Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-26 / 199. szám

NÉPLAP í 953 AUGUSZTUS 26, SZERDA •» A SíliP tapasztalataiból A taggyűlés, az alapszervezet legfelső szerve A SzKP új Szervezeti Szabály­zata az eddiginél teljesebben ha­tározza meg a párttag kötelessé­geit. Ez a meghatározás megte­remti a feltételeket a kommunis­ták élenjáró szerepének to­vábbi fokozásra, az összes part­szervezetek, s elsősorban az alap­szervezetek múmiájának további megjavítására. Az alapszervezetek harcossá­gának fokozásában nagy szerepe van a taggyűlésnek. A SzKP Szervezeti Szabályzata kimondja, hogy a taggyűlés az alapszervezet legfelső szerve, amely megvitatja a pártszervezet életének minden fontos kérdését és dönt ezekben a kérdésekben. A taggyűlési vita folyamán kialakul a párt kollek­tívájának közvéleménye, kiková- csolódik akarat- és akcióegysége. A taggyűlés harcra mozgósítja a kommunistákat a párt határo­zatainak és útmutatásainak telje­sítésére, a hibák leküzdésére, az alulróljövő bírálat és az önbírá­lat bátor és széleskörű alkalma­zására. A XIX. pártkongresszus hatá­rozatai és a SzKP Szervezeti Sza­bályzata alapján megnövekedett a SzKP tagságának alkotó kezde­ményezése, öntevékenysége. Ezt bizonyították a XIX. kongresszus munkájával foglalkozó taggyűlé­sek, valamint a XIX. kongresz- szus után tartott beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések. A SzKP 897 moszkvai pártszerveze­tében pl. az év március—áprilisá­ban megtartott beszámoló és ve­zetőségválasztó taggyűléseken a párttagságnak mintegy 90 száza­léka vett részt. A távolmaradás­nak minden esetben nagyon nyo­mós okai voltak. A vitákban 7776-an vettek részt, azaz a tag­gyűléseken megjelentek 36.6 szá­zaléka. A XIX. kongresszus anya­gával foglalkozó taggyűlések megmutatták, hogy a kommunis­ták szilárd akarattal harcolnak a nehézségek leküzdéséért, a szovjet nép további gazdasági és kulturális fejlődéséért, a szovjet haza további megszilárdításáért, védelmi erejének fokozásáért. A taggyűlés az alapszervezet sokoldalú életének ideológiai és szervezőmunkájának tükre. A taggyűlés lefolyásából pontosan megállapíthatjuk, mennyire Irta: J. SZTOROZSEV tív az alapszervezet tagsága, mi­lyen befolyással van az alapszer­vezet a kollektíva társadalmi és politikai életére, az adott vállalat, kolhoz, gép- és traktorállomás termelési munkájára. A taggyűlés megmutatja, hogy a pártszerve­zet titkára és vezetősége tudja-e önkritikusan értékelni a munka eredményeit, helyesen reagál-e a bírálatra, kijavítja-e a hibákat. fl taggyűlés előkészítése A taggyűlés eszmei színvonala nagymértékben függ a jó előké­szítéstől. A taggyűlés előkészítése megmutatja azt is, hogyan tá­maszkodik és hogyan fejleszti a pártszervezet a kommunisták ak­tivitását. Ezt bizonyítja számos alapszervezet munkája. A moszkvai Első Állami Go- lyóscsapágygyár önműködő esz­tergaműhelyének alapszervezete a pártbizottság munkatervének kidolgozásával egyidejűleg brigá­dokat jelölt ki az egyes megvita­tásra kerülő kérdések előkészíté­sére. A brigádok munkájában nemcsak tapasztalt pártmunká­sok, hanem fiatal kommunisták és tagjelöltek is résztvettek. A műhely gazdasági tevékenységé­nek eredményeivel és a kollek­tíva 1953-as évi feladataival fog­lalkozó kérdés előkészítésében pl. húszán vettek részt, öt brigád ál­lította össze a termelés tervezé­sére, a szocialista versenyre, a munkafegyelemre, a káderek ki­választására és nevelésére, az új technika alkalmazására vonatko­zó anyagokat. Az alapos előké­szítés lehetővé tette, hogy a tag­gyűlés behatóan foglalkozott a műhely gazdasági tevékenységé­vel, felfedte a hibákat és meg­mutatta a hibák kijavításának útját. A taggyűlésen 63 kommu­nista vett részt. Mindössze nyol­cán hiányoztak: a betegek és azok, akik nem tartózkodtak a városban. A beszámolóhoz 23-an szóltak hozzá, élesen bírálták a gazdasági vezetőket és a pártbi­zottságot. A határozattervezet ma­gában foglalta a vita folyamán elhangzott hasznos javaslatokat. A taggyűlés megbízta a pártveze­tőséget, hogy rendszeresen ellen­őrizze a határozatok végrehajtá­sát és időszakonkint számoljon be a határozatok végrehajtásáról a műhely pártszervezete előtt. A beszámoló és a határozat A taggyűlés sikerét előmozdítja a jó beszámoló. Számos pártszer­vezetben idejében jelölik ki az előadót, az aktíva segítségével behatóan tanulmányozzák a be­számolóban felvetett kérdéseket, a beszámoló fő kérdéseivel fog­lalkozik a titkár, foglalkoznak a vezetőség tagjai. Számos párt- szervezetben a taggyűlési beszá­moló megtartásába bevonják a pártmunkások széles körét. Ez emeli a taggyűlés színvonalát. Más a helyzet ott, ahol az elő­adó nem készül fel megfelelően, nem tudja összekapcsolni a gya­korlati munka helyi kérdéseit a párt politikájával, ahol a beszá­molóban kevés az önbírálat. Az ilyen beszámolók nyomán nem alakul ki élénk vita, nem fejlő­dik a bírálat, az ilyen beszámo­lók nem viszik előre az alulról­jövő ellenőrzést. A vita eredményeként a tag­gyűlés határozatot hoz, amely a kommunisták akaratát fejezi ki. Rendkívül fontos, hogy a határo­zat minél nagyobb mértékben figyelembe vegye a taggyűlésen elhangzott javaslatokat és felszó­lalásokat. Joggal elégedetlen a párttagság ott, ahol a határoza­tok kidolgozásánál nem veszik fi­gyelembe a tagság javaslatait és észrevételeit. Az ilyen határoza­tok következtében megrendül a párttagságnak az a biztos hite, hogy bírálata célravezet és ered­ményt hoz. A taggyűlés minden pártszer­vezet számára megteremti a le­hetőséget a pártdemokrácia és a kommunisták tevékenységének további fejlesztésére. A pártbi­zottságok feladata, hogy szünte­lenül tökéletesítsék a taggyűlés előkészítésének es levezetésének módszerét, küzdjenek a taggyűlé­sek rendszeres megtartásáért és magas eszmei színvonaláért, hogy a taggyűlések a párttömegek esz­mei-politikai nevelésének isko­lái, az önbírálat és az alulróljövő bírálat fejlesztésének fórumai le­gyenek. ak­LEVELEZŐINK ÍRJAK... A MÁTÉSZALKAI VASUTAS FIATALOK becsületesen teljesítet­ték augusztus 20 tiszteletére tett munkafelajánlásukat. Emelték Blegytonnatovábbítási és kilométer- tervüket, s az előirányzott 5000 bilőméter helyett 8700 kilőmétert tettek meg mosástól-mosásig. (Krksfalusi György.) * NAGYHALÁSZON brigádomhoz tartozó traktorosok éjt nappallá téve dolgoznak azért, hogy tervü­ket és felajánlásukat túlteljesítsék. A legjobb eredményt Puskás Sán­dor elvtárs érte el, aki cséplésl tervét 130 százalékra teljesítette. 3450 mázsás tervével szemben 4500 mázsát csépelt. (Mező Jolán, Nagyhalász.) * A GYŐRÉI DISZ-FIATALOK kultúrműsorral ünnepelték meg augusztus 20-át. A műsor sikeréért dicséretet érdemel Nótárí Mária kultúrfelelős, aki fáradságot nem kímélve dolgozott a siker eléré­séért. (Halász József, Gyüre.) * A MÁTÉSZALKAI ZALKA MÁTÉ kultúrotthon Ady Endre színjátszócsoportja 15-én este a debreceni Tiszti-klubban vendég­szerepeit. A sikeres előadás után a csoport tagjai a Tiszti-klub vendé­gei voltak. Vasárnap a honvédkór­házban folytatták a szereplést. Ugyanekkor nagy sikerrel vendég­szerepeit Szamosszegen a járási ta­nács kultúrcsoportja. (Szőts Sándor, Mátészalka.) * A DEMECSERI GÉPÁLLOMÁ­SON Nyiri Imre 152.6, Buda Fe­renc 137, Miklósi Miklós 103 szá­zalékra teljesítette cséplési tervét. Talajmunkában Túri István fiatal tagjelölt évi 292 normálholdas tervéből már 227 normálholdat tel­jesített. (S~ilas Artur, Demecser.) * GÉPÁLLOMÁSUNK DÍSZ-FIA­TALJAI teljesítették a pártmeg- bizatást. Állandóan előttük volt az, hogy a pártmegbízatás teljesítése becsületbeli kötelesség. Ezért ért el a cséplésben Oláh Piroska 154, Kiss Margit 142 százalékot (Poór Mária, nylrtéti gép­állomás.) * VÁLLALATUNK az alkotmányi munkaverseny folyamán 3700 fo­rintos megtakarítást ért el. Lé­nyegesen emeltük a minőséget mind a kész, mind a félkész áruknál. Jelentős megtakarítást értünk el nemcsak a munkabéralapban, ha­nem az anyagnál is. (Zalainé, Faipari Vállalat Nyíregyháza.) A KÖLCSEI *GÉPÁLLOMAS rossz cséplőgépet küldött az állami gazdaságba. Azóta már többször kértük, hogy cseréljék ki a rossz gépet, hogy tudjuk elcsépelnl ter­ményeinket, azonban ezt mindeddig nem tették meg. Elvárjuk a kölesei gépállomástól, hogy sokkal na­gyobb gondot fordítson a cséplés elvégzésére, valamint ezzel együtt a nagyüzemi gazdálkodás fejlesz­tésére. (A kölesei állami gazdaság dolgozói.) » ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Érdekes műsor a nyíregyházi Csillagászati Héten Nyíregyházán is kezdetét vette a Csillagászati Hét, melynek kereté­ben a dolgozók megismerkedhetnek ezzel az érdekes, nagyjelentőségű tudományai. A Társadalmi és Ter­mészettudományi Ismeretterjesztő Társulat csillagászati szakosztálya a Csillagászati Hét alatt Nyíregy­házán minden este távcsöves csil­lagászati bemutatót rendez a Boeskai-utca elején. A társulat ma este hat órai kezdettel a József At­tila kultúrotthoubau előadást tart: „A Tejút-rendszer” címmel. Az előadást vetítés követi, amelyen „A csillagok világa1’ című filmet mutatják be. A Társadalmi és Természettu­dományi Ismeretterjesztő Társulat kiállítást is rendez. Minden nap délelőtt 9 órától délután 4 óráig megtekinthető ez a csillagászati kiállítás a József Attila kultűr- ottlionban, a Társulat irodájában. Itt csillagászati könyvek is vásá­rolhatók. A Leug jel Aépköxtársasűg' kormányának nyilatkozata a német kérdésről a Lengyel Hépközlársaság kormánya 1954 január l-löl lemond a jóvátételről Varsót augusztus 24. (PAP) A Lengyel Népköztársaság kor­mánya nyilatkozatot tett közzé a német kéiaésről. A nyilatkozat a következőket mondja: A Lengyel Népköztársaság kor­mánya nagy megelégedéssel üd­vözli a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége kormányának a német kérdésben hozott hatá­rozatait. Ezek a határozatok arra irá­nyulnak, hogy biztosítsák Európa tartós békéjét, meghiúsítsák az imperialisták mesterkedéseit, akik Nyugat-Németországót egy új háború veszélyes tűzfészkévé akarják tenni. Ezek a határoza­tok egy egységes, demokratikus és békeszerető Németország megte­remtésére irányulnak. E határozatok rendkívül nagy jelentőségűek valamennyi nép, különösen pedig a Németország­gal szomszédos lengyel nép szem­pontjából, amely többízben volt a német militarizmus hadjáratai­nak áldozata. Ezek a határozatok megerősítik Lengyelország biztonságát, pusz­tító csapást mérnek az új hitle­rista revansisták és revizionisták, valamint pártfogóik gálád mes­terkedéseire, egész Németország­ban erősítik a béke és a demo­krácia erőit, amelyek megtestesí-. lője a Német Demokratikus Köz­társaság. Figyelem bévé ve, hogy Német­ország jelentős mértékben eleget tett már jóvátételi kötelezettsé­geinek és hogy Németország gaz­dasági helyzetének javulása meg­felel békés fejlődése érdekeinek, a Lengyel Népköztársaság kor­mánya — igyekezve továbbra is előmozdítani a német probléma békés és demokratikus szellemű rendezését, valamint a lengyel nép és valamennyi békeszerető nép érdekeinek megfelelően — el­határozta, hogy 1954 január 1-től lemond a Lengyelország javára fizetendő jóvátételről. Lengyelország kormánya ma­radéktalanul osztja a Szovjetunió kormányának azt a meggyőződé­sét, hogy a hozott határozatok lényeges segítséget .nyújtanak a német népnek nemcsak gazda­sága megerősítésében, hanem az egységének helyreállításához és az egységes, demokratikus német állam megteremtéséhez szükséges fetételek létrehozásában is, ami­hez a lengyel népnek létérdekei fűződnek. „DCiiltúni“ cl húihéli/inülultjhttt szont már semmiképp sem emlékeztem, hogy egy vagy két ember kell a műve­lethez. így aztán túl komplikáltnak ítél­tem a módszert és kénytelen voltam visszapártolni a bor­bélyműhelybe. Vég­eredményben nem hordhat az ember két évszázaddal ezelőtti frizurát. Különben összetévesztik a jam- peccel vagy más ki­halófélben lévő állat­tal. Újra járok tehát borbélyhoz. Mindig más-más műhelybe megyek. Nem tudom, miért, talán azért, mert nem akarom megszokni... Hát így vetődtem el a Dimitrov-utca elején lévő szövetke­zeti műhelybe is. Ide hajszolt nyugtalan vérem. Utólag meg kell állapítanom, kár volt belépni ide is. Nem, a kiszolgálás el­len semmi kifogásom. Hamar megegyez­tünk a lenyírandó gyapjú hosszában. Kértem, eressze neki az ollót, mert ki tud­ja, mikor jutok ismét ilyen művészi mun­kához. Szóval, nem volt hiba. Nyírás, fé­sülés, hajolaj, víz nél­kül — minden ked­vem szerint történt. Várakozni se sokat kellett. Minden a leg­simábban ment vol­na. Csakhogy... Csakhogy a műhely sarkából borzalmas recsegés közepette felcsendült, hogy „Két babonás szép szemednek imádója lettem ..Hátrané­zek. Szép zenegép nyekergeti az elaggott lemezt. Nem akarom azt állítani, hogy ez volt az egyetlen le­mezük. Dehogy. Utá­na következett a „Vén öreg ember nó­tája nem kell“. Vol­tak újabb lemezek is. A rövid hangverseny egy ritkán hallott dallal fejeződött bei Ama bizonyos kíván­csi kislányról és az elefántról szólt... 1 Ezzel ínég nem ért véget a kálváriám Üjabb lemezek köJ vetkeztek. A változa­tosság kedvéért öcs-; kák. Mostmár nem énekelt senki, hogy „Olyan vagyok, mint­ha mindig temetőben járnék'“. Egyáltalán nem énekeltek. Be­széltek. De még hogy! Elkeserítő volt! Sza­kállas, bárgyú törtér neteket mesélt az a bizonyos Hacsek és Sajó. Arról volt szó,' hogy Hacsek úr fel-: csap vízkereskedőnek,1 mert hallotta, hogy á Tisza Csongrádnál 2.40, Szegednél pedig 3.60. Ha már most Csongrádnál vizet vesz és eladja Sze­gednél, tisztán nyer 1.20-at. Azt hiszem, a fa-' vicc poénja volt az a pillanat, amikor félig nyírtan ki akartam rohanni az üzletből.; De aztán nyugalmat’ erőltettem magamra; és végighallgattam al „műsort“. A többi! „vicc“ még bárgyúbb; volt. A feleségről, aj nemzetközi vásárról1 és hasonlókról szólt. !' Azóta nem voltam! borbélynál. S ha is-i merőseim nagy hajjal; látnak, kérem, ne ró-j janak meg érte. Min-j denkit érhet hangle-' mez. (—gyi.) Ajándékkönyveket vásárolnak a szülök iskolás gyermekeik számára Kedves szokás lett az Idén nép­szerű Nyíregyházán. A szülők első- osztályos iskolásgyermekeik szá­mára ajándékkönyveket vásárolnak a Könyvterjesztő Vállalatnál s ezekkel az ajándékokkal, mint előlegezett bizalommal, jobb tanu­lásra serkentik gyermekeiket. A Könyvterjesztő Vállalat kéri a szülőket, hogy lehetőleg még ebben! a hónapban vásárolják meg a1 könyveket. Nagyapám elbeszé­léséből ismertem meg azt a kort, amikor az orvos olyan ritka volt még, mint a fehér holló. Úgy mondta nagyapám, hogy ak­koriban a beteg álla­tokat a kovács, az embereket pedig a borbély kezelte. Sza­vában sosem kétel­kedtem. Ha valaki mégis kétségbevonná igazát, forduljon bi­zalommal saját nagy­apjához. Szóval megtudtam, hogy a betegek bor­bélyhoz jártak eret vágatni, fogat húzat- ni stb. Azt hiszem, ebben az időben let­tem, enyhén szólva, tartózkodó a borbé­lyokkal szemben. Ez pedig a következők­ben nyilvánult meg: Ifjú koromban, ami­kor még az elemistát is bácsinak szólítot­tam, hangos óbégatás- sal kísértem a nyi- ratkozás szörnyű per­ceit. Aztán, amikor az első legénytollak ki- serkedtek államon, újabb borzalmak vár­tak rám. Késsel esett gyenge szakállamnak Figaro egyik kollé­gája és — jól kiszab­ta az arcomat. Azóta otthon borotválkozom. Igaz, épp elégszer megvágtam magam, de legalább nem esett idegentől. A nyiratkozásra vi­szont nem találtam ilyen egyszerű megol­dást. Olvastam ugyan egy állítólag használ­ható módszerről. Ha jól emlékszem, Gárdo­nyi Géza írta le. Az ember egy jólszabott, testhezálló virágcse­repet borít a fejére, aztán amennyi haj kilóg alóla, azt szé­pen lenyírja. Arra vi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom