Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)
1953-09-09 / 211. szám
„.MEMBER y, SZERDA A tiszavasvári Földkotró Vállalat dolgozói c"> teljesítették a harmadik negyedéves tervet L. N. TOLSZTOJ A tiszavasvári Földkotró Vállalat dolgozói a harmadik negyedéves terv küszöbén megfogadták, hogy szeptember 10-re befejezik a harmadik negyedéves tervet. A Földkotró Vállalat dolgozóit pártunk, a dolgozó nép iránti szeretet fűtötte a vállalások teljesítése során. A műszaki vezetők, kotrómesterek és partépítő munkások egy akarattal, fegyelmezetten harcoltak a terv túlteljesítéséért, a gépek jobb kihasználásáért, az önköltség csökkentéséért. A Földkotró Vállalat dolgozói tudják, hogy jó munkájukkal a Keleti Főcsatorna határidő előtti elkészítéséhez járulnak hozzá. — Ugyanakkor előmozdítják, hogy mihamarabb dúsan termő földekké váljanak a csatorna két pártján a puszták. Az első féléves tervet 136 százalékra teljesítették. Mégis megtörtént, hogy az élüzem jelvényt elvitték tőlük a nyíregyházi 6-os számú Mélyépítő Vállalat dolgozót. A harmadik negyedévben minden nap azzal az elhatározással láttak munkához, hogy visszaszerzik a nagy kitüntetést. A terv túlteljesítéséért folyó harcban nem egyszer gépalkatrész-hiánnyal és az idöjáras- okozta nehézségekkel küzdöttek. Mégis éjjel-nappal folytat- iák a munkát. így épült, mélyült, haladt előre a csatorna. Lukácsi Lajos kotrómester és brigádja végig az első helyen harcolt és többszörösen túlteljesítette tervét. Cserháti Imre cs a D. G—3. kotrógéppel dolgozó brigádja is kitűnt a tervteljesítésben. Maró István cs földkotró brigádja a V. M—2. kotrógéppel országos csúcseredményt ért el. A brigád 65 ezer köbméter földet termelt ki a géppel egy hónap alatt. Hosszú lenne felsorolni azoknak a nagy“—ä eredményt elért munkásoknak a neveit, akik hozzájárultak a kiváló munkasikerekhez. A vállalat dolgozói a július hónapra előirányzott 154.940 köbméter föld helyett 196.530 köbmétert, azaz 41.590 köbméterrel többet termeltek. Ekkor 126.8 százalékot teljesítettek. Még 9.2 százalékkal alatta voltak a féléves szintnek. Az alkotmányi bé- keversenyben tovább fokozták műnk asik ereiket. Augusztusban 176.725 köbméterre emelték a vállalat tervét. Ezt 85.416 köbméterrel teljesítették tűt, azaz 262.141 köbmétert termeltek. Az augusztus havi 148.8 százalékos tervteljesitésscl már jóval túlszárnyalták a féléves szintet. A két hónap átlaga 137.8 százalék lett. Szeptember elsejéig, 52 munkanap alatt 19.9 nappal hozták előbbre a harmadik negyedévi tervteljesítést. Az előirányzott 8370 köbméter helyett naponta 8830 köbméter földet termeltek ki, ami napi 2460 köbméter többletteljesítést jelent. A megtakarított munkanapokkal már szeptember elsején a szeptember 23-i tervet teljesítették, majd szeptember ötödiken befejezték a harmadik negyedéves tervet! A Földkotró Vállalat dogozói- nak nagyszerű teljesítménye 1152 méteres csatornaszakasz határidő előtti elkészítését jelenti a harmadik negyedévben. A Keleti Főcsatorna lelkes építőinek jó munkáját figyelemmel kíséri és elismeréssel látja megyénk dolgozó népe. A jó munka sikere még szilárdabbá, még harcosabbá teszi a nagy építkezés hőseit, — Koterle Imre kotrómester sok dolgozótársa nevében mondotta a röpgyülésen, ahol az árleszállításokról volt szó: „Eredményeinknek semmi sem szabhat határt, mint ahogy nincsen halár életszínvonalunk növekedésében sem. Mi, a Földkotró Vállalat dolgozói már elértük azt a szintet, amivel visszaszerezhetjük büszkeségünket, az élüzem jelvényt. Teljesítettük ígéretünket! De tovább megyünk! És megmutatjuk, hogy mit jelent nekünk a béke, a szabadság és az új kormányprogramra ! Kormányunk nem állt meg az Ígéreteknek Mcgva- lósult az első nagyjelentőségű ár- leszállítás. Mi sem állunk meg elért eredményeinknél!“ a Katonai ieisőDfróság íieiefe imperialista Kftneh bűnügyében A katonai felsőbíróság ítéletet hozott Holtai László, Czajlik Alajos és Németh Lajos ügyében. Holtat László kulákszármazású. volt uialomtulajdonos kiszökött az országból, majd egy idegen Imperialista hatalom kémszervezetének ügynökeként titokban újból visszatért Magyarországra. Itthon kémkedést folytatott és másokat is kémtevékenységbe szervezett be. Az ország területére való titkos behatolása alkalmával Holtai egy határőrt lelőtt, egyet pedig megsebesített. Kémkedés mellett Holtai rendszeresen foglalkozott embercsempészéssel is. Holtaival együtt résztvettek a kémkedésben és az embercsempészésben Czajlik Alajos, volt horthysta főtisztviselő és Németh Lajos kulák. Ez utóbbi ugyancsak külföldre szökött, s onnan kémfel- adattal tért vissza Magyarországra. Elfogatúsakor egy rendőrt pisztolylövéssel életveszélyesen, egyet pedig súlyosan megsebesített. A katonai felsőbíróság Holtai Lászlót, Czajlik Alajost és Németh Lajost kötél által! halálbüntetésre ítélte. Az ítéletet végrehajtották. Csökkent a holland lakosság életszínvonaía A holland sajtó nyugtalankodva ír a holland lakosság életszínvonalának csökkenéséről. A statisztikai hivatal közleménye szerint az idén júniusban a közszükségleti cikkek és iparcikkek fogyasztása az előző hónapokhoz viszonyítva átlagosan 8 százalékkal csökkent. A statisztikai hivatal közleményéből kitűnik, hogy a fogyasztási cikkek árai 1953 júniusában 30 százalékkal voltak magasabbak az 1949 júniusi áraknál. A népi kormányzás kilenc éve BuigariáGmn Kilenc év egy nép életében kis idő. De e kilenc év alatt olyan változások történtek, amilyenekről nem is álmodhatott senki. 1944 szeptember 9-én a bolgár nép a munkásosztálynak és élcsapatának. a Bolgár Kommunista Pártnak a vezetése alatt kitűzte az általános fegyveres íejkelés zászlaját és a bős Szovjet Hadsereg elhatározó segítségével szétzúzta a burzsoázia, a kizsákmányoló monarcho-fasisz- ta kisebbség hatalmát. Az országban megalakult a népi demokratikus rendszer, a proletá- riátus diktatúrájának egy formája, s ezzel megnyílt az út a szocializmus építése felé. A Szovjet Hadsereg jelenléte Bulgáriában és a Balkán-félszigeten nagy erőt és lendületet adott a felkelésnek. Ez a felkelés Bulgária fejlődésében történelmi jelentőségű fordulatot hozott. A szeptember 9 1 győzelmet a bolgár nép a honi reakcióval és a német imperializmussal való sokéves élet-halál harc után vívta ki. A népi győzelem után a párt és a népi kormány vezetése alatt a munkások és a parasztok álhatatos munkájával, valamint a Szovjetunió testvéri segítségével rövid idő alatt nagy sikereket ért el a békés szocialista építés terén Bulgária. „Megváltozik hazánk egész arculata, s építkezések borítják cl“ — mondta a párt és az állam vezetője, Víko Cservenkov elvlárs abban a beszédben, amelyet az 1953. évi állami költségvetéssel kapcsolatban a Nemzetgyűlésben tartott. — Hegyein és völgyein száz és száz új üzem, gyár, villamos erőmű bánya és egyéb vállalat kéményei füstölögnek, s mindezek a szovjet építés és a szovjet technika legkorszerűbb módszerei szerint épültek. Az első dimitrovi ötéves terv teljesítéséről szóló adatok arról tanúskodnak, hogy a bolgár népgazdaság fellendülőben van, s hogy gyors ütemben fejlődik. Bulgária nemrég még kisáruter- melő, kezdetleges mezőgazdasággal és fejletlen könnyűiparral rendelkező, elmaradt országból fejlett ipari és mezőgazdasági országgá alakult át. Az ötéves terv negyedik évében (1952-ben) az ipari termelés az 1948. évi termelés 2.4-szeresére, az 1939. évinek pedig a 4,3-szeresére emelkedett. Az ipar lendületes fejlődése megváltoztatta az arányt az ipari és a mezőgazdasági termelés között. Ez az arány 1948-ban 30:70 volt a mezőgazdaság javára. 1952-ben az ipari termelés volumenje már felülmúlta a mezőgazdaság termelését. Emellett az ötéves terv időszakában a mezőgazdaság terén is nagy sikereket értek el. Sikerrel járt a mezőgazdaság termelőszövetkezetekbe tömörítése és gépesítése. Alapvonalaiban megoldódott a gabonaprobléma. A termelőszövetkezeti gazdaságok száma 1952 vegére elérte a 2,747-et, s ezek a megművelt terület nem kevesebb mint 60.5 százalékát foglalják magukban. A munka termelékenysége az első ötéves terv során az iparban az 1953. évre előirányzott színvonalat 1952-ben 11.6 százalékkal múlta felül. Növekszik a vetésterületegységekre eső átlagos terméshozam is. 1952-ben az 1939. évi átlagos hozamhoz viszonyítva egyharmadával emelkedett. Gyarapszik több ipari növény vetésterülete. Fokozódik az állattenyésztés termelékenysége. Nagy fejlődésnek indult az állami és szövetkezeti kereskedelem. Bővül a közlekedési hálózat, — a vasúti közlekedés épp úgy, mint a gépkocsi, vízi- és légi közlekedés. Növekszik a városok és falvak dolgozóinak jóléte. A nemzeti jövedelem — valamely nép jólétének ez az általános mutatószáma — az ötéves terv négy esztendeje alatt évi átlagban 13.8 százalékkal emelkedett. Erősödik a bolgár nép gazdasági és honvédelmi ereje. A bolgár nép szilárdan áll a békének és a népek barátságának a frontján. A bolgár nép, lelkesülten azoktól a sikerektől, amelyeket a népi kormányzat évei alatt ért el, még szorosabban tömörül a hős bolgár Kommunista Párt és a népi kormány köré, s még magabiztosabban és szilárdabban halad előre a szocializmus építésének útján. Százhuszonöt évvel ezelőtt szüle, tett L. N. Tolsztoj. A szovjet néppel az egész haladó emberiség együtt ünnepli meg a, nagy orosz író születésének évfordulója!, aki lángeszű müvekkel gazdagította a világirodalmat, s akinek alkotásai hatalmas lépést jelentettek a művészet fejlődésében. A kor, amelyben Tolsztoj élt és alkotott, csaknem egész évszázad, amely as 1005-ös forradalommal tel őzöd Lie be. Tolsztoj nem sokkal az orosz jobbágyok felszabadulása előtt tűnt fel az irodalomban. Tolsztoj, mint a sas szárnyalt felfelé pályáján. Az oroszországi demokratikus mozgalom fellendülésének időszakában — a hatvanas években — irta meg lángeszű alkotását: a „Háború és béke’’ című regényét. Hz a mű as orosz nép nemzeti hOskölteménye és a világirodalom egyik legnagyobb alkotása. Tolsztoj hatalmas epikus képet festett azok. ról aA eseményekről, amelyek a múlt század elején megrázták a világot. Ehhez hozzásegítette együttérzése a néppel a külföldi hódítók gltcn vívott harcban, hozzásegítette annak megértése, hogy a történelem fő mozgató erői nem az akár Napóleonhoz hasonló nagy személyiségek, hanem a. néptömegek. Hozzásegítette a kor kitűnő ismerete. Tolsztoj a Háború és békS’-ben mély realizmussal rajzolta meg a mű sokszáz szereplőjének sorsát. Regényében utolérhetetlen művészettel és hitelességgel fonódnak egymásba a háború és a béke képei. Mint akkor az orosz és külföldi kritika írta Tolsztoj hatalmas lángelméje a művészet csodáját alkotta meg. Tolsztoj a „Háború és béke” után újabb halhatatlan művet irt: az „Anna Karenina” című regényt, amelyben korának burzsoá-földbir- tokosai erkölcseit ostorozza, megmutatja a nő tragédiáját a burzsoá társadalomban, leleplezi az egész álszent, képmutató társadalmat. Tolsztoj regényében az orosz társadalom, a reformkori orosz élet hű képét adta. És az egész civilizált emberiség elismerte, hogy az „Anna Karenina’' a valóság ábrázolása a felvetett filozófiai, politikai és erkölcstani kérdések éles beállítása, a művészi kifejező erő és a lélektani elemzés finomsága tekintetében a XIX. századi realista regényei között legtökéletesebb a világirodalomban. Tolsztoj származását ős neveléséi tekintve, a nemesi-földbirtokos osztályhoz tartozott, de szakított osztályával és a szenvedő néptömegek pártjára állt, a sokmilliós orosz parasztság érdekeinek és hangulatának kifejezője lett. Tolsztoj harmadik nagy regényét, a „Feltámadás”-l mdr a század végén írta, amikor Oroszországban egyre jobban kiéleződtek a társadalmi ellentétek, az orosz falu rettenetesen elszegényedett és meg- indulóban volt a tömegeket átfogó munkásmozgalom. A „Feltámadás” élénken, visszatükrözi a századvégi orosz társadalmi élet ellentmondásait, a JFeltámadás” előtt talán egy regényében sem rajzolta meg ilyen teljes, seggel a tömegek, az egyszerű emberek életét, a nép nyomorát és ínségét. A nép gyűlöletét tolmácsoló író könyörtelenül leleplezte a cári híróságot, a megvesztegethető ügyvédeket és rendőrséget, a hivatalos egyházat és a cári kormány legmagasabb intézményeit. Tolsztoj tiltakozott a, föld feudális és kapitalista birtokrendszere ellen. Regényében nyíltan vallotta, hogy ,,a föld éppúgy nem lehet magántulajdon, éppúgy nem lehet adásvétel tárgya, mint a viz, a levegő, a napfény. Mindenkinek egyenlő joga van a földhöz és mindazokhoz a javakhoz, amelyeket a föld ad az embereknek," Tolsztoj a III. Sándor és II. Miklós cárhoz írott leveleiben is bátran tiltakozott a cári hóhérok önkénye és erőszakoskodása ellen. Amikor az 1905. évi forradalom leverése után a cár parancsára sokezer munkást és parasztot lőttek agyon és akasztottak fel, az egész világon végigharsant Tolsztoj tiltakozó szava: „Nem hallgathatok!..” A cári Oroszország uralkodó osztályai gyűlölték Tolsztojt és féltek tőle. A „szent szinodus” a cár akaratának engedelmeskedve, kiközösítette Tolsztojt az egyházból, Tolsztoj leleplezte a burzsoá civilizáció népeUencs jellegét. „Luzern” című megrendítő hatású elbeszélésében ég más müveiben felháborodással ír a nyugateurópai burzsoáziáról, amely a dolgozó embert éhezésre é8 megaláztatásra ítéli, közönyös a művészet és a kultúra iránt, lelketlen és szívtelen. A nagy leleplező nem egyszer mulatta meg a burzsoá kultúra hanyatlását és felbomlását. Letépte az álarcot a háborúra készülődő imperialistákról és haragosan irta: fiiért hagyjuk ezeket az embereket békében, miért nem rontunk rájuk, hogy őrültek házába zárjuk a császárokat, királyukat, minisztereket é8 tábornokokat. Hiszen nyilvánvaló, hogy a legborzalmasabb gaztettekre készülnek és ha meg nem fékezzük őket, vagy ma, vagy holnap elkövetik a gaztetteket”. A Szovjetunióban Tolsztoj müveit széleskörűen terjesztik, sokmillió példányban adják ki. a szovjet kormány rendelete alapján több mint 90 kötetben, teljes akadémiai kiadásban adják ki Tolsztoj könyveit és leveleit. Az állam, védett területnek nyilvánította Tolsztoj életének és működésének színhelyét, a világhírű Jasznaja l’oljá- nát, amely az orosz nép egyik zarándokhelye.
