Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-06 / 209. szám

H t f» L A r* 1853 SZEPTEMBER 6, VASÁRNAP Péntek József váratlan jövedelme Harc a minőségért a nyíregyházi tejüzembe» — Jókor jött ez éppen — né­zett Ecsedire Péntek József. Eb­ből a pénzből megveszem a pár bakancsot. Na, meg egy öltöny ruhát is számítok venni. Az is kitelik belőle! — Azt megveheti 600 forintért — mondja Ecsedi. Jut a feleségé­nek, meg a Margit lányának is ruhára, meg cipőre belőle. — Igaz, azoknak is ruhát kell venni! — A FELESEGEMNEK már régebben készültem veni egy jó meleg téli ruhát. Most arra is jut 120 forint. Meg egy pér cipő is kell neki. Már nézte is az árát, 160-ért meg lehet venni. Margit­nak meg veszek egy cipőt, meg egy ruhát, 200 forintból ez is ki­telik. Közben Ecsedi elvtárs kiszámí­totta, mit jelent a 10 százalékos beadási csökkentés. — Most elengedtek magának 97 kiló burgonya, 28 kiló kukorica és 23 kiló napraforgó beadását —- monta Ecsedi elvtárs. Es ezenkí­vül szabadon viheti piacra a fe­leslegeit. — Én eddig sem adtam el egy szem terményt sem, amíg a be­adást nem rendeztem. Most még inkább teljesítem. Nem élhetek vissza a kormány gondoskodásá­val — mondta Péntek bácsi. — Én tudom a kötelességem. Nem szeretem, ha tartozók valakinek. — Hát abból mi igaz Ecsedi elvtárs, hogy a gépállomás is ol­csóbban dolgozik? Meg, hogy pénzért is lehet szántatni ne­künk? ! — Az eddigi 84 búzakilogramm helyett most 53 búzakilogramm, vagy 103 forintba kerül egy hold föld felszántása. — MÄR HA ÍGY VAN, én is géppel szántatok. Már 5 éve, hogy géppel szántattam, de most is eszemben van, milyen jól meg­dolgozta a gép a földemet. Es, hogy csak természetbeni fizeté­sért lehetett dolgoztatni, nem volt kedvem hozzá. Még a héten be­szélek a gépállomással, hogy szá­mítok segítségükre. Nemcsak a másfél holdat szántatom ki, ami vetés alá kerül, hanem ennél többet is. Hadd legyen porha- nyós tavaszra a kukoricának és burgonyának a földem. Többet fog teremni. Visszafizeti a szántási díjat. Péntek József ezután a szom­széd szobába ment át, ahol az adó csökkentését csinálták. — Bartha István, a járási tanács pénzügyi osztályának dolgozója mihamar kiszámította, milyen kedvezményben részesül. — Ezévi adója 965 forint. Eb- bői a csökkentés 197 forint. Múlt évi adóhátraléka nincs, igy nincs is mit elengedni belőle — mond­ta Péntek Józsefnek Bartha. Tehát Péntek József 5 holdas dolgozó paraszt a beadási hátra­lékok elengedésén kívül a kárté­rítés elengedésével és adókedvez­ménnyel összesen 1819 forint ked­vezményben részesült. Ehhez jön még a beadási kötelezettség 10 százalékos csökkentése, az ingye­nes állatorvosi szolgáltatás, a gép- állomási díjak leszállítása és egy sor más kormányintézkedés, ami könnyebbé, szebbé teszi Péntek József családja életét. Péntek József a beadási köte­lezettség pontos teljesítésével, a betakarítás és az őszi vetés ha- táridőben való elvégzésével vála­szol a kormány intézkedéseire. A burgonyáját 2 nap alatt szedi fel. Már most megkezdte a trá- gyahordást a földje végére, hogy betakarítás után azonnal szét- szórhassa. A jövőben még gazda­gabb termést takarít majd be. — N. T. — (Péntek József most pártunk Köz­ponti Vezetősége es a Minisztertanács határozata után boldogan számíthatja ki. hogy még több árucikket vehet vá­ratlan jövedelméből...) Sürgősen távolítsák el az ellenséget a demecseri Remény tsz-ből ! PÉNTEK JÓZSEF újfehértói 5 holdas dolgozó paraszt hétfőn reggel összeszedett minden hiva­talos iratot, ami a beszolgáltatás­tól és az adófizetésről szól. Mikor minden a zsebében volt, a tanács­házára indult. Mire odaért, már sokan voltak ott. — Tyhű..., az áldóját. Mikor kerül itt rám a sor — szólott a többiekhez. — Ahogy érkezett — felelte rá Pásztor Mihály 10 holdas társa, aki szintén azért jött, hogy ren­dezze adófizetését a 15 százalé­kos jövedelemadó csökkentése után. Péntek József kihasználta a várakozási időt. Bement a be­gyűjtési csoporthoz, mert előző nap hallott valamit a 10 százalé­kos csökkentésről, amit a be­adásból engedett el államunk. — Ecsedi elvtárs a begyűjtési cso­port vezetője fogadta Péntek Jó­zsefet. — Míg rámkerül az adónál a tor, bejöttem már, hogy pontosan megtudjam, mi igaz a 10 százalé­kos beadási csökkentésből. Meg azt, hogy mennyit engedtek el tavalyi hátralékot — mondta Pén­tek bácsi. ECSEDI ELVTARS előkereste Péntek József beadási nyilván­tartási lapját és számolni kez­dett. — Magának volt 82 kiló ku­korica-tartozása a múlt évről és 449 kiló burgonya adóssága. — Ezért a tanács 1226 forint kárté- .‘ítést szabott ki. Tojásból pedig £40 darabbal tartozott. M.inden Sarab tojáshátralék után egy fo­rint kártérítés megfizetésére kö­teleztük. És még volt 7 kiló 60 äeka baromfitartozása, ami után (56 forint volt a kártérítés. Ezt a kormány mind elengedte maga- rtak. összesen 1622 forint összeg­ben engedte el kormányunk a kártérítést — ismételte mosolyog­ja Ecsedi elvtárs. Pár nap óta a szántás, vetés, a szép termés betakarítása mellett az ellenség kizárásáról folyik a vita a demecseri Remény terme­lőszövetkezetben. Néhány nappal ezelőtt még olyan volt a termelő- szövetkezet, mint a megbolyga­tott méhkas. Az emberek szidták egymást, szidták a termelőszövet­kezetet, kedvtelenek voltak, ha­ragudtak, s azt sem tudták, kire és miért. Most azonban egyre világosabbá lett, hogy a termelő- szövetkezetben az ellenség zavar­ja a munkát, az bujtogatja a ta­gokat és rágalmakkal, hazugsá­gokkal zavarja meg nyugodt éle­tüket. * — Hallottatok már ilyet?! — robban ki Lippai József haragja a beszélgetés közben. — Azt ágvalta ki ez a sunyi Benj-a Sán­dor, a fene egye meg a derekát, hogy adjuk oda neki a vetőma­got a 19 hold fődjébe! — Nálam is volt, követelőzött — bosszankodott az elnök, Csák' Lajos. — Micsodát?! Széthurcolni a vetőmagot? Azért dolgoztunk mi egész évben, hogy most csak úgy elvigye?! Mi dolgoztunk meg azért, nem 6! Vegyen, ha akar. búzát, de ebből a vetőmagból nem eszik! — mondta felháborodva Baráti Sándor, aki 5 hold fíúddel lépett annakidején a termelőszö­vetkezetbe. — Azt mondta, hogy viszi a két lovat és csikót is. az az övé, — újságolta az egyik kocsis. — Azt már nem! — szól közbe Győri Kálmán. — Azok a lovak is a miénk, nem az övé! Jó is vol­na. Eladtuk, amit te. meg én be- vittünk. hogy megmentsük a töb­bit. Minden fillért a jószágra ál­doztunk a tavaszon. Nem, az! nem viheti el tőlünk senki. A? mindnyájunké! — Mondtam én már a vezető­ségnek, hogy semmi helye kö­zöttünk olyan embereknek, akik a felszabadulás előtt a mi verej­tékünkből, a mi zsírunkból éltek! — jegyezte meg szemrehányóan Lippai József, amiért a vezetőség elhallgatta sok tag kérését. Mert nemcsak ő mondta, hogy ki kell zárni Benya Sándort a termelő- szövetkezetből, hanem Hegedűs Lajos, Fekete Sándor, Győri Kál­mán és még sok becsületes terme­lőszövetkezeti tag. Jól ismerik már, ki is az a Be­nya Sándor. Ismerik a múltját, amikor 19 hold földet és 1 hold szőlőt mással dolgoztatott, tudják hogy mindig ingyenélő volt. Isme­rik a termelőszövetkezetben vég­zett tevékenységét is. Még a nyáron történt, hogy az egyik termelőszövetkezeti gyűlé­sen a tojás- és baromfibeadásról volt szó. Akkor felállt nagy hety­kén Benya Sándor.-— Míg egyéni gazda voltam, eddig sem adtam be a beadást Igaz, megbüntettek, de azt is ki­bírtam. Ne adjunk be semmit! Ha nem tetszik az államnak, tegyen róla. Persze, a termelőszövetkezeti tagok nem hallgattak rá. megfed­ték ezért. Ügy gondolták, majd­csak megjön az esze Banyának és nem beszél máskor olyanokat. — Néhány nab múlva a kerülő Be­nya egyik lányát megfogta egy hát búzával. A termelőszövetke­zetét hordta. Rá nemsokára Be­nya Sándor egy szekér füvet vá­gott le minden szó nélkül a ter­melőszövetkezet kaszálójából. Az öccse, Kálmán pedig a liba- iával a háztályi kukoricában tett kárt. Amikor rábecsíiltették a kárt, a libákat Benya Sándor a maga portájára vitte, a kerítésen egy lyukat tört, hogy a libák a szomszédban a termelőszövetkezet aprómarhájával együtt ehesse­nek a közös szemes takarmány­ból. Benya Sándor igyekezett zavart kelteni a munkában. A cséplés idején 9 órakor állított mindig a cséplőgéphez és egyszer azt mon­dotta: „csak akkor csépelünk, ha 10 munkaegységet írnak minden tagnak minden napi1 Felbérelte a cséplőgépnél dolgozó tagokat és 10 egységet be is Íratott magának A hír hallatára az egész termelő- szövetkezetben felborult a rend. Egy hétig a munkaegységen vi­tatkoztak. A földek meggazosod- tak. Alig két hete pedig újra meg akarta lopni a termelőszövetkeze­tet Benya Sándor. Az öccsével, Kálmánnal négy napszámost fo­gadtak és lekaszáltatták, begyűj­tötték 4 hold kaszáló szénáját a termelőszövetkezetéből. Megfogta már a kerülő Benyát, de nem agyszer érték tetten maguk a szö­vetkezeti tagok is a répa, tök és más lopásokon. Míg a termelőszö- vetkezet becsületes tagjai szorgal­masan dolgoztak kinn a mezőn, addig Benya Sándor rémhírekkel zavarta a munkát, három lánya pedig lopta a becsületes tagokat, lopta a közös termést. Most pedig a vetés megakadályozásán, a be­csületes termelőszövetkezeti tagok megtévesztésén, a közös vagyon széthurcolásán mesterkedik. Helyesen látják a dolgot Lippai József, Győri Kálmán, Hegedűs Lajos, Fekete Sándor és még sok becsületes termelőszövetkezeti tag, amikor azt mondják, hogy Benya Sándornak nincs köztük helye! Ki kell zárni a volt kizsákmá- nyolót, aki a termelőszövetkezet munkáját zavarja, buitogat a ter­melőszövetkezet ellen! A terme­lőszövetkezet pártszervezete és a községi pártbizottság adjon segít­séget a termelőszövetkezetnek és sürgősen távolítsák el az ellensé­get a demecseri Remény termelő- szövetkezetből. KD. Számos üzem között a nyíregyházi tejüzem dolgozói is növekvő minőségi munkával és a terv túlteljesítésével járulnak az új kormányprogramra megvalósí­tásához. A tejüzem dolgozói jól végzik azt a feladatot, ami rájuk vár a tejtermékek minőségének állandó javításában. Ezt bizonyít­ja az is, hogy az elmúlt két hó­napban 50 százalékkal több első­osztályú, exportminőségű vajat készítettek és a másodosztályú vaj mennyiségét 20 százalékkal csökkentették. Az ízhibás har­madosztályú vaj gyártását minő­ségi munkával kiküszöbölték. A tejüzem vezetői és dolgozói együtt harcolnak a minőségi tejtermékek gyártásáért. A mennyiségi tervet is túlteljesítik. Augusztusban például 109 százalékot értek el. * A lejtermékek minőségé­ért való harc már a tehenek ta­karmányozásánál kezdődik. Ezért is fontos, hogy a tej begyűjtők 3.5 százalékos, ízhibamentes, tisztán kezelt tejet vegyenek át a beszol- gáltatóktól. A legelemibb előfelté­tel, hogy a tej begyűjtésének és feldolgozásának minden szaka­szát a legnagyobb tisztaság és gondosság kisérje. A legkisebb tisztátalanság előidézheti a tej­termék savgnyodását és erjedését. Ennek elkerülése megköveteli, hogy a tejjel dolgozók fokozzák az egyéni tisztaságot és jobban törődjenek a tejbegyüjtő kannák tisztaságával. Sok múlik a tejbe­gyüjtő központok munkáján! A nyírturai és nyírbátori földmű­vesszövetkezetek. de a sényői és szakolyi állami begyűjtők például jó munkát végeznek. Gondosan ízlelik az átvett tejet és osztá­lyozva továbbítják azt a tejüzem­be. Meleg időjárás esetén megfe­lelően hütik a tejet, hogy az íze ne romoljon. Nem így van ez például a demecseri földműves­szövetkezet tejbegyüjtőhelyén. ahol nem tartják be a tisztasági feltételeket, nem válogatják a be­gyűjtött tejet és nem kezelik tisztán a kannákat. Gyakran sa­vanyúan érkezik a tej a tejüzem­be. Nagy figyelem és lelkiismere­tesség kell hozzá, hogy a tej és tejszín minősítésekor megfelelő osztályozás szerint végezzék a gyártást. Kubovics István tejmes­tér például dícséretreméltó mun­kát végez. Jó munkájáért augusz­tusban is pénzjutalmat kapott. * IXemrég nem kisebb hiba fordult elő a tejüzemben, mint az, hogy az oltóanyagot, vagy mint a tejüzemben is nevezik, a „kultú- rát‘‘ rosszul készítette el a vaj­mester. A hiba a gondos tisztaság elmulasztásával keletkezett. A tejszín érleléséhez szükséges szín­tenyészet (aromaképző baktériu­mok a vajgyártáshoz) gondatla­nul volt kezelve. Gyártás előtt azonban a minőségi ellenőr észre­vette a hibát, s ezzel sokezer fo­rint értékű kártól mentette meg a további gyártást Más esetben amikor Farkas .T*—f művezető a tejszínérlelő bárkák, a tejszín levezető csövek és csapot tisztasá­gát ellenőrizte, felháborodva ál­lapította meg. h"<*v felületesen van elmosva az érlelőbárka szín- tenyészet-főzőedénye. Odahívta Drenyovszki Andrásnét, aki a munkát végezte. — Nézze csak. szaktársnő. Itt is, ott is rajtamaradt a vajzsír a? edényen. A „kultúra‘‘-főzőben benne maradtak a régi és most már fertőző baktériumok. Em­lékszik-e. nemrég milyen bai származott a felületes munkából? Drenyovszkiné szégj’enkezve hallgatott. — Már többször figyelmeztet­tük magát. Miért nem végez gon­dosabb munkát? Ha így dolgozik rontja a minőséget. Pedig a dol­gozók jobb minőségű teiet és va- '■p t szeretnének kanni. Uay-e, ma­gának is az a vágya, hogy ol­csóbban, többet, jobbat vehessen? Az asszony azt felelte, hogy ő is azt szeretné. — Akkor hát ne végezzen fe-j lületes munkát, Drenyovszkiné! A1 minőség kérdését ne csak a tér-; melés végén vegyük figyelembe, hanem már a munka elején kö-í veteljünk meg mindent a minő-1 ség érdekében! Ne sajnálja a fá­radságot! Ügy csinálja az elmo­sást, ahogy megmagyarázták. Drenyovszkiné hangja bátrabb lett. — Igaz, hogy megmagyarázták) csakhogy nekem nem mutatta! meg senki, hogyan kell csinálni. • A művezető megértőén nézett! az asszonyra. Igaza van DreJ nyovszkinénak. Nemcsak el kelt magyarázni valamit, meg is kell azt mutatni. így gondolkozott, 4 azzal ingujját íelgyűrve, az asz- szonyhoz szólt: — Adja csak a kefét, meg a vegyszert, szaktársnő! Megmutat tóm magának, hogyan kell jól1 elmosni a bárkát! És amióta Farkas József meg-t mutatta Drenyovszkinénak a jój munka módszerét, nincs is baj ezen a területen sem. •*!< Jászai Mihály és Bodo-! lószki Ferenc vajkészítők, páros­versenyben harcolnak a jobb mi­nőségű vaj gyártásáért. Ügy dől- goznak, hogy minél több export-, kiváló minőségű, ízre és állóságra a legjobban megfelelő vajat gyártsanak. Külön műszakbari dolgoznak. A munkában egymást váltják. Két vajköpülőgéppel dol-f goznak egyszerre. Hégi vajazók a tejüzemben. Ismerik már a mri nőségi vajgyártás fortélyait. —j Amióta elvégezték a gyártást is­mertető tanfolyamot, a gyakor­lati munkát jobban tudják vé­gezni. Megismerték a vajgyártás technikáját. Más munkamódszer­rel dolgoznak, mint azelőtt. Ré­gen, miközben a gép köpült, ott­hagyták a gépet, mert hordóért) vagy valamilyen más munkaesz­közért kellett menni. Gyakran megtörtént, hogy ilyenkor lefolyt az író és mert nem voltak a gép mellett, nem volt aki ráengedje a vajra a vizet. Emiatt csökkent a vaj minősége. Jászai Mihály a gyártás-technika birtokában jobb munkamódszerrel, jobb időbeosz­tással kezdett dolgozni. E<*v száza­lékkal javított a vaj minőségén. Bodolószki kíváncsi volt rá, váj­jon társa hogy ér el nálánál jobb eredményt. Megkérdezte hát Já­szait, hogy mondja el ezt neki. — Tudod, szaktárs, úgy csiná­lom, hogy mielőtt munkához kez­dek, mindent odakészítek ma­gamnak, ami a termeléshez kell. így nem kell munka közben fut­kosni, kapkodó munkát végezni. Te is rájöhettél, hogy kapkodás közben adódik a legtöbb minőségi hiba. Márpedig nem mindegy ne­künk az sem, hogy kapunk-e mi­nőségi prémiumot, vagy nem. Meg arra is telik idő, hogy a perga­menpapírt sterilizáljam. Próbáld meg te is, így többet termelhetsz és javíthatsz vele a minőségen is. Bodolószki figyelmesen hallgat­ta, majd így válaszolt. — Megpróbálom. Én meg azt javasolom, ne hagyjuk műszak végére a gépek és köpülők tisztí­tását. Menet közben is lehet ezt a munkát végezni, ha valamelyik edényre már aznap nincsen szük­ség. Kevesebb marad a műszak végére. Nem fordul elő így az sem, hogy egymásn-k -'Okosan hagyjuk a köpülőt. Próbáld meg te is, — javasolta Bodolószki. Meg is fogadják mindig egymás jó tanácsait. Kicserélik a műszak alatt szerzett tapasztalatokat. Jó munkát végeznek. A vaj export- minősége így 16-ról 17 pontra emelkedett a nyíregyházi tej­üzemben. Jászai Mihály átlag 137 százalékot, Bodolószki Ferenc pe­dig 141 százalékot teljesít. Ha­vonta 18—20 százalék minőségi prémiumban részesülnek. Kiváló minőségi munkájukkal kiérde­melték, hogy alkotmányunk ün­nepén pénzjutalmat és sztahano­vista-oklevelet krrtv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom