Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-25 / 225. szám

RfPL'IP 1963 SZEPTEMBER 25, PÉNTEK Javítsa meg munkáját a nyírtéti gépállomás ! Ezekbe® a napokban, hetekben, amikor minden erőt mozgósítani kell a termelőszövetkezetek meg­erősítésőre, s arra, hogy minden szövetkezetiben a lehető leggyorsab­ban végezzék el az őszi kapások betakarítását, valamint a szán­tást, vetést, a nyírtéti gépállomá­son naponta 5-6 erőgép ,,hever” ja­vításra várva. Nem ritka eset, hogy a nyírtéti gépállomás gépeit a határban, vagy éppen a barázdákban kell ja­vítgatni. Aláássa ez a gépállomás hitelét, becsületét a termelőszövet­kezetek és az egyénileg dolgozó parasztok előtt. Az ellenségnek pedig egyenesen tápot ad a gép­állomások ócsárlására, lejáratásá­ra. A sok eset közül csak egyet: Juhász Béla traktoros járkerék- csapágy hiányában most, a legna­gyobb őszi szántás-vetés ideje alatt teljes 4 napon keresztül állt a nyírtural Vörös Hajnal tsz. föld­ié? ■ Az elmúlt hét csütörtökjén az egyik 32 soros vetőgéppel vetni akartak a nyírturai Vörös Hajnal földjén. Azonban a kanalat for­gató fogaskerék úgy be volt rozs­dásodva, hogy az bizony meg sem moccant, nemhogy forgott volna. Papp István körzeti szerelő ütö- getni, lazítani próbálta az öntvény­fogaskereket, ami végülls eltörött. Másik vetőgépet kellett Ismét ki­húzatni. A nyírtét! Vas Zoltán tsz.-ben is vetni akartak. Az ide kivitt vető­gépről a csoroszlya hiányzott. A suberok sem zártak jól. A traktoristák nem kezelik lel­kiismeretesen gépeiket. így az erő­gépeik, az ekék, a vetőgépek ha­mar hibát kapnak, elromlanák. Román József traktorista például munkagépét egyáltalán nem ápol­ja, nem zsírozza. Ezek után nem csoda, ha a gép­állomás a megyei versenyben a 18~ik helyen van és összes talaj- munka-tervét alig 12 százalékra, ezen belül a vetőszántási tervét 33 százalékra, vetési tervét pedig csak 5 százalékra teljesítette. Nézzük meg, ml az oka ennek az óriási lemaradásnak? Mi az oka, hogy vontatottan halad a munka a nyírtéti gépállomáson? Mindenekelőtt az, hogy a gép­állomáson alszik a pártszervezet, NEM FOLYIK PÁRTÉLET, nem nevelik a kommunistákat, a vezetők nem adnak segítséget a traktoristáknak. Elhanyagolták a politikai nevelőmunkát. Népnevelő értekezletet sem tartottak már több, mint egy hónapja. A pártta­gok nem kaptak pártmegbizatást, így nem is végeztek pártmunkát. Kormos elvtársnő, a gépállomás agronómusa járási pártbizottsági tag, azonban ő is megfeledkezett arról, hogy segítséget adjon a helyi pártszervezetnek a párthatározatok végrehajtásában, valamint a párt­tagok nevelésében. A traktorosok nem segítik a tszcs-ben a politikai felvilágosító munkát. A vezetők maguk sem tartanak csoportos beszélgetéseket és egyéni agitációt a szövetkezet tagjai között. Balázs András párt- titkár elvtárs mindezért úgy lát­szik, nem érez felelősséget Gábor elvtárs politikai helyettes sem vég­zett eddig jó munkát. Nem segí­tette a traktorosokat, nem nevelte és tanította őket. Inkább végezte az Igazgató helyett a gazdasági munkát. Mindez abból adódik, hogy Gábor elvtárs keveset tanul, nem képezi magát, nem segíti a gép­állomás pártszervezetét, nem tá­maszkodik a gépállomás kommunis­táira. HIBA VAN A GÉPÁLLOMÁSON A PÁRTTAGOK PÉLDA­MUTATÁSA KÖRÜL IS, Még azok is, akik eddig kiváló eredményt értek el, most hanyat­lottak a munkában. Kaptur Mar­git elvtársnő például, aki a leg­jobbak közé tartozik, első volt min­dig a munkában, most nincs ked­ve dolgozni. Nincs kedve dolgozni azért, mert a fiatalokkal keveset foglalkozik a pártszervezet. Teljesen elhanyagol­ja a fiatal káderek nevelését. A pártvezetőség nem ad segítséget, a DISZ munkájához. Nem ellenőrzi, hogy megtartják-e rendszeresen a taggyűléseiket és ott milyen kérdé­sekkel foglalkoznak. Két hónapja már, hogy a fiatalok össze sem ültek. Éppen a politikai munka hiányából származik az a sok hiba is, amit a fiatal traktorosok elkövetnek. Ott van Román József DISZ-tag, aki munka közben ott­hagyja a gépet, elmegy udvarolni, aminek az az eredménye, hogy ed­dig 3 hold földet szántott fel. A lemaradásnak oka az is, hogy egyetlen gép sem dolgozik két mű­szakban. Reggel későn kezdik a munkát, csak kényelmeskednek. Hét órakor kezdik begyújtani a gé­peket s 9 óra felé kezdenek. A munkában Igen laza a fegyelem. A hibák egyik fő oka, hogy A PARTSZERVEZET NEM SZÁMOLTATJA BE A GÉP­ÁLLOMÁS VEZETŐSÉGÉT VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL A gazdasági vezetők pedig elsza­kadtak a párttői és a traktorosok­tól is. Súlyos hiba, hogy a végzett munka közben nem merték bírálni egymást a vezetők, sem a trakto­rosok. S ami súlyoSbbítja a hely­zetet : az utóbbi időben az alul­ról jövő bírálatot Is teljesen szám­űzték. Szeptember 7-én, amikor termelési értekezletet tartottak, Csogány Miklós, — aki évi tervét augusztus 20-ra 115 százalékra teljesítette — szóvátette a gépja­vítások hiányosságait. „A gépek kijavítása nem halad — mondotta. Még amelyeket kijavítottak, azok se jók, mert Juhász Béla elvtárs gépe is teljes négy napon keresz­tül állt a barázdában ...” Erre azonnal felállt Vavrtk Géza fő­gépész és ezt válaszolta: „Miért nem jött Csogány elvtárs. ha ha­marabb tudta volna megjavítani? És arról pedig miért nem beszél­nek, ha eltörnek valamit — ami mondjuk 3—4 ezer forint kárt je­lent a gépállomásnak — nem fizet­tetem meg magukkal”?! Ha a traktorosok felemlítik, hogy milyen hibák vannak a gépeknél, a veze­tőség összekáromkodja őket, se­gítés helyett. Inkább nem is szól­nak ezért, mert félnek attól, hogy összeszidják őket. amit főleg Vav- rik Géza főgépésztöl kapnak mfg. Ezekhez hasonló cselekedetek az­tán arra késztetik a dolgozókat, hogy hallgassanak, pedig a hibák feltárásával, a dolgozók bírálalá­vezetője és a kémszervezet nyu­gatberlini fiókintézetének vezetője Bockelberg, valódi nevén Hart­man volt rendőrezeredes. A kém­központ vezető munkatársai volt fasiszta tisztek.. Az amerikai titkos szolgálat azzal bízta meg ezt a kémszerve­zetet, hogy a Német Demokrati­kus Köztársaság területén szét­nak segítségével, már korábban Is meg lehetett volna javítani a gép­állomás munkáját. A GÉPÁLLOMÁS VEZETŐI­NEK NEMTÖRŐDÖMSÉGE A vezetők nem látogatják a traktorosokat. A brigád vezetők sem látogatják rendszeresén a traktorosokat, nein segítik, nem ta­nítják őket megfelelően. A székely! brigád még alig szántott, de öt ekét tettek tönkre rövid idő alatt. Szakmailag sem segítik a traktoro­sokat és emiatt sok közülük nem is ért a traktorhoz kellőképpen. Különösen nem segítik a női trak­torosokat, akik pedig eddig még mindig mégállták a helyüket. A gépállomás vezetői nem töltik be hivatásukat. A vezetők között „bratyl”-szellem uralkodik, amely sokszor veszekedésbe, széthúzásba megy át. Nincs közöttük elvtársi viszony. így pedig nem lehet kom­munista módra vezetni és irányí­tani. Nincs meg a felelősség a ve­zetőkben munkájukért. Mindent a véletlenre bíznak. Keveset tesznek azért, hogy a tervet teljesítsék, a szántást-vetést Idejében elvégezhes­sék. Nem törődnek azzal, hogy a gépeket idejében kijavítsák, addig, amíg kicsi a hiba. Ebből azián az következik, hogy a gép teljesen tönkremegy, aztán hosszú időbe telik a rendbehozatala, és így sok időre kiesik a munkából. A gépállomás vezetősége a dolgo­zókról való gondoskodást teljesen háttérbe szorította. Mindössze egy meleg ruhát kaptak a traktorosok egy-egy géphez. A traktorosok nem is tartják érdemesnek felemlíteni a hiányokat: „Hiszen úgysem talá­lunk meghallgatásra, csak ledoron- golás. szidás, a legnagyobb durva­ság a felvetéseink következménye.’’ — így vélekednek a traktorosok. Ez aztán oda vezetett, hogy a traktorosok hite megingott a veze­tőségben és ebből származott egy egész sor hiba. A vezetők nem tö­rekszenek arra, hogy a traktorosok megkapják megfelelő díjazásukat munkájuk után, hogy megelégedet­tek legyenek. Hanem ellenkezőleg. Jakab István traktorost például Kemecsére küldték csépelni pén­zért, amikor ő munkaegységre akart dolgozni, hogy kenyérgabo­nát vihessen haza négytagú csa­ládjának. Most meg ősszel, amikor azt kérte, hogy készpénzért dolgoz­hasson, akikor munkaegységre küld­ték dolgozni a tsz.-be. Hasonló esetek okozták, hogy a gépállomás négy gépe munkaerőhiány miatt áll. Az egész gépállomáson szerve­zetlenség uralkodik. A gépállo­más vezetői nem sokat tö­rődnek azzal, hogyan halad a szántás, a vetés Nyírturán, Sényőn és a többi községek határában. A gépállomás vezetői ne feledjék el, hogy nem kis mértékben tőlük, szervező munkájúiktól függ, hogy jövőre bő termést aratnak-e ezek­ben a községekben. Itt az idsje, kijavítani a hibákat, pótolni a hiá­nyosságokat. A gépállomás vezetői fogjanak a hibák ' kijavításához. Adjon ehhez segítséget a gépállo­más pártszervezete. A pártszerve­zet vezetősége rendszeresen kérje számon a gazdasági vezetőktől, hol tartanak a hibák kijavításá­ban. Meg kell javítani a népnevelő­munkát, harcra kell buzdítani minden traktorost az őszi szántás­vetés gyors, idejében való elvég­zésére. Szabó Endre — Asztalos Bálint ágazó kémhálózatot építsen ki. A közlemény a továbbiakban rá­mutat arra, hogy a kémszervezet­nek a Német Demokratikus Köz­társaság különböző körzeteiben lévő ügynökségi pontjait a Né­met Demokratikus Köztársaság állambiztonsági államtitkárságá­nak szervei felszámolták, több személyt letartóztattak. Kémbandát számoltak fel a Német Demokratikus Köztársaságban £ szovjet ipar élenjáró tapasztalataiból Teljesítjük a vállalásokat! Irta: I. AREFJEVA, a „Trjohgornaja Manufaktúra“ kombinát pártbizottságának titkára A „Trjohgornaja Manufaktúra“ kombinát dolgozói lelkesen fo­gadták a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ötödik ülésszakának ha­tározatait és azokat az intézkedé­seket, amelyeket a párt és a kor­mány a közszükségleti cikkek ter­melésének gyors és széleskörű fejlesztésére hozott. A kombinát munkásai, mérnökei, technikusai és alkalmazottai gyűléseken vi­tatták meg a Legfelső Tanács ülésszakának eredményeit. Meg­vitatták, milyen módon tudják fokozni üzemünkben a szép és jó­minőségű anyagok gyártását és ennek érdekében új vállalásokat tettek. A dolgozók elhatározták, hogy évi termelési tervüket ha­táridő előtt teljesítik és terven felül 400.000 méter nyersszövetet és 500.000 méter készszövetet ad­nak az országnak. Mit tesznek konkrétan kombi­nátunk dolgozói a termelés növe­lése és a szövetek minőségének további javítása érdekében? A kombinát összes pártszerve­zeteiben szabad pártnapokat tar­tottak, amelyeken megvitatták, mi a pártszervezetek feladata a jóminőségű és szép szövetek ter­meléséért folyó harcban. A sza­bad pártnapok aktívak voltak, a kommunisták és pártonkívüliek felszólalásaikban bírálták a hibá­kat, értékes javaslatokat tettek az egész munka megjavítására. A pártbizottság általánosította a ja­vaslatokat és ellenőrzi végrehaj­tásukat. Kezdeményezések a minőség javítására, az önköltség csökkentésére Hogy milyen lelkesen harcolnak kombinátunk dolgozói a rejtett tartalékok feltárásáért, a minőség javításáért, az önköltség csökken­téséért, megmutatják az új kez­deményezések. Ezek közül nagy- jelentőségű az a verseny, ame­lyet a dolgozók a termelési vesz­teségek mindenirányú csökkenté­séért indítottak. A verseny kez­deményezői: Rumjancev, Bukina, Belavinceva és Balasov elvtársak a gyakorlatban is bebizonyították, hogy minden műhelyben, minden munkahelyen jelentékeny megta­karítást lehet elérni, hogy csök­kenteni lehet a norma szerint megengedett termelési vesztesé­get. Példát mutat ezen a téren a szövőgyár, ahol Rumjancev mű­vezetőhelyettes brigádja hét hó­nap alatt az állandó kiadások csökkentésével, az előirányzat túlteljesítésével, a gépek jó kar­bantartásával, nyersanyag- és anyagtakarékossággal 4.439 rubelt takarított meg. Kiváló eredménye­ket értek el Galkin, Rudih, Ko- touszov, Ljapin és Mokrusin mű­vezetőhelyettesek szövőbrigádjai. E brigádok egyes tagjai 6—7000 rubel megtakarítást értek el. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben a gazdasági vezetés és a társadalmi szervezetek nem for­dítanak elég figyelmet ette az értékes kezdeményezésre,, a kom­binát pártszervezete feladatul tűzte ki, hogy előmozdítja terme­lési veszteségek csökkentéséért folyó verseny széleskörű kibonta­kozását és az élenjáró dolgozók munkamódszerét a kombinát ösz- szes dolgozói előtt ismerteti. En­nek érdekében igénybeveszi a politikai agitáció minden formá­ját: a népnevelői beszélgetéseket, az üzemi rádióadásokat, az üzemi sajtót. Jó népnevelő munkával a minőség javításáért A napokban szemináriumot tartottunk a népnevelők számára. A szemináriumon a gyár főmér­nöke tartott előadást ezzel a cím­mel: „A kombinát dolgozóinak harca kiváló minőségű gyártmá­nyok termeléséért“. Előadásában ismertette az egyes részlegek munkáját, konkrét feladatokat tű­zött az összes munkahelyek dol­gozói elé, ismertette milyen ered­ményeket értek el a kombinát legjobb dolgozói és feltárta sike­reik „titkát“. Az előadás nagyon hasznos volt a népnevelők szá­mára, akik az előadás anyagát jól tudták hasznosítani a dolgozók­kal folytatott beszélgetéseikben. A verseny kezdeményezői is be­számoltak munkájukról a népne­velők előtt. Nagyon népszerűek a kombi­nátban az üzemi rádió adásai. — Az élenjáró dolgozók, a mérnö­kök, a technikusok, a propagan­disták, az újítók gyakran tarta­nak előadásokat az üzemi rádió­ban. Mindez elősegíti az élenjáró munkamódszerek széleskörű ter­jesztését. A jóminőségű és szép anyagok gyártásáért folyó versenybe egy­re több dolgozó kapcsolódik be. Az egyes részlegek dolgozói megkövetelik a kombinát többi gyárainak és részlegeinek dolgo­zóitól a minőségi munkát. A mű­helyek pártszervezetei és párt­csoportjai biztosítják a verseny nyilvánosságát. A termelés szín­vonalának emeléséért folyó harc­ból kiveszi részét az üzemi újság is. Rövidesen technikai konferen­ciát fogunk tartani a kombinát­ban és ezen értékelni fogjuk a verseny eredményeit. A kombinát vezetősége mindent megtesz a minőség javításáért és a cikklista bővítéséért. A régi be­rendezéseket tökéletes, új beren­dezéssel helyettesítik, több rész­leget rekonstruálnak. A pártszer­vezet nagy jelentőséget tulajdonít ennek, ellenőrzi a határozatok végrehajtását és harcol azért, hogy a feltárt hiányosságokat gyorsan kiküszöböljék. A pártszervezet céltudatos mun­kájának nem marad el az ered­ménye. A kombinát augusztusban 14.000 méter nyerspamutszövetet és közel 300.000 méter kész-pa- mutszövetet gyártott terven felül, A pártszervezet munkájában ter­mészetesen még vannak hiányos­ságok. Még vannak brigádok, ame­lyek nem teljesítik a tervet, se- lejtet gyártanak, amelyek mun­kája alacsony színvonalú. Az egész kollektíva és a pártszerve­zet feladata most az, hogy sok jóminőségű szép szövettel lássák el a szovjet embereket. A tarpai Bajcsy-Zsilinszky tsz. tagjai határidő előtt fejezik be a vetést A tarpai Bajcsy-Zsilinszky tsz. .tagjai a múlt évben nem végeztékj el határidőre a vetési munkát. Nem volt szilárd a munkaszervezet s a vetés késése miatt a termés sem hozta meg a várt eredményt.! 8—9 kiló kenyérgabona helyett csak 3 kilót osztottak munkaegy­ségenként. A kormányprogramm megjelenése után és a sorozatos kedvezmények láttán a tsz. tagjai lelkesen fogtak az őszi vetéshez, összes szántóterületük 300 hold. Ebből 15 hold búzát vetettek, 32 hold rozsot, melyből 10 holdat keresztsorosan vetettek el, s az őszi takar­mánykeverék vetésüket 100 százalékban teljesítették. A szövetkezet tagjai a minisztertanács határozatában előírt határidő előtt fejezik be a vetést, örömmel fogadták az országos tanácskozáson elhangzotta­kat. A magasabb terméseredmény elérése érdekében, a már leszántott' 105 hold vetőszántást a talaj megülepedése után, nyomban bevetik. Felhasználták az állam segítségét is: 100 mázsa minőségi őszibúza­vetőmagot cseréltek el. A magasabb termés érdekében a szervestrá* gyát és a műtrágyát is igénybe veszik. CSŰRI ILONA Vdsdrosnaménjf. Berlin, (TASZSZ.) Az „ADN“ hírügynökség közli, hogy Nyugat- Berlinben az „Üzemegészségügyi Intézet“ álarca mögé bújva mű­ködik a német titkos szolgálat kémszervezete, amelyet az ame­rikai titkos szolgálat vezet és pénzel. A kémközpont vezetője Dőring, valódi nevén Flammen­berg, a hitleri hadsereg volt tá­bornoka. A kémközpont helyettes

Next

/
Oldalképek
Tartalom