapjai alatt jónéhány olyan fontos intézkedést tett, amelyek lehetővé tették, hogy mór ebben az évben néhány nagy lépést tegyünk a néptömegek jóléte gyors fokozása irányában. Először is az állami és szövetkezeti kereskedelemben ebben az évben a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árát egy évre számítva, a tavalyi 24 milliárd rubeles csökkentéssel szemben 46 milliárd rubellel csökkentettük. Ez azt jelenti, hogy a, lakos ág vásárlóképcsségc csupán e forrásból további 22 milliárd rubellel növekedett. ' Másodszor, ebben az évben a kölcsönjegyzés a múlt évihez képest 16 milliárd rubellel csökkent. Harmadszor, a mezőgazdasági adó csökkentése és a felvásárlási árak emelése, valamint a mező- gazdaság terén tett egyéb intézkedések ebben az évben több mint 13 mUliárd tübbletiövedelEzekről és más halaszthatatlan kérdésekről szólott Malenkov elvtárs a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ötödik ülésszakán elhangzott beszédében. Malenkov elvtárs beszéde a szovjet kormány programmnyilatkozata, ez szabja meg a legközelebbi időre gazdasági feladatainkat. Ezzel kapcsolatban a figyelem arra irányult, hogy a népi fogyasztási cikkek temetése gyors fellendí- tésének biztosítása érdekében mindenekelőtt arról kell gondoskodnunk, hogy tovább fejlesszük és fellendítsük a mezőgazdasá- got, amely élelmiszerrel látja el a lakosságot, nyersanyaggal a könnyű- és élelmiszeripart. Mint a közétett anyagokból ismeretes, a Kommunista Párt Központi Bizottsága ez év szeptember elején teljes ülést tartott. A teljes ülés meghallgatta Hruscsov elvtárs beszámolóját a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztését szolgáló intézkedésekről és határozatot hozott e kérdésről. E határozat történelmi jelentőségű országunk fejlődése szempontjából. A Szovjetunió kereskedelmi minisztere hangsúlyozta, hogy ezeknek az intézkedéseknek ösz- szessége egyrészről megteremt minden feltételt a népi fogyasztási cikkek termelésének növelésére, másrészt pedig megteremti a feltételeket a lakosság vásárlóképességének megfelelő további növelésére. met juttatnak a falusi lakosságnak. Következésképen a lakosság vásárlóképessége ebben az évben csupán a felsorolt intézkedések következtében további tíz- és tíz- milliárd rubellel növekedett. A Szovjetunió dolgozóinak anyagi jóléte soha nem látott arányban növekszik. A Szovjetunióban az áruforgalom (összehasonlító árakban) 27 esztendő alatt (1926-tól 1953-ig) majdnem nyolcszorosára emelkedett, az egy-egy lakosra jutó fizikai árutömeg pedig egy év alatt 10.3 százalékkal, azaz háromszor olyan gyorsan növekedett, mint a cári Oroszországban, bár e 27 esztendő alatt folyt le a négyéves Nagy Honvédő Háború. A cári Oroszországban az áruforgalom 27 év alatt (1885-töi 1912-ig) háromszorosára növekedett, az egy-egy lakosra jutó fizikai árutömeg pedig évenként 3.5 százalékkal nőtt. Az emberiség történetében elsőízben fordult elő, hogy össznépi, összállami méretben vetik fel azt a feladatot, hogy a népi élelmiszerfogyasztás olyan színvonalra emelkedjék, amely a szocialista társadalom egészséges emberének minden oldalú harmonikus fejlődéséhez szükséges. E tekintetben is sokat tettünk már az idén. 1953-ban a Szovjetunió lakosságának 22 százalékkal több élelmiszert adnak el, mint 1952-ben. Az állam által a lakosságnak eladott hús és húskészítmények mennyisége egy év alatt 42.4 százalékkal, a vaj mennyisége 44.8 százalékkal növekszik 1955-ben az élelmiszerek termelésének növekedése 1850-hez viszonyítva 84.7 százalék lesz a XIX. pártkongresszusnak az ötéves tervvel kapcsolatos irányelveiben előírt 714 százalékkal szemben. 1955-ben országunkban csupán az állami ipar több mint 2 és fél millió tonna húst, 1956-ban pedig 3 millió tonna húst fog termelni. A kolbászfélék termelése 1955- ben 850.000 tonna, 1956-ban pedig 1 millió tonna lesz. Halat 1955-ben körülbelül 32 millió métermázsát, 1956-ban pe- dik 36 millió métermázsát fognak majd. 1956-ban csupán a henng- zsákmány 8 millió métei mázsa lesz majd. Az állami ipar 1955-ben 560.000 tonna, 1956-ban bedig 650.000 tonna teavajat fog termelni. — 1913-ban a cári Oroszország egész bejegyzett ipara 104.000 tonna vajat termelt és ennek a mennyiségnek felét külföldre szállították. Cukrot ma háromszor annyit termelünk, 1956-ban pedig négyszer annyit fogunk termelni, mint a háború előtti Oroszország. Édesipari árut ma húszszor annyit termelünk, mint 1913-ban. A legközelebbi években különösen jelentékeny lesz a növekedés a csokoládé és csokoládékészítmények gyártásában. A közszükségleti ipari áruk termelése az országban a legközelebbi három esztendőben majdnem 50 százalékkal növekszik, pedig most minden százalék mögött sokkal nagyobb abszolút mennyiség van, mint azelőtt volt. A hozott határozatnak fontos sajátossága, hogy nemcsupán a közszükségleti iparcikkek minisztériumának üzemeiben szélesítik ki a lakosság számára szükséges áruk gyártását, hanem igen nagy mértékben kapnak rendeléseket majdnem valameny- nyi minisztérium vállalatai: A népgazdaság tervszerű és arányos fejlődésének nálunk érvényesülő törvénye megköveteli a termelés és fogyasztás tudatos és szervezett egybehangolását. Minthogy a mi gazdaságunk tervgazdaság, módunkban áll közvetlenül kerülőutak nélkül figyelembe venni a szükségletet és a szükségletnek megfelelően fejleszteni a termelést — szögezte le a továbbiakban A. I. Mikojan elvtárs. A kereskedelem dolgozóinak az a feladatuk, hogy tanulmányozzák a lakosság igényeit, tevékenyen hassanak a termelésre, s a fogyasztók érdekében harcoljanak azért, hogy a népi szükségleti cikkek termeléséta lakosságnak szükséges választékban megfelelően bővítsék. Nagy a szovjet kereskedelem szerepe a szocialista ipar és a kolhoz-mezőgazdaság gazdasági kapcsolatainak további fejlesztésében, a munkásosztály és a parasztság szövetségének további szilárdításában, a kolhozteimelés fellendítésében. Most a győztes szocializmus viszonyai között a szovjet kereskedelem fejlődésének újabb, magasabb szakaszába lépett: nagy tapasztalatot gyűjtött, létrejött és felnevelődött a szovjet kereskedelmi dolgozók milliós serege. — Óriási mértékben megnövekedtek az árukészletek is. Megváltozott a kereskedelem és nagyon megváltoztak a kereskedelemben dolgozó emberek. Nyiltan el kell azonban ismerni, hogy a kereskedelem még elmarad a nép gyorsan növekvő követelményei mögött. A mi kötelességünk, hogy kultúrált munkára tanítsuk meg a fiatal kereskedelmi dolgozókat, ismeretekkel vértezzük fel őket és emeljük szaktudásukat. A szovjet kereskedelmi miniszter ezután arról beszélt, hogy a Szovjetunióban az áruforgalom 1928-tól 1940-ig (összehasonlító árakban) 2,3-szeresére emelkedett. A kapitalista országokban ezalatt az időszak alatt nemhogy nem emelkedett, hanem a második világháború küszöbén az 1929. évi színvonal alatt állt. A kapitalista országokban fel- tartóztathatatlanul süllyed a fogyasztási cikkek termelésének színvonala. Nálunk azonban másféle a törvényszerűség — mondotta A. I. Mikojan elvtárs. — Mi a szovjet hatalom éveiben messze előrehaladtunk. A termelés, az áruforgalom és a fogyasztás nálunk tervszerűen és olyan gyors ütemben fejlődik, amilyen a burzsoá országokban még a számukra legkedvezőbb időkben is ismeretlen volt. a repülőipari, a honvédelmi ipari, a kohóipari, a gépipari stb. minisztériumok vállalatai is. Ez lehetővé teszi, hogy gyorsabban oldjuk meg az ipari aruk termelése erőteljes növelésének programmját és jelentékenyen megjavítsuk minőségüket. így például 1955-ben 3 millió 445.000 kerékpárt termelünk. Ebből a gépipari minisztérium 2 millió 700.000 darabot, a honvédelmi minisztérium pedig 500.000 darabot fog termelni. Hogy mennyivel nagyobb lehetőségeink vannak most a köz- szükségleti cikkek termelésének fejlesztésére, azt a következő tény is bizonyítja: 1953-ban sokkal több alumíniumot juttattunk közszükségleti cikkek gyártására, mint amennyit 1937-ben összesen termeltek. A. I. Mikojan elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a vasúti közlekedés mostantól kezdve köteles lesz jobban ellátni a népi fogyasztási cikkek szállítását, nagyobb figyelemmel kezelni a piac szükségleteit, törődni a kereskedelem megjavításának érdekeivel. Mint ismeretes, a szovjet kereskedelem lényegéből következik a lakosság kereslete és különféle szükségletei sokoldalú tanulmányozásának szükségessége. Csupán ezen az alapon lehet biztosítani az árukészletek helyesebb elosztását az ország vidékei között. A városok és falvak lakosságának keresletét tanulmányozni kell mind a nagy, mind a kiskereskedelmi szervezeteknek. A lakosság keresletének tanulmányozásában és teljesebb kielégítésében nagy szerepe és jelentősége van az áruszakértőknek is. A kereskedelmi dolgozók közvetlenül felelősek a vásárlók előtt az eladott árukért. A kereskedelmi dolgozók kötelesek tükrözni a vásárló érdekeit és védelmezni ezeket az érdekeket az iparral szemben az áruk minősége és választéka terén. Komoly könnyítést jelent a szovjet család számára a gyermekek iskolai étkeztetésének helves megszervezése. A továbbiakban adatokat sorolt fel arra Mikojan elvtárs, hogy a háziasszonyok munkájának megkönnyítése végett az ipar milyen mértékben növeli a kész-i ételek, félig kész hús- és hal-* készítmények és mindennemű Ínyenc falatok készítését. Mikojan elvtárs ezután azokat a feladatokat vázolta, amelyek a kereskedelem kultúrájának emelést szolgálják, majd részletesen ismertette a kereskedelmi káderek kiképzésének és neveié-* sének megjavítását célzó intézkedésekről szóló adatokat. A. I. Mikojan elvtárs ezután hangsúlyozta: a háború utáni években 136.000 új üzletet és. 85.000 új elárusítóhelyet nyitottunk meg növeltük a szaküzletek hálózatát. Mindemellett az ország kiskeJ reskedelmi áruforgalmának nöJ vekedése gyorsabb volt, mint a kereskedelmi hálózat fejlődése. Mikojan elvtárs végül a szövetkezeti és kolhoz-kereskede- ilem továbbfejlesztéséről beszíb. A népi lugyasztási cikkek termelésének erőteljes fellendítése A szovjet kereskedelem szerepe és feladatai a jelenlegi szakaszban Csak a szocialista társadalomban teremtődik meg a lehetőség észszerűen szervezett kereskedelem létrehozására, alacsony forgalmi költségek mellett, olyan kereskedelem megteremtésére, amely a fogyasztók érdekei iránti igaz gondoskodáson alapszik. A szovjet kereskedelem fejlődésével egyidejűleg állandóan csökkennek a forgalmi költségek, azaz az árunak a termeléstől a foSzocialista építésünk óriási sikerei, az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése, a lakosság vásárlóképességének állandó növekedése, biztosították országunkban a kiskereskedelmi áruforgalom növekedését is. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalma 1953-ban 79 százalékkal nagyobb az 1940 évinél összehasonlító árakban). Míg az elmúlt három évben az áruforgalom átlag évi 13 százalékkal növekedett (összehasonlító árakban), addig 1953-ban 1952-höz képest 20 százalékkal növekszik. Komolyan megjavult az áruforgalom szerkezete. A háború előtti 1940-es évben az ipari áruk az ország áruforgalmában 36.9 százalékot tettek ki, míg 1953- ban 45.3 százalékot. A kereskedelem terén a feladat jelenleg az, hogy komolyan előbbrevigyük a szovjet kereskedelem fejlesztésének ügyét
