Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)
1953-09-15 / 215. szám
3 NÉPLAP 1903 SZEPTEMBER lő, KEDD A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztését szolgáló intézkedésekről A Szovjetunió Kommunista Párt- ja Központi Bizottságának teljes ülése 1953 szeptember 7-én N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója alapján határozatot hozott a Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről. • A határozat bevezető része hangsúlyozna, hogy a Szovjetunió szocialista mezőgazdasága, amely a kommunista párt vezetésével jött létre és szilárdult meg, hatalmas Ipari, technikai bázisra támaszkodik és a világ legnagyobb és legjobb gépesített mezőgazdasága. Vi-' tathatatlanul bebizonyította döntő fölényét, mind a kisárutermelő parasztgazdaság, mind a nagyüzemi kapitalista mezőgazdasági termelés felett. A szocialista mezőgazdaság a békés építés éveiben és a nehéz háborús megpróbáltatások éveiben egyaránt bebizonyította nagy életerejét, azt a képességét, hogy egyre növekvő mértékben el tudja látni a lakosságot élelmiszerrel, a könnyű- és élelmiszeripart pedig nyersanyaggal. Szüntelenül fejlődik a kolhozok korszerű technikával felszerelt közös gazdasága és erősödik a kolhozrendszer. A kolhozok és szovhozok biztosították a mezőgazdaság termelékenységének jelentős növekedését és a mezőgazdaság nagyfokú árutermelését. A határozat megállapítja, hogy a Szovjetunió el van látva gabonával és növekedett az egyéb termények és termékek állami begyűjtése is. A továbbiakban megállapítja a határozat, hogy a mezőgazdasági termékek termelésének színvonala azonban nem elégíti ki teljes mértékben a lakosság növekvő élelmiszerszükségleteit, valamint a feöny- ayü- és élelmiszeripar nyersanyag, szükségleteit és nem felel meg a mezőgazdaság technikai ellátottságának, valamint a kolhozrendszer- beu rejlő lehetőségeknek. Most, amikor a Szovjetunióban már létrejött a hatalmas, technikailag tökéletes nehézipar és jelentősen megerősödtek a kolhozok, minden feltétel megvan a mezőgazdaság minden ágának gyors fellendüléséhez. , A határozat ezután sorraveszi a hibákat, amelyek fékezik a lakosság létfontosságú szükségleteit kielégítő könnyű- és élelmiszeripar további fejli f .ősét és komolyan akadályozzák a kolhozok és kolhozparasztok jövedelmének emelkedésit. Megállapítja a határozat, hogy különösen kedvezőtlenül áll az állattenyésztés fejlesztésének ügye. Sok kolhozban még lassan növekszik az állatállomány, alaesony az Állatok hozama, és gyengén fejlett a takarmány alapja. Sok szovhoz munkájában szintén jelentős hiányosságok vannak, alacsony a mezőgazdasági növények terméshozama és az állattenyésztés produkti- vitása. A hibák okait vizsgálva megállapítja a határozat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja követke- zetesen haladt a nehézipar minden eszközzel való fejlesztésének irányvonalán, mert ez szükséges feltétele a népgazdaság minden ága sikeres fejlesztésének, s ezúton nagy' sikereket őrt el. Eddig az ország iparosítása kötötte le a legjobb kádereket. A nehézipar, valamint a mezőgazdaság ős a könnyűipar egyidejű gyorsütemü fejlesztését nem lehetett biztosítani. Ehhez meg kellett teremteni a szükséges előfeltételeket. Ezek az előfeltételek most már létrejöttek. A mezőgazdaság több fontos ága elmaradásának azonban vannak niá's okai is, és ezek a mezőgazdaság vezetésének hiányosságaiban gyökereznek. Részletesen vázolja »azután a határozat ezeket az okokat, melyek közül elsőnek emeli ki, hogy a szocialista gazdálkodás egyik alapelvét megsértve, nem tették a dolgozókat anyagilag érdekeltté a termelés fejlesztésében, a jövedelmezőség növelésében. Hiba volt, hogy az élenjáró jól dolgozó kolhozokra nagyobb beszolgáltatási feladatokat róttak, mint a rosszul dolgozó kolhozokra. Sok kolhozban megsértették a kolhozgazdaság artyel-formájának egyik legfontosabb elvét — a közösségi és személyi érdekeknek oly módon való helyes összeegyeztetését az artyel. ben, hogy a személyes érdekek alá legyenek rendelve a közösségi érdekeknek. Egyúttal azonban minden kolhozportának joga van nem nagy,-kiegészítő személyi gazdasághoz, míg a közös gazdaság nem tudja teljesen kielégíteni fogyasztási szükségleteit. Az artyel-forma legfontosabb elveinek megsértése jelentkezett például a háztáji gazdaság termékbeszolgáltatásainak magas normáiban és a kolhozparasztok személyi gazdaságára vonatkozó adópolitikában. A továbbiakban rámutat a határozat, hogy a hatalmas technikai lehetőségeket a mezőgazdaságban még nem kielégítően használják ki. Hiba van a párt-, a szovjet- és^ a mezőgazdasági szervek irányító munkájában, a káderek kiválasztásában és a falusi pártpolitikai munka terén. A kolhozok elnökeitől és vezetőségétől, a kolhozpa- rasztoktól függ, hogy sok artyel- ben még nem megfelelő a munkaszervezés, a munkafegyelem és előfordul a közös tulajdon iránti hanyag magatartás. A határozat ezután feladatul tűzi ki, hogy a kolhozok, szovhozok és kerületek mezőgazdaságának elmaradt ágait az élenjárók színvonalára kell emelni. A feladat az, hogy a legközelebbi két-három év alatt a Szovjetunió mezőgazdasága élelmiszertermékekben bőségesen kielégítse az ország lakosságának növekvő szükségleteit, és bőségesen ellássa nyersanyaggal a könnyű- és élelmiszeripart. A továbbiakban részletezi a határozat a megteendő Intézkedéseket. Ezek között elsősorban foglalkozik az állattenyésztés további fejlesztésével, a kolhozparasztok — munkások és alkalmazottak — gazdaságai kötelező állatitermékek beszolgáltatásának csökkentésével. A határozat példákkal szemlélteti az állattenyésztés fejlesztése terén elért sikereket, de ugyanakkor megállapítja azt Is, hogy a közös állatállomány elért növekedése és termelékenységének színvonala nem kielégítő. Különösen élesen jelentkezik ez most, amikor a népgazdaság új, magasabb fokra emelkedet):, és mérhetetlenül megnőtt a lakosság szükséglete az állattenyésztési termékekben. Megállapítja a határozat, hogy az állattenyésztés fejlődésének kedvezőtlen helyzetét mindenekelőtt a takarmánytermelés és betakarítás elmaradása magyarázza. Ezért felelősség terheli a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a szovhozügyi miniszté- tériumot, sok helyi szovjet- és mezőgazdasági szervet. A határozat ezutáD konkrét pontokban megjelölt az elkövetkezendő két-három esztendőben elvégzendő feladatokat az állattenyésztés leggyorsabb fellendítésére, az elmaradás felszámolására. Kötelezően előírja, hogy az egész mezőgazdaság állatállománya 1954-l>en a kö‘ vetkező méretekben emelkedjék: tehén 29,2 millió, szarvasmarha 65,9 millió, juh és kecske 144,4 millió, sertés 34,5 millió darab, A szarvasmarha-állomány növekedésével kapcsolatban különösen hangsúlyozza a határozat a tehénállomány növelésének, a baromfitenyésztés további fejlesztésének fontosságát. Szigorúan meg kell valósítani a párt és a kormány által megállapított azt az elvet, hogy az állami kötelező állati termék beszolgáltatását hektáronként állapítsák meg. Ezzel elejét veszik annak a káros gyakorlatnak, hogy az állattenyésztés fejlesztése terén élenjáró kolhozok kötelezettségeit emelik. A határozat kötelezően előírja a párt- és a szovjet szerveknek, hogy széles körben magyarázzák meg a kolhozparasztoknak, munkásoknak és alkalmazottaknak azokat a határozatokat, amelyek a kolhozok és kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozására irányulnak a közös állattenyésztés fejlesztésében. Intézkedik a határozat az állattenyésztés produktivitásának fokozását szolgáló kiegészítő bérezés rendszeréről, s javasolja a kolhozoknak, hogy a közgyűlések határozatai szerint az állati termékek és az állatok értékesítéséből származó pénzösszegeknek mintegy 25 százalékát előlegképpen évnegyedenként fizessék ki a kolhozparasztoknak. A közös állatok tenyésztésének minden eszközzel való fejlesztése mellett a helyi párt-, szovjet- és mezőgazdasági szerveknek fel kell számolniok azt a káros gyakorlatot, amely kolhozparasztok érdekeit csorbítja a személyi tulajdonban lévő állatok tekintetében. 1953 második félévében fel kell menteni a húsbeszolgáltatás alól és nem kell bevonni az 1954 évi beszolgáltatásba a kolhozparasztoknak azokat a gazdaságait, amelyek 1953 június 15-ig nem rendelkeztek személyes tulajdont képező állattal. 1953 január elsejei állapot szerint törölni kell a kolhozparasztok — munkások és alkalmazottak gazdaságainak az állati termékek kötelező beszolgáltatásai terén a múlt évekből fennmaradt minden adósságát. Ez a rendszabály segíti a kolhozparasztokat a személyes tulajdont képező állatok megtartásában és beszerzésében. Nagy gondot fordít a határozat a szilárd takarmányalap megteremtésének kérdésére irányelvül kimondva: Szükséges, hogy minden kolhoz és szovhoz egy tehénre lega’ább 5—6 tonna silótakarmányt tegyen el. Véget kell vetni annak, hogy sok gép- és trak- torállomás közömbösen viseltetik a kolhoz állattenyésztés-fejlesztés ügyével szemben. Gondoskodik a határozat arról, hogy a kolhozok részére megfelelő meny- nyiségű építőanyagot biztosítson a Szovjetunió Állami Tervbizottsága és kötelezően írja elő, hogy a legközelebbi 2—3 évben meg kell valósítani a szovhoz-termelés minden ágának komplex gépesítését. Meg kell erősíteni a mező- gazdaság fejlesztésének irányítását. A pártszervezeteknek bekell avatkozniok az állattenyésztés ügyeibe és minden erőfeszítést meg kell tenniök, hogy sok magasképzettségű vezetőt neveljenek a mezőgazdaság e fontos ága számára. A határozat ezután a kolhozok és szovhozok burgonya- és zöldségtermelésének növelésével kapcsolatos feladatokat állapítja meg. Kifejti, hogy a Szovjetunió nagy lehetőségekkel rendelkezik a burgonya- és zöldségtermelés terén. Az élenjáró kolhozok és szovhozok ezeket a lehetőségeket kihasználva, kiváló burgonya, káposzta, uborka és más zöldségféle termést érnek el. Sokhelyütt azonban a burgonya- és zöldség- termelés növelésének meglévő lehetőségeit nem használják ki elegendően. Felelős ezért a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériuma, valamint a Szovjetunió szovhozügyi minisztériuma. Foglalkozik a határozat a gép- és traktorállomások e téren elkövetett hibáival is. A legközelebbi 2—3 év alatt a burgonya- és zöldségtermesztést olyan mértékig kell fejleszteni, hogy az teljesen kielégítse nemcsak a városok, ipari központok és a feldolgozó ipar szükségleteit, hanem az állattenyésztés burgonya- szükségleteit is. A Szovjetunió Kommunista Part1 h Központi Bizottságának telies ülése határozatában konkrétan megjelölte a növé.nvek terméshozamának jelentős emelésével kapcsolatos feladatokat Előírja a többi között, hogy 1954- ben a kolhozokban a burgonya vetésterületeket 4,128.500 hektárral, a zöldségvetésterületeket 1,003.400 hektárral kell emelni. Hasonlóképpen intézkedik a szovhozok burgonya- és zöldségvetésterületeinek emeléséről és megállapítja, hogy 1954-ben milyen terméseredményeket kell elérniük a kolhozoknak és szovhozoknak e növényekből. Előírja a párt- és szovjet szerveknek, hogy széles körben magyarázzák meg a kolhozparasztoknak, munkásoknak és alkalmazottaknak azokat a határozatokat, amelyek fokozzák a kolhozok és kolhozparasztok anyagi érdekeltségét burgnya- és zöldségfélék termesztésében. — Ezek a határozatok csökkentik a kolhozoknak a növényekre megállapított kötelező állami beadási normáját és fokozzák a felemelt árakon való állami felvásárlásokat. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése kötelezi a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumát, hogy az 1953—54. évben pótlólag 154 szovhozt állítson át zöldséges burgonyatermelésre. Intézkedik a határozat a kolhozok és szovhozok vetőburgonya alapjának létrehozásáról és kötelezően kimondja, hogy a burgonya és zöldségbegyüjtési, felvásárlási tervének sikeres végrehajtását biztosítani kell. Ennek érdekében minden támogatást meg kell adni a kolhozoknak a betakarítás megszervezésére, a betakarítási munkák gépesítésére. Előírja a határozat a kolhozokban és szovhozokban a zöldség- termesztő brigádok megszilárdítását, a dolgozók szakmai oktatását és kötelezővé teszi a párt- szervsknek, hogy a kolhozokban és szovhozokban javítsák meg a zöldség- és burgonyatermesztés feilesztésének pártirányítását. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatot hozott a gabona, az ipari növények és az olajos növények hozamának növeléséről is. Ez a határozat kifejti, hogy a legértékesebb élelmiszernövény, a búza vetésterülete az 1940 évihez képest 8.1 millió hektárral emelkedett az ország élelmiszerellátása szem- oontjáből, oly fontos vidék, mint Ukrajna és Eszak-Kaukázus, Krim, amelyek súlyosan szenvedtek a háború idején, gyorsan helyreállították mezőgazdaságukat és jelentősen kibővítették gabonatermelésüket. Kifejti a határozat, hogy ugyanezen idő alatt kibővült a cukorrépa, napraforgó és több más ipari növény vetés- területe is. nagy eredményeket értek él a Szovjetunióban a gyapottermelésben. A komoly eredmények mellett azonban a gabona, az ipari növények és az olaios növények termelésében lényeges hiányosságok is mutatkoznak, így nem alkalmazzák mindenütt az éleniáró agrotechnikai módszereket, nincs megszervezve a gép- és traktorállomások elé kitűzött határidők betartásának, a gépállomások minőségi munkájának ellenőrzése és hibák vannak a terméstervezésben is, mert az élenjáró kolhozoknak, növénytermesztési brigádoknak túlságosan magas tervfeladatokat adnak, ami megfosztja a dolgozókat annak lehetőségétől, hogy termelékenyebb munkájukért prémiumot kapjanak. Tekintettel arra, hogy a gabona- termelés az egész mezőgazdasági termelés alapja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatának értelmében különösen a központi feketeföldi övezet vidékein, a jobbparti Volga-menti vidékeken, Kazahsztánban és Nyugat-Szibé- riában kell fokozni a búza termelését. A továbbiakban a kapásnövények, a gyümölcsfélék terméshozamának emeléséről intézkedik és a fütermesztéssel, a szántási munkákkal, a talajjavítási munkákkal foglalkozik a határozat és előírja, a műtrágya-gyártás növelését. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatot hozott, a gép- és traktorállomások munkájának további megjavításáról is. A gép- és traktorálloTiiásök jelentik a kolhozrendszer ipari, anyagi, műszaki bázisát, és döntő erőül szolgálnak a kolhozok termelésének fejlesztésélven. Ezek az állami nagyvállalatok, amelyek a kolhozok mezőgazdasági munkájának mintegy háromnegyedét végzik el, szervező szerepet is betöltenek. Lehetővé teszik sok munkaigényes munkafolyamat gépesítését, s ezzel a kolhozparasztok munkájának megkönnyítését a munkatermelékenységének jelentékeny fokozását. Megállapítja a határozat, hogy a nagy eredmények mellett a gép- és traktorállomások munkájában komoly hiányosságok is vannak. A gép- és traktorállomások gépészkáderei körében nagy a fluktuáció. A gépészkáderek képzésében Is mutatkoznak hiányosságok. Sok terület párt. szovjet és mezőgazdasági szervei nem foglalkoznak kielégítő módon a gép- és traktorállomások vezető kádereinek kiválogatásával, nevelésével, nem használják ki a rendelkezésre álló lehetőségeket, hogy az iparból és tudományos intézményekből mérnökkádereket vonjanak be a gép- és traktorállomások munkájába. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében a gép- és traktorállomások fő feladata, minden eszközzel fokozni a mezőgazdasági növények terméshozamait, biztosítani a közös állatállomány számszerű növelését. Knnek érdekében kötelezően előírja a határozat, hogy a gép- és traktorállomásokon olyan állandó gépészkádereket képezzenek ki, akik a legteljesebben és legtevékenyebben képesek kihasználni a technikát. Intézkedik a határozat az érvényben lévő bérezési rendszer kiegészítéséről s a többi között kimondja azt is, hogy a traktorosoknak és a gép- és traktorállomások állandó dolgozóinak, amennyiben a kolhozokban nincs háztáji gazdaságuk, háztáji földet kell juttatni. A gópészkáderek képzettségének megjavítása érdekében kimondja a határozat, hogy át. kell térni a gépészkáűereknek ipari tanintézetekben alkalmazott, képzési rendszerére és a meglévő gépesítési iskolákat mezőgazdasági gépesítési tanintézetekké kell átszervezni, különböző szakmák szerint. 1954— 57-ben legalább 300 új mezőgazdasági gépesítési tanintézetet kell létesíteni, egyenként 240—240 tanuló számára. A meglévő mezőgaz. dasági gépesítési tanintézetek számára 200 tanulmányi épületet, 313 gyakorlati foglalkozások célját szolgáló épületet és 600 közös lakóépületet kell építeni. A gép- és traktorállomásoknak és a szovhozoknak új traktorokkal, mezőgazdasági gépekkel és felszereléssel való további ellátása érdekében a népgazdasági tervekben 1954-től 1957 május 1-ig terjedő időszakra elő kell irányozni legalább 500.000 általános rendeltetésű traktort, 250.000 univerzál traktort, továbbá szükséges mennyiségű mezőgazdasági gépet, gépkocsit, mozgóraühelyt és különböző fel- szerelést. A továbbiakban a határozat nagyszámú műhely, garázs, pajta építéséről és az ezekhez szükséges építőanyagok biztosításáról Intézkedik. A gép- és traktor, állomásokon dolgozó munkások, mérnökök, technikusok lakásviszonyainak rendezéséről is történik intézkedés. 1934—56-ban 10.809 lakóházat és 3000 közös lakőépüle. tét emelnek és 450 millió rubel hitelt biztosítanak 1954—56-ban a gép- és traktorállomáson dolgozó munkásoknak az egyéni lakásépít(Fohjtalás a 3. oldalon.)]
