Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-05 / 208. szám

.1933. SZEPTEMBER 5. SZOMBAT NÉPLAP Az iráni helyzet legújabb hírei Hozzászólás a dohányfermentálóban folyó kulturális munkához New-York, (TASZSZ). Az „Asso­ciated Press" lszfahúni tudósítójá­nak jelentése szerint, bár sok nap telt el Moszadik megbuktatása óta, ebben a festői városban, amely va­laha az ország fővárosa volt, a tömegek továbbra is ezt kiáltoz­zák : „Jenkik, takarodjatok haza!’’ A házak falain minden reggel a sah és az amerikaiak eilen irá­nyuló feliratok jelennek meg és a rendőrség egy nap alatt nem Is tudja eltüntetni az összes ilyen feliratokat. A tudósító közli, hogy az iszfa. liáni amerikai konzul csak fegyve- rés őrök és géppisztolyos rendőrök kíséretében mer járni a város ut- ráin. A tudósító panaszkodik Mtniatt, hogy ezen a vidéken ,,az Most GffV éve éppen, hogy egyik vezetőségi- gyűlésünkön mi is elha­tároztuk: bevezetjük — ha. egyelőre próbaképpen is — a keresztsoros vetést, Amikor a tagság elé került a kérdés, többen bizalmatlanul fo­gadták. így voltak Tarján János, Polcsák András fogatosok, meg Berenesi János is, aki akkor a ve- tógép után „faros" volt. „Nem less abból, semmi’’ — mondta hitetlen­kedve Tarján János. Polcsák And­rás meg így bizalmatlankodoU; „Jó a keresztsoros vetés, de csak a lucernánál. Annak való. Est mi is ismerjük. Azt szokták így vetni, nem a búzát, rozsot.” Én érveltem, ■magyaráztam : Csináljuk vsak meg. Majd meglátjuk, kinek lesz igaza. ti hold rozsot keresztsorosan ve­téltünk. Persze, arra, is vigyáztam: ne csak úgy akárhogy. Tudtam, hogy a keresztsorban való vetés még nem minden. Meg kell, hogy adjuk a jó talajclökcszilést is. Nem sajnáltam időt arra, hogy jó- ■néhány szalcirdst áttanulmányoz­zak. Dohány után veiottük kercSstso- rosan a í\ hold rozsot. Istállóira,, gyát a talaj még a dohány alá ka­pott, az előző évben, ősszel, kelés ■után holdanként 50 kiló pétisót ad­tunk fejtrágyának s ugyanezt meg­ismételtük tavasszal is. Arra vigyáztam, hogy sem talaj­ban, sem a művelési munkák során a többi rozsot, az egysorosán vetet, let se „csapjam" be. Ez amúgysem tett volna jó szolgálatot sem a ma­gam, sem a tagság meggyőzése szempontjából. Különböző termés esetén ez szülte volna az érveket. Vetés alá egyformán 20 centimé­ter mélyen szántott a traktor. Egy- idöben. 8 inéahozzéi a vetés is ügy jött, hogy az egysoros 8 nappal előbb került a földbe, mint ® ke- resztsoros, öszivetésű kalászosnál ez bizony nem kis előnyt jelent. 8 az egysorosán vetett rozs még jobb irániak és még a fályolt viselő asszonyok is’’ nyíltan ellenséges magatartást tanúsítanak az ameri­kai hatóságok képviselőivel szem­ben. A rendőrségtől nyert értesülések­re hivatkozva, a tudósító jelenti, Iszfahánban, amely az iránti textil­ipar központja, igen erős a Tudeh-' párt befolyása. „Még néhány hónappal ezelőtt is — közli a tudósító — a munká­sokat arra kényszerítették, hogy napi tizenkét órát dolgozzanak. A betiltott Tudeh-párt megalakította az első helyi szakszervezetet, amely kivívta a nyolcórás munkanapot. Ennek következtében a munkások és családjaik e párt elszánt híveivé váltak.” • fekvésű, jobb összetételű talajba került. Ennek is dohány volt az előveteménye s ugyancsak az elő­ző évben kapott istátlólrágyzást. Egész tavaszon át, a keresztsoros vetésű rozsunk volt a, szebb. Más volt annak a színe is, a, szára is. de még a, hullámzása is. Tapasztal. Írattuk, láthattuk: a nyári, viharos záporoknak jobban ellenállt, nem dőlt, nem feküdt le úgy, mint az egysoros. De ami a legjobban meg­lepett bennünket az volt — annak ellenére, hogy az egysoros 8 nap­pal előbb lett elvetve, a // hold kercsztsoros ért, be hamarabb teljes S nappal az aratásra! Cséplcskor az addig kételkedők­nek is cl keltett hinni, az ered­ményt. Míg az egysoros vetésű ro­zsunk 1.2 mázsa 02 kilós átlagol adott holdanként, a keresztsoros tS mázsa -U kilós átlaggal fizetett! Világos volt szövetkezetünk minden tagja elöli: 'győzött, az új a régi felett. Most Tarjám János, Polcsák András, meg a többi, akkori, kétel­kedő maga bizonygatja: „Mégis csap, jobb a keresztsoros vetés. Többet fizet a föld,” Sinku János bátyám pedig, aki 8 hold földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára, mos így nyilatkozik: „Nem tudnék én kimenni a közös gazdál­kodásból, amíg csak élek. Bizto­sabban imgyok itt mint 8 holdon.” Mondhatja Hiszen 332 munkaegy­ségére mindjárt csépléskor több mint II mázsa kenyérnekvalól és 2 mázsa 30 kiló árpát vitt haza. Ehhez jön még zárszámadáskor az addig szerzett munkaegységek utáni még egy-egg kiló kenyérgabona.’ * koreai-kínai vöröskereszt-képvlselük ai amerikaiak Knr.sedó szíoeii mérgesgázbomba támadásairól Keszon, (üj Kína). Vang Csing- csun Kínai Vöröskereszt-képviselő elmondta, hogy az amerikai kato­nák augusztus G. és 23. között hat alkalommal támadták meg a Ko- csedó.szigeti hadifoglyokat mérges- gázbombákkai. A 15. számú hadi- fogolytábor 2-es részlegében hatszáz hadifogoly közül ötszáz megsebe­sült és három meghalt egy augusz­tus 10-én végrehajtott gáztámadás következtében. A 11. számú tábor­ban augusztus '25-én 'gáztámadás miatt több mint háromszáz hadi­fogoly sebesült meg, egy pedig meg­vakult. Augusztus 9-én a tábort látogató koreai-kínai vöröskeresz­tes képviselők maguk is végigszen­vedték a hadifoglyok ellen végre­hajtott gáztámadást. Elért eredményünk, annál szebb, az újnak a győzelme a régi felett annál nagyszerűbb, mivel itt a mi határunkban, amikor még egyéni­leg gazdálkodtunk, cérnavékony- szálúak voltak a, kalászosaink és nagyon-nagyon ritka eset volt, ha valaki csak 8 mázsás átlagtermést elérhetett. Most a tavalyinál %s nagyobb len­dülettel fogtunk hozzá jövőévi ke­nyérnek miónk elvetéséhez. Minde­nekelőtt jól megnéztük: milyen vé­lemény után, milyen erőben lévő talajba vetjük Jövőévi kenyerünk magvát. Hogy jóerőben legyen a vetésre szánt talaj, holdanként 100 kiló szuperfoszfát műtrágyát, szó­runk szántás alá. Ezt annál is in­kább tehetjük, mert idejében gon­doskodtunk a szükséges műtrágya- mennyiség beszerzéséről. A gépállomással mindjárt a cscp- lés befejezése plán megköttiík a szerződést az őszi szántás-vetésre. .ág ősziárpa alá már szánt is a traktor. Egyben a. vetés is folyik. Azon vagyunk. úgy igyekszünk, hogy összes őszi kalászosunkat ok­tóber 18-ra, de legkésőbb 20-ra el­vessük! A jól bevált kerésztsoros vetéssel most már 60 hold búzát, 50 hold, rozsot és 20 hold ösziárpál velünk. Világosan látjuk, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás, a szövetkezés útján tovább haladva, még bősége­sebb terméshez, boldogabb élethez érünk Elmondta: MESTER JÓZSEF, az ibrányi Alkotmány tsz. elnöke. A nyíregyházi dohányfermentáló- gyár első ötéves tervünk hatalmas alkotása. Ez a, gyár is hirdeti építő, alkotnmkaró munkánkat. Kiváló és jó munkával harcolnak az üzem lelkes kvllúrmunkásái is. Az üzemi bizottság minden támogatást megad a kulturális élet fejlődéséhez. Ál­landóan segiti, támogatja, a kul­túrcsoportok fejlődését. A válla­lat vezetősége is segíti « kultúr- munkát. Biztosítja a szakmai ok­tatást, helyiségeket. A kultúrmun- kás fiatalokat egy munkahelyen és egy műszakban jogialkoziatja hogy píóbák cselén ne legyen akadály. Ez a segítség azonban még mindig kevés, üzemünk kulturális fejlődé- schcz sokkal több, hathatósabb tá­mogatást kell adni. Különösen a rigmusbrigádok, újító-, sztahano- vislakörök, természettudományi elő- adások- filmelöadások szervezésé­hez. Az üzemi könyviár szép, tiszta, világos, barátságos helyiség. Aszta­lokkal, székekkel ellátva áll olva­sóink rendelkezésére. Bőven van választék a könyvek szépen rende­seit sorai között, jg 1952-et évvel szemben az idén 152 százalékkal több dolgozó olvas és tanul. Ezt igazolja <iz 1053. oktatási évad, is. Ebben az időszakban több szakmai tanfolyam, sikeresen fejezdödött be. MEó tanfolyam, gépismereti tan­folyam, fermentál' tanfolyam stb. 8ok kádert nevelt az üzem, akikre méltán lehetnek büszkék a fermen­táló dolgozói. Nézzük tovább az üzem kulturá­lis munkáját. Van egy kedvenc tánccsoportja az üzemnek, amely lelkes és odaadó munkával áolgo­Nagyszabású cgósznapos kul­iúr- cs sportműsorok lesznek me- gyeszerte szeptember 6-án az élenjáró dolgozók tiszteletére. — Ezen a napon a megye legjobb kuli úrcsoportjai adnak műsort a falvakban és Nyíregyházán. Az Állami Zeneiskola kiváló taná­rai is fellepnek ezen a napim. A nyíregyházi rádió kiszenckara Mátészalkán szerepel. Vikár Sán­dor, a Zeneiskola igazgatója ve­zényli, közreműködik meg Sztra- ki Tibor zongora és Marssó Jó­zsef hegedűművész. Műsorukon a legszebb zencszámok szerepelnek. A nyíregyházi József Attila kul- túrház kultúrcsoportjainak tag­jai és a nyíregyházi népi zenekar Balkányban szerepelnek. Velük együtt lép fel Ághi Gézáné, a Nyíregyházi Zeneiskola cnekta- nára. Nagy káliéban is nagysza­bású ünnepséget rendeznek. — Nyolc órától sportműsort adnak. 10 órakor térzene lesz, majd zik, rendszeresen megtartja a pró­bákat. Meg is van az eredmény As idei kulturális fesztiválon Budapes­ten a II. helyezést érte el. Ezért dicséret illeti őket. De meg sok. a javítanivaló is. Főleg a. fegyelem terén, aztán jó lenne, ha helyi, szabolcs-szatmári táncokat is tanul­na a láncvsoport. A termeléshez nagy segítséget adhatnának az üzem rigmusírói, a rigmuscsoport tagjai, ha nemcsak alkalomadtán szerepelnének, hanem rendszeresen. Vannak jó rigmus- irók üzemünkben, Dvarnicsenkö Já­nos, Istványi Andorne. Sajnos, az utóbbi időben ebből a kulluiális munkából nem veszik ki a részüket. Hallgatnak ők is, a rigmusbrigád is s maga a kultúrfclclös, Zsák elv„ társnő is. Én azt javasolom, hogy dicsérjék meg bátran azokat a. jó dolgozókat, akik kiváló jó teljesít­ményt érnek el, bírálják bátran, tárják fel a hiányosságokat. Az üzem szinjdlszócsoportja, az Alkotmány tiszteletére rendezett műsoros estén jól szerepelt. Munkád ját minden egyes esetben dicséret illeti. A jó munka „titka” itt is a rendszeresen megtartott próba. Jó munkát végez llibóczi Pál szinz játszófelelös, aki neveli, oktatja brigádja minden egyes tagját. No­vember 7-re három,felvonásos szín­darabbal készülnek. Sok szép eredményt ériek el a fermentáló kultúrmünkásai. És ha a még fennálló hibákat is megszün­tetik, sokkal eredményesebb lesz a munkájuk. KOVÁCS ISTVÁN ÉÜOSZ T. B. kuli. fel. délután négytől szövetkezeti köz­gyűlést tartanak, este hét órakor színes kultúrműsorral szórakoz­tatják Nagykálló dolgozóit, utána pedig éjfélig tartó táncmulatsá­got rendeznek. Nyíregyházán is a legjobb kultúrcsoportok szereplé­sével rendeznek kultúrműsort. A Villanytclcp, a Dohányfermentáló, az MSzT-énekkar, a Kisker, ze­nekara is játszik. Kántorjánosi* ban a mátészalkai kórház DISz- kultúrcsoportja és a nyíregyházi tcrményforgalmi vállalat DISz- kultúrcsoporljai szerepelnek. Fá- biánházán a Zalka Máté kultúr- ház, Opályiban a KTSz, Nyírcsa- holyban a földművesszövetkezet kultúrcsoportjai adják a műsort. A jakon a kisvárdai Vulkán tánc­csoportja szerepel, majd utána utcabál következik reggelig. Dol­gozóink nagy örömmel fogadták a kultúrcsoportok szereplésének hí­rét és érdeklődéssel várják fel­léptüket. Hogyan értünk el 18 mázsás rozstermést? Vasárnapi kultúrműsorok élenjáró dolgozók tiszteletére Egy uss&ony, aki „nem politizál“ Augusztus Sí-én szép bé­kés nap volt Vásárosnaményban is, mint a többi ragyogó nyári nap. A földeken parasztok dolgoz­tak, a téglagyári kémények frissen pöfékeltek, az utcán vidám diák­sereg vonult. a, gimnázium kollé­gistái. A Tisza sima, csillogó há­téit az árvízvédelmi munkások zászlós motorcsónakja hasította, verte habosra, távolabb hatalmas szálfákból tutajokat kötöztek gyöngyözőhátú, JiarnúrasiUt m un hú­sok. Ugyanebben az időben Koreában a béke őrömétől teltszívü emberek hozzáláttak az új hajlékok, iskolák felépítéséhez, a gyászos, komor háborús romoy eltüntetéséhez. Né­metország egyik gyárában új ver­senymozgalom született annak örö­mére, hogy a szovjet kormány ba­ráti segítőkezel nyújtott a becsü­letes németeknek a felemelkedés­hez, az egység megteremtéséhez. Franciaországban megálltak a mozdonyok, vasúti szerelvények, lábhoz kerültek a bányászcsúká­•ok, elhallgattak a gépek... Juhásxéknál a gazda nem volt idehaza, kinn dolgozott a szántóföldön. .1:; asszony, Juhász Andrásáé tetthasú, fehér babsze­meket szeleit az udvaron, aztán besietett a nyárikonyhába, más belső munkát végezni. Köszönés után szinte az clsö szava volt ez: — Én bizony nem politizálok! Meglepődtünk először, csodálkoz­tunk: hogy is lehet? Aztán arra gondoltunk: vájjon mire gondol­hat ez az egyszerit paraszt a sszoy, amikor ezt a szót hallja, hogy „politika”? Bizonyára az életére is, az elmúlt idők parasztjainak tobo- tolór, erőt pazarló életére, amikor Juhászék is felcsföldeket vállaltak s mire a. téglagyár hajnali kürt­szava felharsant, őket ez az éb­resztő már a földeken találta kapa mellett. A.c urak, a tomcsányiak meg csak sétáltak, kocsikáztak, kár­tyáztak. as asszony gondolja: ez is politika volt. Meg az is, hogy a férjét két iszonyatos háborúba hurcolták el. Beszélgetni kezdtünk. Juhásznc elmondja, hogy az egyik öreg szom­szédja májrákban halt meg a na­pokban. — Nehéz betegség a rák — mondta elgondol kod va. — Nehéz. — hagytuk rá és hir­telen eszünkbe jutott valami Rög­tön ki is mondtuk: — Képzelje csak cl Juhászáé, milyen más volna, ha nem volná­nak gonosz emberek, akik háborút akarnak cs azt a tömérdek pénzt, amit ágyúra. fegyverre költenek, az emberek gyógyítására lehelne fordítani!... Juhdsznc megállt a munkával, rúnknézett és nagyon komolyan bó­lintott. — Igaz, igaz. Kicsit hallgatói t, majd néhány pillanat múlva nemvárt szenvedé­lyességgel folytatta: — így kellene tenni mindenütt. Minden pénzt arra kell fordítani, hogy ne legyenek beteg emberek, hogy szép és nyugodt legyen az emberek élete mindenütt a vilá­gon, jólétben éljen mindenki. Ezt, kell elérni lis még arról is beszélt, hogy milyen ea~,elenül rombollak Vasú. rosnaményban is a háború meg­szállottái, a nácik, amikor felrob­bantották a hidakat. Aztán azt mondta: a béke annyit jelent, mint építeni, dolgozni, művelni a föl­det. — Hát magát érdekli a béke ügyel — kérdeztük hirtelen. Furcsán nézett ránk Juhásznc és sértődötten válaszolt. — Hát melyik munkásembert ne érdekelne a béke?! Valósággal rátukförmedt. Mi nem firtattuk tovább, másra tereltük a szót. — Milyen volt a termés? Nagy örömmel, látható büszkeséggel újságolta, hogy vala­micskével több, mint két hold föld­jükön 25 métermázsa búzájuk ter­melt. Jól megművelték a földet, becsülettel dolgoztak, hogy minél több szemet adjon a kalász. — A beadással, hogy állanak? Felemelte kendős fejét. — Mi azt tartjuk az urammal, hogy mindent rendbe kell tenni idjében. Nem szeretünk adósok maradni. Tudjuk a kötelességün­ket ! Fordult, fordult a konyhában, aztán kicsit bocsdnatkéröen mond­ta: még ki kell menni a földre krumplit szedni s látszott rajta, hogy már ég a talpa, ég a keze, indulna máris dolgozni serényen, szorgalmasan. Nem tartottuk fel, elbúcsúztunk, De nem, állhattuk meg, hogy búcsúzóul meg ne mondjuk. — Azért maga mégiscsak politi­zál, Juhászáé ! Ránknézett, elnevctte magát, mint akit rajta kaptak valamin. Mert igazat mondtunk Juhász Andrásné, vásárosnamémji közép. parasztasszony valóban politizál, úgy, mint millió egyszerű ember a földkerekségen. Becsülettel mű­veli földjét, hogy az többet terem­jen és pontosan teljesíti a haza iránti kötelezettségét. Koreában új házakat, iskolákat építenek az em­berek, Németországban harcbaszátl- nak az egységért, Franciaország­ban sztrájkolnak, Vietnamban fegy­verrel küzdenek a nép fiai es lá­nyai. És valamennyiük szívét egye’ - len magasztos célkitűzés háti- a, béke biztosítása!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom