Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)
1953-09-22 / 222. szám
A mai xstint ban Gyorslista a Második Békekölcsön harmadik sorsolásának negyedik papjáról (2. old.) .iet kormány és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége közötti tárgyalásokról (3. old.) Szovjet-koreai közlemény a szov- Megyénk sportja (4. old.) Ä Z MDP SI A BCIC S - SI AT M ÁR MEGYE I PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM ARA 5© FILLER 1953 SZEPTEMBER 22, KEDD Ileiejexőclötf a íei’iiieicisztWet kezetek és gépáll lomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozása A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói vasárnap reggel folytatták tanácskozó- sukat. Hegedű? a termslőszöveikezetek Értekezletünkön a felszólalók nj-iltan és világosan tárták fel a termelőszövetkezeti mozgalom szinte minden fontos Kérdését. Bátran felvetették a hibákat, nehézségeket is, amelyekkel meg kell küzdeniük, de a hibák, a nehézségek felvetéséből kicsendült minden hozzászólónak, a tanácskozás minden résztvevőjének az íj határozott meggy özödése, hogy a szövetkezeti mozgalom a dolgozó parasztság számára a félemelkedés egyetlen útja, és mindent ti kell követnünk azért, hogy szövetke- zeteink felvirágozzanak és hogy a kezdeti nehézségeket mennél gyorsabban, mennél rövidebb idő alatt le tudjuk győzni. (Nagy taps.) A tanácskozáson felszólaltak olyan küldöttek, a termelőszövetkezetek olyan tagjai is, akik nemrég még maguk is erősen in- gadoztak a szövetkezeti kérdésben es most itt, a tanácskozás színe előtt nyíltan hitet tettek a ■szövetkezeti mozgalom mellett. — Vida György, a szabolcsmcgyei kemecsei Dózsa termelőszövetkezet elnöke még másfél, vagy két hónappal maga is azok között volt, akik aláírták a feloszlási kérést, és most, a mai napon, a tanácskozáson elmondotta, hogy a szövetkezet híve és azon van, hogy nemcsak a saját szövetkezete virágozzék fel, hanem minél gyorsabban tudjanak segíteni a szomszédos termelőszövetkezeteknek is. Feltétlenül helyes volt, és csak nagy örömmel lehet fogadni azt, hogy a tanácskozás ilyen egységesen tett hitet a szövetkezeti mozgalom mellett, mert ez a szövetkezeti mozgalom nagy erejéről tanúskodik. Több hozzászóló beszélt azokról, akik ki akarnak lépni a termelőszövetkezetből, mint értéktelen elemekről, mint olyanokról, akikre a szövetkezetben nincs A vitában elhangzott hozzászólásokra Hegedűs, András elvtárs föld- mCíveltsügH niiuis/.ter válaszolt. A tanáCS-ko zásou Dobi István í Andrtís elvtárs és gépáliomt dolgozóinak III. nagy szükség. Ez a vélemény helytelen. Isekünk a szövetkezetek minden egyes becsületes dolgozó tagjáért harcolnunk kell és meg kell győznünk őket arról, hogy sajátmaguk és családjuk érdekében akkor választanak he- lyesen, ha a szövetkezeti mozgalmat választják. Természetesen nem kell meggyőznünk, hanem ki kell tennünk a termelőszövetkezetből — még akkor is, ha bent akarnak maradni — a kulák és spekuláns elemeket. Ezek a szövetkezetben meghúzódva eppen az elmúlt hónapok tapasztalatai szerint is — sok kárt tudnak okozni a termelőszövetkezetek becsületes dolgozó tagjainak. Ezé- két — ismétlem — akkor is ki kell rakni a szövetkezetből, ha benn akarnak maradni, viszont minden egyes becsületes tagért harcolni, küzdeni kell, hogy meg- győződve a szövetkezeti termelés előnyeiről, bennmaradjanak a termelőszövetkezetben, azaz a számukra jobb utat válasszák. A hozzászólásokból sokszor nem derült ki elég világosan, hogy mi is a hibák oka, miért is van az, hogy egyes termelőszövetkezetekben bajok vannak. A bajok oka abban van, hogy sok hibát követtünk el szövetkezeti mozgalmunkban, nem tartottuk be mindenütt a szövetkezeti demokráciát, nem úgy vezettük a szövetkezeteket, hogy a termelőszövetkezeti tagság életszínvonala minden termelőszövetkezetben megfelelően emelke- det volna. Ezért vannak hibák egyes termelőszövetkezetekben és ebből világosan következik, hogy az orvosság: minél gyorsabban kijavítani ezeket a hibákat, és a hibák kijavításával — nem a hibák eltussolásával — oldani meg a szövetkezetek megszilárdítását. Termelőszövetkezeteink megszilárdítása nagyon komoly feladatot ró a szövetkezeti mozgalom minden őszinte hívére. Tanácskozásunkon több felszólaló elmondotta, hogy az ellenséges elemek hogyan dolgoznak. Beelvtars, az elnöki tanács elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke mondott zárszót. válássá országos tanácskozásán széltek olyan kulákokról, volt csendőrökről, akik nemcsak saját falujukban, hanem négy-öt faluban is aláírásokat gyűjtöttek a termelőszövetkezetek íeloszlatá- sa mellet. Viszont meg kell állapítanom, jóformán egyetlen felszólaló sem tudott azzal dicsekedni, hogy ő is járta volna a falvakat és szervezte volna a szövetkezetek híveit ezek ellen a kulák, csendőr és egyeb ellenséges elemek ellen. Arról többen is beszéltek, hogy saját erős szövetkezetükbe meghívták a gyengébben működő termelőszövetkezetek küldöttségeit és ez feltétlenül helyes is, de meg kell mondanom elvtársak, hogy nem elég. Oda kell mennünk, ahol a bajok vannak. A szövetkezeti mozgalom minden hívének még kell értenie, hogy a szövetkezeti mozgalom egységet alkot, s mindegyikünknek felelősséget kell éreznünk azért, hogy ez a mozgalom — az ország minden termelőszövetkezetét beleszámítva — erősödjék és virágozzék. Tanácskozásunkon sok szó hang- zdtt el arról, hogy a termelőszövetkezetekben bizonyos ellentétek vannak a volt középparasztok és a volt szegényparasztok között, és sok felszólaló úgy tüntette fel a dolgot, hogy ingadozás elsősorban azoknál a termelőszövetkezeti tagoknál van, akik középparasztok voltak, mielőtt beléptek volna a termelőszövetkezetbe. Mire kell ebből következtetni? Arra, hogy a termelőszövetkezetekben az eddiginél sokkal jobb munkát kell folytatnunk termelőszövetkezeti tagság egységének — beleértve középparasztokat, szegény parasztokat egyaránt — megerősödéséért. A termelőszövetkezetekben igazság szerint már nem szabad különbséget tenni középparaszt és szegényparaszt között. Egyaránt termelőszövetkezeti tag mindegyik. A középparasztoknál az olyan szövetkezetekben, mint. mondjuk az atkári Micsurin, nincs semmi baj, mert ott a középparasztok is összehasonlíthatatlanul. jobban élnek, mint éltek egyéni gazdálkodó korukban, de a gyenge termelőszövetkezetekben bizony baj van. Az ilyen gyengébb termelő- szövetkezetekben a volt középparasztokkal közösen kell kidolgozni azt, hogyan lehet a termelő- szövetkezeteket úgy megerősíteni, hogy minél gyorsabban megváló- süljön mai tanácskozásunknak az a célja, hogy a termelőszövetkezeti tagság életszínvonala egységesen magasabb legyen, mint a jól dolgozó középparasztoké. Erre minden lehetőség megvan, de haladéktalanul hozzá kell fogni ehhez a munkához. Nem kétséges, hogy ez a munka, ez a közös harc megteremti majd a termelőszövetkezeti tagsag kívánt egységét. Tanácskozásunkon a felszólalóknak szinte mindegyike nagy helyesléssel fogadta azokat a hatalmas kedvezményeket, amelyeket termelőszövetkezeteink megszilárdulásukhoz, termelésük növeléséhez kapnak. A felszólalók egyike-másika elmondotta, hogy őt . termelőszövetkezete tulajdonképpen azokkal a kérdésekkel küldte el a tanácskozásra, amelyeket a minisztertanács tegnap megjelent határozata már meg is oldott. Sokan azonban azt hiszik, hogy azok a kedvezmények, amelyeket a termelőszövetkezetek kaptak, egymagukban elégségesek ahhoz, hogy a szövetkezetek megszilárduljanak, hogy megszűnjék az ingadozás a termelő- szövetkezetekben. Egyik-másik felszólaló világosan ki is fejezte ezt a nézetét. Meg kell mondanom elvtársak, hogy ez így persze nem igaz. Az ellenség már most erősen dolgozik. Egyik-másik felszólaló azt is mondta, hogy az ellenség már most arról beszél, hogy igen, most jól van minden, de mi lesz majd jövőre és ezzel igyekszik hitetlenséget kelteni a szövetkezeti tagságban. Ezért a kormány rendeletéit népszerűsíteni kell a termelőszövetkezeti tagság között és arra a kérdésre amit az ellenség most gyakran felvet, hogy mi lesz majd jövőre, meg kell mondani, hogy azok az intézkedései;' amelyeket a kormány hozott, nem az idei évre szólnak, hanem az elkövetkező évekre. A beadási kötelezettséget az idén a termelőszövetkezetekben például tíz százalékkal csökkentettük, jövőre és az utána következő két évre viszont állati termék beadását 30 százalékkal, á terménybeadási kötelezettséget pedig. 25 százalékkal csökkentettük. Ezek a rendelkezések tehát éppen 1954-re, de 1955—56-ra is, azaz nZ elkövetkező évekre teremtik meg a feltételét annak, hogy termelőszövetkezeti tagjaink az eddiginél, sokkal nagyobb jólétben éljenek. Ugyanez vonatkozik a szerződé- sós termelési ágakra is. Idén ií szerződéses termelési árak változatlanok, de jövőre —- a minisztér-j tanács idevonatkozó határozata alapján — a szerződéses termelési árak nagymértékben emelkednek, egyik-másik növénynél majdnem megkétszereződnek. Gondoljunk csak a dohányra, a hagymára, a fűszerpaprikára stb. Ez az áremelés félmilliárd forintot jelent a,; dolgozó parasztság számára, de ez sem az idén jelenti a félmilliárdot, hanem a jövő évben. Vagy itt van az is, hogy két évig felfüggesztették a közép- és hosszúlejáratú Intelek visszafizetését. Természetesen a kormányintézkedéseknek akkor lesz meg az igazi hatásuk a termelőszövetkezetekben, ha nyomukban többtermelés lesz. Például a szerződéses termelésre biztosított kedvezményeket az a termelőszövetkezet élvezi jobban, amelyik többet tud termelni. Az a termelőszövetkezet, ahol jövőre is gazos lesz a répa, a dohány, vagy gazos lesz a hagyma, természetesen nem élvezi majd ezeket a kedvezményeket úgy, mint a jól dolgozó termelőszövetkezet. Ezért most minden erőt meg kell feszíteni annak érdekében, hogy termelőszövetkezeteinkben a termelés, különösen a szántás-vetési munka megjavuljon. Ez a biztosítéka annak, hogy az elkövetkező években az életszínvonal a termelőszövetkezetben messze a idei fölé emelkedjék. A termelőszövetkezeteknek kormányunk a többíermeléshez minden segítséget megad. A kormány által adott segítség kérdése körül folyt le a tanácskozás egyik érde(Folyt at ás a 2. oldalon) A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja ‘Világ, pvoletánai egyesüljelek! Rákosi Mátyás elvtárs és Dobi István elvtárs az elnökségben
