Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-20 / 195. szám

NÉPLAP 1953 AUGUSZTUS 20, CSÜTÖRTÖK. 3 Minden hatalom a dolgozó népé ! „134 százalékkal köszöntőm az Alkotmány ünnepét" 9. §. A Magyar Népköz- társaság társadalmi rend­jének alapja a munka. Alkotmányunk ünnepe van, s engem végtelen öröm tölt el, hogy Alkotmány biztosítja vala­mennyiünk számára a munkához, a jobb élethez való jogot. Negyvenhat éves vagyok, két gyermek apja. A múltban mint alkalmi napszámos kerestem so­vány kenyerünket. Évi keresetem nem érte el a havi 300 pengőt. De nem sokkal jobb körülmények közé kerültem a malomtulajdo­nos üzemében sem. Az évnek csak egy bizonyos szakaszában biztosított munkát. így éltünk a felszabadulásig. A felszabadulás után olajütöbe mentem dolgozni. Itt éreztem, hogy a munkást megbecsülik és munkám után egyre jobb lesz életem. Egy hó­nap alatt megkerestem annyit, mint a tőkés üzemében egy idény alatt. 1952-ben Nyíregyházára, az Épületlakatosipari üzembe jöttem dolgozni. Itt havi keresetem átla­gosan 800 forint. Emellett mun­karuhát, s mindenféle szociális juttatásokat kapunk. S ami a leg­fontosabb, most annyi a mun­kánk, hogy nem győzzük elvé­gezni. Keményen dolgozom, de meg­elégedett vagyok, mert látom és élvezem munkám gyümölcsét. — Pártunk határozata óta életem naponta javul, kenyerünk jobb, családom élete gondtalanabb, ol­csóbban jutunk az árleszállítás óta. s a kormányprogramm meg­jelenése óta sok mindenhez. Ezért fokozom napi teljesítményemet. Az alkotmány-műszakban 124 százalékot vállaltam, s a tegnapi napra 134 százalékot értem cl. Tudom, hogy munkámmal előse­gítem a kormányprogramm meg­valósítását: az állandóan foko­zódó jólétet, a békét. MAJOROS MIHÁLY, az É. M. 61/7. sz. Segédipari Vállalat lakatosa. „Nagy becsületük van nálunk a munkásoknak!“ 46. §. „A Magyar Nép­köztársaság biztosítja a dol­gozóknak a pihenéshez cs üdüléshez való jogát.“ Népi demokráciánk megbecsüli és kitüntetésben részesíti a jól dolgozókat. En is ilyen kitünte­tésben részesültem, amikor szta­hanovista lettem és akkor is, amikor Siófokon tölthettem két hetet. Ez az üdülés nemcsak pi­henést, de igen nagy élményt is jelent számomra. Nem is álmod­hattunk erről még pár évvel ez­előtt, amikor Siófokon, a Bala­ton partján csak a tőkések, gyá­rosok, bankárok henyéltek. Az üdülőben elsőrendű kosz­tunk volt és minden nap más és más szórakozási lehetőségünk. — Fürödtünk, vitorláztunk, sportol­tunk, kirándultunk. Úgy, hogy a két hét leteltével teljesen kipi­henve felfrissülve fogtunk hozzá a munkához. Uj eredményeink mutatják ezt, mert a sztahanovis­ta ifjúbrigád, akikkel együtt üdültem és dolgozom 180—190 százalékra teljesítik tervüket! Bruzsenyák József, a 6. sz. Mélyépítő V. sztahanovistája. „Népi államunkban a legfőbb érték az ember61 * * * * 66 47. g. „A Magyar Népköz- társaság védi a dolgozók egészségét.“ Alkotmányunk az ipari és me­zőgazdasági termelés fejlesztésé­vel biztosítja a dolgozók életszín­vonalának emelését, jobb egész­ségügyi ellátását is. Megyénkben az egészségügy terén is komoly fejlődés mutatkozik. Megterem­tettük a kórház rendelőintézeti egységét, kiépítettük az orvosi szakellátást, bővült a körzeti or­vosi hálózat, kiszélesítettük a tbc, rák, nemibetegség elleni küzdel­met, az anya- és gyermekvédelem területét felkaroltuk, a munkavé­delemmel elősegítettük a dolgo­zók egészségének megvédését és a járvány elleni munkánk kimé- .lyítésével sikeresen küzdünk a fertőző betegségek terjedése el­len. Alkotmányunk biztosította a dolgozók egészségügyi ellá­tásának megjavítását. A fejlődést mutatja az, hogy munkánk nem­csak a gyógyításra szorítkozik, hanem emellett a betegségek meg­előzése, a munkavédelmi feltéte­lek biztosítása, a fertőző betegsé­gek, járványok elleni küzdelem megszervezése és folyamatos vég­zése áll az egészségügyi munka előterében. Nagy eredményeink vannak az anya- és gyermekvédelem terén. Míg a felszabadulás eíőtt me­gyénk területén egyetlen bölcső­de, szülőotthon sem működött, ma, 1953-ban 29 idénybölcsődénk van, 850 férőhellyel. K^t modern, állandó bölcsőde, amely kitűnő felszereléssel van ellátva, és szak­képzett személyzet, szakorvosi irányítás mellett gondoskodik a gondozottak ellátásáról és nevélé- séről. A dolgozók jobb egészség- ügyi ellátása érdekében 9 szakor­vosi tanácsadást is biztosítottuk megyénk legtöbb járásában. A gyermekgyógyász, szülész, esetleg belgyógyász szakorvosok kiszállá­saik alkalmával közvetlen segítsé­get adnak az anya- és gyermek- védelemhez. A beteg gyermekek gyógykezelését a kórházi gyer­mekosztályok fejlesztésével és korszerűsítésével biztosítjuk. Az anya- és csecsemővédelem terén elért eredményeket legmeggyő­zőbben tükrözi vissza, hogy a csecsemőhalálozások száma a fel- szabadulás előttihez viszonyítva, felére csökkent. A kormánypro­gramm pedig méginkább bebizo­nyítja, hogy népi államunkban legfőbb érték az ember. Dr. JÁNVARI LÁSZLÓ, a megyei tanács egészségügyi osztályának munkatársa. Nagyszerű életük van az ipari tanulóknak ! 52. §. „A Magyar Népköz- társaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére; következete­sen védelmezi az ifjúság érdekeit.'“ Sok szépet. jót hallottam a, vas­ipari tanulók életéről. Én is jelentkeztem vasipari tanulónak. 8 magam is tapasztalom most, mi. lijen nagyszerű az ipari tanulók clete. XJj ruhákat, fizetést, teljesít- menyem után prémiumot kaptam. Modern, szép otthonban helyeztek cl benn ünket, a hoc dí jmentesen tel. jes eMátást kapunk. Tanműhelyt állítottak fet részünkre. Hetenként három nap a tan­műhelyben vagyunk, ahol szak­mailag igen képzett tanárok és mesterek u, legkorszerűbb gépeken tanítanak bennünket, S napot az iskolában töltünk, ahol gondoskod­nak tanáraink arról, hogy elméleti- leg is képzett szakmunkásokká vál­junk. Irodalmi, természettudomá­nyig politikai és szakmai tudásunk állandó szélesítésével értük el azt, hogy az Alkotmányunk tiszteletére indított •versenyben, — mely orszá­gos volt, — a mi iskolánkból több mint 16-an kaptunk jutalmat újítá­sokért. De megjutalmaztak bennün­ket egészévi munkánkért is, mert a nyári szünidő alatt hazánk leg­szebb részeire küldenek el bennün. két üdülni. Otthonunkat, iskolán­kat kulturális és sporteszközökkel szerelték fel. Moziba, színházba járunk. De tanulunk és dolgozunk is. Tudjuk, hogy a mi tervünk nép­gazdaságunk tervébe van beépítve. Mi szerszámokat készítünk, például hidraulikus fémfűrészt, fúrógépet, huzalfeszítőt stb., amit üzemeink dolgozói a mindennapi munkában használnak. Nekünk is tervünk van S büszkén mondhatjuk: teljesítet­tük háromnegyedévi tervünket. így tanultunk mi, így válunk a szakma legjobbjaivá 2 évi tanulá­sunk, munkánk és szórakozásunk után. KÖDER MIHÁLY, a, 110. sz. Ipari Tanintézet I. éves géplakatosa. „Biztosítjuk a teremtő békét1/' 61. §. „A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége/“ Az egész ország, a dolgozó nép, a Magyar Néphadsereg harcosai is ünnepelnek. Közös az ünnep közös az ügy, amiért harcolunk együttesen, egy felszabadult or­szág boldog emberei. 4 évvel ezelőtt az országgyűlés elfogadta a magyar dolgozó nép Alkotmányát, amely leszögezi: „A Magyar Népköztársaságban min­den hatalom a dolgozó népé.“ Ezt mi, a Néphadsereg tagjai is érez­tük és érezzük. Éppen ezért úgy végezzük munkánkat, olyan oda­adással, amely biztosítja, hogy ez az ország továbbra is a nép bol­dog hazája maradjon. Milliók és milliók nemcsak szavakkal, ha­nem tettekkel bizonyítják be, hogy érzik, tudják: ez a haza az övék, a saját maguk életét for­málják. A Magyar Népköztársa­ság Alkotmánya többek, között azt is kimondja: a Magyar Nép- köztársaság védelme minden pol­gárnak szent kötelessége: Szoros kapcsolatot tükröz ez, mely kö­zöttünk, a honvédség tagjai és a dolgozó nép között, a munkapa- 'dok és a fegyverek között létre­jött. Nincs az az erő, amely meg tudná bontani ezt a kapcsolatot, mert a magyar dolgozó nép nem­csak kívánja a békét, de eltökélt szándéka, hogy minden eszközzel meg is védi! Mi, a Magyar Nép­hadsereg tisztjei, erőnket nem kí­mélve, dolgozunk tovább is, hogy népünk eredményeit és., vívmá­nyait megvédj ük. A magyar dol­gozó nép semmit sem akar job­ban, mint a teremtő békét. A Ma­gyar Néphadsereg katonái sem­mit sem akarnak jobban, mint ezt biztosítani népünknek. A mi honvédségünk a dolgozó nép honvédsége, az egyszerű emberek fiai, akik mindennél jobban sze­retik és mindennél jobban ra­gaszkodnak hazájukhoz, a dolgo­zó néphez. Mi tudjuk, hazánk ereje min­denekelőtt attól függ, hogy ter­vünket úgy a termelés, mint a kiképzés terén hogyan teljesítjük. Éppen ezért Alkotmányunk ünne­pére megfogadjuk, hogy még na­gyobb felelősségérzettel tekintünk otthonainkra, drága hazánkra. — Határainkon bátor határőreink most még vigyázóbb szemmel őr­ködnek. Harcosaink és tisztjeink még fáradhatatlanabbul dolgoz­nak az egyes kiképzési szakokon, mert tudják, hogy ez az ország a mi hazánk, ez a nép a mi né­pünk, amelynek mi mindig hű fiai maradunk! MOLNÁR GYŐZŐ, főhadnagy, Nyíregyháza A tőkés országok népeinek helyzetéről Rohamosan csökken a vásárlóerő az Egyesült Államokban Az Egyesült Államok raktárai­ban június 1-én 78 milliárd dollár értékű felhalmozott áru volt. Mind a bel- mind pedig a külkereske­delmi forgalom egyre csökken. A közszükségleti cikkek gyártását már eddig is jelentősen lenyom­ták. a lakosság vásárlóerejének csökkenése azonban gyorsabb. En­nek oka az, hogy a hadiipari ter­melés miatt egyre növekednek az adóterhek. A kereskedelmi körök aggodalma nőttön-nő. Egyes mono­póliumok a nemzetközi helyzet ki­éleződésében és katonai konfliktu­sok kirobbanásában reménykednek. A legtöbb vállalat képviselői azon­ban — főleg a készárutermelők — újra és újra követelik a Fehér Házban: építsék le sürgősen a hadiipart és fejlesszék a külkeres­kedelmet. Építsenek ki egészséges kapcsolatokat a demokratikus vi­lágpiaccal. Az Egyesült Államok sajtójában közölt adatokból világosan kitűnik, hogy a gazdasági élet militarizá- lása égyáltalán nem vet gátat a gazdasági csődnek, hanem ellenke­zőleg, a lakosság vásárlóerejének csökkenéséhez és a közszükségleti cikkek termelésének korlátozásá­hoz vezet. A lapok nem is tagadják, hogy a militarizálás igen károsan hat az amerikai gazdasági életre. „A ter­melés jelentős csökkenésének kilá­tásai 1953 második felére még sú­lyosbodtak’’ — írta júniusi szá­mában a „Fortuna” című folyó­irat. az amerikai üzleti körök lapja. Mint az amerikai sajtó jelenté­seiből kitűnik, 1953-ban is folyta­tódik a közszükségleti cikkek gyártásúnak hanyatlása, egyre ke- vésbbé használják ki az üzemek kapacitását. Jelentősen korlátozták a lakó­házak építését is. A közszük­ségleti cikkeket gyártó ipar be­ruházásai egyre jobban össze­zsugorodnak. Az élelmiszer-, do­hány-, textil-, bőr. és cipőiparban például 1951-ben 20 százalékkal ke­vesebbet ruháztak be, mint 1048- ban. , Nem teljes adatok szerint 1952-ben 1951-hez viszonyítva to­vábbi 18 százalékkal csökkent az erre fordított összeg. A gyárak és üzemek egész sorát állították le, a munkások a z utcára kerültek. Á rádióiparban például 1951-ben még 85.000 munkás dolgozott. 1952-ben már csak 45.000. A gazdasági élet railitarizálása a legsúlyosabban a textiliparra- hat ki. A „Federal Reserve Bulletin” számításai szerint' a textilipar termelése már 1952 első felében 1950 utolsó negyedéhez viszonyítva 10 százalékkal estikként. Az „U. 8. News and World Report’’ arról ad hírt, hogy idén 25.8 százalékkal kevesebbet fordítanak texltilgyárak épífésére, illetve korszerűsítésére, mint 1952-ben. A Szövetségi Tartalék Bank. a da* lai szerint a háztartási cikkek gyártásának mutatószáma ez év májusában a márciusi 152-ről 128-ra zuhant. A közszükségleti cikkek terme-* lésének csökkentése máris, .nagy­mértékben kihat a nehéziparra annak ellenére, hogy kapacitásának jelentős részét a hadi megrendelé­sekkel használják ki. Csökken a termelés a bányákban, úgyszintén a kohászatban. 1952-ben 1.8 száza­lékkal kevesebb barnaszenet és 10 százalékkal kevesebb antracitot termeltek ki, mint 1951-ben. Ame­rikai sajtójelentések szerint a ko­hászatban jelentősen csökkenteni.- kell az acéltermelést. A kapacitás már most sincs teljesen kihasz­nálva. , A fegyverkezéssel járó hirtelen áremelkedések, valamint a súlyosb- bodó adóterhek mind az Egyesült Államokban, mind az általa ellen­őrzött kapitalista világpiacon , a! közszükségleti cikkek forgalmának; jelentős zsugorodásához vezettek és végső -fokon elkerülhetetlenné teU ték ezeknek az iparágaknak a túl­termelését és válságát. Nagy áremelkedésen Jugoszláviában Az „Ekonomszka politika’’ című belgrádi folyóirat május 14-1 száma elismeri, hogy április első felében minden héten 10—15 százalékkal emelkedtek az árak. Zágrábban például a bab kilogrammonkénti ára április 24-től május 4-ig 150 dinárról 250 dinárra emelkedett.. Egyes árucikkeknél előfordult, hogy egy nap alatt szúz százalékos. volt az áremelkedés. „Igazságszolgáltatás“ Miamiban Ez a szörnyű eset. amelyhez ha­sonló sok fordul elő az Egyesült Államokban, Miamiban, Florida- államban történt. Paul Minnick rendőr 1 minden ok és mindéit elő­zetes figyelmeztetés nélkül agyon­lőtte E. Jefferson négert, aki gép­kocsin mellette haladt el.. . A rendőrt bíróság elé állították azzal a váddal, hogy törvényes ok nélkül megfosztotta életétől a né­ger E. Jeffersont. A rend amerikai őre nem is próbálta tagadni, hogy agyonlőtte a semmiben . sem vétkes négert. Egyetlen egy magyarázattal szolgált a bíróságon eljárásához; a néger ' állítólag meg nem enge­dett sebességgel hajtott és „ő ügy látta1’, hogy fegyvert tartott a ke­zében. A bíróság — mint a „Daily Wor­ker” című angol lap frja — fel­mentette a rendőrt. A négergyű­lölő gyilkost szabadonbocsátOtták, Tömegesen bocsátják el az ifjúmunkásokat Jugoszláviában Nehéz körülmények között élnek Jugoszláviában az ifjúmunkások és az ipari tanulók. A munkásifjúság még inkább ki van szolgáltatva a munkáltatók kényének-kedvének, mint az idősebb munkások. A fia­talok, akárcsak a nők, sokkal ke­vesebb bért kapnak ugyanazért a munkáért, mint az Idősebb munká­sok. Az eszeveszett háborús készü­lődés és a gyarmati kizsákmányo­lás következtében Jugoszlávia leg­több iparága hanyatlásnak indult. Emiatt napirenden vannak a tö­meges elbocsátások. Elsősorban a nőket és az ifjúmunkásokat foszt­ják meg a munkalehetőségektől. A közelmúltban többezer fiatalt küld­tek el a vállalatoktól. -4 Kardeijröl elnevezett kartovaoi vállalat vezé* tői például az ifjúmunkások 69 százalékát tették ki az utcára. Az állam igen sok tanoneotthon- tól és ipari iskolától vonta. meg á támogatást. így pl. ezidőszérínt Szerbiában már csupán 2S- tanonc- otlhon működik a korábbi 112-ből. A még meglévő Ipari tanulóottlio- nokban is elviselhetetlen az ifjú­munkások helyzete. A „nevelők’’ volt királyi altisztek, levitézletfc fasiszta elemek, akik még mindig fenyítésekkel „nevelik” a fiatalokat. Banovicán például azzal büntetik az, ifjúmunkásokat, hogy hosszabb! időn keresztül a napba kell néz­niük. Súlyosabb esetekben több na­pon át megvonják tőlük az ételt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom