Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-29 / 229. szám

&iiág, proletárral cg. goi üli elek f r ^ Az őszi szántás-vetés meggyorsításává! a termelőszövetkezetek megszilárdításáért! Al MDP SIABOICS-SIATM A R MEGYEI PA RT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1953 SZEPTEMBER 29. KEDD A szövetkezeti nit a falu felemelkedésének egyedüli helyes útja Farkas Mihály elvtárs felszólalása a termelőszövetkezetek„ gépállomások vezetőinek és élenjáró dolgozóinak megyei értekezletén Mint Ismeretes, vasárnap tartot­ták meg Nyíregyházán a termelő- szövetkezetek, gépállomások vezetői­nek és élenjáró dolgozóinak me­gyei értekezletét. Ezen az értekez­leten résztvett és felszólalt Farkas Mihály elvtárs is, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetőségé­nek titkára. Farkas elvtárs viha­ros taps közepette emelkedett szó­lásra. Kedves elvtársak! Tisztelt me­gyei Tanácskozás! Szabolcs-Szilt már megye ter­melőszövetkezeti parasztjainak ez a tanácskozása határkövet fog je­lenteni a megye termelőszövetkeze­teinek életében. Meg fogja javíta­ni a termelőszövetkezetek munká­ját és ennek következtében olyan élet fog kialakulni a termelőszö­vetkezetekben, amely jómódúvá teszi majd a termelőszövetkezeti pa­rasztok életét. Ahhoz azonban, hogy ez a tanácskozás valóban a jobb élet felé vigye a termelőszö­vetkezeti parasztokat ebben a me-' gyében, az szükséges, hogy az ezen a tanácskozáson résztvett elvtársak megértsék, hogy a meg­lévő bajokat hogyan kell meg­szüntetni. Meg kell érteniük, hogy a mezőgazdasági szövetkezet útja a mostani meglévő bajok dacára is, helyesebb, jobb, mint az egyéni gazdálkodás útja. (Hosszantartó lelkes taz>s.) Ezen az értekezleten és minde­nütt a leghelyesebb, ha őszintén beszélünk. Az őszinte sző az igaz beszéd. A kommunisták a néppel mindent és • mindig őszintén be­szélnek meg és az igazat mondják el a népnek. És amikor a kommu­nisták látják, hogy hibákat kö­vettek el, nem félnek kiállni a nép elé és megmondani, hogy „hibát követtünk el, de a hibákat ki fog­jak javítani". Az igazat megmondva, meg lehet állapítani, elvtársak, hogy míg a szövetkezetek tekintélyes részében nagyobb bajok, kirívó bajok nin­csenek, bizony a szövetkezetek egy másik részében bajok vannak, és elég komoly bajok. E bajok miatt a tagság joggal elégedetlen. Meg kell mondanom, nemcsak a tagság elégedetlen e bajok és hi­bák miatt, amelyek megtörténtek a szövetkezetekben, de elégedetlen pártunk Központi Vezetősége és a kormány is. Ugyanakkor pártunk Központi Vezetőségének és kormá­nyunknak elhatározása, bogy a ba­jok orvoslásával felszámolja az elé­gedetlenséget és rendet teremt a termelőszövetkezetekben. Éppen azért lép fel pártunk és kormá­nyuk nyíltan és őszintén, hogy eze­ket a bajokat és hibákat megszün­tesse. Azért tárja fel ezeket a hi­bákat és bajokat, mert maga is helyteleníti, hogy ezek léteznek, megvannak a tsz-ek munkájában. Feltárja ezeket azért, hogy a szö­vetkezetben dolgozó parasztsággal együtt rájuk támaszkodva, az ő segítségükkel megszüntesse a hibá­kat, a bajokat. Pártunk és kormányunk nem olyan mezőgazdasági szövetkezete­ket akar a parasztsággal együtt építeni, amelyekben rosszul érzi ma­gát és amelyekben rosszul él a pa­rasztság. Nem, nem ilyen szövet­kezeteket, hanem olyan tsz-eket akar, amelyek­ben a parasztság nemcsak hogy jól érzi magát, hanem sokkal jobban érzi ma­gát, mint amikor az egyéni gazdálkodás útján járt! Pártunk és kormányunk a dolgozó parasztsággal együtt olyan termelő­szövetkezetet kíván építeni, ame- lyekben jobban él dolgozó paraszt­ságunk, mint azelőtt bármikor. Ez van lefektetve pártunk politikájá­nak szellemében a kormánypro- gramtnban. — Pártunk és kormányunk továbbra is a mezőgazdasági szövetkezetben látja azt az utat, amely a dolgozó paraszt­ságot a jó élet felé viszi. Pártunknak és kormányunk­nak továbbra is az a véle­ménye, hogy a jól működő szövetkezetben van a falu jövője. Ezért pártunk és kormányunk egy arasztnyit sem enged abból, hogy jobban viszi, jobban erősíti a szö­vetkezeti mozgalmat falun. És mert pártunk továbbra is a szö­vetkezeti gazdálkodásban látja a falu jövőjét, ezért most bátran és merészen feltárja a szövetkezeti mozgalom hibáit, bajait, hogy meg­szabadítsa á szövetkezetét ezektől a bajoktól. A hibákból okulva, olyan szövetkezetek jöjjenek létre, amelyekre nemcsak egyesek, de valamennyi dolgozó paraszt azt mondja: „ez az én szövetkezetem és én magam győződtem meg ar­ról, hogyha a szövetkezetben ma­radok és dolgozom, akkor jobban fogok élni!’’ (Taps.) — Amikor mi fellépünk a hibák ellen, amikor mi magunk tárjuk fej a hibákat, nem azért tárjuk fel azokat, hogy az ellenségnek érve­ket adjunk, hogy a szövetkezeti mozgalom ellen harcoljunk, hanem azért tárjuk fel a hibákat, mert csak így lehet megerősíteni, így lehet erőssé tenni a szövetkezeti mozgalmat és csak így lehet olyan szövetkezetét szervezni, amellyel meg van elégedve a tagság. A háztáji földterület 1 holdra növelése, a háztáji tehén után a beadási kötelezettség megszüntetéss azt szolgálja, hogy a szövetkezeti tag ne egyszer- kétszer pénzeljen egy évben, hanem hogy pénze állandóan legyen, hogy állandóan meg tudja vásárolni, amire neki és családjának szüksége van. Sajnos, eddig nem ez volt a hely zet. A közös vagyon, a föld műve­lése, az állattenyésztés megszerve zése, az hogy a kormány több mű­trágyát ad a termelőszövetkezetek­nek, hogy több gépet kapnak, hogy szakemberek jönnek majd a tér- melöezövetkezíetek segítségére, mind­ez emelni fogja a hozamot és a közös vagyonból, a szövetkezeti tagság jövedelmének fő forrásából gazdagabban ömliik a munka ered­Milyen alapvető hibák vannak a szövetkezetekben? Először ott tör­tént a hiba, hogy a parasztok egyrészét nem a meggyőzés eszközével léptet­ték be a szövetkezetbe. A szövetkezeti tagoknak egy tekintélyes része, főként a középparasztság, nem találta meg számítását a szövetkezet­ben. Gyakori eset, hogy a középparaszt elmondja: jobban élt, mint egyé­nileg gazdálkodó parasztember. Meg kell mondani, hogy ebben van igazság. Meg kell találni ennek az okát és orvosolni kell mindazokat a bajokat, amelyek ilyen helyzet­be hozták a középparasztot, aki belépett a szövetkezetbe! További hiba, hogy az iparosítás következtében a föld megmunkálatlanul ma­radt, mert a munkaerő egy- része elment az iparba, de a földet nem vitték maguk­kal, a föld, az ittmaradt. A parasztság nagyrésze tehát óriási nehézségekkel küzdött. Földjét sok esetben nem azért lepte el a gaz, mert hanyag volt, hanem azért, mert hiányos volt a munkaerő. További hiba, amiről ugyancsak őszintén kell beszélni, hogy nagyon nagy volt a beadás­nak az a mennyisége, ame­lyet kivetettek a termelőszö­vetkezetekre. Olyan nagy volt ez a mennyiség, hogy nem tudta teljesíteni a be­adást a szövetkezet. Nem vettük figyelembe, hogy ezek a szövetkeze­tek fiatalok, tapasztalatlanok és nem kellett volna őket ennyire megterhelni. Most térünk rá. hogy a szövetkezetek beadását csökkent­sük, megteremtsük a szövetkezet felemelkedésének alapját. További hiba, hogy termelőszövetkezeteinkben nem vettük figyelembe a tagság véleményét. Bankjaink, amelyeknek az lett volna a feladatuk, hogy segítsék a fiatal termelőszövetkezetek mun­káját. sok esetben anélkül, hogy megkérdezték volna a szövetkeze­tek tagságát, leemeltek azok egy­számlájáról összegeket. A pénz a termelőszövetkezeteké és nekik van ahhoz joguk. Sok esetben bankjaink ezt nem vették figye­lembe, sok visszaélést követtek el és nehézséget okoztak a szövetke­zeteknek. Gyakran előfordul, hogy állami és kereskedelmi szerveink megsértették a szövetkezett de­mokráciát, mindent előírtak a szö­vetkezeteknek és rákényszerítették őket sok esetben olyan növények termelésére, amelyek nem voltak kifizetőek számára, nem a szövet­kezeteknek volt hasznos, hanem a felvásárló kereskedelmi szervek­nek. Ez a viszony helytelen. Gaz­dasági és kereskedelmi szerveink okuljanak ezekből a hibákból és javítsanak munkájukon. A tsz-ek- nek olyan növényeket kell termel­ni, amelyek kifizetőek a szövet­kezeteknek és jók az államnak! (Taps.) Sok helyen a termelőszövet­kezetben az elnökök — tisz­telet a kivételnek — kiski- rályoskodnak, s elkeserítik a tagok életét. Számtalan szö­vetkezetbe befurakodott az ellenség, zavarta, akadályoz­ta a termelőszövetkezet éle­tét és bizony az ellenség el­len nem léptek fel kellő eréllyel, nem leplezték le, nem tették ki a szűrét, hagy­ták, hogy garázdálkodjon. Nem utolsósorban bajok és hi­bák vannak a termelőszövetkeze­tekben azért is, mert gyakran a munkafegyelem is meglazult. Lássuk be, elvtársak, hogy nem­csak fent, hanem nagyon gyakran lent is elkövetnek hibákat. Közö­sen követtük el, közösen javítjuk ki azokat. A párt Központi Veze­tősége és a kormány ismeri azt, hogy hol szorítja a cipő a szövet­kezeti tagokat. A párt és a kor­mány nemcsak hogy ismeri ezeket a bajokat, hanem segít kijavítani is azokat! Persze, ilyen bajok közepette nem csoda, hogy a tagok ki akar­nak lépni a szövetkezetből akkor, ha ezek a bajok megmaradnak. Érthető ez, hiszen sokan a:>ért akarnak kilépni, mert elégedetle­nek e bajok, hibák miatt. De így. amikor most már mi segítünk a bajokon, érthetetlen lenne a kilé­pés. A pártnak és a kormánynak az a határozott szándéka, hogy önökkel együtt javítsa ki ezeket a hibákat. És ha mondjuk hónapokkal ez­előtt érthető volt a kilépési szándék, most, amikor a párt és a kormány intézkedéseket tett a bajok és a hibák or­voslására, nem hogy nem érthető a kilépés szándéka, de nem is okos dolog. A helyzet a szövetkezetben alap­vetően meg fog változni, mert a párt és a kormány akarja és nem utolsó sorban, mert a termelőszö­vetkezeti tagság akarja. (Taps.) A párt és a kormány intéz­kedései következtében magas­ra n6 majd az egy munka­napra kifizetett pénzösszeg és a természetbeni részesedés mennyisége. A rövid és a középhitelek nagyré- szének elengedése, a hitelek egy- részénél a visszafizetési idő meg­hosszabbítása, a beadás 25 szá­zalékos csökkentése ezt a célt szol­gálja. Ebben az évben is, de a jövő évben még inkább érezni fogják termelőszövetkezeti tag­jaink a párt és a kormány intéz­kedéseinek áldásos hatását. Itt van egy példa: Magyar Já­nosnak, a nagycserkesz!. Szabad Föld termelőszövetkezet elnökének mit kellene visszafizetnie, ha ki­lépne a termelőszövetkezetből? Va­lami 18 és félezer forintot. Aki kilép, az adósságba veri magát és elrontja a dolgot az asszonnyal, a feleségével, mert ha kilép és haza­megy és megmutatja az asszony­nak, hogy milyen adósságba verte magát, az asszony nem fogja meg­köszönni 1 (Taps.) Nem tanácsos elrontani a dolgot. ÉS ezért a bajok orvoslásának egyetlen helyes útja, hogy a párt és a kormány támoga­tására támaszkodva, a szö­vetkezetben maradva, együtt teremtünk rendet! És aki ezt az utat választja, soha nem fogja megbánni. És áldani fogja azt a psrcat, amikor ilyen elhatározásra jutott. ményének gyümölcse. Nagyobb lesa a hozam, több lesz a bevétel. Na­gyobb lesz a jövedelem. Ilyen kö­rülmények között, akkor, amikor a szövetkezeti mozgalom a párt és a kormány határozata következté­ben szárnyakat ölt és megindul a felemelkedés útján, most kilépni, — engedelmet kérek — nagyobb szamárságot senki sem követhet el! (Taps.) Mi nem tanácsolunk itt senki­nek rosszat. De aki elhamarkodja a dolgot és kilép, hibát követ el. Meglátja majd, hogy fordul meg, javul meg az élet a termelőszövet­kezetekben. Rövid idő múlva sokan kérve fogják kérni, hogy vegyék őket vissza. Persze, vissza fogjuk venni őket. De azért őszintén meg­mondjuk nekik, hogy komoly hibát követtek el, de reméljük, hogy szi­lárd, megingathatatlan tagjai lesz­nek a termelőszövetkezetnek, Elvtársak! — Mindehhez semmi kétség nem fér. Aki józanul gon­dolkodik és számítani kezd — már pedig a magyar parasztság szeret számítani — csa.k arra a végkö­vetkeztetésre juthat, hogy Ahhoz, hogy a szövetkezetben derűs legyen az élet, jó han­gulat legyen és jókedvvel, derűsen dolgozzanak a tagok, többek között az kell, hogy mindenütt szigorúan betart­sák a szövetkezeti demokrá­ciát! Meg kell mindenkinek érteni, hogy a szövetkezet gazdája maga a tagság. A szövetkezet tagságának közösen kell határoznia minden kérdésben. A szövetkezet tagsá­gának közgyűlésen kell döntenie a vetésekről, a szövetkezet közgyűlé­sének kell döntenie, a bankban lévő pénz felhasználásáról, a közva­gyon kérdéséről, ennek kell dön­tenie a termelvények értékesíté­séről. És az elnöknek, az intéző­bizottságnak ügy kell vinni a szö­vetkezet ügyét, ahogyan a tagság dönt 1 (Folytatás 3 2. oldzler.) előnyös benne maradni a szövetkezetben és hátrányos kilépni abból A párt és a kormány a szövetkezeti parasztokkal együtt akarja kijavítani a szövetkezetekben lévő hibákat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom