Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)
1953-09-30 / 230. szám
/ejüifetek ! r 's A haza (avara, a magad hasznára, 8 legyezz Dcffehőlcsönt! I fklABOLCS - SÍ ATMÁR MEGYEI PÁ R T B11 OTT S ÁG ÁN A K LAPJA a masad hasznára, KVO életeit, „rsadalmi az ember jő s'ükségle- a magasztos és az új kprmánypro- .eppontjában, amelyet Központi Vezetőségének -tára dolgoztak ki. Pártunk rmányunk felismerte azt a .c, hogy népgazdaságunk anytalanul fejlődött, háttérbe szorult a könnyűipar és a mezőgazdasági termelés. Ez természetesen kihatott a dolgozók életszínvonalára. Most már biztosan haladunk azon az úton, amelyen ez a visszásság megszűnik. A nehézipar megfelelő ütemű fejlesztése mellett egyidejűleg növekszik a közszükségleti cikkek: szövetek, lábbelik, ruhák, bútorok, élelmiszerek és háztartási cikkek termelése. Pártunk és kormányunk hatékony intézkedésekkel segíti elő a mezőgazdaság termelésének növekedését, a dolgozó parasztság munkakedvének növelését is. Az új kormányprogramm nyilvános- s&grahozatala óta számos rendelet, határozat jelent meg, amelyek messzemenő kedvezményeket biztosítanak a földművelők számára. A kormány elengedte a beadási hátralékot, adóhátralékot, ingyenessé tette az állatorvosi szogáltatásokat, jó vetőmagot, gépi munkát, műtrágyát biztosít az egyénileg dolgozó parasztok számára is. A kormány megszüntette a szabadpiaci korlátozásokat, mindenki szabadon viheti termel- vényeit a piacra, beadási kötelezettsége teljesítése mellett. Különös szeretettel gondoskodik államunk a termelőszövetkezetekről. Érthető, hiszen a termelőszövetkezeteknek van meg a legnagyobb lehetőségük arra, hogy többet termelhessenek. A kormány űj intézkedései eredményeként nagyot emelkedett a szövetkezeti tagok jóléte. Karacs Károly, a vencsellői „Szabadság“ termelőszövetkezet elnöke mondja: „Hiteleink elengedése, a beadási kötelezettség 10 százalékos csökkentése és a többi kedvezmény több mint 6 forint többletet jelent munkaeg.vségenkint tagságunknak.“ Az orosi „Petőfi” termelőszövetkezetet mintegy 52.000 forinttal gazdagították az új kormányintézkedések. Messzemenő támogatást biztosítanak a rendeletek a jövedelmező üzemágak, halastó, szőlő, gyümölcsös telepítésére. A párt és a kormány mindent elkövet, hogy a termelőszövetkezetek jó munkájával egyre több élelmiszert adjanak a lakosságnak és több nyersanyagot juttassanak a könyűiparnak. A mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek, a gépállomások útján egyre több gépet kapnak s a jövő esztendőben már a növényápolás, burgonj’aszedés, ■ukorrépaszedés nehéz munkáját megkönnyítő gépek is rendelke- :ésre állanak. Az új kölcsönből befolyó összeket az ipar és mezőgazdaság ■'v^bbi fejlesztésére, a termelés- s a legmagasabb színvonalon j' tökéletesítésére fordítják. összegek elősegítik a kü- iparcikkek, élelmisze- „yártásának növelését. Más ,akkal mondva: a kölcsön kibocsátásának célja az, hogy a nép még jobban éljen, még jobban ki lehessen elégíteni a dolgozók egyre növekvő anyagi és kulturális szükségleteit. A közszükségleti cikkek termelésének növelésével párhuzamosan csökkentik a cikkek árait is. Mi is rátérhettünk a Szovjetunió példáján erre az útra és pártunk, kormányunk ezév szeptemberében végrehajtotta azt az árcsökkentést, amely Magyarország történetében példátlan. Több, mint 10.000 cikkre terjedt ki ez az árcsökkentés. Többek között ennek az árcsökkentésnek volt az eredménye, hogy a tiszalöki földművesszövetkezeti kisáruház egy hét alatt 8 kerékpárt, 1 motorkerékpárt és 6 tűzhelyet adott el. A dolgozók jólétének emelkedése azonban nemcsak a közszükségleti cikkek gyártásának növelésétől és e cikkek árának rendszeres leszállításától függ. A dolgozók jólétének emelkedését szolgálja az is. hogy népi államunk széles mértékben épít lakásokat, kultűr- otthonokat, kereskedelmi vállalatokat, egészségügyi és gyermek- intézményeket, nagy összegeket fordít a dolgozók oktatására, társadalombiztosításra, anyák segélyezésére stb. A termelőszövetkezeti csoporttagok kedvezményes hitelt kaphatnak lakásépítésre, megkezdték a városokban, Nyíregyházán is a lakások tatarozását, űj iskola épült Nyírvasváriban és sok más községben. A jövő esztendőben olyan összegeket kap megyénk közoktatása, hogy abból tetőtől talpig új ruhába lehet öltöztetni iskoláinkat. A termelőszövetkezeti szülő anyák a 400 forintos ingyenes kelengye mellett az üzemek, állami gazdaságok dolgozóihoz hasonlóan, anyasági segélyben részesülnek. Kölcsönadott forintjainkat ilyen nemes és magasztos célokra adjuk! Az 1953. évi kölcsön kibocsátási összege körülbelül feleannyi, mint tavaiy. Itt el kell mondani azt, hogy az állami költségvetésnek a termelés fejlesztésére, a dolgozók anyagi és kulturális Szükségleteinek kielégítésére fordított kiadásai, a multévihez viszonyítva. jelentékenyen emelkedtek. Az a tény, hogy a kölcsön kibocsátási összese feleannyi, mint tavaly, a nép állama gazdasági erejének további gyarapodásáról tanúskodik. Azt bizonyítja, hogy azok az összegek, amelyeket a népgazdaság ad az állami költségvetés számára, gyorsan és állandóan növekednek és így a lakosság részéről kisebb összegre van szükség. Ennek megfelelően a munkások és alkalmazottak körében a jegyzés félhavi keresetük alapján történik. A 700 forinton aluli fizetésűek egyheti, 700 forinton felüli fizetésűk kétheti fizetést jegyezhetnek. A kölcsönjegyezte- tőknek, vállalatoknak, intézményeknek és pénzügyi szerveknek ARA 50 FILLER 1953 SZEPTEMBER 30, SZERDA A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának felhívása a Negyedik Békekölcsön jegyzésére MAGYARORSZÁG DOLGOZÓ NÉPÉHEZ! Felszabadult népünk alkotó ereje gyökeresen megváltozatta országunk arculatát. A termelésben elért nagy eredményeink gazdagabbá tettek hazánkat, megerősítették népi demokratikus államunkat. Hazánk nem elmaradt ország többé, hanem fejlett ipari ország. ErcilményeinKet a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, egész népünk odaadó munkájának köszönhetjük. A szocializmus építésének pio- grammja nemcsak a jövő ragyogó távlatait nyitotta meg népünk előtt, eredményeink lehetővé teszik, hogy népünk jólétét emeljük, a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteit egyre inkább kielégíthessük. A kormány Programm, jának megvalósítása egész népünk osztatlan elismerését váltja ki és fokozza népünk munkalendületét. Azok az intézkedések, amelyek több mint tízezer fogyasztási cikk árának leszállításában, az áruk minőségének javításában jelentkeznek, amelyek jelentős kedvezményeket nyújtanak a mezőgazdasági lakosságnak, amelyek a lakásépítés programmját valósítják meg, népünk mindennapi életét szebbé és boldogabbá teszik. Eredményeink eléréséhez jelentősen hozzájárult az a többezer- millió forint, amelyet dolgozó népünk népgazdaságunk fejlesztésére kölcsönjegyzéssel bocsátott eddig az állam rendelkezésére. A kormány programmja is bizonyítéka annak, hogy az államkölcsö- nök dolgozóink gyümölcsöző befektetései, amelyeknek minden forintja bőségesen térül vissza az egész ország és valamennyi dolgozó javára. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa ezért elhatározza, hogy ebben az évben is államköl- csönt bocsát ki. Az új államkölcsön, a negyedik békekölcsön 1953 október 1-én ezermillió forint összegben kerül kibocsátásra. A népgazdaság anyagi erőforrásainak jelentős megnövekedése lehetővé tette azt is, hogy ebben az esztendőben a kormány csökkentse a kibocsátásra kerülő államkölcsön összeget, az új állam- kölcsönt pedig elsősorban olyan beruházásokra fordítsa, amelyek az életszínvonal közvetlen emelését szolgálják: a könnyűipar s az élelmiszeripar fejlesztésére és főként a mezőgazdasági termelés növelésére. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meg van győződve arról, hogy felhívása az egész magyar nép körében, városban és falun egyaránt lelkes visszhangra talál. A negyedik békekölcsön né- püni^Mt-üigi és kulturális fel- femelSfllfsét szolgálja, még szorosabb egységbe kovácsolja, új nagy győzelmekre lelkesíti népünket. A Negyedik Békekölcsön forintjai hozzájárulnak a kormány célkitűzéseinek megvalósításához, elősegítik, hogy több és jobb fogyasztási cikk álljon a lakosság rendelkezésére, szebb és egészségesebb lakások nyújtsanak boldog otthont dolgozóinknál;, új mezőgazdasági gépek, több műtrágya, korszerű agrotechnika dúsabb terméssel legye gazdagabbá népünk életét. Magyar dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza javára, a maga hasznára jegyezzen mindenki békekölcsönt! Budapest, 1953. szeptember 30. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA A pénzügyniiniszler közleménye a Negyedik Békekölcsön kibocsátási feltételeiről 1. A Negyedik Békekölcsön 1953 október 1-én kerül kibocsátásra. A visszafizetés időtartama 20 év, azaz 1973. október 1-ig minden kötvény visszafizetésre kerül. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A kölcsönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. 3. A kölcsön 100 millió forintos osztályokra tagozódik. Minden osztály húszezer sorozatból áll. Egy-egy osztály kötvényeinek „sorozatszáma“ 20.001-töl 40.000-ig, egy-egy sorozaton belül a kötvények „száma“ 01-től 50-ig terjed. 4. A kölcsön százforintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek összevont ' kötvények 200 és 500 forintos névértékben, amelyek kettő, illetve öt darab százforintos kötvénynek felelnek meg. Az összevont kötvényeknek öt, illetőleg két „száma“ van. Az öszszevont kötvények az azon feltüntetett „számok‘‘-nak megfelelő öt, illetőleg két nyereményre jogosítanak. Az ötvenforintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló negyedkötvények a száz forint névértékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak. 5. A nyeremények összege évi ötszázalékos kamatozásnak felel meg. A nyereményekből húsz (Folytatás a 2. oldalon) nem szabad félhavi keresetnél magasabb összegű jegyzést elfogadni. A jegyzésnél az önkéntességet szigorúan be kell tartani. A falusi lakosság körében a köl- csönjegyzéseket — szigorú önkéntesség elve alapján — a helyi tanácsok fogadják el. A tanácsok által gyűjtött és kifizetett jegyzések után 20 százalék illeti meg a tanácsokat. Ezt az összeget minden helyi tanács szabadon felhasználhatja szociáls és kulturális beruházásokra. A dolgozó parasztok jegyzési irányszáma 100 forint, de már az első napon 50 forintos jegyzéseket is el lehet fogadni — persze a dolgozó parasztok erejükhöz mérten többet is jegyezhetnek. Ezek az intézkedések újra szemléltetően bizonyítják a párt és a kormány gondoskodását a dolgozók életszínvonalának további emeléséről, minden egyes család jólétéről. Az új államkölcsön az előbbi kölcsönökhöz hasonlóan nyereménykötvények formájában kerül kibocsátásra. A jegyzett kölcsön összegét a munkások és alkalmazottak a múlt évekhez hasonlóan tíz hónap alatt törleszthetik. A kötvény összegét húsz év alatt fizeti vissza az állam. Minden harmadik kötvény nyereménnyel kerül kisorsolásra. Ezt a kölcsönt újra békekölcsönnek nevezzük.' Nem véletlenül. A mi kölcsönünk nem háborús célkitűzéseket szolgál, nem imperialista törekvéseket támogat, mint Horthy-Magyarorszá-1 gában az Erdélyi nyereményköl- csön, mint a hírhedt hadikölcsö- nök, hanem a mi kölcsöneink a békét szolgálják. A nép békés jólétét emelik, a nép országát, a béketábor egyik oszlopát erősítik. Ezért nevezzük a mi kölcsönünket békekölcsönnek, Nem kétséges, hogy egész dolgozó népünk egységesen támogatja a kölcsönjegyzést. A magyar nép őszinte lelkesedéssel támogatja a párt és kormány politikáját, mert ez a politika megfelel a dolgozók létérdekeinek. S e politika megvalósítása érdekében dolgozóink nem fogják sajnálni a jövőben sem erejüket, sem munkájukat. Megértik, hogy nem elegendő csak kölcsönt jegyezni, forintokat adni, hanem még fontosabb és szükséges a jó munka. — Üzemeinkben a tervek maradéktalan, pontos és takarékos teljesítése, földjeinken a szántás, vetés gyors elvégzése. Serkentsen minden munkást, dolgozó parasztot, népünk minden tagját arra a kölcsönjegyzés, hogy jobb munkával szolgálja a haza javát, saját jólétét! békekölcsönt!
