Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-20 / 221. szám

4

NÉPLAP

1933 SZEPTEMBER 20, VASÁRNAP

Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak

III. országos tanácskozása

Széplaki Józsi bácsi első tapasztalatai a tanácskozásról

akarattal sem lehet azt mondani, hogy ezen mezőgazdasági szerveinkben, kezdve a minisztériumtól, számszerűleg kevés dolgozó van. Sokezren dolgoznak ezekben a szervekben, akiknek feladata a termelőszövetkezetek termelésének támogatása. Segítségük azonban a termelőszövetkezetekben nagyon kis mértékben érződik.

— Mezőgazdasági szerveink főhibája, hogy munkájuk általános utasítgatásokban, parancsolgatásokban, futó ellenőrzésben merül ki. A ráckevei tanács mező- gazdasági osztályának állattenyésztési előadója például a halászteleki Szabad Május tszcs-ben a silózási terv teljesítését úgy gondolta elősegíteni, hogy utasítást adott a terv szeptember 22-ig való teljesítésére, de még csak meg sem kérdezte, hogy miből teljesítik és milyen gépekkel. Utasításának kiadása után a következő kérdése már az volt, hogy mikor indul az autóbusz.

— Termelőszövetkezeteinkben az ilyen és hasonló hibákért a sok ellenőrt „aktatáskásoknak“ csúfolják. Feltétlenül változtatni kell ezeken a módszereken.

— A földművelésügyi minisztériumnak és szerveinek feltétlenül segíteniük kell a szövetkezeti gazdaságok virágzó nagyüzemi gazdaságokká fejlődését, tanítani kell a szövetkezetek tagjait mindarra, amit az élenjáró termelőszövetkezetek tapasztalata, a mező- gazdasági tudomány eredménye! feltártak.

— Pártunk és kormányunk minden számbavehető erejét mozgósítja azért, hogy a szövetkezet! gazdaságok megszilárduljanak, a szövetkezeti termelés magas színvonalra emelkedjék és a szövetkezeti tagok jólétben éljenek.

— A termelőszövetkezeti tagok, a termelőszövetkezetek vezetőségei, elnökei legyenek tudatában annak, hogy pártunk és kormányunk nemcsak anyagilag segíti a szövetkezeti gazdálkodás megerősítését, hanem a cél érdekében sorompóba állítja az állami szerveket, a gépállomásokat, a mező- gazdaság számára termelő ipari üzemeket és a szövetkezeti termelés fejlődéséért az eddiginél sokkalta nagyobb erővel küzdenek majd a párt- és a DlSz-szer- vezeteink is.

— Ilyen helyzetben magukon a termelőszövetkezeti tagokon, a termelőszövetkezetek vezetőségein múlik, hogy felhasználva a számukra nyújtott hatalmas segítséget, a mezőgazdaság fejlődésének olyan ütemet diktáljanak, amilyenre a kapitalista időkben dolgozó parasztságunk még gondolni sem mert.

— Termelőszövetkezeteink tagjai, a szövetkezetek vezetőségei és elnökei kövessenek el mindent azért, hogy ezek, a pártunk Központi Vezetősége és kormányunk által kitűzött célok gyorsan valósággá váljanak. Ha pártunk és kormányunk fokozott segítsége egyesül a termelőszövetkezeti tagok szorgalmával és fegyelmezettségével, akkor a mai tanácskozásunk, termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésében és — nyugodtan hozzátehetem — az egész magyar mezőgazdasági termelés fejlődésében új szakaszt nyit meg.

Munkánk eredménye a terme- lőszövetkezeti gazdaságok meg- erősítése, a mezőgazdasági termelés növelése lesz és olyan élet megteremtése a faluban, amiről a kapitalista falu dolgozó parasztjai álmodni sem mertek.

— Olyan élet megteremtése, ahol ismeretlenek lesznek az anyagi gondok, és ahol közkincs- csé lesz a kultúra, a rádió, a mozi, a könyvek.

Olyan falu alakul ki, ahol az emberek boldogulásukat nem egymás kárára próbálják biztositani, mint ahogy ez a kapitalista faluban történt, hanem egymást támogatva, egymást segítve szolgálják egyazon cselekedetükkel a köz s a saját családjuk jövőjét.

— Nagy segítséget ad ehhez az, hogy rendelkezésünkre áll a Szovjetunió fejlett, gépesített szocialista mezőgazdaságának gazdag tapasztalata.,

— A mi mezőgazdaságunk fejlesztése számára Is irányt mutat az a hatalmas jelentőségű határozat, amit éppen a napokban hozott a Szovjetunió nagy eredményeket elért mezőgazdasága továbbfejlesztésére a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága.

—* Tanácskozásunk adjon útmutatást és bátorítást a dolgozó parasztság új, boldogabb életének megteremtéséhez, hogy szövetkezeti parasztságunk, leszűrve az elmúlt öt év tapasztalatait, pártunk és egész népi demokráciánk segítségére támaszkodva az eddiginél határozottabb és gyorsabb léptekkel haladjon előre a virágzó szövetkezeti gazdaságok és jómódú termelőszövetkezeti parasztság megteremtéséért.

— Éljenek és virágozzanak termelőszövetkezeteink, a dolgozó parasztság emberibb, szebb életének élharcosai!

— Éljen minden győzelmünk szervezője és lelkesítője, pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja!

(Folytatás a S. oldalról.)

általuk gyártott gépek és alkatrészek adják az egyik legnagyobb segítséget ahhoz, hogy dolgozóinkat — munkásosztályunkat — az eddiginél bőségesebben lássuk el mezőgazdasági terményekkel és termékekkel.

— A különböző állami termeltető és felvásárló vállalatok viszonyát is gyökerében meg kell változtatni a termelőszövetkezetekhez. Ezekben a vállalatokban nagyon sok az oda nem való elem, spekulánsok, kulákok, akik munkakörüket kihasználva, nagyon sok bosszúságot okoznak a termelőszövetkezeteknek és nagyon sok kárt tesznek, kihasználva a termelőszövetkezetek vezetőinek jóindulatát.

— A fűszerpaprika termeltető vállalat például önkényesen felemelte a röszkei „Aranykalász" termelőszövetkezet 18 holdra kötött paprika-szerződését 70 holdra, A viszonylag kevés tagsággal rendelkező szövetkezet ezzel nem iudott megbirkózni. A Mezőker a szálkai „Rohambrigád“ termelőszövetkezettel erőltetéssel két hold uborkára kötött termelési szerződést, amikor a szövetkezet megtermelte, s 30 mázsát felszedettek vele, de nem szállították el, az uborka ottrothadt a termelőszövetkezetben. A vállalat ezzel

25.000 forintos kárt okozott a szövetkezetnek.

— A ceglédi Nagy Sztálirt termelőszövetkezet részére feléktro- mos baromfikeltető műanyát fezállítottak le anélkül, hogy megkérdezték volna, szükségük van-e rá és van-e villany a termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezetben villany nincs és így a számára küldött fontos és drága gépet nem tudja kihasználni;"'

— Állami vállalatainkban, a termeltető és a különböző kereskedelmi vállalatainkban mozgósítani kell minden kommunistát és becsületes pártonkivüli dolgozót, hogy erejüket nem kímélve, maximális segítséget adjanak a termelőszövetkezeteknek gazdaságuk megerősítéséhez: egyszer és mindenkorra számolják fel a szövetkezetekkel való bürokratikus, lelketlen foglalkozást.

— Sok panasz hangzik el országosan a termelőszövetkezetek részéről a bankokkal szemben is. Gyakori, hogy különböző bankfiókok önkényesen, a termelőszövetkezeti vezetőség megkérdezése nélkül vesznek el termelőszövetkezetek egyszámlájáról nagy pénzösszegeket és azzal megakadályozzák, hogy a termelőszövetkezet ténylegesen, önállóan tudjon gazdálkodni. A gödöllői bankfiók például a gödöllői „Táncsics“ termelőszövetkezet egyszámlájáról a szövetkezeti elnök megkérdezése nélkül utalt át 9.000 forintot a gépállomásnak. Utólag derült ki, hogy ebből csak négyezer forint volt a jogos, így a termelőszövetkezetet ezzel ötezer forintos károsodás érte. Megtörténtek ■olyan esetek is, hogy a termelő- szövetkezet számára még meg sem érkezett az az áru, aminek az árát már levették a termelőszövetkezet számlájáról. Feltétlenül biztosítanunk kell,, hogy a termelőszövetkezetek pénzügyi téren is önállóvá legyenek és a termelőszövetkezet egyszámlájáról csak a termelőszövetkezet vezetőségének, illetve elnökének jóváhagyásával lehessen pénzösszegeket kifizetni. Természetesen ugyanakkor szükséges, hogy a termelőszövetkezet vezetősége fizetési kötelezettségének időben tegyen eleget és a jövőben úgy gazdálkodjék, hogy kötelezettségét mindenkor teljesíteni tudja, de még a szövetkezet nehéz anyagi helyzete sem lehet indok arra. hogy a szövetkezet önállóságát bankhálózatunk megsértse.

— Külön kell szólni a járási és megyei tanácsok mezőgazdasági osztályairól és a földművelésügyi minisztérium munkájáról. RosszA beszámolót követő szünet után megkezdődtek a hozzászólások. Ekkor érkezett meg a tanácskozásra Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Gerő Ernő elvtárs belügyminiszter, a minisztertanács első elnök- helyettese és Földvári Rudolf elvtárs, a budapesti Pártbizottság titkára, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István elvtárs altábornagy, honvédelmi miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának póttagja.

A vita során elsőnek Virágh Gergely, az atkári Micsurin termelőszövetkezet elnöke szólalt fel. Elmondotta, hogy szövetkezetük három évvel ezelőtt első típusú termelőszövetkezeti csoportként alakult meg és ez év januárja óta önálló termelőszövetkezet. Ebben az esztendőben egy munkaegységre 10 kiló búza, 30 deka borsó, 20 deka bab, 6 deka mák, 8—10 kiló burgonya, 3—4 kiló kukorica, 3—4 liter bor és 28 forint készpénz kerül kiosztásra. A terményeket helyi árakon, készpénzre átszámítva, egy munkaegységre 160 forint esik. Vagyis egy- egy tagnak 20—45 ezer forint jó- j vedelme lesz.

A kormányprogramm megjelenése után egyes tagok ki akartak lépni, amint azonban megkezdődött a jövedelemelosztás, megváltozott ezeknek a tagoknak a véleménye, sőt 12 új család lépett be a szövetkezetbe.

Búzából 13.75 mázsa átlagtermést értünk el — folytatta Virág Gergely. Kukoricából 25—30, burgonyából 160—200 métermázsa, borból 20—25 hektoliter lesz a termésátlag.

A továbbiakban arról beszélt, hogy Atkáron egyre-másra épülnek a szövetkezeti tagok korszerű házai, két szobával, éléskamrával, fürdőszobával, beüvegezett verandával, szépen kifestve.

Befejezésül Virág Gergely a Micsurin termelőszövetkezet tagjai nevében versenyre hívta ki a turkevei Vörös Csillag termelőszövetkezetet.

A továbbiakban a többi között felszólalt D. Pethe László, a ti- szavasvári Munka tsz. párttitkára. Az értekezlet hozzászólásai két főpont körül forognak — mondotta. — Az egyik a termelőszövetkezetek megerősítése és a munkafegyelem megszilárdítása, a másik a terméshozamok emelése mindkét téren fontos tennivalóink vannak. A munkafegye- I lem és a tagok egy részének ma-1 gatartása nem kielégítő. Nagyon

Széplaki Józsi bácsi és a felesége, a nagykállói Dózsa termelőszövetkezet tagjai, ott ülnek otthonukban a rádió mellett. A szövetkezeti tanácskozás közvetítését, Dobi elvtárs, Hegedűs elvtárs beszédeit hallgatják. Széplaki bácsi frissen borotválkozott, a felesége sötét, ünnepi fejkendőt kötött, mintha maguk is ott lennének Budapesten, a tanácskozás szép, díszes termében a küldöttekkel együtt. Valóban, ott is vannak ők. Az ő arcuk is visszatükrözi, hogy mindaz, ami Budapesten, az Építők Székházában elhangzik, nagy, nagyon nagy esemény. Útmutatás sokszázezer szövetkezeti tag számára: hogyan kell a nép állama nagy segítségének párosulnia a tagok szorgalmával, hogy felvirágozzék mindenütt a termelőszövetkezet!

A szövetkezeti ügyért való felelősség ott tükröződik az idős házaspár arcán, ahogy előrehajolva figyelnek minden szót, ahogy a hibák hallatán összeszaladnak homlokukon a ráncok, ahogy felderül mosolyuk a szépséges jövőt festő szavak nyomán.

A közvetítés után rögtön megered a szó. Miről is beszélnének, mint arról, ami az ő szívüknek oly kedves és drága — saját szövetkezetükről, a Dózsáról. Széplaki Józsi bácsi már hatvannégy éves, felesége sem fiatal menyecske, de amilyen szorgalommal dolgoznak, munkálkodnak, olyan frissen, elevenen gondolkodnak is.

A bíráló szavakat idézve, sorolja a szövetkezet hibáit Széplaki József: „Bizony, a mi vezetőségünknek is nagyobb gonddal kellene vezetni a szövetkezetei. Most, a legnagyobb őszi munka idején is előfordul, hogy nem jön el minden tag a munkába. Aztán az elnök engem is olyan földre küldött ki ősziárpát vetni, ahol a hantok éppen csak fel voltak borítva. Én nem is vetettem olyan földbe, először újraszántattam, csak aztán. Mennyi munkát megspóroltunk volna, ha a szövetkezet elnöke annakidején megköveteli a minőségi szántást! Aztán több lélekkel kellene törődni a tagokkal. Itt van például Borsi István. Becsületes, szorgalmas 20 holdas középparaszt volt. Most egyre csak hajtogatja: kilép a szövetkezetből. El van keseredve. Azért, mert nem igen hallgatják meg a javaslatait, tanácsait, pedig amellett, hogy az egyik legszorgalmasabb tagunk, sok-sok földművelési tapasztalata van.“

A gépállomásra »is sor kerül: „Bizony, mindössze 27 holdat vetettünk még el. Ösziárpát, rozsot, búzát egy szemet sem. Mostohán bánik velünk a gépállomás. Egyetsarkára kellett állnia az üzemi pártszervezetnek és a becsületesen gondolkodó tagoknak, hogy megfékezzék azt a hangulatot, amely egyesek bomlasztó munkája nyomán elterjedt. Aratás idején közgyűlést kellett összehívnunk és 9 tagot ki kellet zárnunk.

A kormányhatározatokban

adott engedmények hatalmas segítséget adtak a tsz. megszilárdításához. Nagyon rossz agitátorok lennénk, ha az engedmények fel- használásával nem tudnék a szövetkezetben tartani azokat, akik eddig a kilépésen gondolkodtak, de egyrészük már elállt kilépési ‘■zpndékától.

i A mi feladatunk az •— folytatta, — hogy az agrotechnika minien gépünk van, amellett is csak egy ember. S a gépnek még lámpája sincs, hogy éjjel is szánthasson. így nem haladunk a vetéssel. Nem beszélve arról, hogy a gépállomás a mi traktoristánkat. Szálkai Ferencet nem a saját, a mi csoportunkban dolgoztatja, hanem valahol Oroson. Mire való ez? Szálkáit mi adtuk traktoristának, hogy nekünk szántson szívvel-lélekkel. Aztán mondok egy másik dolgot. Az lenne a helyes, ha keresztsorosan vetnénk. Nem tehetjük, mert az egyetlen traktor vékony földcsíkot szánt.“

Nem elkeseredett, mindenbe beletörődő hangon mondja el ezeket Széplaki bácsi, ^ hanem harcosan, állandó harcra készen a hibák ellen.

Az öregekről is szó volt ezen az estén. Nem lesznek többé megtűrt, ide-oda kószáló tagok az öregek. A becsületes munka után tisztességes megélhetést biztosít az a szövetkezet, amelyért oly sokat fáradoztak az öregek is. Segített eddig is az állam.. Tavaly Mátraházán üdültem két szép hétig teljesen ingyen. De most ennél is többről van szó. A nyugodt öregségről, arról, hogy a szövetkezet szociális alapjából elegendő pénzt, terményt kapnak.

Es hogy ilyen biztonságos, szép a jövő még a hatvannégyévesek számára is, nagy hévvel tervez Széplaki bácsi. Az állam segítségével a Telek-dűlőben jó lenne vagy húsz holdat szölősíteni, gyü- mölcsösíteni. Megvan a lehetőség, az állam vesszőket, csemetéket és pénzt ad ingyen a szőlősítő, gyü- mölcsösítő szövetkezetnek. És a tervek a szűk családi körben is szépek. A párt és kormány soksok intézkedése széppé tették őket. Úgy számít Széplaki bácsi, hogy hitelkéréssel tehenet vásárol a háztáji számára. 2000 forintot kaphat rá, — öt év alatt kell visszafizetni. Érdemes a háztájiban is tehenészkedni, márcsak azért is, mert a háztáji tehén után nem kell tej beadási kötelezettséget teljesíteni!

Sok mindenről szó esik még. Arról, hogy ma este szüreti bálba megy Széplaki Józsi bácsi, még táncra is perdül nagy örömében, Azonban amikor erről beszélünk, rögtön hozzáteszi: „Vidámat táncolok a szent. Azt mondtam a fiataloknak is: szórakozzatok, érezzétek jól magatokat, de ne feledkezzetek meg arról, hogy hétfőn kora reggel már kemény munka vár ránk. Vetés, krumpliszedés. Ott kell ám igazi, legénynek lenni. Mert csak akkor lesz nekünk jókedvünk, örömünk egyre nagyobb, ha szorgalmunk is növekszik! Ez a lényeges, ez a fontos!“

den vívmányát és a haladó mezőgazdasági tudomány előírásait okosan tartsuk be, különösen a vetésnél. En traktoros vagyok. Őszi tervemet eddig már 52 százalékig teljesítettem, 805 hold a vetési tervem. Nem ígérem meg, hogy hamarabb végzem el, mert a terv komoly, hanem ígérem, hogy jól fogom elvégezni és időben.

A határozati javaslatot jónak tartom. Hisszük, hogy pártunk és kormányunk tovább is támogat bennünket. Mi pedig a magunk munkakörében mindent megteszünk, ami kötelességünk.

Több hozzászólás után a tanácskozás első napja végétért.

Az első hozzászólások