Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-20 / 195. szám

1053 AUGUSZTUS 20, CSÜTÖRTÖK NÉPLAP *A jólét útján járnak megyénk szövetkezeti parasztjai A timyogmatolcsi Szabadság Hajnala tszcs, tagjainak magas jövedelme A tunyogmatolcsi Szabadság Haj­nala termelőcsoportban is, mint szerte a megyénk termelőszövetke­zeti földjein, gazdag termést taka­rítottak és takarítanak be. Van mit osztani Tunyogmatolcson. Egy munkaegységre átlagosan 4.5 kg. búza, 1.5 kg. árpa, 3 kg. burgonya, 2.5 kg. kukorica, 5 kg. takarmány­répa, 28 dkg. cukor, 10 kg. tűzi­fa, 2 kilő takarmány és mindemel­lett kb. 10 forint Jut. Jakő István 310 munkaegységet ért el, a munka­egységére kapott 16 mázsa búzát. 4 mázsa 50 kiló árpát. Előrelátha­tólag jut Jabó Istvánnak összesen 10 mázsa burgonya, 9 mázsa kuko­rica. 16 mázsa takarmányrépa. 30 mázsa tűzifa. 6 mázsa takarmány. S8 kiló cukor és liáromezersaáz forint. Jakó István örömmel be­szél arról, hogy nem fél a téltől. Lesz ruha, cipő, lesz mit enni, még a tüzelő is megvan! „Érdemes volt feleségemmel együtt dolgozni a szövetkezetben“ A vasmegyeri Micsurin termelő­csoportnak 1951-ben lettem tagja. Azelőtt családommal 5 hold földön dolgoztam. Tudtam, a termelőszö­vetkezetben megtalálom a számítá­somat. De nem Is húztam ki ma­gamat a dolog alól. sőt a feleségem sem. Ebben az esztendőben felesé­gemmel együtt 650 munkaegységet teljesítettünk eddig. Csak kenyér­gabonából négy kilót osztottunk, ml 26 mázsát kaptunk. Ennyi bú­zám tisztán sohasem volt. Az év­végi zárszámadásig legalább nyolc­százra szaporítjuk munkaegységein­ket. Kukoricából három kilót szá­molunk egy.egy munkaegységre. Így kukoricánk 24 mázsa lesz. Cukorból 30 dekát számolunk egy munkaegységre, ami azt jelenti. hogy két mázsa 40 kiló cukrot vi­szek haza a szövetkezetből. Ez a szép eredmény nagyrészt annak köszönhető, hogy a feleségem is ál­landóan résztvett a munkában. Nem is cserélnénk fel a szövetke­zeti életet az egyéni gazdálkodás­sal! Ma tol aj. sí József, a vasmegyeri Micsurin tsz. tagja. Garda István 24.800 forintja A jánkmajtisi termelőszövetkeze­tekben a jó munka meghozta gyü­mölcsét. Bőven jut a tagoknak s ezt kormányunk mostani intézke­dései, kedvezményei is elősegítet­ték. Például a Dózsa termelőszö­vetkezet tagjainak a 10 százalékos beadási kedvezmény azt jelenti, hogy különböző terményféieségek- ből 104 mázsa búzának megfelelő mennyiségű terménnyel oszthatnak többet a tagoknak. A Dózsa termelőszövetkezetben 6 kiló kenyérgabonát osztanak egy­egy munkaegységre. Tóth Ferenc termelőszövetkezeti tag, aki 350 munkaegységet ért el július végéig, 21 mázsa búzát, 5 mázsa 25 kiló árpát, 1 mázsa 75 kiló Zabot vitt haza és körülbelül jut majd 3.5 múzsa burgonya, ugyanannyi kuko­rica, 70 kiló cukor, 175 kiló gyü­mölcs, 14 múzsa takarmány és 1700 forint Is családjának. Ez a jövedelem a háromtagú családnak gondnélkilli életet jelent. A Petőfi termelőszövetkezet tag­jai előreláthatólag az 5 kilő búza, 2 kiló árpa, 1 kiló zab mellé mun­kaegységenként 3 kilő kukoricát, ugyanannyi burgonyái,40 deka cuk. rőt, 4 kiló almát vihetnek haza. Garda István körülbelül 500 mun­kaegységet ér el a gazdasági évben. Ez azt jelenti, hogy 25 mázsa búza, 10 mázsa árpa, 5 mázsa zab. 15 mázsa kukorica, ugyanannyi burgonya, 2 mázsa cukor 20 mázsa alma és 2000 forint ezévl jövedel­me Garda István családjának. Az összes juttatások értéke szabad­piaci árat számolva, körülbelül 24 ezer 800 forintra rúg. A tiszaszalkai Dózsa tsz. tagjai kizárták soraikból az ellenséget A nap letűnt a láthatáron. A Tiszaszalkához tartozó Bag-ta- hyán két terhes szekér gördül be a szövetkezeti portára. Mindegyi­ken mákgubó szürkélik. A meg­rakott szekeret a Dózsa termelő­szövetkezet növénytermelő bri­gádjának tagjai követik. Szorgos kezek nyomán csakhamar üres lesz a szekér. A munka végezté­vel nem igyekeznek hazafelé az emberek, megállnak egy kis idő­re beszélgetni. így szokott ez len­ni mostanában. Bacsó József a hangadó. S különös dolgokat mond el. — Mi csak dolgozunk, dolgo­zunk — kezdte nagyhangon Ba­csó József, — a nyáron már any- nyit mentem, mint még soha soha életemben! semmiért! Hiába van itt ez a mák is meg egyéb is, mire arra kerül a sor, hogy adni kéne, akkor nincs belőle jó­formán semmi. Elviszi a beadás, meg a gépállomás. Kell nekünk traktor, meg szövetkezet? Mi a nyavalyának?! A nagyhangú beszélgetésre Danes Sándor is odamegy a kis csoporthoz. Danes Sándor eleinte érdeklődve hallgatja a beszédet, hisz maga is azok között van, akik ki akarnak lépni a csoport­ból. Aztán, ahogy Bacsó ajkán folyt a szó — úgy sötétedett el Danes Sándor tekintete. „Miket beszél ez itten“ ... morogta ma­gában. Bacsó József a nagy be­szédben észre sem vette, hogy egyre szaporodtak a jelenlévők. Folytatta tovább mondókáját. — ígérik itt, hogy így lesz, meg úgy lesz, s a végén úgy já­runk, hogy „nesze semmi, fogd meg jól. ..“ Itt van rajtam ez a rossz ruha — húzogatja magán a megkopott nadrágot, — maholnap lemegy rólam. Nem tudok mási­kat venni! Nincs miből. Tavaly se futotta, most se fogja. Volt én- ra.itam valamikor ilyen ruha? soha! — így fröcsköli a szót, hin­ti az elégedetlenség szavát. Célja világos: vakondok módjára fel­túrni a csoportot aztán szétug- rasztani. Ezzel nem csak azt ér­né el, hogy megakad a falu fejlő­dése, hanem visszakapná földjét, "vümölcsösét, melyet aztán ki­ad na harmadosba. Dolog nélkül lehetne ismét élni. Az embereket megzavarta Ba­csó beszéde, néhányan bólogat­nak, igazat adnak neki. A beszélgetők között ott van Keresztesi elvtársnő is, a pártve­zetőség tagja. Idáig hallgatott — de most éppen szólni készül. — Azonban megelőzi őt Danes Sán­dor aki méreggel telve, s csodál­kozva hallgatta Bacsót. — Te itt rongyolódtál le köz­tünk a szövetkezetben?! — Itt én! — lép közelebb Ba­csó Danes Sándorhoz. — Még egy inget se tudok magamnak venni mióta csoporttag vagyok. Danes Sándor dobbant a lábá­val, talán azért, hogy nagyobb súlyt szerezzen szavának. — Ez nem igaz! Akárhogy mon­dod is, nem igaz! Hisz tavaly zárszámadáskor is tele kamrád volt. Magadnak is, meg a csalá­dodnak is vettél ruhát! Nagy figyelemmel hallgatják Danes Sándort, s emlékezni kez­denek: tényleg úgy volt. Most már Keresztesi elvtársnő is bele­kapcsolódik a beszélgetésbe. — Emlékeznek még arra hogy Bacsó Sándor a tavalyi zárszám­adáskor mennyi mindent ka­pott?! Annyi terménye volt, hogy még eladásra is jutott jócskán. Hisz csak búzából 28 mázsát mértünk neki! Árpából meg, ha jól emlékszem, több mint 30 má­zsát! Cukrot is felül kapott egy mázsán, pénzt meg több mint 4.000 forintot számláltunk a mar­kába. Ezt nem lehet letagadni! Több ember ajkát hagyja el a helyeslő igen. — Hát elfelejtették már maguk ki Bacsó József! — folytatta to­vább Keresztesi elv társnő. Elfe­lejtették azt, hogy ki Bacsónak a sógora? Kozák Gyula a volt csendőr...! Balázsinál — fordul egy középkorú vékony asszony,'::! felé — maga se tudja, hogy ki Bacsó József? Nem emlékszik már arra, hogy 6 napot dolgozott nála csak azért, mert egy hold földet felszántott magának?! — Ez így volt — helyesli Ba­lázsiné. — Meg itt van Varjú József, meg Laczkó Sándor, a Bacsó föld­szomszédja: még valamelyik nap is emlegették, hogy Bacsó min­den tavasszal odébb, a szomszé­dok felé szántotta földjét egy ba­rázdával. Igaz? — int Varjú és Laczkó felé. — Igaz! Ezt aztán már nem bírta to­vább hallgatni Bacsó József. A tagok felháborodott kiáltásaitól követve elrohant. Keresztesi elv­társnő a többiek helyeslése mel­lett aztán így folytatta: — így van ez, az igazságot nem bírja hallgatni. Hazudni, az ellen­ség nyelvén beszélni tud! Az ilyen ember nem való közénk! Zárjuk ki mert csak megméte­lyezi a többieket is! Itt van Danes Sándor. Mostmár legalább ő is látja: hazudik Bacsó, azt akarja, hogy a csoport felbomoi- jon, s ne legyen jó a dolgozó pa­rasztok élete! Ezért hitette el Danes Sándorral is, hogy nem kap annyit a termelőszövetkezettől, amennyiből megélhet. Danes Sán­dor pedig 471 munkaegységre idáig már kapott 17 mázsa 84 kiló búzát, 9 mázsa 89 kiló ár­pát. És a számítások szerint mun­kaegységenként jut: burgonyából 4 kiló, tengeriből 2 és fél kiló, szénából 1 kiló. mákból 20 deka, cukorból 30 deka almából 2 kiló, káposztából 2 kiló, és 10 forint. Danes Sándor 5 holdján sohasem termett volna ennyi. Egyénileg gazdálkodó korában nem is gon­dolt ilyen nagy jövedelemre. Ba­csó ezt a szebb, jobb életünket akarta elvenni. A beszélgetés valamennyi részt­vevője helyesel. — Azt javaslom — folytátta Keresztesi elvtársnő, — írjunk egy kérvényt, ame yben kijelent­jük: csoportunk nem oszlik fel, ezt csak ellenségeink akarták. Ml továbbra is itt, együtt akarunk dogozni! — Jó lesz! — hangzik az em­berek ajkán, s mindjárt alakíta­nak egy bizottságot, amely meg­írja a kérvényt. Fél ói a leforgása alatt 31 ember aláítása bizonyít­ja és követeli: továbbra is a szö­vetkezetben maradnak. S az olya­nokat, mint Bacsó ki kell zárni a csoportból! A kérvényt legelső­nek Danes Sándor, írta alá. Papp Júlia, a megyei pártbizottság ágii. prop. osztályának munkatársa. Aggilác’Iős munka a csengfferi járásban A csengerí járás dolgozói örömmel és lelkesedéssel fogadták a pár! határozata nyomán készült üj kormányprogrammot. A járás dolgozói figyelmesen tanulmányoz­ták a programmot. a megjelenő új rendeleteket, s ehhez sok segítsé­get adtak pártszervezeteink népne­velői. Agitátoraink azonnal meg­magyarázzák, mennyivel növelik a termelőszövetkezet, a tagság, s az egyénileg dolgozó paraszt jövedel­mét az új rendelkezések. A szívós felvilágosító munka eredményét mutatja az is, hogy jó ütemben ha­lad járásunk területén a eséplési. beadási munka. A pátyodl Vörös Nyíl tsz. nép­nevelői már a nyári munkák vég­zésénél is példát mutattak. Egyet­len népnevelő sem hiányzott iga­zolatlanul, munkájukat becsülettel elvégezték. Példamutatásuk sok kö­vetőre talált, s ez hozzájárult ah­hoz, hogy az aratás-cséplési mun. kában is élen jártak a szövetkezel tagjai. 165 hold búzavetést 10 ka­szás öt nap alatt aratott le, s így a szövetkezet a cséplést július 30-ra be is fejezte. Az egyénileg gazdál­kodókkal való szoros kapcsolat !s hozzásegítette a Vörös Nyíl tagjait ahhoz, hogy a eséplési munkát, s a beadás teljesítését határidő előtt teljesíthette, s így a pátyodi Vörös Nyíl megelőzte két versenytársát: a szamosangyalosi Kossuth és a csengerujfalut Haladás tsz.t. A Vörös Nyíl kommunistái kis- gyüléseken vitatták meg: mit je­lent a szövetkezetnek a 10 százalék beadási ’kedvezmény. Jagos elvtárs. a szövetkezet elnöke elmondotta a kisgyülésen, hogy a 10 százalékos kedvezmény 25.3 mázsa búzával. 220 kiló árpával, 460 kiló burgo­nyával, 680 kiló szemeskukoricá­val, s 19.4 mázsa napraforgóval növeli a: szövetkezet vagyonát. Ez azt jelenti, hogy egy tagnak — búzaegységre átszámítva — 56 kiló búzával növekszik munkaegysége. A pátyodl Vörös Nyíl-bari már szétosztották a kenyérgabonát. Egy munkaegységre 5.50 kiló jutott. Szép jövedelmet hozott ez Barna Miklós tsz. tagnak, aki 515 munka­egysége után 28 mázsa 32 kiló bú­zát kapott. Varga Sándor, aki ne­gyedmagával dolgozott, 55 mázsa búzát vitt haza, Virág Mihály pe­dig 51 mázsát, amiből 30 mázsát szándékszik szabadpiacon értékesi- teni. Meg is jegyezte Virág elv­társ: „Amikor Madarasi földbirto­kosnál cselédeskedtem, 5 év alatt sem kaptam ennyi terményt”. Népnevelőink összehason­lítják a csoporttagok és az egyéni­leg dolgozó parasztok jövedelmét, így mutatva meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Népnevelőink így érvelnek: Gajdics Ignác 9 hol­das középparaszt. 22 mázsa búzája termett, s beadási kötelezettségé­nek teljesítése után 11 mázsa bú­zája maradt. Ha még ebből kivesz, szűk a vetőmag s a család szükség­letét, nem sok marad szabadpiacra. Ezzel szemben Virág elvtársnak 30 mázsa jut a szükségleten felül arra, hogy szabadpiacon értéke­sítse. Kishódos termelőszövetkezeti köz­ségben a népnevelők agitációs munkájukban bátran támaszkod­nak az Uj Élet tsz. eredményeire. Az agitátorok széleskörben tudato­sítják. hogy a 10 százalékos beadá­si kedvezmény búzából 33 mázsát, napraforgóból 22 mázsát, burgonyá­ból 7.5 mázsát jelent — ennyivel osztanak többet a tagoknak. Eze­ket az adatokat, eredményeket használja fel munkájában GuzI Sándor a pártszervezet egyik kis- ffiüléselőadója. Guzi Sándor kis. gyűléseken elmondja, hogy csupán a vízkár megtérítése tagonként 23 kiló búzát, 15 kiló napraforgót je­lent. A jó felvilágosító munka eredménye, hogy a község dolgo­zói a tsz. kezdeményezésére ver­senyt indítottak, amelyben vállal­ták. hogy a község valamennyi dől. gozójrt augusztus 20-ra, alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére telje­síti az állam iránti kötelezettségét. A nemes verseny eredményeként a község dolgozd augusztus 4-re bú­zából. rozsból, árpából, szénából már eleget tettek kötelességüknek. Forcsalma község pártszer­vezetének népnevelői is állandóan tanulmányozzák pártunk és kor- raáyzatunk rendelkezéseit. Nagy figyelemmel olvassák az adókedvez­ményről, az ingyenes állatorvosi ellátásról, a beadási engedményről hozott kormányhatározatokat. Szá­mokkal bizonyítják agitátoraink, hogy ezek mit jelentenek a község minden egyes dolgozója számára. Kiszámították és ismertették, hogy az adókedvezmény a községnek 420 ezer forintot, egy-egy család­nak 5-600 forint kedvezményt je­lent. Ez a kedvezmény pedig egy- egy család egy hónapi szükségleté­nek fedezésére elegendő. Komoly összegeket tesz ki a tszcs-k gépállomással szemben fenn­álló tartozásának elengedése is. A Rákóczi tsz-nél 10 ezer. a Dózsa tsz.nél 15 ezer forint tartozás el­engedését jelenti az űj korma ny- programm. Porcsalraa szövetkezeti község dolgozóinak nagy kedvez­ményt jelent a tavalyi hátralékok elengedése is. A kedvezmény a köz­ségben 6 vagon termény szabad­piaci értékesítését jelenti, s Cibere Vince tsz. tagnak ez a kedvezmény 4 mázsa >wízával több részesedést jelent. A községi pártszervezeteit agitá­torainak munkáját segíti az is, hogy a járás vezető funkcionáriu­sai is tartanak kisgyüléseket. ál­landó felvilágosító munkát végez­nek. Tapasztalataikat, jó módsze­reiket felhasználják a község agi­tátorai, megtanulják a rétegagitá- ció, a személyhez szóló agitáció fontosságát és helyes alkalmazá­sát. A járási pártbizottság ezek alapján dolgozza fel a járás agitá­ciós érveit és közli a pártszerveze­tek népnevelőivel. Ezek az ered­mények azonban nem jelentik azt, hogy járásunk területén nincsenek hibák az agitációs munkák végzé­sében. Súlyos hiba, hogy egyes pártszervezetek vezetői lebecsülik az agitációs munka, a tömegekkel való szoros kapcsolat jelentőségét. Szilágyi és Tóth elvtársak, a csász- lól pártszervezet vezetőségi tagjai úgy vélekedtek, hogy nincs szükség felvilágosító munkára. Nem tartot­tak értekezletet a kisgyüléselöadök, a népnevelők részére, így elszakad­tak a tömegektől, nem hallották $ meg azok hangját, nem ismerték véleményüket. így aztán Nagy Imre elvtárs beszéde után sikerült az ellenségnek teret nyerni, s félre­magyarázni a kormány programmját. A csengeri községi pártbizottság, az alapszervezetek, s így az agitá­torok sem ismerték fel azonnal fel­adatukat. Nem folyt agitációs munka a községben, pedig <■ > igen nagy szükség lett volna Az ellen­ség ezt gyorsan reiija-'ználta: Medgyesi Elemér, Juhoi yrv*ád 35 holdas kulákok, Éliás József volt horthysta alezredes nyiltan tér. jesztették hazugságaikat, különböző rémhíreket. S úgy érezve, hogy most már feljött az ő napjuk, nagy dinom-dánomot csaptak a földmüvesszövetkezet italmérésében. Itt lett volna feladatuk a népneve­lőknek megmutatni a dolgozók előtt az ellenség igazi arcát. Csak Rákosi elvtárs beszéde után esz­méltek fel a község pártszervezetei és népnevelői. Bár a feladatok végrehajtásában mutatkozik ered. ményesség. azonban még mindig nem beszélnek arról, hogy a ta­valyi hátralék elengedése több mint 15 vagont jelent különféle terményből a községnek. A járási pártbizottság, éppen ezeknek a hibáknak tanulságai alapján legfontosabnak tartja a politikai felvilágosító munka szín­vonalának állandó emelését, a nép­nevelők harcos helytállásának foko. zását, az, ellenség leleplezése, visz- szaszorítása érdekében. Veszprémi József járási ágit.prop. titkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom