Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-06 / 209. szám

H t f» L A r*

1853 SZEPTEMBER 6, VASÁRNAP

Péntek József váratlan jövedelme

Harc a minőségért a nyíregyházi tejüzembe»

— Jókor jött ez éppen — nézett Ecsedire Péntek József. Ebből a pénzből megveszem a pár bakancsot. Na, meg egy öltöny ruhát is számítok venni. Az is kitelik belőle!

— Azt megveheti 600 forintért — mondja Ecsedi. Jut a feleségének, meg a Margit lányának is ruhára, meg cipőre belőle.

— Igaz, azoknak is ruhát kell

venni!

— A FELESEGEMNEK már

régebben készültem veni egy jó meleg téli ruhát. Most arra is jut 120 forint. Meg egy pér cipő is kell neki. Már nézte is az árát, 160-ért meg lehet venni. Margitnak meg veszek egy cipőt, meg egy ruhát, 200 forintból ez is kitelik.

Közben Ecsedi elvtárs kiszámította, mit jelent a 10 százalékos beadási csökkentés.

— Most elengedtek magának 97 kiló burgonya, 28 kiló kukorica és 23 kiló napraforgó beadását —- monta Ecsedi elvtárs. Es ezenkívül szabadon viheti piacra a feleslegeit.

— Én eddig sem adtam el egy szem terményt sem, amíg a beadást nem rendeztem. Most még inkább teljesítem. Nem élhetek vissza a kormány gondoskodásával — mondta Péntek bácsi. — Én tudom a kötelességem. Nem szeretem, ha tartozók valakinek.

— Hát abból mi igaz Ecsedi elvtárs, hogy a gépállomás is olcsóbban dolgozik? Meg, hogy pénzért is lehet szántatni nekünk? !

— Az eddigi 84 búzakilogramm helyett most 53 búzakilogramm, vagy 103 forintba kerül egy hold föld felszántása.

— MÄR HA ÍGY VAN, én is

géppel szántatok. Már 5 éve, hogy géppel szántattam, de most is eszemben van, milyen jól megdolgozta a gép a földemet. Es, hogy csak természetbeni fizetésért lehetett dolgoztatni, nem volt kedvem hozzá. Még a héten beszélek a gépállomással, hogy számítok segítségükre. Nemcsak a másfél holdat szántatom ki, ami vetés alá kerül, hanem ennél többet is. Hadd legyen porha- nyós tavaszra a kukoricának és burgonyának a földem. Többet fog teremni. Visszafizeti a szántási díjat.

Péntek József ezután a szomszéd szobába ment át, ahol az adó csökkentését csinálták. — Bartha István, a járási tanács pénzügyi osztályának dolgozója mihamar kiszámította, milyen kedvezményben részesül.

— Ezévi adója 965 forint. Eb- bői a csökkentés 197 forint. Múlt évi adóhátraléka nincs, igy nincs is mit elengedni belőle — mondta Péntek Józsefnek Bartha.

Tehát Péntek József 5 holdas dolgozó paraszt a beadási hátralékok elengedésén kívül a kártérítés elengedésével és adókedvezménnyel összesen 1819 forint kedvezményben részesült. Ehhez jön még a beadási kötelezettség 10 százalékos csökkentése, az ingyenes állatorvosi szolgáltatás, a gép- állomási díjak leszállítása és egy sor más kormányintézkedés, ami könnyebbé, szebbé teszi Péntek József családja életét.

Péntek József a beadási kötelezettség pontos teljesítésével, a betakarítás és az őszi vetés ha- táridőben való elvégzésével válaszol a kormány intézkedéseire. A burgonyáját 2 nap alatt szedi fel. Már most megkezdte a trá- gyahordást a földje végére, hogy betakarítás után azonnal szét- szórhassa. A jövőben még gazdagabb termést takarít majd be.

— N. T. —

(Péntek József most pártunk Központi Vezetősége es a Minisztertanács határozata után boldogan számíthatja ki. hogy még több árucikket vehet váratlan jövedelméből...)

Sürgősen távolítsák el az ellenséget

a demecseri Remény tsz-ből !

PÉNTEK JÓZSEF újfehértói 5 holdas dolgozó paraszt hétfőn reggel összeszedett minden hivatalos iratot, ami a beszolgáltatástól és az adófizetésről szól. Mikor minden a zsebében volt, a tanácsházára indult. Mire odaért, már sokan voltak ott.

— Tyhű..., az áldóját. Mikor kerül itt rám a sor — szólott a többiekhez.

— Ahogy érkezett — felelte rá Pásztor Mihály 10 holdas társa, aki szintén azért jött, hogy rendezze adófizetését a 15 százalékos jövedelemadó csökkentése után.

Péntek József kihasználta a várakozási időt. Bement a begyűjtési csoporthoz, mert előző nap hallott valamit a 10 százalékos csökkentésről, amit a beadásból engedett el államunk. — Ecsedi elvtárs a begyűjtési csoport vezetője fogadta Péntek Józsefet.

— Míg rámkerül az adónál a tor, bejöttem már, hogy pontosan megtudjam, mi igaz a 10 százalékos beadási csökkentésből. Meg azt, hogy mennyit engedtek el tavalyi hátralékot — mondta Péntek bácsi.

ECSEDI ELVTARS előkereste Péntek József beadási nyilvántartási lapját és számolni kezdett.

— Magának volt 82 kiló kukorica-tartozása a múlt évről és 449 kiló burgonya adóssága. — Ezért a tanács 1226 forint kárté- .‘ítést szabott ki. Tojásból pedig £40 darabbal tartozott. M.inden Sarab tojáshátralék után egy forint kártérítés megfizetésére köteleztük. És még volt 7 kiló 60 äeka baromfitartozása, ami után (56 forint volt a kártérítés. Ezt a

kormány mind elengedte maga- rtak. összesen 1622 forint összegben engedte el kormányunk a kártérítést — ismételte mosolyogja Ecsedi elvtárs.

Pár nap óta a szántás, vetés, a szép termés betakarítása mellett az ellenség kizárásáról folyik a vita a demecseri Remény termelőszövetkezetben. Néhány nappal ezelőtt még olyan volt a termelő- szövetkezet, mint a megbolygatott méhkas. Az emberek szidták egymást, szidták a termelőszövetkezetet, kedvtelenek voltak, haragudtak, s azt sem tudták, kire és miért. Most azonban egyre világosabbá lett, hogy a termelő- szövetkezetben az ellenség zavarja a munkát, az bujtogatja a tagokat és rágalmakkal, hazugságokkal zavarja meg nyugodt életüket.

*

— Hallottatok már ilyet?! — robban ki Lippai József haragja a beszélgetés közben. — Azt ágvalta ki ez a sunyi Benj-a Sándor, a fene egye meg a derekát, hogy adjuk oda neki a vetőmagot a 19 hold fődjébe!

— Nálam is volt, követelőzött — bosszankodott az elnök, Csák' Lajos.

— Micsodát?! Széthurcolni a vetőmagot? Azért dolgoztunk mi egész évben, hogy most csak úgy elvigye?! Mi dolgoztunk meg azért, nem 6! Vegyen, ha akar. búzát, de ebből a vetőmagból nem eszik! — mondta felháborodva Baráti Sándor, aki 5 hold fíúddel lépett annakidején a termelőszövetkezetbe.

— Azt mondta, hogy viszi a két lovat és csikót is. az az övé, — újságolta az egyik kocsis.

— Azt már nem! — szól közbe Győri Kálmán. — Azok a lovak is a miénk, nem az övé! Jó is volna. Eladtuk, amit te. meg én be- vittünk. hogy megmentsük a többit. Minden fillért a jószágra áldoztunk a tavaszon. Nem, az! nem viheti el tőlünk senki. A? mindnyájunké!

— Mondtam én már a vezetőségnek, hogy semmi helye közöttünk olyan embereknek, akik

a felszabadulás előtt a mi verejtékünkből, a mi zsírunkból éltek! — jegyezte meg szemrehányóan Lippai József, amiért a vezetőség elhallgatta sok tag kérését. Mert nemcsak ő mondta, hogy ki kell

zárni Benya Sándort a termelő- szövetkezetből, hanem Hegedűs Lajos, Fekete Sándor, Győri Kálmán és még sok becsületes termelőszövetkezeti tag.

Jól ismerik már, ki is az a Benya Sándor. Ismerik a múltját,

amikor 19 hold földet és 1 hold szőlőt mással dolgoztatott, tudják hogy mindig ingyenélő volt. Ismerik a termelőszövetkezetben végzett tevékenységét is.

Még a nyáron történt, hogy az egyik termelőszövetkezeti gyűlésen a tojás- és baromfibeadásról volt szó. Akkor felállt nagy hetykén Benya Sándor.-— Míg egyéni gazda voltam, eddig sem adtam be a beadást Igaz, megbüntettek, de azt is kibírtam. Ne adjunk be semmit! Ha nem tetszik az államnak, tegyen róla.

Persze, a termelőszövetkezeti tagok nem hallgattak rá. megfedték ezért. Ügy gondolták, majdcsak megjön az esze Banyának és nem beszél máskor olyanokat. — Néhány nab múlva a kerülő Benya egyik lányát megfogta egy hát búzával. A termelőszövetkezetét hordta. Rá nemsokára Benya Sándor egy szekér füvet vágott le minden szó nélkül a termelőszövetkezet kaszálójából.

Az öccse, Kálmán pedig a liba- iával a háztályi kukoricában tett kárt. Amikor rábecsíiltették a kárt, a libákat Benya Sándor a maga portájára vitte, a kerítésen egy lyukat tört, hogy a libák a szomszédban a termelőszövetkezet aprómarhájával együtt ehessenek a közös szemes takarmányból.

Benya Sándor igyekezett zavart kelteni a munkában. A cséplés idején 9 órakor állított mindig a cséplőgéphez és egyszer azt mondotta: „csak akkor csépelünk, ha 10 munkaegységet írnak minden tagnak minden napi1 Felbérelte a cséplőgépnél dolgozó tagokat és 10 egységet be is Íratott magának A hír hallatára az egész termelő- szövetkezetben felborult a rend. Egy hétig a munkaegységen vitatkoztak. A földek meggazosod- tak.

Alig két hete pedig újra meg akarta lopni a termelőszövetkezetet Benya Sándor. Az öccsével, Kálmánnal négy napszámost fogadtak és lekaszáltatták, begyűjtötték 4 hold kaszáló szénáját a

termelőszövetkezetéből. Megfogta már a kerülő Benyát, de nem agyszer érték tetten maguk a szövetkezeti tagok is a répa, tök és más lopásokon. Míg a termelőszö- vetkezet becsületes tagjai szorgalmasan dolgoztak kinn a mezőn, addig Benya Sándor rémhírekkel zavarta a munkát, három lánya pedig lopta a becsületes tagokat, lopta a közös termést. Most pedig a vetés megakadályozásán, a becsületes termelőszövetkezeti tagok megtévesztésén, a közös vagyon széthurcolásán mesterkedik.

Helyesen látják a dolgot Lippai József, Győri Kálmán, Hegedűs Lajos, Fekete Sándor és még sok becsületes termelőszövetkezeti tag, amikor azt mondják, hogy Benya Sándornak nincs köztük helye! Ki kell zárni a volt kizsákmá- nyolót, aki a termelőszövetkezet munkáját zavarja, buitogat a termelőszövetkezet ellen! A termelőszövetkezet pártszervezete és a községi pártbizottság adjon segítséget a termelőszövetkezetnek és sürgősen távolítsák el az ellenséget a demecseri Remény termelő- szövetkezetből.

KD.

Számos üzem között a nyíregyházi tejüzem dolgozói is növekvő minőségi munkával és a terv túlteljesítésével járulnak az új kormányprogramra megvalósításához. A tejüzem dolgozói jól végzik azt a feladatot, ami rájuk vár a tejtermékek minőségének állandó javításában. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt két hónapban 50 százalékkal több elsőosztályú, exportminőségű vajat készítettek és a másodosztályú vaj mennyiségét 20 százalékkal csökkentették. Az ízhibás harmadosztályú vaj gyártását minőségi munkával kiküszöbölték. A tejüzem vezetői és dolgozói együtt harcolnak a minőségi tejtermékek gyártásáért. A mennyiségi tervet is túlteljesítik. Augusztusban például 109 százalékot értek el.

*

A lejtermékek minőségéért való harc már a tehenek takarmányozásánál kezdődik. Ezért is fontos, hogy a tej begyűjtők 3.5 százalékos, ízhibamentes, tisztán kezelt tejet vegyenek át a beszol- gáltatóktól. A legelemibb előfeltétel, hogy a tej begyűjtésének és feldolgozásának minden szakaszát a legnagyobb tisztaság és gondosság kisérje. A legkisebb tisztátalanság előidézheti a tejtermék savgnyodását és erjedését. Ennek elkerülése megköveteli,

hogy a tejjel dolgozók fokozzák az egyéni tisztaságot és jobban törődjenek a tejbegyüjtő kannák tisztaságával. Sok múlik a tejbegyüjtő központok munkáján! A nyírturai és nyírbátori földművesszövetkezetek. de a sényői és szakolyi állami begyűjtők például jó munkát végeznek. Gondosan ízlelik az átvett tejet és osztályozva továbbítják azt a tejüzembe. Meleg időjárás esetén megfelelően hütik a tejet, hogy az íze ne romoljon. Nem így van ez például a demecseri földművesszövetkezet tejbegyüjtőhelyén. ahol nem tartják be a tisztasági

feltételeket, nem válogatják a begyűjtött tejet és nem kezelik tisztán a kannákat. Gyakran savanyúan érkezik a tej a tejüzembe. Nagy figyelem és lelkiismeretesség kell hozzá, hogy a tej és tejszín minősítésekor megfelelő osztályozás szerint végezzék a gyártást. Kubovics István tejmestér például dícséretreméltó munkát végez. Jó munkájáért augusztusban is pénzjutalmat kapott.

*

IXemrég nem kisebb hiba fordult elő a tejüzemben, mint az, hogy az oltóanyagot, vagy mint a tejüzemben is nevezik, a „kultú- rát‘‘ rosszul készítette el a vajmester. A hiba a gondos tisztaság elmulasztásával keletkezett. A tejszín érleléséhez szükséges színtenyészet (aromaképző baktériumok a vajgyártáshoz) gondatlanul volt kezelve. Gyártás előtt azonban a minőségi ellenőr észrevette a hibát, s ezzel sokezer forint értékű kártól mentette meg a további gyártást Más esetben amikor Farkas .T*—f művezető a tejszínérlelő bárkák, a tejszín levezető csövek és csapot tisztaságát ellenőrizte, felháborodva állapította meg. h"<*v felületesen van elmosva az érlelőbárka szín- tenyészet-főzőedénye. Odahívta Drenyovszki Andrásnét, aki a munkát végezte.

— Nézze csak. szaktársnő. Itt is, ott is rajtamaradt a vajzsír a? edényen. A „kultúra‘‘-főzőben benne maradtak a régi és most már fertőző baktériumok. Emlékszik-e. nemrég milyen bai származott a felületes munkából?

Drenyovszkiné szégj’enkezve hallgatott.

— Már többször figyelmeztettük magát. Miért nem végez gondosabb munkát? Ha így dolgozik rontja a minőséget. Pedig a dolgozók jobb minőségű teiet és va- '■p t szeretnének kanni. Uay-e, magának is az a vágya, hogy olcsóbban, többet, jobbat vehessen?

Az asszony azt felelte, hogy ő is azt szeretné.

— Akkor hát ne végezzen fe-j lületes munkát, Drenyovszkiné! A1 minőség kérdését ne csak a tér-; melés végén vegyük figyelembe, hanem már a munka elején kö-í veteljünk meg mindent a minő-1 ség érdekében! Ne sajnálja a fáradságot! Ügy csinálja az elmosást, ahogy megmagyarázták.

Drenyovszkiné hangja bátrabb lett.

— Igaz, hogy megmagyarázták) csakhogy nekem nem mutatta! meg senki, hogyan kell csinálni. •

A művezető megértőén nézett! az asszonyra. Igaza van DreJ nyovszkinénak. Nemcsak el kelt magyarázni valamit, meg is kell azt mutatni. így gondolkozott, 4 azzal ingujját íelgyűrve, az asz- szonyhoz szólt:

— Adja csak a kefét, meg a vegyszert, szaktársnő! Megmutat tóm magának, hogyan kell jól1 elmosni a bárkát!

És amióta Farkas József meg-t mutatta Drenyovszkinénak a jój munka módszerét, nincs is baj ezen a területen sem.

•*!<

Jászai Mihály és Bodo-! lószki Ferenc vajkészítők, párosversenyben harcolnak a jobb minőségű vaj gyártásáért. Ügy dől- goznak, hogy minél több export-, kiváló minőségű, ízre és állóságra a legjobban megfelelő vajat gyártsanak. Külön műszakbari dolgoznak. A munkában egymást váltják. Két vajköpülőgéppel dol-f goznak egyszerre. Hégi vajazók a tejüzemben. Ismerik már a mri nőségi vajgyártás fortélyait. —j Amióta elvégezték a gyártást ismertető tanfolyamot, a gyakorlati munkát jobban tudják végezni. Megismerték a vajgyártás technikáját. Más munkamódszerrel dolgoznak, mint azelőtt. Régen, miközben a gép köpült, otthagyták a gépet, mert hordóért) vagy valamilyen más munkaeszközért kellett menni. Gyakran megtörtént, hogy ilyenkor lefolyt

az író és mert nem voltak a gép mellett, nem volt aki ráengedje a vajra a vizet. Emiatt csökkent a vaj minősége. Jászai Mihály a gyártás-technika birtokában jobb munkamódszerrel, jobb időbeosztással kezdett dolgozni. E<*v százalékkal javított a vaj minőségén.

Bodolószki kíváncsi volt rá, vájjon társa hogy ér el nálánál jobb eredményt. Megkérdezte hát Jászait, hogy mondja el ezt neki.

— Tudod, szaktárs, úgy csinálom, hogy mielőtt munkához kezdek, mindent odakészítek magamnak, ami a termeléshez kell. így nem kell munka közben futkosni, kapkodó munkát végezni. Te is rájöhettél, hogy kapkodás közben adódik a legtöbb minőségi hiba. Márpedig nem mindegy nekünk az sem, hogy kapunk-e minőségi prémiumot, vagy nem. Meg arra is telik idő, hogy a pergamenpapírt sterilizáljam. Próbáld meg te is, így többet termelhetsz és javíthatsz vele a minőségen is.

Bodolószki figyelmesen hallgatta, majd így válaszolt.

— Megpróbálom. Én meg azt javasolom, ne hagyjuk műszak végére a gépek és köpülők tisztítását. Menet közben is lehet ezt a munkát végezni, ha valamelyik edényre már aznap nincsen szükség. Kevesebb marad a műszak végére. Nem fordul elő így az sem, hogy egymásn-k -'Okosan hagyjuk a köpülőt. Próbáld meg te is, — javasolta Bodolószki.

Meg is fogadják mindig egymás jó tanácsait. Kicserélik a műszak alatt szerzett tapasztalatokat. Jó munkát végeznek. A vaj export- minősége így 16-ról 17 pontra emelkedett a nyíregyházi tejüzemben. Jászai Mihály átlag 137 százalékot, Bodolószki Ferenc pedig 141 százalékot teljesít. Havonta 18—20 százalék minőségi prémiumban részesülnek. Kiváló minőségi munkájukkal kiérdemelték, hogy alkotmányunk ünnepén pénzjutalmat és sztahanovista-oklevelet krrtv.