Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-20 / 195. szám
NÉPLAP 1953 AUGUSZTUS 20, CSÜTÖRTÖK. 3 Minden hatalom a dolgozó népé ! „134 százalékkal köszöntőm az Alkotmány ünnepét" 9. §. A Magyar Népköz- társaság társadalmi rendjének alapja a munka. Alkotmányunk ünnepe van, s engem végtelen öröm tölt el, hogy Alkotmány biztosítja valamennyiünk számára a munkához, a jobb élethez való jogot. Negyvenhat éves vagyok, két gyermek apja. A múltban mint alkalmi napszámos kerestem sovány kenyerünket. Évi keresetem nem érte el a havi 300 pengőt. De nem sokkal jobb körülmények közé kerültem a malomtulajdonos üzemében sem. Az évnek csak egy bizonyos szakaszában biztosított munkát. így éltünk a felszabadulásig. A felszabadulás után olajütöbe mentem dolgozni. Itt éreztem, hogy a munkást megbecsülik és munkám után egyre jobb lesz életem. Egy hónap alatt megkerestem annyit, mint a tőkés üzemében egy idény alatt. 1952-ben Nyíregyházára, az Épületlakatosipari üzembe jöttem dolgozni. Itt havi keresetem átlagosan 800 forint. Emellett munkaruhát, s mindenféle szociális juttatásokat kapunk. S ami a legfontosabb, most annyi a munkánk, hogy nem győzzük elvégezni. Keményen dolgozom, de megelégedett vagyok, mert látom és élvezem munkám gyümölcsét. — Pártunk határozata óta életem naponta javul, kenyerünk jobb, családom élete gondtalanabb, olcsóbban jutunk az árleszállítás óta. s a kormányprogramm megjelenése óta sok mindenhez. Ezért fokozom napi teljesítményemet. Az alkotmány-műszakban 124 százalékot vállaltam, s a tegnapi napra 134 százalékot értem cl. Tudom, hogy munkámmal elősegítem a kormányprogramm megvalósítását: az állandóan fokozódó jólétet, a békét. MAJOROS MIHÁLY, az É. M. 61/7. sz. Segédipari Vállalat lakatosa. „Nagy becsületük van nálunk a munkásoknak!“ 46. §. „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez cs üdüléshez való jogát.“ Népi demokráciánk megbecsüli és kitüntetésben részesíti a jól dolgozókat. En is ilyen kitüntetésben részesültem, amikor sztahanovista lettem és akkor is, amikor Siófokon tölthettem két hetet. Ez az üdülés nemcsak pihenést, de igen nagy élményt is jelent számomra. Nem is álmodhattunk erről még pár évvel ezelőtt, amikor Siófokon, a Balaton partján csak a tőkések, gyárosok, bankárok henyéltek. Az üdülőben elsőrendű kosztunk volt és minden nap más és más szórakozási lehetőségünk. — Fürödtünk, vitorláztunk, sportoltunk, kirándultunk. Úgy, hogy a két hét leteltével teljesen kipihenve felfrissülve fogtunk hozzá a munkához. Uj eredményeink mutatják ezt, mert a sztahanovista ifjúbrigád, akikkel együtt üdültem és dolgozom 180—190 százalékra teljesítik tervüket! Bruzsenyák József, a 6. sz. Mélyépítő V. sztahanovistája. „Népi államunkban a legfőbb érték az ember61 * * * * 66 47. g. „A Magyar Népköz- társaság védi a dolgozók egészségét.“ Alkotmányunk az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztésével biztosítja a dolgozók életszínvonalának emelését, jobb egészségügyi ellátását is. Megyénkben az egészségügy terén is komoly fejlődés mutatkozik. Megteremtettük a kórház rendelőintézeti egységét, kiépítettük az orvosi szakellátást, bővült a körzeti orvosi hálózat, kiszélesítettük a tbc, rák, nemibetegség elleni küzdelmet, az anya- és gyermekvédelem területét felkaroltuk, a munkavédelemmel elősegítettük a dolgozók egészségének megvédését és a járvány elleni munkánk kimé- .lyítésével sikeresen küzdünk a fertőző betegségek terjedése ellen. Alkotmányunk biztosította a dolgozók egészségügyi ellátásának megjavítását. A fejlődést mutatja az, hogy munkánk nemcsak a gyógyításra szorítkozik, hanem emellett a betegségek megelőzése, a munkavédelmi feltételek biztosítása, a fertőző betegségek, járványok elleni küzdelem megszervezése és folyamatos végzése áll az egészségügyi munka előterében. Nagy eredményeink vannak az anya- és gyermekvédelem terén. Míg a felszabadulás eíőtt megyénk területén egyetlen bölcsőde, szülőotthon sem működött, ma, 1953-ban 29 idénybölcsődénk van, 850 férőhellyel. K^t modern, állandó bölcsőde, amely kitűnő felszereléssel van ellátva, és szakképzett személyzet, szakorvosi irányítás mellett gondoskodik a gondozottak ellátásáról és nevélé- séről. A dolgozók jobb egészség- ügyi ellátása érdekében 9 szakorvosi tanácsadást is biztosítottuk megyénk legtöbb járásában. A gyermekgyógyász, szülész, esetleg belgyógyász szakorvosok kiszállásaik alkalmával közvetlen segítséget adnak az anya- és gyermek- védelemhez. A beteg gyermekek gyógykezelését a kórházi gyermekosztályok fejlesztésével és korszerűsítésével biztosítjuk. Az anya- és csecsemővédelem terén elért eredményeket legmeggyőzőbben tükrözi vissza, hogy a csecsemőhalálozások száma a fel- szabadulás előttihez viszonyítva, felére csökkent. A kormányprogramm pedig méginkább bebizonyítja, hogy népi államunkban legfőbb érték az ember. Dr. JÁNVARI LÁSZLÓ, a megyei tanács egészségügyi osztályának munkatársa. Nagyszerű életük van az ipari tanulóknak ! 52. §. „A Magyar Népköz- társaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére; következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit.'“ Sok szépet. jót hallottam a, vasipari tanulók életéről. Én is jelentkeztem vasipari tanulónak. 8 magam is tapasztalom most, mi. lijen nagyszerű az ipari tanulók clete. XJj ruhákat, fizetést, teljesít- menyem után prémiumot kaptam. Modern, szép otthonban helyeztek cl benn ünket, a hoc dí jmentesen tel. jes eMátást kapunk. Tanműhelyt állítottak fet részünkre. Hetenként három nap a tanműhelyben vagyunk, ahol szakmailag igen képzett tanárok és mesterek u, legkorszerűbb gépeken tanítanak bennünket, S napot az iskolában töltünk, ahol gondoskodnak tanáraink arról, hogy elméleti- leg is képzett szakmunkásokká váljunk. Irodalmi, természettudományig politikai és szakmai tudásunk állandó szélesítésével értük el azt, hogy az Alkotmányunk tiszteletére indított •versenyben, — mely országos volt, — a mi iskolánkból több mint 16-an kaptunk jutalmat újításokért. De megjutalmaztak bennünket egészévi munkánkért is, mert a nyári szünidő alatt hazánk legszebb részeire küldenek el bennün. két üdülni. Otthonunkat, iskolánkat kulturális és sporteszközökkel szerelték fel. Moziba, színházba járunk. De tanulunk és dolgozunk is. Tudjuk, hogy a mi tervünk népgazdaságunk tervébe van beépítve. Mi szerszámokat készítünk, például hidraulikus fémfűrészt, fúrógépet, huzalfeszítőt stb., amit üzemeink dolgozói a mindennapi munkában használnak. Nekünk is tervünk van S büszkén mondhatjuk: teljesítettük háromnegyedévi tervünket. így tanultunk mi, így válunk a szakma legjobbjaivá 2 évi tanulásunk, munkánk és szórakozásunk után. KÖDER MIHÁLY, a, 110. sz. Ipari Tanintézet I. éves géplakatosa. „Biztosítjuk a teremtő békét1/' 61. §. „A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége/“ Az egész ország, a dolgozó nép, a Magyar Néphadsereg harcosai is ünnepelnek. Közös az ünnep közös az ügy, amiért harcolunk együttesen, egy felszabadult ország boldog emberei. 4 évvel ezelőtt az országgyűlés elfogadta a magyar dolgozó nép Alkotmányát, amely leszögezi: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.“ Ezt mi, a Néphadsereg tagjai is éreztük és érezzük. Éppen ezért úgy végezzük munkánkat, olyan odaadással, amely biztosítja, hogy ez az ország továbbra is a nép boldog hazája maradjon. Milliók és milliók nemcsak szavakkal, hanem tettekkel bizonyítják be, hogy érzik, tudják: ez a haza az övék, a saját maguk életét formálják. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya többek, között azt is kimondja: a Magyar Nép- köztársaság védelme minden polgárnak szent kötelessége: Szoros kapcsolatot tükröz ez, mely közöttünk, a honvédség tagjai és a dolgozó nép között, a munkapa- 'dok és a fegyverek között létrejött. Nincs az az erő, amely meg tudná bontani ezt a kapcsolatot, mert a magyar dolgozó nép nemcsak kívánja a békét, de eltökélt szándéka, hogy minden eszközzel meg is védi! Mi, a Magyar Néphadsereg tisztjei, erőnket nem kímélve, dolgozunk tovább is, hogy népünk eredményeit és., vívmányait megvédj ük. A magyar dolgozó nép semmit sem akar jobban, mint a teremtő békét. A Magyar Néphadsereg katonái semmit sem akarnak jobban, mint ezt biztosítani népünknek. A mi honvédségünk a dolgozó nép honvédsége, az egyszerű emberek fiai, akik mindennél jobban szeretik és mindennél jobban ragaszkodnak hazájukhoz, a dolgozó néphez. Mi tudjuk, hazánk ereje mindenekelőtt attól függ, hogy tervünket úgy a termelés, mint a kiképzés terén hogyan teljesítjük. Éppen ezért Alkotmányunk ünnepére megfogadjuk, hogy még nagyobb felelősségérzettel tekintünk otthonainkra, drága hazánkra. — Határainkon bátor határőreink most még vigyázóbb szemmel őrködnek. Harcosaink és tisztjeink még fáradhatatlanabbul dolgoznak az egyes kiképzési szakokon, mert tudják, hogy ez az ország a mi hazánk, ez a nép a mi népünk, amelynek mi mindig hű fiai maradunk! MOLNÁR GYŐZŐ, főhadnagy, Nyíregyháza A tőkés országok népeinek helyzetéről Rohamosan csökken a vásárlóerő az Egyesült Államokban Az Egyesült Államok raktáraiban június 1-én 78 milliárd dollár értékű felhalmozott áru volt. Mind a bel- mind pedig a külkereskedelmi forgalom egyre csökken. A közszükségleti cikkek gyártását már eddig is jelentősen lenyomták. a lakosság vásárlóerejének csökkenése azonban gyorsabb. Ennek oka az, hogy a hadiipari termelés miatt egyre növekednek az adóterhek. A kereskedelmi körök aggodalma nőttön-nő. Egyes monopóliumok a nemzetközi helyzet kiéleződésében és katonai konfliktusok kirobbanásában reménykednek. A legtöbb vállalat képviselői azonban — főleg a készárutermelők — újra és újra követelik a Fehér Házban: építsék le sürgősen a hadiipart és fejlesszék a külkereskedelmet. Építsenek ki egészséges kapcsolatokat a demokratikus világpiaccal. Az Egyesült Államok sajtójában közölt adatokból világosan kitűnik, hogy a gazdasági élet militarizá- lása égyáltalán nem vet gátat a gazdasági csődnek, hanem ellenkezőleg, a lakosság vásárlóerejének csökkenéséhez és a közszükségleti cikkek termelésének korlátozásához vezet. A lapok nem is tagadják, hogy a militarizálás igen károsan hat az amerikai gazdasági életre. „A termelés jelentős csökkenésének kilátásai 1953 második felére még súlyosbodtak’’ — írta júniusi számában a „Fortuna” című folyóirat. az amerikai üzleti körök lapja. Mint az amerikai sajtó jelentéseiből kitűnik, 1953-ban is folytatódik a közszükségleti cikkek gyártásúnak hanyatlása, egyre ke- vésbbé használják ki az üzemek kapacitását. Jelentősen korlátozták a lakóházak építését is. A közszükségleti cikkeket gyártó ipar beruházásai egyre jobban összezsugorodnak. Az élelmiszer-, dohány-, textil-, bőr. és cipőiparban például 1951-ben 20 százalékkal kevesebbet ruháztak be, mint 1048- ban. , Nem teljes adatok szerint 1952-ben 1951-hez viszonyítva további 18 százalékkal csökkent az erre fordított összeg. A gyárak és üzemek egész sorát állították le, a munkások a z utcára kerültek. Á rádióiparban például 1951-ben még 85.000 munkás dolgozott. 1952-ben már csak 45.000. A gazdasági élet railitarizálása a legsúlyosabban a textiliparra- hat ki. A „Federal Reserve Bulletin” számításai szerint' a textilipar termelése már 1952 első felében 1950 utolsó negyedéhez viszonyítva 10 százalékkal estikként. Az „U. 8. News and World Report’’ arról ad hírt, hogy idén 25.8 százalékkal kevesebbet fordítanak texltilgyárak épífésére, illetve korszerűsítésére, mint 1952-ben. A Szövetségi Tartalék Bank. a da* lai szerint a háztartási cikkek gyártásának mutatószáma ez év májusában a márciusi 152-ről 128-ra zuhant. A közszükségleti cikkek terme-* lésének csökkentése máris, .nagymértékben kihat a nehéziparra annak ellenére, hogy kapacitásának jelentős részét a hadi megrendelésekkel használják ki. Csökken a termelés a bányákban, úgyszintén a kohászatban. 1952-ben 1.8 százalékkal kevesebb barnaszenet és 10 százalékkal kevesebb antracitot termeltek ki, mint 1951-ben. Amerikai sajtójelentések szerint a kohászatban jelentősen csökkenteni.- kell az acéltermelést. A kapacitás már most sincs teljesen kihasználva. , A fegyverkezéssel járó hirtelen áremelkedések, valamint a súlyosb- bodó adóterhek mind az Egyesült Államokban, mind az általa ellenőrzött kapitalista világpiacon , a! közszükségleti cikkek forgalmának; jelentős zsugorodásához vezettek és végső -fokon elkerülhetetlenné teU ték ezeknek az iparágaknak a túltermelését és válságát. Nagy áremelkedésen Jugoszláviában Az „Ekonomszka politika’’ című belgrádi folyóirat május 14-1 száma elismeri, hogy április első felében minden héten 10—15 százalékkal emelkedtek az árak. Zágrábban például a bab kilogrammonkénti ára április 24-től május 4-ig 150 dinárról 250 dinárra emelkedett.. Egyes árucikkeknél előfordult, hogy egy nap alatt szúz százalékos. volt az áremelkedés. „Igazságszolgáltatás“ Miamiban Ez a szörnyű eset. amelyhez hasonló sok fordul elő az Egyesült Államokban, Miamiban, Florida- államban történt. Paul Minnick rendőr 1 minden ok és mindéit előzetes figyelmeztetés nélkül agyonlőtte E. Jefferson négert, aki gépkocsin mellette haladt el.. . A rendőrt bíróság elé állították azzal a váddal, hogy törvényes ok nélkül megfosztotta életétől a néger E. Jeffersont. A rend amerikai őre nem is próbálta tagadni, hogy agyonlőtte a semmiben . sem vétkes négert. Egyetlen egy magyarázattal szolgált a bíróságon eljárásához; a néger ' állítólag meg nem engedett sebességgel hajtott és „ő ügy látta1’, hogy fegyvert tartott a kezében. A bíróság — mint a „Daily Worker” című angol lap frja — felmentette a rendőrt. A négergyűlölő gyilkost szabadonbocsátOtták, Tömegesen bocsátják el az ifjúmunkásokat Jugoszláviában Nehéz körülmények között élnek Jugoszláviában az ifjúmunkások és az ipari tanulók. A munkásifjúság még inkább ki van szolgáltatva a munkáltatók kényének-kedvének, mint az idősebb munkások. A fiatalok, akárcsak a nők, sokkal kevesebb bért kapnak ugyanazért a munkáért, mint az Idősebb munkások. Az eszeveszett háborús készülődés és a gyarmati kizsákmányolás következtében Jugoszlávia legtöbb iparága hanyatlásnak indult. Emiatt napirenden vannak a tömeges elbocsátások. Elsősorban a nőket és az ifjúmunkásokat fosztják meg a munkalehetőségektől. A közelmúltban többezer fiatalt küldtek el a vállalatoktól. -4 Kardeijröl elnevezett kartovaoi vállalat vezé* tői például az ifjúmunkások 69 százalékát tették ki az utcára. Az állam igen sok tanoneotthon- tól és ipari iskolától vonta. meg á támogatást. így pl. ezidőszérínt Szerbiában már csupán 2S- tanonc- otlhon működik a korábbi 112-ből. A még meglévő Ipari tanulóottlio- nokban is elviselhetetlen az ifjúmunkások helyzete. A „nevelők’’ volt királyi altisztek, levitézletfc fasiszta elemek, akik még mindig fenyítésekkel „nevelik” a fiatalokat. Banovicán például azzal büntetik az, ifjúmunkásokat, hogy hosszabb! időn keresztül a napba kell nézniük. Súlyosabb esetekben több napon át megvonják tőlük az ételt.
