Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-27 / 227. szám

A NÍPLAP 1953 SZEPTEMBER ST, VASÁRNAP VIRÁGH JÓZSEF PÉLDÁJA aBBanBaMnannBBü V Irágh Józsefet, a nagyecsedi Vörös Csillag tagját mindenki is­meri a faluban, — népszerű ember. Igaz, rajta kívül vannak még egy- néhányan a községben, akiket az idegennek röviden úgy mutatnak be: népszerű ember. Ilyen Szakáll István is, a csoport kovácsműhe­lyének vezetője. De éppen úgy, mint az úri világban a grófi, bárói címet, ezt sem adják ingyen. Szó, ami szó, mindkettőjük szavai, tet­tei sok ember előtt példaként áll­nak. így volt az négyéve is, amikor Virágh József a csoportba lépett, s később, amikor Szakáll István, a község kovácsa is aláírta a belé­pési ívet. így van ez ma is? Néhány hete annak, hogy futó­tűzként terjedt el a faluban: Vi­rágh József és Szakáll József ott­hagyják a csoportot, — egyénileg akarnak gazdálkodni. Sokan elő­ször hinni sem akartak a fülük­nek. Mi lesz a csoporttal, ha már Virágh és Szakáll is ki akar be­lőle lépni? — mondták az embe­rek. — Két ilyen szorgalmas em­bert lámpással is alig lehet ta­lálni. Mi lehel az oka min­dennek? Ezen törték most már az emberek a fejüket. Hát mégis való, amit a kovácsműhelyben hal­lottak félfüllel Szakáll Istvántól, meg Benczi Kovács Gábortól? Igaza van Benczi Kovács Gábor­nak. aki a csoport feloszlatása ügyében aláírásokat gyűjtött? Az állam már nem támogatja a ter- melőcsoportokat? Erre gondolt Szabó József, a tsz. egyik jószág­gondozója is, mert csak így tudta magának megmagyarázni, miért utasították el a járási tanács me­zőgazdasági osztályán háztáji te­hénvásárlással kapcsolatos hitel­kérését. S a rossz hír, — mint- ahogy mondják a faluban —szár­nyakon jár. A nagyecsedi Vörös Csillag ter­melőszövetkezet irodája ezekben a napokban darázsfészekhez volt ha­sonló. A kósza hírek az idegeket végtelenségig felkorbácsolták. Ha nekik se jó, akkor nekünk sem!” — hallatszott egyre több helyen a faluban. Erről beszéltek a termelő­szövetkezeti tagok a kovácstnü- helyben és kinn a szántóföldeken. Kétségek között vergődtek az em­berek. A kilátástalanság rég el­felejtett érzése szakadt fel ben­nük. A holnap, amelyet meggondo­latlan szóval sokszor be is mocs­koltak, de amiben mindezek elle­nére mégis bíztak — elhomályosult előttük. Nem mondták ki, de sokan úgy. éreztek, mint a tipegő gyer­mek, akit anyja először enged árjára. Kilépünk! — Kár minden szóért — hangoskodtak jónéhá- nyan. Erről beszélt az istálló előtt a közös jószágállományt pocskon­diázva Nagy Gergely is. öccse — Sándor, a Petőfi munkacsapat ve­zetője, a tszcs-k csillagának ha­nyatlását jósolta. — Ez a gondo­lat őrölte azokat is, akik érzései­ket magukba zárták. Amilyen gyor­san röpködtek a termelőszövetke­zet végét jelentő szavak, — úgy súlyosodtak el a nemrég még szor­gos munkáskezek. A vezetőség, a pártszervezet, szinte tétlenül nézte a hözöngősök bomlasztó munkáját. A népnevelők is hallgattak, csak az ellenség, a lógósok fújták a magukét. Napról-napra kevesebben járt-ak ki a munkára. Kaszálatlan maradt 40 hold muhar, két hold takarmányrépa még kapát sem látott. Virágh József ezekben a napok­ban talán még korábban kelt, mint máskor. A felkelő nap már a szántóföldön találta. Szinte aludni sem tudott, mindig maga előtt látta a kapára, kaszára, szorgos munkáskezekre éhes dúsantermő földeket. Keserűen nézte a tallózó­kat, Németh Gyulát, Tóth Pálnét, akik kukoricatörés közben egy-két csövet „elfelejtettek” letörni, hogy éjjel legyen, mit tenni a kötőbe. Virágh József szó­fukar ember hírében áll. Ha már sok keserűség tölti meg szi­vét, felesége előtt szokta kiönteni, így tett az egyik este is, amikor kóróvágás után hazatért. Felesége, akivel a múltban együtt ette a cselédek, harmadosok keserű ke­nyerét — takarított. Virágh József leült az ablakkal szemközt lévő lócára és sokáig nézte a fürgén mozgó asszonyt. Gondolataiban egy ismerőse zavarta meg, aki azért jött, hogy megtudja: — Virágh Jó­zsef miért akar kilépni a csoport­ból? A felesége közelsége, akivel a múltban oly sok nehéz évet élt át, az új ház (amelyet a csoport építőbrigádja 96 munkaegységért épített fel) szivet vidító varázsa megnyitotta lélekzsMipjeit. Ahogy Virágh József ajkán ömlött a szó, úgy értette meg a vendég a nép­szerű ember kilépéséről - szárnyra kelt híreket. Virágh József 4 hold földdel lé­pett a termelőszövetkezetbe. Nép­szerű emberré kétkeze szorgos munkája avatta. Barázdát öntöző verítéke volt a fizetség, ezért a címért. Olyan ember, aki nehezen szánja el magát az első lépésre, de ha már megtette — nem áll meg félúton. Négy éve, amikor a csoportba lépett, úgy érezte: 4 holdját ezerre cserélte fel. Mun­káját még nagyobb lelkiismeretes­séggel végezte. Akik munkában látták, azt mondják róla: „össze­nőtt a kapával, kaszával’'. Bízott magában, tapasztalataiban — és titkon remélte, hogy mások is bíz­nak benne. Várta, hogy majd meg­kérdik véleményét. De senki sem törődött vele. Nem vették észre szívesugalta szorgos munkáját. Amikor egy csoportgyűlésen Czine Gusztávnét jó munkájáért megdi­csérték — leverten távozott. Csak a felesége érezte, mi bántja a fér­jét. Később, amikor hallotta, hogy a kotus földbe búzát vetettek rozs helyett, méreg öntötte el. — Miért nem kérdezték meg a tagságot? Hát mi nem számítunk? S ez az érzése erősödött, mikor hallotta, hogy Raffai —- az elnök —- a tag­ság megkérdezése nélkül intézke­dett az előlegek kiosztásáról. „Bi­zony másoknak sem tetszett ltaffai sok intézkedése” — szakította félbe Virágh beszédének fonalát vendége. — A. kovácsműhelvben is szó esett erről. Szakáll István, a kovácsmester, — ahogy ő mond­ja : „nem is hagyta szó nélkül a tisztelt vezetőség munkáját”, ahol csak lehetett, elmondta: „vissza­élnek a tagság bizalmával és mi- csak ölhetett kézzel nézzük”. Keve- selte Szakáll a háztáji állatok számára kiosztott kaszálót is. Gú­nyosan mondta a műhelybe betérő tagoknak: „tehén helyett kecskét vehettek a munkaegységenként ka­pott egy kvadrát kaszálóra". — Igaz, igaz — szólt közbe Virágh József, és ttltakozólag egy kicsit felemelte kezét, — a vezetőség kö­vetett el hibát. De azért fel is fúj­ják a dolgokat. — Tudja, Virágh bátyám, Nagy Sándor, a Petőfi munkacsapat ve­zetője is sokszor úgy beszél, mint­ha nem is magunkfajta egyszerű dolgozó lenne, pedig semmi kétség, hogy közülünk való. Sok felelőtlen szó hagyta el száját a kovácsmű­helyben is, amikor még a tsz. teher­autóján dolgozott. A kováesmü- helyben sok mindent lehet halla­ni, „Nem hallgatnak az emberre — szakítja félbe vendégét Virágh József. — Hányszor, mondtam már a vezetőségnek, osszák fel egyé­nekre a földet. Ne bandába dol­gozzunk. Legyen meg mindenki­nek a területe. De hiába szóltam — minden maradt a régiben. Szin­te elvették a kedvemet a munká­tól. Ha kapálni mentünk, az én sorom messziről meglehetett ismer­ni. Gyomot még az ellenségem sem talált volna benne. De hiába igyekeztem! — Másodjára már nem én kapáltam azt a területet. Más hanyag munkája után dolgoz­tam. Ezért akartam kilépni. — De csak akartam.” — teszi hozzá halkan. S a vendég csodálkozó arcára nézve, elmosolyodik, s rö­viden csak annyit mond: „Igen! Maradok!" A szövetkezet taggyűlésén hatá­rozta el végleg Virágh József, hogy a csoportban marad. Ahogy hallgatta az elnök beszámolóját, aki őszintén elmondta azokat a hibákat, amiket elkövetett, megsér­tette a szövetkezeti demokráciát, nem kérte ki a tagság véleményét — szinte újjászületett. Igazolva látta magát. Amikor az elnök a beszámoló és a tagság hozzászólása után rátért a következő napirendi pont ismer­tetésére, mindenki visszatartotta lélekzését. A nagy csöndben az elnök egymásután sorolni kezdte azoknak a lógósoknak, hangosko- dóknak a nevét, akik a szövet­kezetét fel akarlak bomlasztani. Benczi Kovács Gábor, Nagy Sán­dor, Tolnai Ferenc, Láposi László neve következett sorjában. Majd egyenként szavazásra bocsájtotta őket. Egyszerre lendültek a kezek a magasba. A sok kérges kéz kö­zött ott volt Virágh József szor­gos keze Is. Bizonyságtételül, hogy nem engedi szétrombolni mindazt, amiért négy éven át dolgozott. A ló «jósolt, hangoskodók kizárása gondolkodásra késztette az embereke:. Jelentős része azok­nak, akiket a lógósok, hangosko­dók félrevezettek, — másnap már munkába álltak. Míg a szövetke­zeti taggyűlés előtt a tagság fele is alig jelent meg a munkán, most már csak néhányan hiányoz­tak. A Sztálin-brigád vezetője az előző napokban csak 12 főt tudott kiállítani a munkába. Most hu­szonnyolc dolgos taggal rendelke­zett. A kovácsműhely népszerű veze­tője, Szakáll István azonban még nem tágított. „Elég volt nekem a csoportból” — mondta. Akik előtt a legnépszerűbb volt Szakáll Ist­ván, azok Is csodálkoztak. Mi ütött belé? A vezetőségnek a párt- szervezet segített felismerni hibá­ját. A lógósokat, hangoskodókat kizárták a csoportból. Igaz, hogy még elvétve lehetett hallani szö­vetkezetét ócsárló beszédet, a köz­ponti tanyán, a kovácsmülhely kör­nyékén dolgozók körében, dehát ez nem ok arra, hogy cserben hagy­jon minket. A kérdés egyesek előtt bonyolultnak látszott. Csak a párt­titkár, Dombrádi Lajos elvtárs előtt kezdett egyre világosabb lenni az ügy. 1948-ban történt... a két munkáspárt egyesülése előtt, hogy az egyeztető bizottság javas­latára népellenes, jobboldali be­állítottság miatt kizárták Szakáll Istvánt a szociáldemokrata pártból. — Szakáll István nem verítékével fizetett a faluban népszerűségéért, hanem a cséplőgépénél, kovácsmű­helyében, három hold földjén dol­gozó, boltjában vásárló, kiuzsorá- zott nincsteleneknek odavetett ga­rasokkal. A korcsmában csengő poharakkal. Akármilyen borán kel a hazug­ság, estére utoléri az igazság. Sza­káll mesterkedésére is fény derül. Már sokan nem tartják véletlen­nek, hogy a központi tanyán, az istállóban, a kovácsmühely környé­kén dolgozó tsz. tagok közül kerül­lek ki a hangoskodók. a bomlasz­Kaiinobaroikai és ózdi munkahelyeinkre KERESÜNK földmunkásokat, (kubikos), áos. vas­betonszerelő. kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat. Havonta háromszor 86 százalékos egyszer 66 százalékos és egyszer díjmentes hazautazást, a koll. szerződésben előírt munkaruhát biztosítjuk. X munkahelyre utazás költségét azon­nal megtérítjük. Jelentkezés É. M. 29/3 Csatorna- és Vízvezetékénítö V. Éöi- tésvezetőscge, Kazinobaroika, Vörös Csillag, Kultúrház, vagy Ózd, Szabad, ság u. 2, vagy Központ Budapest VII.. Wesselenyi-u. 4. Apróhirdetések Tervező mérnököket, építészt, műszaki rajzolót felveszünk. Ta­tarozó Vállalat Nyíregyháza, Árpád-utca 1. A debreceni erőmű nyíregyházi te­lene összes szelepes kondenzációs stabil eőzuén. ill. turbina-gépészt keres azon­nali belépésre. Jelentkezni délelőtt 8—16 óráig. Ztídánov-ti. 92. gz alatt Értesítjük dolgozókat, nogv mer- tékutúni részlegünk iíákóczi-u. 2 sz Ivóit Kévészné.féle üzlet) alatt meg­nyílt. Mértékutám. valamint orthouéd einők megrendelhetők minden hétköz­nap 7—15 óráig. Nyíregyházi Cipész Köz. rók. „Nem magunkfajta ember Szakáll István, az biztos! —■ mondják már sokan a csoportban — nem közék való!” A pártszervezet is ma­gára talált. A legutóbbi tag­gyűlésen, ahol a Központi Vezető­ség határozatának tükrében meg­tárgyalták a tsz. pártszervezeté­nek eddigi munkáját, a pártveze­tőség, a tagság bátran feltárta a hibákat. A pártszervezet munka-' jában meglévő hiányosságok, a személyi vezetés, a bírálat és ön­bírálat hiánya, a párttagság pasz- szivitására vezetett. A pártcsopor- tok nem mozgósították a kommu­nistákat. Elhalt a politikai felvilá­gosító munka — eltompult az éber­ség. A taggyűlés érezte felelősségét)'. a tsz-ben meglévő hiány osságokért, • Raffai elvtárs, a tsz. elnöke meg- .. fogadta, hogy ezentúl egy jottányit'‘ sem vét a szövetkezeti demo­krácia ellen. Pelyvás Sándorné ígéretet tett arra,, hogy — mint népnevelő — állandóan ismerteti a kormányprogrammot, s megma- •' gyarázza a tagoknak, a nagyüzemi, gazdálkodás előnyeit. A nagyecsedi Vörös Csillag ter­melőszövetkezet komimunistáinalt.. harci tanácskozása kiadta a je1-, szót: Kommunisták az élre! A házaknál, a munkacsapatokba más­nap már meg is indult a felvilá­gosító munka, líöpgyüiéseket tarta­nak. ahol a népnevelők ismertetik mindazt a segítséget, amit a pártV-- a kormány nyújt a termelőszöv’etíw kezeteknek. S mozgósítják a tag-- ságot a betakarítás, a szántás«,- vetési munkák gyors elvégzésére.. De nem feledkeznék meg a taggyű­lés határozata alapján az ellenség leleplezéséről sem. Az épitőbrigád- tagjainak röpgyülésén, amelyen a növénytermelő-brigád egyes tagjai, is résztvettek — leleplezték Sz.i-“ káli kovácsmester mesterkedéseit; Saeregényi Sándor, aki hat évig dolgozott Szakáll cséplőgépénél —- elmondotta: „míg nekünk, éjjelünk, sem nappalunk se volt, addig ő, a~ szaimakazal tövében a hasát süt- íette.” — „Elvárja tőlünk még most is, hogy úrnak szólítsuk'’ — szólt megvetéssel Virágh Elek. A röpgyűlés résztvevői egyhangúan elhatározták: javasolják a veze­tőségnek, hogy hívjon össze rend­kívüli szövetkezeti taggyűlést és a hangoskodók, lógósok után távolít­sák el, a ravaszkodás útján nép­szerűvé vált, de most már leleple­zett ellenséget, Szakáll kovács mes­tert, — a termelőszövetkezetből. A pártszervezet, a népnevelők! jó munkája nyomán Virágh Jó­zsef példája újból követésre talált. Hermann János is, aki addig azon gondolkodott, hogy kilép a cso­portból — meggondolta magát. Torzsás János, Kiss Bálint, Erdei Sári és még sokan mások jelent­keztek munkára. Szaporán megy) újból a munka. A nagyecsedi Vö­rös Csillag termelőszövetkezet felett tornyosuló sötét fellegeket elűzte Virágh József példája. £ E. M. 24. sz. All. Épftöinari Tröszt felvesz budapesti munkahelyére építőipari SZAK- ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Díjmentes szállást, csekély térítéetfrl} étkezést, hetenként kedvezményes. ▼&-» lamint 4 hetenként díjmentes haza­utazást biztosítunk Felutazágri költsé­gét megtérítjük a munkába álló dol­gozóknak. Jelentkezés VII. Barosa-tér 19/A (Keletinél).-----------------------------------------------i—< FELVESZÜNK kőműves, áos, állványozó segédmunkái férfi női dolgozókat budapesti munkahelyre. Vidéki dolgo­zók részére megfelelő szállást, étkez­tetést biztosítunk Jelentkezés 23/SS Építőipari Vállalat Budapeet. __________XIII Jtozsnyai-u 6___________ SZABOLCS-SZATMAftl NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklód Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztősécr: Nvíresryháza Dózsa Gy.-u. 6.Tel.: 11-70. 11-71. 11-T« Kiadóhivatul: Nyíregyháza Zsdánov-utca 1. — Telefon: 30-00 Szabolos-szat mar megyei Nyomdaipart Vállalat. Nyíregyháza, Dózsa Györcy-utca 5. mim Felelős vezető: Szilágyi József Hagy tömegek veitek részt a 40 véres atlétikai versenyének első napján Pénteken vette kezdetét a 40 város atlétikai versenyének III. fordulója Nyíregyházán. Már az első nap hatal­mas tömegek vonultak fel a két pá­lyára. Ezen a napon avatták fel a középiskolások új sporttelepüket. A középiskolák tanulói mintegy 2700-an vonultak fel a versenyre Nagyon .ió mozgósítást végzett a Zrínyi leány­gimnázium. az iskola 536 tanulója közül 530 vett részt a versenyen De a . többi középiskola sem maradt el. A közgazdasági fiúgimnáziumból 430. a Ko&suth-gimnáziumból 460 tanuló je­lent meg. Élénk élet folyt a Lokomotív sporttelepén is. Itt nz üzemek, válla­latok. valamint az MTH 350 dolgozó­in és sportolója versenyzett. A leg­több vállalat dolgozói vezetőikkel az élen vonultak fel és tették le n kö­vetelményeket lsen szép jelenet volt a 83 MÁV. vonatkísérő felvonulása. — Zárt ötoesorokban jöttek a sportte­lepre és vettek részt a sportmunká­ban. — A mai nappal bezárul a verseny — Minden nyíregyhá­zi dolgozó érezze kötelességének a ver­senyen való részvételt. hogy ezzel is hozzájáruljanak az OTSB vándorzász- la.iának megnyeréséhez és n. jutalom­hoz: a 10.000 ’ -‘teres síkfutás orszá­gos bajnokká érának megrendezéséhez, melyen a nyíregyházi születésű Ko­vács Józ6ef is résztvesz. A versenyek ma reggel 8 órától ecrépz nap tarta­nak a Lokomotív és a diáksporttele­pen (volt vasutaspálya). Megyei labdarúgóbajnokság A megyei bajnokság 24. fordulójá­ban nincs olyan kiemelkedő mérkőzés, mely a bajnokság szempontjából döntő lenne. A Kisvárdai Vasast ott­honában nem tudja legyőzni a nyír- bogdán.vi csapat, legfeljebb cőak küz­delemre késztetheti. A nyírmadai csa­patnak nem okoz nagyobb nehézséget az Építők II csapatának legyőzése. — Annál inkább sorsdöntő küzdelmek zajlanak le az északi csoportban a ki­esés körül. Itt leginkább három csa­pat van veszélyben: Gyulatanya, Dombrád, Kemecse. A kemecseiek Jb- rányban szerepelnek a mai nap. A ki­esés szempontjából fontos mérkőzés­nek 6zámít a Dombrád—Kakamaz mérkőzés. A dombrádiak otthon ját­szanak. viszont a rakamazi csapat a múlt héten nagyszerű fegyvertényt vitt véghez, legyőze az Ny. Lokcmo- tívot. ami azt bizonyítja, hogv a csa­pat jó formában van. A mérkőzés ki­menetele teljesen nyílt. Dombrád és Kemecse mellett az északi csoportnak kiesp jelöltje még a gyulatanyai csa­pat is. A gyulatanyaiak a mai nap otthonukban fogadiák a nagyhalászia­kat A halászi csapat komoly játék­erőt képvisel s nem valószínű^ rogy a gyulatanyaiak akárcsak pontot is tudnának elvenni a halásziaktól, an­nál is inkább, mert akkor a halászi csapat ötödik helye veszélyben lenne. A megyebajnokságban még a követ­kező mérkőzéseket játszák le n csapa­tok: Balkány—M. Lokomotív. Nyírmi- hál.vdi—Ny Vörös Meteor, Nagykálló —Ny. Kinizsi. Fehérgyarmat—Nyírbá­tori SK. Záhony—Tiszalök Tiszavas- vári—Ny. Lokomotív. Ny. Dózsa—De- mecser. A megyei bajnokságba való jutásért: Csengéi—Ny. Megyevill. Kis- várdai Szpártákusz—U.ifehértó. Bak- talórántháza—Kisvárdai Kinizsi. Az Egri Fáklya játszik ma az Ny. Építőkkel Igen érdekes és szép küzdelem vár­ható a mai Ny. Építők—Egri Fáklya NB Il-es labdarúgómérkőzésen. A baj­noki táblázaton a két csapatot mind­össze egy pont választja el egymástól Mint minden mérkőzés. ez is komoly és nehéz feladat elé állítja a csapatot g ceak ko­moly és erőteljes játékkal szerezheti meg a győzelmet az Építők csapata. A győzelem azt ie jelentené, bogy hosszú hetek után a csapat feljebb tudna kerülni a bajnoki táblázat he­tedik helyéről. A mérkőzést fél három órai kezdettel rendezik meg az Építőle új sportpályáján. Az Építők mérkőzés előtt háromnegyed egy órai kezdettel az Ny. Dózsa és Demeeser csapatai vívnak megyebajnoki mérkőzést egy­mással.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom