Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-13 / 214. szám

NÉPLAP X .... A kormányprogramm a megvalósulás utján Zöldéi az őszi vetés a pátrohai határban dlasiolf időjierü bűIpoliHkai ' liérdésebre. 1. Hogyan crtéHeUsetiüh a nijugaf németországi-választásokat ? Amikor a dolgozó parasztok megyénk falvaiban meghallották az árleszállítás hírét, jókedvvel, még lelkesebben folytatták tovább « munkát mindenütt. Fokozott len­dülettel halad az őszi szántás­vetés, mind több sikert hoz a jövöévj kenyérért folyó harc. Pátroha dolgozó parasztjai pél­dául kisgyűléseken beszélték meg, mit jelent számukra az ár­leszállítás. — Bő termésünk van az idén ■— mondotta Pető Bertalan dol­gozó paraszt — mégis sok ked­vezményt kaptunk az államtól, így vált lehetővé, hogy az idén én is több terményt vihetek a szabadpiacra. Az árleszállítás (Saját tudósítónktól.) Karcsú állványok^ hosszú oszlo­pok, frissen rakott piros tógla- sorok jelzik a mátészalkai pálya­udvar közelében épülő korszerű tejüzem hatalmas méreteit. öteves tervünk újabb, nagyszerű aján­déka, a dolgozók szorgalmas műn. Icájának gyümölcse ez, amelyet a legkorszerűbb építési módszerek­kel hoznau létre, a legkorszerűbb gépekkel látnak el. Államunk több-millió forintot áldoz dolgozó népünk tejjel és jóminőségű tej­termékkel való ellátására. A me­gyében a mátészalkai tejüzem is többmilliós beruházásra készül. Már az építkezés is különbözik A minisztertanácsnak a tarta- iékföldek hasznosításáról szóló határozata élénk visszhangot kel­tett dolgozó parasztságunk köre­ben. Nyomban a minisztertanácsi határozat megjelenése után mind az egyénileg gazdálkodó, mind a termelőszövetkezetek nagy szám­ban jelentették be, hogy tartalék­földet kívánnak haszonbérbe venni. Nagy számban jelentek meg azok a dolgozó parasztok, akik már az elmúlt évben is használ­tak állami tartalékfőidet, mert tapasztalatból tudják, hogy gaz­dálkodásuk jövedelmezősége, ál­latállományuk fejlesztése szem­pontjából milyen előnyökkel jár a tartalékföldek haszonbérlete. Több községben, mint pl. Duna- szentgyörgyön, Bönyrétalapon már az első napokban valameny- riyi tartalékföldet haszonbérbe vették és a ki nem elégített je­lentkezők már csak a szomszéd községekben jutottak bérlethez. Alsónyék községben az igénylők újabb örömöt jelent, mert sokkal többet vásárolhatunk ezután. A pátrohai dolgozó parasztok meg is becsülik a kormányadta kedvezményeket, s még jobb munkával válaszolnak ezekre. A tarlók helyén már mindenütt friss szántás látszik, teljes ütem­ben folyik a burgonyaszedés. — Megkezdték a kukorica törését is. Van már jónéhány olyan dol­gozó paraszt a faluban, mint Komlai István, aki az elsők kö­zött szedte fel burgonyáját, és szeptember első napjaiban elve­tette a rozsot és az ősziárpát. Vele együtt a község majdnem minden dolgozó parasztja elve­tett már. A határban már szé­pen zöldéi az őszi vetés. a régi mintájú tejüzemektől, a belső berendezés pedig, az üzem gyártástechnológiája teljesen el. lentétben áll a múltban épített tej­üzemek gyártási berendezésével és gyártási folyamatával.’ Ebben az üzemben sok gépi erőt és energiát takarítanak meg majd aszal, hogy — elleniében a régi gyártási fo­lyamattal, amelyben alulról fel­felé történik a tejfeldolgozás, — most felülről lefelé történik majd ugyanez. Ez az üzem kapja majd meg az újrendszerű 52 négyzet­méteres kazánt. Jiagy mennyiségű vaj és kazein kerül, majd ki eb­ből az üzemből, melynek építését ezév decemberében fejezik be. Az saját gazdaságaikat átlag 8—9 kát. hold tartalékfölddel egészí­tették ki. Dunaföldváron Györkő Lajos dolgozó paraszt három kát. hold saját földje mellett öt kát. hold földet vett haszonbérbe. A szerződés megkötésekor kijelen­tette, hogy eddig még nem bérelt földet, most azonban gyermekei segítségévei több földet tud meg­művelni és így jobban el tudja látni családját. Molnár József kakasdi középparaszt azért bérelt tartalékföldet, mert gyarapítani akarja állatállományát és ehhez több takarmányra van szüksége. A jó eredmények elérésében nagy szerepe van a tanácsok szervező és felvilágosító munká­jának. Ahol felismerték a tarta­lékföldek hasznosításának jelen­tőségét, időben hozzáláttak a munkák megszervezéséhez, szé­les körben ismertettek a földek visszakérésének, haszonbérbevéte­lének határidőit és feltételeit. a tartalékföldek haszonbérletével járó előnyöket, a vetőmagköl­Az árleszállítás után hatalmasan megnöveltedéit a földművesszövetkezetek áruforgalma Népi államunk szívügyének le. kinti a dolgozó parasztság minél jobb és több áruval való ellátását. Ezért nyílnak egymásután a föld- művesszövetkezetek üzletei, kis és nagy áruházai, mintaboltjai. Ezek a boltok eddig a vásárlók minden igényét igyekeztek megfelelően ki­elégíteni, Az . árleszállítás után sok olyan új árunál gazdagodtak esek a szövetkezetek, amelyet az­előtt nem találhattak meg a vá­sárlók. Háztartási és közszükség­leti cikkek, élelmiszer, pamut, se­lyem, méteráruk, szövetek és kar­tonok, mind olcsóbban kerülnek eladásra. És most dolgozóink eze­ket a cikkeket is sokkal nagyobb mértékben vásárolják, mint eddig. Legjobban mutatja ezt az a kimu­tatás, amelyet a szövetkezetek me. gyei szövetsége készített. Szeptem­ber S-én a földmüvesszövetkezetek globális eladási forgalma 439.347 forinttal volt több, mint az el­múlt hét ugyanezen napján. A tiszavasvári földművesszövetkezet eladási forgalma szerdán 46.503 forint volt, amíg az azelőtti héten szerdán 21.330 forintos forgalmat bonyolítottak le. Legkeresettebb cikkek a pamut, selyem és szövet­méteráru, továbbá konfekció és cipőáru. Dolgozó parasztjaink napi szükségleti cikekken fe­lül nagymennyiségű tűzhelyt, ke­rékpárt és rádiót is vásárolnak. Szeptember 9-én a i.isvárdai föld. mű vesszővel kezet két kerékpárt, a mátészalkai szövetkezet négy tűz­helyt és két kerékpárt, az újfe­hértói szövetkezet két kerékpárt, két tűzhelyt és egy rádiót adott el. Sorolhatnánk tovább is azokat a szövetkezeteket, amelyekben az árleszállítás óta■ nagyot lendült a forgalom. Az árlcülönbözetböl tűz­hely, kerékpár és rádió vásárlásán nál hat földművesszövetkezetben körülbelül négy-ötezer forintot ta­karítottak meg egy nap alatt a vásárlók. üzemet a jövő év április Jjmén ad- ják át gépekkel (s berendezésete­kéi felszerelve. A tejtermékek mennyiségi növelésére. Nyírbátor­ban, Porosaimén és Csarodán gomolyagyártó és tűrókészltö mély­hűtő állomás létesül, amelyeket ugyancsak decemberben adnak át. Ezek a létesítmények ellátják majd a környék dolgozóinak szük­ségleteit pasztőrözött, minőségi tejjel és tejtermékekkel. Megyénk­ben még ebben az évben tizenöt község dolgozó parasztsága kap korszerű tejátvevö telepeket. Több telep korszerűsítését mér be is fe­jeztük. csönnel és a termelési hitellel nyújtott kedvezményeket, ott az eredmény már az első napokban megmutatkozott. Győr megyében egy hét alatt a tartalékföldek negyvennyolc százalékát hasznosí­tották. Jó munkát végez Bács- Kiskun és Tolna megye is. Több megye hasznosítási mun­kájában azonban komoly lemara­dás tapasztalható. Az első héten Békés megyében a tartalékföldek­nek csak öt százalékát-, Nógrád megyében hat százalékát, Borsod megyében pedig kilenc' százalékát hasznosították. Ezekben a me­gyékben a tanácsok munkáját megengedhetetlen opportunizmus jellemzi. Lebecsülik a feladato­kat, nem fordítanak kellő gondot a hasznosítás , megszervezésére, elhanyagolják a felvilágosító munkát és az ellenőrzést. A tartalékföldek hasznosításá­ban mutatkozó lemaradást sür­gősen fel kell számolni, mert csak így biztosítható az őszi mezőgaz­dasági munkák sikeres elvégzése. 1953 szeptember fi-án a féktelen terror és csalás jegyében lefolyt „választásokon1“ a ruhrvidéki iparmágnások, óceánonmneni és óceánontúli bankárok és az ame­rikai megszálló hatóságok tevé­keny közreműködésével újra ha­talomra ültették engedelmes báb­jukat, Adenauert. Már jóval a választások előtt, a megszálló hatalmak és a nyu­gatnémet kormány mindent meg­tettek, hogy megakadályozzák a népakarat szabad megnyilvánulá­sát. Vad hajszába kezdtek a de­mokratikus erők elsősorban Né­metország Kommunista Pártja el­len. Megtámadták a párt válasz­tási gyűléseit, feldúlták, felgyúj­tották a párt helyiségeit. Az öve­zethatáron letartóztatták a sza­bályszerű útiokmányokkal közle­kedő békés utasokat és megvon­ták az ideiglenesen a Német De­mokratikus Köztársaságban tar­tózkodó választópolgárok szava­zati jogát. A választás napján egész Nyu- gat-Németországot úgyszólván egyetlen nagy kaszárnyává vál­toztatták. A szavazóhelyiségeket rendőrök szállták meg, az utcá­kon páncélkocsik cirkáltak. Több, mint kilencvenezer rendőr és többezerfőnyi „önkéntes polgári rendezőgárda“ (Értsd: fasiszta ro­hamosztagok) gondoskodott a „rendről“, azaz a választók meg­félemlítéséről. Az amerikai és más megszálló hatalmak katonái merő véletlenségből hadgyakorla­tokat tartottak éppen ezen a na­pon. És a népakarat megváltozta­tására nem utolsó sorban ott volt az antidemokratikus, csaló válasz­tási törvény. Dulles és Eisenhower sietve üd­vözölték Adenauer választási si­kerét. És Adenauer kancellár a választások ilyenirányú kimene­telén, feljogosítva érezte magát, hogy már a választást követő na­pon, szeptember 7-én a német egységről a választási hadjárat során hangoztatott demagóg szó­lamait egy sokkal harciasabb, de megb-'zóinak annál inkább tetsző Szeptember 7-én ült össze Douglasban az Angol Szakszerve­zetek 85. évi kongresszusa. Az idei kongresszusnak különösen nagy jelentőséget adott az a tény, hogy ülésein a küldöttek minden eddigit felülmúló számban nyúj­tottak be javaslatokat az élet- színvonal emelésére, a szociális biztosítás, a munkanélküli segély rendszerének kiterjesztésére, a betegekről és munkanélküliekről történő gondoskodás megjavítá­sára. Különösen nagy vitára ad­tak alkalmat az államosításokról szóló, valamint a Kelet—Nyugat közötti kereskedelem kiterjeszté­sére irányuló javaslatok is. A főtanács, amelynek több tag­ját a konzervatív kormány a munkáspárt által államosított vál­lalatok magánkézbe történő visz- szaadása alkalmából zsíros állá­sokba juttatta és amely működé­sével „kiérdemelte““ a burzsoá sajtó elismerését, határozati ja­vaslatában elvetette a magánkéz­be adott vállalatok újbóli államo­sításának gondolatát. Bár a kon­gresszuson — a reakciós többség segítségével — a főtanács elfo­gadtatta javaslatát, de a küldöt­tek jelentős része, több mint két­millió 600 ezer tagot képviselő küldött a javaslat ellen szava­zott, mintegy kétmillió szervezett dolgozót képviselő küldött pedig tartózkodott a szavazástól. így tehát a Szakszervezeti Főtanács javaslatát tulajdonképpen a kül­döttek többsége nem támogatta. Élénken foglalkoztatta a kül­1953 SZEPTEMBER 13, VASÁRNAP jelszóval váltsa fel és „kelet fel­szabadításáról“, azaz az NDK és Németország békés szomszédai elleni támadó háborúról szóno­kolt. Ugyanakkor leplezetlenüí értésre adta: minden erejével ar­ra törekszik, hogy meggyorsítsa Nyugat-Németország bekapcsolá­sát az úgynevezett európai védel­mi közösségbe. Adenauer választási győzelme tehát súlyos veszélyt jelent Né­metország békés egyesítése szá­mára. De nem kisebb fenyegetést jelent Európa békéje szempontjá­ból sem. Így nem meglepő, hogy a nyugatnémetországi választások eredménye leplezetlen aggodal­mat keltett Németország szom­szédai, Anglia, Franciaország, Belgium, Dánia stb, nemcsak de­mokratikus, hanem polgári kö­reiben is. A „Daily Express“ című angol konzervatív lap például így ír: „Midőn Németország visszatér a porondra, szinte hallani lehet a katonacsizmák kopogását. Nem reálisan gondolkozik az, aki úgy hiszi, hogy Németország megelég­szik olyan európai hadsereggel, amelyben a katonái másodrendű szerepet játszanak.“ A Franciaország sorsa felett érzett fokozott aggodalom hang­ját szólaltatja meg a „Libération“ című párizsi lap is: „Attól a nap­tól kezdve, amikor Nyugat-Né- metországot felfegyvcrzik, Fran­ciaországot ugyanolyan veszély fenyegeti, mint 1914-ben és 1939- ben. Egyetlen olyan francia sincs, aki beleegyezne egy ahhoz hason ­ló veszély feltámasztásába.“ Németország Kommunista Párt­jának nyilatkozata a választások után követendő politika irányel­veit körvonalazva, leszögezi: „A demokratikus erők egész Német­országban összefoghatnak és biz­tosíthatják a demokráciát, utat nyithatnak az összes békeszeretö népekkel való megegyezéshez és így bekapcsolhatják Németorszá­got, mint békeszeretö nagyhatal­mat a népek nagy családjában.“ dötteket a Kelet—Nyugat közötti kereskedelem kérdése is, amely­nek kiterjesztése mellett nagyon sok küldött száll síkra. Az amerikaellenes hangulatra egyébként jellemző, hogy Scott Milne amerikai szakszervezeti küldöttnek, aki a vendégjoggai durván visszaélve, pökhendi mó­don kirohanásokat intézett az an­gol munkásosztály ellen, beszédé­ben egyik helyen „szerényen“ megjegyezte: „nekünk, ameri­kaiaknak is vannak hibáink“, — több küldött gúnyosan odakiál­totta: ..nekünk mondja?““ Az angol szakszervezetek meg­vásárolt főtanácsa minden módon igyekezett meggátolni az angol munkásosztály és az angol nép életfeltételeinek javítására, a há­borús politika felszámolására irá­nyuló javaslatokat. Azt azonban mégse tudta megakadályozni, hogy a kongresszus állást foglal­jon a létfenntartáshoz szükséges összeg hivatalos indexének felül­vizsgálata mellett. Az Angol Szakszervezeti Főta­nács reakciós tagjai ezúttal ugyan még megakadályozták, hogy az egyszerű szakszervezeti küldöttek­nek a munkaviszonyok és a szo­ciális életkörülmények javítására irányuló javaslatait elfogadják, befolyásuk azonban mégis alapo­san megrendült. A balszárnv je­löltjei az idén lényegesen több, a jobboldali jelöltek pedig sokkal kevesebb szavazatot kaptak, mint tavaly a szövetség vezető szervei­ben. Több és jobb minőség-ű kenyér és péksütemény keriil a dolgozók asztalára Nem is olyan régen még nagyon sok háziasszony bosszanko­dott amiatt, hogy gyengébb minőségű kenyér került otthon az asztalra. Néhány hét telt el azóta. Ezalatt az idő alatt mindenki elfelejtette már ezeket a bosszú Ságokat. Naponta több tízezer kenyér kerül az üzletek elárusító asztalairól eladásra, s me­gyénkben, városunkban naponta ezrek és ezrek szegik meg ott­hon az ízletes, jóminőségű, fehér kenyeret. Dolgozóink ezt a vál­tozást annak tudják be, hogy azóta elhangzott kormányunk pro- grammja, amely megszabja a dolgozókról való fokozott gon­doskodást. A kormányprogramm elhangzása után a kenyérgyár dolgozói is elhatározták, hogy megjavítják a kenyér minőségét. Termelési értekezleteket tartottak, amelyeken fogadalmakat tet­tek. S hogy vállalásukat tettek követték, ezt bizonyítja, hogy ma már senkinek nincs panasza a kenyér minőségére. Nagy népsze­rűségnek örvend a fehér és félfehér kenyérfajta, az a 12 fajta sütemény, amelyik naponta forgalomba kerül. A nyíregyházi kenyérgyár Vő röshadsereg-úti üzemében zsem­lyét kiflit, fonottkalácsot, nagy kiflit, háromféle brióst, teoertős- pogácsát, cipót, cukros és vajas kiflit készítenek — a fővárosi sütőüzemek gyártási technológiájával. Ugyancsak ezzel a gyár­tási módszerrel készítik a kenyeret is. A dolgozók keze szaporán jár, ahogy kemencébe rakják a tetszetős péksüteményt, vigyáz­nak a minőségi munkára és tisztaságra. Fürgén kell mozogniuk, mert az árleszállítás után naponta három-négyezer süteménnyel s több­ezer kenyérrel készítenek többet. Bocskai István, Demeter György, Keszthelyi Ilona és Bodor Károly pillanatok alatt végzik a süte­mény ki- és berakását. Serény munkájuk és szorgalmas sütő­ipari munkástársaik dolgos keze mind nagyobb mennyiségű és mind jobb minőségű kenyeret és süteményt ad a megyének. Tervünk újabh ajándéka: a mátészalkai tejüzem A földművelésügyi minisztérium közleménye a tartalékföldek hasznosításáról 2. Hogyan folyt le Angol Szahszervezelch 85. kongresszusa? 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom