Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-13 / 214. szám

NÉPLAP

1953 SZEPTEMBER 13, VASaRNAF

Határozati javaslattervezet a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozására

(Folytatás az 1. oldalról) léshez jól értő középparasztokét.

A termelőszövetkezeti gazdálkodás legfőbb célja, a tagok élet- színvonalának emelése, amelyet mindenekelőtt a közös gazdálkodásból származó jövedelem növelése útján kell biztosítani.

A termelőszövetkezetek közös gazdaságát úgy kell fejleszteni, hogy a tagok számára jómódú életet biztosítson és minden szorgalmasan dolgozó tagnak bőségesen jusson minden terményféléből és állati termékekből. Különösen fontos a kenyérgabona, burgonya, valamint a háztáji állatoknak takarmánygabona és szálaetakarmány elegendő biztosítása. Növelni kell a termelő- szövetkezetek pénzbevételeit és ezen keresztül lényegesen növelni kell a tagság egy munkaegységre eső pénzjövedelmét. Ezért a termelőszövetkezeteknek nagy mennyiségben kell zöldségféléket és állati termékeket, ez utóbbiak között elsősorban hizottsertést, hizottmarhát és tejet termelni, hogy a beadási kötelezettség teljesítése mellett minél többet vihessen szabadpiacra.

1. A jövőben a termelőszövetkezetek évi termelési tervével együtt gondosan el kell készíteni a termelőszövetkezetek jövedelemelosztásának előzetes tervét. A termelési év megkezdése előtt a tagsággal meg kell vitatni, hogy milyen módszerekkel lehet növelni az egy munkaegységre eső természetbeni részesedés mennyiségét és pénzjövedelmét. Az igazgatóság minden hónapban számoljon be a tagságnak arról, hogy a tervezett természetbeni jövedelem és a pénzbevételek megvalósítása terén milyen eredményeket ért el.

a) A termelőszövetkezeteket sokoldalú gazdaságokká kell fej- leszteni és arra kell törekedni, hogy jelentős bevételekhez jussanak, különösen a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelésből, valamint az állattenyésztésből. A szarvasmarha, sertés, juh és le-* tenyésztés, tovífjbá a hizlalás fejlesztése mellett növelni kell olyan magas pénz jövedelmet biz- tosító ágazatokat is, mint a hal- tenvésztés, méhészet, stb.

b) A termelőszövetkezetekben ki kell fejleszteni a pénzbeli jö- vedelem fokozása érdekében a termeléshez közvetlenül kapcsolódó melléküzemágakat, amelyek megkönnyítik és gazdaságosabbá teszik a termelőszövetkezetekben termelt termények és termékek értékesítését. Ennek keretében különösen nagy gonddal kell fej- leszteni a tej feldolgozását.

Ajánljuk ezt az I-es és Il-es típusú termelőcsoportoknak, lajelőkészítés biztosítása végett,

c) Minden termelési év elején a tervezéssel egyidőben ki kell dolgozni a termelőszövetkezet takarékossági tervét és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a pénzzel, az anyaggal, a munkaegységgel való takarékosság érdekében, továbbá az adminisztratív és igazgatási költségek csökkentésére.

A közgyűlés tegye az ellenőrző bizottság legfontosabb feladatává a takarékossági intézkedések, különösen a helyes munkaegy- ségfel használ ás ellenőrzését. Az ellenőrző bizottság erről a közgyűlésnek minden negyedévben számoljon be.

d) A termelőszövetkezetekben a tagok rendszeres és évközben i pénzellátása érdekében biztosítani kell, hogy meghatározott időközönként (havonta, másfélhavon- ként) teljesített munkaegységeikre pénzbeli előleget kapjanak a tervezett jövedelmüktől függően és emellett a család egyéb szükségleteitől függően különféle terményeket és termékeket is.

2. A termelőszövetkezeti tagok közös gazdaságból származó jövedelmének gyorsütemű növelése mellett az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a háztáji mellékgazdaságokból származó jövedelem növelésére, mind az I-es típusú csoportokban is.

a) A termelőszövetkezeti tagok már ezév őszétől kezdődően — ahol a körülmények erre megfelelők — telepítsenek gyümölcsfákat és szőlőt a háztáji területen.

b) Célul kell kitűzni, hogy minden termelőszövetkezeti családnak legalább egy tehene és egy anyakocája legyen.

A termelőszövetkezetek a közös állatállomány szaporulatából a közgyűlés határozata alapján megfelelő áron juttassanak állatot azoknak a tagoknak, akik állatállománnyal nem rendelkeznek.

c) Más módon is segíteni kell a háztáji gazdálkodást. A termelőszövetkezetek szerezzenek be méhcsaládokat, házinyulat, selyemhernyókat az egyes családok igénylése alapján a háztáji gazdaságok részére. A beszerzés költségeit az egyes tagok fedezzék. Lássák el a közös gazdaságból tagjaikat a háztáji gazdaságban szükséges zöldségjavakkal és palántafélékkel. Szervezzék meg a termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságok termelvényeinek közös értékesítését és tegyék lehe- tővé, hogy a tagok pénzjövedelme ezúton is növekedjék.

3. A termelőszövetkezeti tagok

szociális helyzetét az alábbiak szerint kell megjavítani:

a) javasoljuk, hogy a minisztertanács kötelezze a termelőszövetkezeteket, hogy szociális alapot létesítsenek és az öregek, betegek támogatására használják fel pénzjövedelmük két százalékát.

b) Az öreg tagokat könnyebb munkára kell beosztani és lehetővé kell tenni, hogy munkaegv- ségeket érjenek el. Az I-es típusú csoportokban pedig adjanak segítséget az öregek munkájának elvégzéséhez.

1, A növénytermelés terén elsősorban minden erővel a kenyér- gabona, kukorica, burgonya, cu- korrépa és a városkörüli termelő- szövetkezetekben a zöldségfélék terméshozamát kell emelni.

A termelőszövetkezetekben célul kell kitűzni, hogy a elkövet- kezendő két év alatt a kenyér- és takarmánygabona, valamint a kukorica terméshozama kh-ként átlagosan legalább három mázsával növekedjék.

a) E cél elérése érdekében a tagság felvilágosításával, a szövetkezetek helyes vezetésével el kell érni, hogy minden tag legalább a kötelező munkaegységet megszerezze és a családtagok erejükhöz mérten kivegyék részüket a közös munkából.

Fel kell szólítani mindazokat a tagokat, akik a termelőszövetkezetből az elmúlt esztendő nehézségei miatt eltávoztak, hogy minél többen térjenek vissza a termelőszövetkezetbe.

Lehetővé kell tenni, hogy a dolgozó parasztok családtagjai a családfő nélkül is beléphessenek a termelőszövetkezetbe.

b) Közvetlen feladatunk, hogy biztosítsuk közös földjeinknek az őszi kenyérgabonavetés időben való elvégzését, mert ez a legközvetlenebb előfeltétele tagságunk, dolgozó népünk jövő évi kenyér- ellátásának. Ugyanakkor az őszi mélyszántás elvégzésével elő kell készíteni a talajt a tavaszi növénykultúrák alá. A _ kevesebb munkaerővel rendelkező termelőszövetkezeteknek ajánljuk, hogy területükön kisebb mértékben termeljenek munkaigényes növényeket és vessenek nagyobb területen gabonaféléket, szálastakarmányt, lucernát.

Ugyanakkor minden tagot

c) A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagokat, amennyiben legalább két évet rendszeresen dolgoztak a termelő- szövetkezetben. évenkint kötelezően legalább két mázsa búza és ezer forint támogatásban kell részesíteni. Emellett a termelőszövetkezet fizesse az SzTK-díjat, hogy a tagok díjtalan orvosi kezelése biztosítva legyen és a termelőszövetkezet vásárolja meg a gyógyszereket. Ezenkívül a közgyűlés — ha a szociális alap erre lehetőséget nyújt — egyéb kedvezményeket is juttathat.

d) Az olyan huzamosabb ideig munkaképtelenné vált tagok részére, akik legalább két éven át résztvettek a termelőszövetkezet közös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítették, ha a betegségük egy hónapnál tovább tart, javukra kell írni az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeiknek ötven százalékát;

e) Feltétlenül érvényt kell szerezni az alapszabály azon előírásának, hogy a terhes asszonyokat és kisgyermekes anyákat konv - nyebb munkára kell beosztani és biztosítani kell. hogy a szülés alkalmával három hónapra mentesítsék őket a fizikai munka végzése alól. Az igazgatóság felelő« azért, hogy erre az időre a szülő nők részére az előző év ugyanazon időszakában teljesített munkaegységeik ötven százalékát javukra írják.

f) Minden termelőszövetkezetben a jól dolgozó nők közül három—öttagú szociális bizottságot kell választani, melynek feladata a szociális ügyek intézése, az igényjogosultságok elbírálása es a közgyűlés elé terjesztése. E bizottságok működésének szabályait a termelőszövetkezeti tanács no- vember végéig adja ki.

mozgósítani kell az őszi termények betakarítására, hogy a betakarítás késedelme miatt a iago- kát anyagi veszteség ne érje, és a beadási kötelezettség mielőbbi teljesítése után megkaphassák kukorica, burgonya és egyéb részesedésüket.

c) Nagy súlyt kell helyezni a helyes talajművelés megszervezésére (előhántós ekével őszi mélyszántás, koratavaszi simítózás, vetéselötti kultivátorozás, legalább háromszori kapálás, állandóan gyommentes talaj biztosítása).

A fejlett növénytermelési módszerek kidolgozásánál a helyi természeti, gazdasági és üzemi adottságok figyelembevételével kell az élenjáró mezőgazdasági tudomány eddigi eredményeit alkalmazni. A vetésterv elkészítésénél ki kell dolgozni táblánkint a termés fokozására szolgáló legjobb módszereket és ezek végrehajtását meg kell szervezni.

Az eddiginél jobban kell figyelembevenni a földművelésben nagy' gyakorlattal rendelkező termelőszövetkezeti tagok sok évtizedes tapasztalatait.

d) Növelni kell a talaj termő- képességét a rendszeres talajerőutánpótlással, az istállótrágya szakszerű kezelésével és alászán- tásával.

A trágyát minden nap szállítsák ki a táblákra és ott gondosan kezeljék. Ez a szállítási eszközök számának növelését teszi szükségessé, ezért javasoljuk, hogy a gépállomások több teherautót kapjanak.

A termelőszövetkezetekben a lófogatok számának további szaporítása mellett növelni kell az igáserők számát is.

A talajerő növe'"«e érdekében

II.

A termelőszövetkezeti tagok jólétének megteremtése érdekében növelni kell a szövetkezeti gazdaságok termésátlagait és a közös állattenyésztés hozamait

fokozni kell a műtrágya felhasználását is, mégpedig a növény szükségleteinek és a talaj adottságainak megfelelő összetételben és mértékben.

e) Minden termelőszövetkezetben és III-as típusú csoportban rá kell térni a vetésforgó-gazdálkodósra. Ahol a füves vetésforgó bevezetésének a feltételei nincsenek meg, ott egyszerű, 4—7 szakaszos forgót kell alkalmazni. A nagyobb állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetekben külön szántóföldi és külön takar- mányos forgót kell bevezetni. A vetésforgó összeállításánál ügyelni kell a növények helyes sorrendjére, a jó elővetemény és a jó talajelőkészítés biztosítása végett, a jó elővetemény és az állatállomány takarmányszükségletének fedezésére a pillangós virágú növények területét fel kell emelni a szántóterület tíz százalékára.

f) Gondoskodni kell jóminőségű vetőmagvakról.

Minden növényből ki kell jelölni a megfelelő nagyságú vetőmagtermő parcellákat és a vetőmagot rendszeresen fel kell újítani nemesített, fajtiszta, jóminőségű vetőmaggal, a termelőszövetkezetekben évről évre vetőmagalapot kell létesíteni, amely fedezi az évi teljes vetőmagszükségletet.

g) A terméshozamok emelésére ki kell használni a helyi öntözési lehetőségeket, a termelőszövetkezetek saját maguk építsenek öntözőtelepeket, víztárolókat és halastavakat.

h) A termelőszövetkezetekben a terméshozamok növelése nagyrészt a gépállomások munkájától és a jó együttműködéstől függ. Ezért a gépállomások igazgatói, agronómusai, traktorvezetői erezzenek az eddiginél nagyobb felelősséget a termelőszövetkezetek termeléséért, a termésátlagok növeléséért, az eddignél sokkal jobb minőségben végezzék munkájukat és tartsák be a mezőgazda- sági munkák minőségi előírásait. Annak érdekében, hogy a gépállomások a termelőszövetkezetek főbb gépi munkáit el tudják végezni, szükségesnek tartjuk, hogy gépparkjukat elsősorban növényápoláshoz, betakarításhoz és szállításhoz szükséges gépekkel, felszereléssel egészítsék ki.

Javasoljuk, hogy a minisztertanács a traktorvezetők számára — a bányászokhoz hasonlóan — a hűségjutalom cs a traktorosmunkában eltöltött időtől függő ki- tüntetés rendszerét vezesse be. A termelőszövetkezeteknek pedig nagyobb gondot kell fordítani a traktorvezetők megfelelő szálláshelyeinek és étkezésének biztosítására.

2. A termelőszövetkezetek állattenyésztésében elsősorban a hozamok emelését, és emellett a szarvasmarha-, sertés- és juhállomány számszerű növelését kell

III.

célul kitűzni. 1954. év végéig a termelőszövetkezetek érjék cl, hogy a tehenészetekben a fejés istállóátlaga naponta legalább hét liter legyen, anyakocánként átlagosan zsírsertésnél hat malacot, hússertésnél 9 malacot válasszanak le egy-egy fialás után és évente minden kocát lehetőleg kétszer malacoztassanak, a sertéshízlalásnál pedig legalább 20 százalék legyen a takarmányértékesítés.

A termelőszövetkezetek közös állatállományát úgy kell fejleszteni, hogy a beadáson felül a közös állattenyésztés hozamaiból bőven jusson piacra, hogy ezzel növekedjék a termelőszövetkezetek péíizjövedelme és az egy munkaegységre jutó pénzbeli részesedés.

Felhívjuk az I., II. típusú termelőcsoportok tagjait, hogy létesítsenek közös állatállományt, és annak jövedelmét fordítsák a tagok életszínvonalának emelésére.

a) Mindenek előtt az állattenyésztés alapját, a szilárd takar- mánybúzist kell megteremteni. A takarmánytermelési terveket összhangba kell hozni az iUl at tenyésztés fejlesztésével.

Minden termelőszövetkezet dől- gozzon ki hároméves tervet a. rétek, legelők feljavításra. Ne legyen egyetlen talpalatnyi termelő.: zöver_, kezet! rét, vagy legelő, sem egyéb terület, amelyet ne tisztítottak volna meg a gaztól és ne fejtrágyáztak volna.

Javasoljuk, hogy a termelőszövetkezeti községekben és városokban a községi legeltetési bizottság kezelésében lévő legelőket véglegesen adják át a termelőszövetkezeteknek.

1954. év végéig el kell érni, llögy a termelőszövetkezetekben minden. szarvasmarhára 5, 10 darab juhra 5, sertések és baromfiak részére; pedig 3 köbméter állandó jellegű siló (betonsiló) jusson.

b) A jobb iakarmányérlékesitós-- elősegítése érdekében minden ter-r melőszövetkezet létesítsen takar* munykamrút, amelyet fel kell -»zé: vélni szecskavágó, kalapácsos dar ráló és egyéb takarmáfiyelökészítö készülékekkel. A tennelőszövetkev- zet igazgatóságának egyik tagját felelőssé kell tenni a takarmányok helyes előkészítéséért. Mind a lengéién, mind az istállóban biztosír tani kell az állatok állandó óit rendszeres Ivóvízellátását, kutak ég önítatóberendezések létesítésével;

c) A közös állatállomány elhelyez

zésére egyszerű, olcsó és házikivi: telü istállókat kell építeni, hogy az a termelőszövetkezet részére nagy beruházást ne jelentsen. Javasoljuk, a termelőszövetkezetek' gazdasági építkezéseinek építési engedély alóli mentesítését. td) Ahol a baromfitenyésztés feltételei kedvezőek, ott fejleszteni kell a közös baromfiállományt. A vizek közelében vmzí szárny as-telepeket kell létesíteni.

Biztosítsuk a termelőszövelkezelek alapszabályszcrü, demokraühis vezetését

1. A termelőszövetkezetekben feltétlenül érvényt kell szerezni a szövetkezeti demokráciának. Fel Ítéli számolni az elnökök és más vezetők önkényeskedését, parancsolgatását és el kell érni, hogy a termelőszövetkezeti tagok döntsenek szövetkezetük minden fontos ügyében. A közgyűléseket rendszeres időközönkint — legalább havonkint — össze kell hívni és azon az igazgatóság köteles beszámolni az előző közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.

a) Meg kell szüntetni, hogy az elnökök a tagság tudta nélkül intézkedjenek a fontosabb termelőszövetkezeti ügyekben. Az elnök és a termelőszövetkezet igazgatósága csak a közgyűlés határozata alapján intézkedhetik a pénzügyi, beruházási, termelési tervek megállapítása, hitelfelvételek, a gépállomással és állami vállalatokkal kötött szerződések ügyében, továbbá a tagok részesedése értékének megállapítása felől. Amennyiben az elnök ilyen kérdésekben a közgyűlés határozata nélkül intézkednék, a közgyűlésnek joga van az elnököt felelősségre vonni, végső esetben pedig leváltani.

b) A termelőszövetkezeti tagok alapszabályban lefektetett .jogát senki sem csorbíthatja meg. Az egyes termelőszövetkezeti tagon kéréseit, panaszait indokolt esetben a közgyűlés elé kell terjeszteni és ott megvitatni.

A közgyűlés elé kell terjeszteni a szövetkezeti fegyelmet sértő és a közös vagyon ellen vétő tagok fegyelmi ügyét. is. A termelőszövetkezeti tagokkal szemben súlyosabb fegyelmi rendszabályokat (munkaegységlevonás, kártérítés stb.) csakis a közgyűlés hozzon.

Keményen szembe kell szállni a termelőszövetkezetekbe befurakodott kulákok és egyéb ellenséges elemek zavartkeltő kísérleteivel. Az ellenséges elemeket a közgyűlés haladéktalanul zárja ki.

c) Minden termelőszövetkezetben biztosítani kell, hogy a tagok

(Folytaid.s a S. oldalon.)