Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-27 / 200. szám

A minisztertanács határozata az 1953. évi őszi betakarítás, vetés, trágyázás

és mélyszántás előkészítéséről és végrehajtásáról

(t (jlylalds a S.'oldalról,)

osziárpa elit, I., illetve II. fokú, szaporítási! vetőmagot; a termelőszövetkezeteknek, valamint az egyéni termelőknek pedig 1811 vagon búza, 663 vagon rozs és 857 vagon ősziárpa III. fokú sza- poritású, nemesített vetőmagot bocsásson rendelkezésére.

A nemesített ősziáipa-vetőma- got augusztus 31-ig, a rozsvetőmagot szeptember 15-ig, az őszi- búza-vetömagot szeptember 25-ig az elosztó helyre ki kell szállítani.

A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők részére a minőségi vetőmagot azonos mennyiségű szokvány cseretermény ellenében kell kiadni.

Az állami gazdaságok a tervben meghatározott mértékig létesítsenek őszigabona vetésterületükön vetőmagparcellákat. A minisztertanács javasolja, hogy minél több termelőszövetkezet létesítsen őszigabona vetésterületének egyheted részén vetőmagparcellákat. Erre a célra a legjobb területeket jelöljék ki és különös gonddal előkészített talajba, a fejlett agrotechnikai szabályok alkalmazásával, a legjobb minőségű vetőmagot vessék el.

A földművelésügyi miniszter az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek újonnan létesített vetőmagparcelláit lássa el II. fokú szaporítású minőségi vetőmaggal.

A földművelésügyi miniszter és a begyűjtési miniszter az állami tartalékterületeket hasznosító termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak igénylés alapján az általuk hasznosított tartalékterület mértékéig ve- tőmagkölcsönt bocsáthat rendelkezésre.

A vetőmagot az igazolt igényeknek megfelelően kölcsönként kell kiadni és azt a jövőévi termésből 5 százalékos többlettel természetben kell visszaadni.

A földművelésügyi miniszter és a begyűjtési miniszter a takarmánykeverékek vetéséhez 50 vagon bíborhere, 4 vagon őszi káposztarepce, 125 vagon szöszös- bükköny és 10 vagon pannon- bükköny-vetőniagot bocsásson készpénzfizetés ellenében a termelőszövetkezetek és — a földművesszövetkezetek útján — az egyéni termelők rendelkezésére.

b) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék ártól, hogy az ősziárpa és az őszibúza-vetőmag csávázásához a kereskedelmi elosztó hálózaton keresztül 97 tonna Higosan álljon a termelők rendelkezésére.

c) A gépállomások az őszi gabonafélék keresztsoros vetését a termelőszövetkezetek részére továbbra is a megállapított díjkedvezmény mellett végezzék.

2. A minisztertanács a kenyér- gabona vetésterület biztosítása érdekében a kenyérgabona kötelező termelését az alábbiak szerint rendeli el az 1953/54. évre:

a) Az állami gazdaságok kenyérgabona vetési kötelezettségét tervük határozza meg.

b) A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők szántóterületükön megyénként az alábbi százalékban kötelesek kenyérgabonát termelni:

Budapest főváros területén 19 százalék.

Nógrád, Tolna, Szabolcs-Szat már megye területén 35 százalék.

Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Komárom és Győr-Sop- ron megyék területén 36 százalék.

Baranya megye területén 37 százalék.

Fejér, Somogy, Pest. Veszprém, Csongrád és Hajdu-Bihar megyék területén 38 százalék.

Békés megye területén 39 százalék.

Szolnok és Zala megye területén 40 százalék.

Bács-Kiskun megye területén 41 százalék.

3. A minisztertanács javasolja n termelőszövetkezeteknek és az egyénid termelőknek, hogy az idei és az elmúlt évek tapasztalatai

alapján minél nagyobb mértékben vessenek őszi árpát.

4. A minisztertanács az állami gazdaságoknak előírja, a termelőszövetkezeteknek és az egyéni termelőknek pedig javasolja, hogy az őszi növények talajelőkészítésénél és vetésénél az alábbi agrotechnikai szabályokat alkalmazzák:

a) A vetés előtti szántást minél előbb, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek lehetőleg 20—_2 cm, az egyéni termelők lehetőleg 18 cm. mélyen végezzék.

b) Az ülepedett, morzsalékos, gyommentes magágyat a szántás után azonnal végzett fogasolással, szükség szerint hengerezéssel, majd a vetésig megismételt felületi talajmunkával (kultivátoro- zás, fogasolás) kell előkészíteni. Kivételesen, ha az elővetemény letakarítása és a vetés között nagyon rövid az idő, gyommentes talajon, kultivátorozással vagy tárcsázással is lehet megfelelő magágyat előállítani.

c) Az állami gazdaságok, a gépállomások és a termelőszövetkezetek az őszi gabonák ralaielő- készítő munkáit úgy végezzék, hogy ezek a területek kombájnmunkára, illetőleg gépi aratásra alkalmasak legyenek.

d) A vetésekhez gondosan előkészített, 98 százalékos tisztaságú vetőmagot keli felhasználni. Az ősziárpát szeptember 1-ig, a rozsot szeptember 10-ig, a búzát szeptember 20-ig kell kitisztítani.

Az üszögfertőzés ellen az őszi- árpa és őszibúza vetőmagot csávázni kell.

A vetést géppel végezzék, különös gondot fordítsanak a vetőmag helyes adagolására, a csatlakozósorokra és a vetés megfelelő, egyenletes mélységére.

e) Az őszi gabonafélék vetésénél növeljék tovább a terméshozamot jelentősen fokozó keresztsoros vetést. Ezért az állami gazdaságok az ősz folyamán legalább 150.090 kát. holdon, a termelőszövetkezetek pedig lehetőleg 250.000 kát. holdon keresztso- rosan vessék a gabonát.

5. A minisztertanács az egyes növények vetésének végső határidejét az alábbiak szerint állapítja meg:

augusztus 31-ig el kell vetni a nyári keveréktakarmányokat és a lucernát,

szeptember 5-ig a repcét és a bíborherét,

szeptember 15-ig a rozs keverékeket,

szeptember 30-ig az őszi árpát,

október 10-ig a rozsot, továbbá a búzás keveréktakarányokat,

október 31-ig az őszibúzát.

Trágyázás

A termésátlagok fokozása érdekében tovább kell növelni a trágyázott területet és nagy mértékben javítani kell a trágyázás minőségét.

1. A nehézipari miniszter gondoskodjék arról, hogy az év második felében 1715 vagon pétisót, 3811 vagon megfelelően szemcsé- zett szuperfoszfátot és 1600 vagon porszuperfoszfátot gyártsanak és annak leszállítása november 15-ig megtörténjék.

2. A minisztertanács az állami gazdaságoknak előírja, a termelő- szövetkezeteknek, valamint az

egyéni termelőknek pedig javasolja, hogy az istállótrágyázást az alábbiak szerint hajtsák végre:

a) November 30-ig a rendelkezésre álló összes istállótrágya felhasználásával a szántóterületnek legalább 20 százalékát trágyázzák meg. Az istállótrágyázás legnagyobb részét végezzék ei szeptember 15-ig. A kihordott trágyát azonnal szét kell teregetni és alá kell szántani.

b) Az istállótrágyát elsősorban a repce, a keveréktakarmányok, gyapot, cukorrépa, kender, fű- szerpaprika, dohány, burgonya és a kukorica alá használják fel.

3. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és. az állami gazdaságok minél nagyobb területen végezzék el a nyárvégi és őszi szántások előtt a műtrágyák kiszórását.

a) Műtrágyát elsősorban a szerződéssel termelt növények alá használjanak. Ezenkívül a rendelkezésre álló foszforműtrágyát az őszi kalászosok és burgonya, a nitrogénműtrágyát az istállótrágyázásban nem részesített — nitrogénben szegény — talajokon használják fel.

b) Minél nagyobb mértékben térjenek rá a házilag szervestrá- gyával szemcsézett foszfortrágya alkalmazására.

4. Az egyéni termelők a műtrágyát a földművesszövetkezeteknél r-~rezhétik be.

U

Őszi mélyszántás

A tavaszi vetésű növények terméshozamának fokozása érdekében a betakarítás után minél rö- videbb idő alatt el kell végezni az őszi mélyszántást, elsősorban előhántós ekével.

1. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és az állami gazdaságok az őszi mélyszántást

— a gyapot alá szeptember

30-ig,

— az összes egyéb ipari növények alá október 31-ig,

a többi tavaszi vetésű növény alá pedig november 30-ig végezzék el.

2. Az őszi mélyszántást a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok lehetőleg teljesen géppel, legalább 20—25 cm mélyen, az egyéni termelők pedig legalább 18 cm mélyen, minél nagyobb területen traktorral végezzék.

Azokon a területeken, ahol az elmúlt, évben végzett mélyszántás nem érte el a fenti mélységet — a vékony termőrétegű talajok kivételével — a multévinél 2—3 cm-rel mélyebben kell az őszi mélyszántást elvégezni.

3. Az őszi mélyszántás elvégzése alól — kizárólag a vízállásos, ártéri, szódás, szikes és futóhomok talajokra — a járási tanács végrehajtó bizottsága adhat felmentést.

4. Az őszi betakarítási, vetési, trágyázási és mélyszántási munkák végrehajtásának ütemét és végső határidejét az országos határidőkön belül a megyei, a járási ás a községi tanácsok a végrehajtási tervben állapítják meg. Az állami gazdaságokban az illetékes termelési igazgatóságok állapítják meg a határidőket.

5. Az őszi mélyszántás minőségéért a megyei és járási tanácsok, valamint a gépállomások és az állami gazdaságok agronómu- sai felelősek.

III.

Az őszi mezőgazdasági munkák ellenőrzi.»«'

1. A minisztertanács felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy az őszi mezőgazdasági munkákia való felkészülést a gépállomásokon és az állami gazdaságokban szeptember 1—10 között ellenőrizze. A gépállomások felkészültségének ellenőrzésében vegyenek részt a megyei és járási tanácsok is. A gépállomások agronómusai és a járási mező- gazdasági osztályok dolgozói szeptember 10-ig keressék fel a termelőszövetkezeteket. és adjanak segítséget az őszi mezőgazdasági munkákra- való felkészüléshez,

A minisztertanács felhívja a minisztereket és a helyi latiácsok végrehajtó bizottságainak elnökeit, hogy az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtása során részesítsék dicséretben és jutalomban az élenjáró dolgozókat és intézkedjenek azok felelősségrevo- nása iránt, akik az őszi munkák elvégzését szándékosan vagy gondatlanságból késleltetik vagy elmulasztják.

2. Az őszi mezőgazdasági munkák szervezett előkészítése és gyors végrehajtása érdekében a földművelésügyi miniszter gonA moszkvai megállapodás

]N} ugat-Németországbaii is nagy reményeket és bizakodást keltett

Berlin, (MTI). A Szovjetunió kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldött, sége között Moszkvában létrejött megállapodás Nyugat-Németország közvéleményére is mély benyomást tett és megerősítette a lakosságnak a német kérdés gyors és békés rendezésébe vetett reménységét.

Josef Wirth volt birodalmi kancellár, a Németek Szövetségének elnöke sajtónyilatkozatában a többi között a következőket jelentette ki:

„Azok a nyilatkozatok, amelyeket a szovjet kormány a Német Demokratikus Köztársaság kor. mánykiildöttsége előtt tett, biztosítják a német nép jogát gazdasági és politikai függetlenségre. A Német Demokratikus Köztársaságnak nyújtott hatalmas gazdasági segítség olyan nagylelkű cselekedet, amilyenre eddig egyetlen nagyhatalom sem tudta rászánni magát a legyőzött ellenféllel szemben. Most a németeken a sor, hogy megfeszít, sék erőiket és megvalósítsák hazánk újraegyesítését.”

Willi Agatz, a ruhrvidéki bányászok ismert vezetője, Németország Kommunista Pártjának képviselőjelöltje a párt Duisburgban megtartott választási gyűlésén Is. mertette a moszkvai tárgyalások eredményét. Agatz szavait a gyűlés résztvevői nagy lelkesedéssel fogadták és határozatukban hangsúlyozták : Nyugat-Németország

dolgozói szeptember 6-án mindent megtesznek az Adenauer.rendszer megdöntésére.

Martin Niemöller, a hessení evangélikus egyház vezetője a gummersbachi templomban mondott beszédében rámutatott:

— A német nép a Kelet és Nyugat közötti térségben él. Me§ kell találnunk az utat keleti szomszédainkhoz és meg kell velük egyeznünk jövőnkre vonatkozólag.

—A német nép és Németország felemelkedésének kulcsa nem az újrafelfegyverzés és a háború, hanem a megegyezés és a béke — mondotta Niemöller.

Nam ír elwlárs nyilatkozata a koreai kérdés békés rendezését ceizó politikai értekezletről

Bhenjan, (Uj Kína). Nam ír eiv- tárg, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere kedden a politikai értekezlet kérdésével kapcsolatban nyilatkozatot tett, amelyben a többi között a következőket mondotta:

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának szilárd meggyőződése: a koreai fegyver, szünetnek első lépéssé kell válnia a koreai kérdés békés rendezése, Korea békés egyesítése felé és ezáltal csökkentenie kell a nemzetközi feszültséget. A politikai értekezletnek be kell töltenie hivatását, ami messzemenő jelentőségű abból a szempontból, hogy elősegíti ezen célok elérését én így példaképül szolgálhat a vitás kérdések békés tárgyalások útján történő rendezésére.

E célokat szem előtt tartva, a politikai értekezlet formáját illetően megfelelőnek látszik, hogy az értekezlet „kerek asztal Jkonferencia"

formájában jöjjön létre és a koreai fegyverszünetet aláírt két fél, valamint más érdekelt nemzetek részvételével megtartott közös értekezlet legyen.

Nam ír a továbbiakban leszo. gezte, hogy ami a politikai értekezlet összetételét illeti, az a javaslát, amelyet Andrej Visinszkij, az ENSZ közgyűlés politikai bizottságában 1953 augusztus 18-án beterjesztett, összhangban áll a Ko. reai Népi Demokratikus Köztársa, ság kormányának a politikai értekezlettel kapcsolatos álláspontjával.

ügy véljük — mondotta végül Nam ír — észszerűden, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése kizárta a koreai kérdés vitájából a Koreai Népi Demo, kratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság képviselőit.

A iiyugatnémetországi választások előtt

Berlin, (TASZSZ). Nyugat-Né- metországban szeptember 6-án zajlanak le a szövetségi gyűlési (a parlament alsóháza) választások.

Kendőri terror dühöng a demokratikus pártok, elsősorban Németország Kommunista Pártja ellen. A rendőrterror kiterjed a Németek Szövetségére is. Ez a szövetség — mint ismeretes —Németország egységének demokratikus alapokon történő mielőbbi helyreállításáért küzd.

A nyugatnémet imperialisták nem sajnálják a pénzt az Adenauerhez hü pártok választási hadjáratának pénzelésére. A nyugatnémetországi Szociáldemokrata Párt vezetőségének jelentése szerint a nagyvállalkozók már 30—40 millió márkát bocsátottak erre a célra a kormánykoalíció pártjainak rendelkezésére.

Nyugat-Németország hazafias és

demokratikus erői azonban azért küzdenek, hogy olyan szövetségi gyűlést válasszanak, amely véget vetne az Adenauer.kormány háborús politikájának, megszüntetné végre az ország kettészakítottságát. A német népnek ezeket a követeléseit juttatta kifejezésre Max Reimann, Németország Kommunista Pártjának elnöke, aki a müncheni rádióban mondott augusztus 17-i beszédében rámutatott arra, hogy a német nép túlnyomó többsége békét akar, biztonságban, szabadon akar élni, azt akarja, hogy élet- színvonala állandóan emelkedjék. Ezért a szövetségi gyűlésben meg kell változtatni az erőviszonyokat és olyan szövetségi gyűlést kell választani, amely lehetővé teszi Adenauer politikájának összes ellenzőit tömörítő koalíciós kormány megalakítását.

doskodjék a növénytermelési szakmai propaganda megerősítéséről. Az őszi munkák helyes megszervezésének és fejlett agrotechnikai módszereinek ismertetésére a propaganda minden eszközét fel kell használni. A népművelési miniszter és a tanácsok népművelési szervei segítsék elő a dolgozók széleskörű felvilágosítását és mozgósítsanak a soron- következő feladatok végrehajtására.

A gépállomás igazgatok felelősek azért, hogy a gépállomások telies kapacitását pótszerződések kötésével kihasználják. Ezért jó tudatosító munkával . biztosítsák, hogy a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztság megismerje és felhasználja a gépi munkával nyújtott állami segítséget. A minisztertanács felhívja -íz agronó- musokat, a kutatóintézetek és

szakoktatási intézmények dolgozóit, hogy segítsék elő az élenjáró tapasztalatok fokozott elterjesztését.

3. A minisztertanács felkéri a tömegszervezeteket: a DISZ-t, az MNDSZ-t, a MEDOSZ-t és felhívja a mezőgazdasági állandó bizottságokat, hogy az őszi munkák sikeréért nyújtsanak minél nagyobb segítséget a mezőgazdasági dolgozók széleskörű versenyt mozgalmának megindításához és fejlesztéséhez.

A minisztertanács felhívja a termelőszövetkezetek tagjait, az egyéni termelőket, a helyi tanácsokat, az agronómusokat, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóit, hogy szorgalmukkal és jó munkájukkal biztosítsák a jö- vöévi magasabb terméseredményeket, dolgozó népünk nagyobb kenyerét, (MTI)

_,',w - •» u -i. «jil i Üav

_ A t*