Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-04 / 207. szám

(Di fán 0ro-Lrtá*iai tjjtjrsfitf+trlt/ ÁfSSISIr A mai ssámban PÁRTÉPITÉS: MAGASSZINVO NALÚ PÁRTVEZETŐSÉGI ÜLÉ­SEKET! (2. old.) — EMLÉKE­ZÉS MÓRICZ ZSIGMONDRA (2. old.) _ „NEM FELEDÜNK EL BENNETEKET. DRÁGA BARÁ­TAINK!” BESZÁMOLÓ A VIT- RŐL (3. Old.) AZ MDP SZABOLCS-SZAT M ÁR MEGYEI PARTB IZOTTS AGAN AK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM ÁRA 50 FILLJjf? 1953 SZEPTEMBER 4, PÉNTEK A harmadik negyedévi terv teljesítéséért Gyorsítsuk niüg ax ősxi niiinkát Szeptemberrel a harmadik ne­gyedévi terv teljesítésének utolsó szakaszához érkeztünk. A mun­kának ebben a szakaszában új épületek pirosló ormára kerül a kőművesek hagyományos május- iája, a keleti főcsatornán új sza­kasz felfakadó friss vize fürdeti meg a kotrógépek tükörképét, üzemeinkben mind több elkészült új munkadarab tölti meg a vago­nokat. Az élet forr, pezseg min­denütt, egyetlen erős, szerszámot markoló, alkotó kéz a munkások hadserege, amelynek tetteit egye­síti, egybefogja — a terv. Nagy­szerű terveket készít és valósít meg egyesült erőfeszítéssel a mi népünk. Saját maga javára, sa­ját boldogulására teszi. Még érthetőbbé vált ez most, amikor pártunk javaslatára kor­mányunk programmal állt a nép elé. És vezetői azt mondották: ezentúl nemcsak holnap, de már ma is élvezze a nép munkája gyümölcseit. Még érthetőbbé vált, hogy egyedül a munka, a nagy­szerű elgondolásokat megvalósító, gyönyörű terveket teljesítő mun­ka az, amely minden jólét, bőség forrása. Érthetőbbé vált, hogy a dolgozók — és elsősorban az ipari munkásság jólétének elen­gedhetetlen feltétele a tervek pon­tos, minden részletében való tel­jesítése. Hiszen árubőséget soha nem lehet elképzelni anélkül a kőműves nélkül, aki ügyes kéz­zel rakja egymás fölé a téglaso­rokat. S világos dolog, hogy ma­gától a ruha, a cipő, a kerékpár, a bútor sem lesz oícsó, csak ha olcsóbban állítja elő mestere. Mint ahogy nem érhet hamar a célhoz, aki rövidebb űt helyett a kerülőt választja. ' Ezért érti meg a munkás, hogy minden cselekedete, munkájának minden mozdulata a saját jólété­vel függ össze. Ezért értik meg a megye téglagyárainak munkásai, mennyire szégyellnivaló, hogy 465.000 téglával adósai az állam­nak — s emiatt éppen tíz darab két szoba, konyhás kislakás épí­téséhez hiányzik a legfontosabb nyersanyag. Ezért válik világossá a kisvárdai Vulkán-gyár munká­sai előtt, cseppet sem dicsekvésre méltó, hogy jónéhány tonna önt­vénnyel kevesebbet termeltek, amikor a vas és acél országában minden gramm vasra, öntvényre szükség van! Akik becsülettel dolgoznak szerszámaik mellett a falakon, a gépeknél, vagy a műszaki veze­tők posztján a munka parancs­nokainak minőségében — azok nem adósai társaiknak, a nép­nek, nem adósai saját maguknak. Sokan vannak ők, megbecsülés­sel, szeretettel veszi körül őket a nép. Mint Glovács András vas­esztergályost a gépjavítóban, aki ügyes értelemmel legyőzte az időt, s már 1955-ben jár a terv­teljesítéssel, — mint Lykácsi La­jos kotrómestert a keleti főcsa-. tornán, akinek brigádja három­szoros normát teljesít, — mint Gajdos Mihály építésvezetőt a 61/2-nél, akinek a keze alatt élen­járó kőművesbrigádok nőnek fel, megrövidülnek a munka-határ­idők. Ök azok,' s kevésbbé jó ered­ményt elért társaik, az el-elmara- dozók is mind, akiknek munkája nyomán valósággá válik a terv. Csakhogy nem mindegy, hányán vannak az élenjárók, vagy hogy bányán vannak olyanok, akik míg a normát sem érik el. Nem mindegy, hogy hány üzem büsz­kélkedik az élüzem jelvénnyel az ormán, vagy hogy hány üzem szégyenkezik azért, amiért elma­radt. Népünk, a dolgozók fel- emelkedésének, jólétének ügye azt parancsolja mindenki szá­mára: tudása legjavát adja. Azt parancsolja minden üzem számá­ra, dolgozók és vezetők számára, hogy a tervet minden részletében, s nem akármikor, hanem ponto­san teljesítsék. A harmadik negyedévi terv tel­jesítésének első kéthavi mérlege azt tárja elénk, hogy a terv tel­jesítéséről, minden részletében való, pontos teljesítéséről nem mindenütt beszélhetnek megelé­gedéssel, nyugodt lelkiismereítel megyénk üzemeiben. Tehát még nem tettek meg mindent jóné­hány üzemünkben a dolgozók saját ügyükért. Még nem adják mindenütt tudásuk legjavát. Még nem értette meg minden egyes munkás, hogy ő maga saját jólé­tének kovácsa. Elmaradt' terve teljesítésével a kisvárdai Vulkán, .elmaradtak a téglagyáraink, a 61/2 építőipari vállalat, a nyíregyház.i tatarozó vállalat, a nagyhaiászi kenderfel­dolgozóban sincs rend a terme­lésben. A bajok főoka, hogy nem folyik kíméletlen harc a termelő munka régi fekélye: a termelés hullámzásának magszünteíéséért. A tervteljesítéssel elmaradt üze­meinkre még mindig a munka- szakasz elejének pangása, végének hajrája jellemző. Ha megvizsgál­juk, vájjon azok az egyszerű munkások hibásak-e, akik nem érik el a száz százalékot a 61 2- nél, a Vulkánban, vagy másutt, akik sok selejtet csinálnak — vagy a termelés parancsnokai-e, a műszaki vezetők, — akkor azt kell megállapítani: hibáztak mind. Felelősséggel tartoznak mindnyá­jan. Társaiknak és saiát masuk­nak is. De mindemellett meg kell mondani: a termelő munka ve­zetői, szervezői, irányítói azok, akik az elmaradt üzemekben a kívántnál sokkalta kevesebbet tö­rődtek a munka megszervezésé­nek. irányításának dolgával. Akár a kisvárdai Vulkánban, akár a 61/2 vállalat építkezésein, vagy más elmaradt munkahelyen né­zünk széjjel, azt látjuk: a mun­kaerő helytelen elosztásával, a tervek késedelmes felbontásával, a nyersanyag biztosítósa körül vannak bajok. S a munkaszakasz elején, amikor még nincs a bri­gádok, minden egyes munkás ke­zében a terv, amikor még azt se tudják, mit kell tenniök — akkor alig halad a munka. S mindezt a káros hajrá követi a munka- szakasz végén, mely sohasem jár feíet'ensóg, kapkodás, anyaghiány nélkül. Tények bizonyítják, hogy a ter­melés hullámzása milyen káros. A tervteljesítésfeel elmaradt üzemek­ben a munka termelékenysége alatta van a havi keresetnek. Ép­pen azért, mert a termelés irányí­tásának hibáiból sok az anyag­hiány miatti állás, kevésbbé hasz­nálják ki a gépeket. Mindebből az következik, hogy drágábban dolgoz­nak. Drágábban akkor, amikor ol­csóbban kellene! A nyíregyházi Belojannisz-téri nagy építkezésen például hosszú ideig nem használ­ták ki a toronydrrut, tóért a munkát irányítók kapkodása miatt egy villamosvezeték állt u gép út­jában. „Ha megdrágul a munka, amiért gép helyett kézierővel dol­A megyei tanács legutóbbi ada­tai szerint egyes helyi eredmé­nyektől eltekintve igen vontatot­tan haladnak az őszi munkák. A termelőszövetkezetek a tervezett istállótrágyázandó területnek csak a 11 százalékát trágyázták meg. Szeptember 15-ig az őszi takar­mánykeveréket cl kell vetni — és eddig mindössze 46 holdba vetet­tek a termelőszövetkezetek őszi takarmánykeveréket. A rozsvetés is vontatottan indul. Cukorrépát edig 34 holdról takarítottak le a termelőszövetkezetek, burgonya­szedést pedig 618 holdon végez­tek. Az egyénileg dolgozó parasztok is csak 32 százalékra teljesíteiték a trágyázási tervet. A szántási tervet 6 százalékban végezték el szeptember elsejéig. A burgonya- szedést 9 százalékra teljesítették az egyénileg dolgozó parasztok. Gépállomásainkon, a terme'ő- szövetkezetekben a nyári és az őszi betakarítás közötti „holt szezon“-elméletet a legsürgőseb­ben fel kell számolni. Ahol a burgonya, vagy a kukorica még zöld, ott lehet trágyát hordani és a vetőszántást végezni, tehát „holt szezon“ nincs. A legtöbb he­lyen lehet a betakarítást is vé­gezni, a vetőszán iáinak pedig mindenütt jó ütemben haladnia kell! Paszabon az egyénileg dolgozó parasztok 30 bold lucernái vetettek Paszab község dogozó paraszt­jai tudják, hogy az állattenyész­tés alapja a bőséges takarmány- ellátás. — Az egyik és leg­jobb takarmánybiztosító növény a lucerna. A paszab) dolgozó pa­rasztok 30 holddal szaporították lucerna-vetésterületüket. úsziái­pát 3 holdba vetettek el eddig. — Ibrány községben 19 hold lucer­nát vetettek. Kótajban az egyéni­leg dolgozó parasztok 5 holdon végezték el az ősziárpa vetését. (MT sajtócsoport.) A tornyospálcai Lenin tsz-ben is a napokban. zajlott le ünnepé lyesén a kenyér- és takarmány- gabona kiosztása. — A tsz. tagjai örömmel látják, hogy eb­ben az évben meg gazdagabbak, lesznek, még több jövedelemre tesznek szert jó munkájuk után. Ugyanis a múlt i>jzie,'...lei í.5 kiló kenyérgabona és - 90* deka árpa­osztalékkal szemben most 9 kilót osztana! kei* , - - ' >1 3.5 kilót takarmánygabonából. A tsz-ben becsületes, jó mun­kát végzett Fazekas József fele­ségével együtt. 55 mázsa kenvér- nekvalót és 18 mázsa árpát vittek haza. A kapott terményféleségek­ből 20 mázsa feleslegüket már szabadpiaci áron értékesítették, rémek árából a család szépen fel­öltözött. Juhász József is egymaga 31 mázsa 50 kiló kenyérgabonát és 11 mázsa 20 kiló árpát vitt haza* munkaegységei után. Hasonlóan gazdag termést vára tsz. tagsága kukoricából és az egyéb kapásokból is. Már most gondolnak jövöévi még gazdagabb termesükre: mi­vel a tarlóhántást befejezték,' azonnal hozzákezdtek a vetőszán­táshoz. Elhatározták, hogy szep­tember 25-ig minieníéle kalá­szost elvetnek. Egyre gazdagabbak (esznek a tornyospálcai Lenin tsz. tagjai A kormányprogramul a megvalósulás útján Mit jelent a 10 százalékos beadási kedvezmény id. Fazekas Andrásnak? Igen nagy segítséget kaptunk kormányunktól ismét mi, egyéni­leg dolgozó parasztok azzal, hogy a kapásnövényekből 10 százalék­kal kevesebb a beadási kötelezett­ségünk. Amikor nálam elcsépelt a gép, még aznap délután bevit­tem a kenyérgabonát és még ma­radt jócskán családom részére is. Így énrám is vonatkozik az új rendelet. A 10 százalékos kedvez­mény azt jelenti részemre, hogy még könnyebben gazdálkodom. — Több napraforgóm, kukoricám és burgonyám marad. Több állatot hizlalhatok, vagy vihetek szabad piacra. Tudom, hogy magamnak segítek, amikor államunk iránti kötelezettségemnek igyekszem ele­get tenni, és az államnak segítek, amikor magamnak igyekszem. Nem maradtam még el semmi­vel. Adóm, beadásom rendben van. Az őszi munkában is példát akarok mutatni. Földem ugarolt, már trágyázok és szántak az ősziek alá, hogy még e hónapban földben legyen a gabonám. A múlt évben is így dolgoztam, és eredményeim igazoltak, ugyanak­kor államunktól is mind nagyobb segítséget kapok. 800 ölön vetet­jtem dohányt, amelyről már 16 mázsát leszedtem, s meg 16 máj jzsa van rajta, ha nem több. Aj I cukorrépám is igen szép, 100 má-J zsa körül lesz egy holdon. Szer-), ződtem szöszösbükkönyre, ez isj jól fizet majd. Tudom, hogy az új kormányrendelet nagy segítsé­get jelent mindnyájunknak és; munkám eredményeivel igyek-j szem bebizonyítani, hogy segítem; országunk fejlődését. Id. Fazekas András 8 holdas dolgozó paraszt,' Nyíregyháza. Javulnak a njíregjházi lakásviszonyok Az 1952. évi 4-es számú tör­vényerejű rendelet az állami tu­lajdonba vont ingatlanok átvéte­lével kapcsolatban vállalatunkat nehéz, de szép feladatok elé állí­totta. A volt tőkések, a tulajdo­nosok házingatlanaikon huzamo­sabb időn át a legszükségesebb felújítási munkálatokat sem vé­geztették cl. Ezáltal a házingatla­nok állaga állandóan romlott. Az állami tulajdonba vont ingatla­noknál elsősorban az állag meg- óvási munkálatokat kellett elvé­geztetnünk. Egymás után kapott új tetőt a Luther-utcán a 8-as, 18-as, 21-es, a Kalinin-utcán a 25-ös, 13-as, 28-as. a 26-os és még 20 lakóház, a Vörös Hadsereg, Bocskai és Kossuth-utcán, mint­egy egymillióháromszázezer fo­rint értékben. Igen sok ingatla­non végeztünk részleges tetőjaví­tást. A karbantartási munkálatok mellett gondot fordítottunk a mindenre kiterjedő főtatarozásra is. A Zsdánov-u. 6, 14, 17, a Kos- suth-u. 57 és más öt ingatlanon, mintegy félmillió forint értékben. Pártunk határozata, kormá­nyunk programmja nyomán fo­kozni tudjuk a dolgozók lakásvi­szonyainak megjavítását. A 61/2 Építőipari Vállalat ez év folya­mán 18 ingatlan főtatarozását vég­zi el a Bocskai-utcán az állami kezelésben lévő lakóházakon. A kisebb munkálatokat házi műhe­lyünk végzi. Arra törekszünk, hogy a panaszokat, kérelmeket lehetőleg azonnal elintézzük. Mi igyekszünk, mert kormányunk programmja kimondja azt, hogy két éven belül minden lakóházat ki kell tatarozni. Ezzel, valamint az Irodaház, a létesítendő új la­kóházak felépítésével, s mun^ kánkkal elérhetjük azt, hogy vá­rosunk dolgozói kényelmesebben, szebben, s jobban éljenek. Filö József,' gozunk. majd kifizeti a~ építtető” — mondták az építkezésnél egyes könnyelműek. Nem gondoltak arra. hogy a saját zsebükből fizetnek t'á! Ugyanennél az építkezésnél fordult elő, hogy hiúba kérték a munkások : a habarcskészítök kezd­jenek egy órával hamarabb, ne kelljen a kőműveseknek egy órát habarcsra várniok. Minden haladt tovább a régi útján. S a sztahano­vista Májer-brigúd a sok anyag­hiányból fakadó állás miatt — 70—S0 százalékot teljesített. ftpp"n a termelés hullámzását okozó rossz vezetés, a munkasza­kasz elején tapasztalható pangás és a hóvégi rohammunka az oka, hogy az elmaradt üzemekben meg­nőtt a hiányzók és a 100 százalé­kot) álul teljesítők száma, hogy a kevésbbé munkaigényes feladatokat szívesebben oldják meg — mint a Vulkánban is — és félreíeszik a munkaigényes tennivalókat. A hibák leküzdésének útja: lelkiismeretes munka a műszakiak részéről, pártszervezeteink messze­menő támogatása a termelés párt­ellenőrzésével. s azzal a politikai nevelő munkával, amely a dolgozók mozgósításának legjobb eszköze. Amely megértett a kőművessel,! vasöntővel, a kendertilössal, min­den műszaki vezetővel, hogy a né*» jólétének ügye oda'adó, lelkiismere-; tes munkát követel meg minden­kor, mindenkitől! A kommunista munkások, az! egyszerű pártonkívüli dolgozók, a műszakiak, a termelés parancsno­kai együtt, megkettőzött erővel har­coljanak a harmadik negyedévi tervek maradéktalan leljesílésUr Jólétükért harcolnak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom