Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-15 / 191. szám

^UiLnq, fir aid áriái trjtjrMftffrtrít! í A mai asámbun SZÁMVETÉS A TISZASZALKAI BCZAKALÁSZ TERMELŐCSO- PORTBAN — MÉG SZILÁR­DABBÁ KOVÁCSOLJ UK Á SZÖ­VETKEZETÜNKET (2. oldal) — PERSZE HOGY MARADUNK ’ (3. oldal) AZ MDP SZABOLCS-SZ ATMÁR MEGYEI PARTBIZOTTS AGANAK LAPJ A i/ X. ÉVFOLYAM 191. SZÁM 'Ára **o fuj *\g 1033 AUGUSZTUS lő, SZOMBAT A legjobb párlonkívüliek felvételével erősítsük pártszervezeteinket A párt javaslatára született új kormányprogramul hatalmas fel­adatokat állít pártszervezeteink elé. E feladatok végrehajtása meg­követeli a pártszervezetektől, hogy állandóan erősítsék soraikat a párt­hoz hű, becsületes pártonkívüli dol­gozók legjobbjaival. A yálasztás előtti időkben sok­száz pártonkívüli dolgozó bebizo­nyította : méltó a párt bizalmára — s ha tovább foglalkoznak velük pártszervezeteink, párttagok lehet­nek. Bár pártszervezeteink egyré- szében a választás után nevelték a kitűnt pártonkívülieket, — de nem használták ki a lehetőségeket: az utóbbi időkben nem hogy emel­kedett volna a tagjelölt felvételek száma, hanem csökkent. A járási és falusi pártbizottsá­gok nem nevelték arra az alap­szervezeteket, hogy a tömegek kö­zött végzett mindennapos munká­val, a tömegekkel való kapcsolat megszilárdításával, a pártonkívüli aktíva rendszeres tanításával, fog­lalkoztatásával erősítsék soraikat. Egyrészt ebből is adódott az, hogy a kormányprogramul megjelenése után néhány helyen a párttagság egyrésze megingott, egyes pártta­gokat sikerült befolyásolnia az el­lenségnek. A járási pártbizottságok, a pártszervezetek azonban ebből sem vonták le a megfelelő tanulsá­got : továbbra is elhanyagolják a pártépítés feladatait, köztük a tagjelölt felvétel munkáját. A ke- mecsei járásban a júliusi taggyű­lés súlyos visszaesést mutat. Eb­ben a járásban például 17 termelő- szövetkezetben már egy éve nem volt tagjelöltfelvétel. A járási pártbizottság nem törekedett a ter­melőszövetkezetek pártszervezetei­nek új tagokkal való megerősítésé­re, nem tette ezt a pártmunka szerves részévé. Pedig a Politikai Bizottság 1952 februári határozata világosan kimondja: „A tag- és tagjelültfelvétel, a párt egészsé­ges növekedésének biztosítása párt- szervezeteink állandó rendszeres munkája kell, hogy legyen". A já­rási pártbizottság megelégedett azzal, hogy általában volt tagje- löltfelvétel — bár ezzel sem lehet dicsekedni — s nem végezték terv­szerűen ezt a munkát, nem néz­ték meg: melyek azok a pártszer­vezetek, ahol már régebben nem volt tagjelöltfelvétel, ahol kis létszámú a szervezet. Ezekben a termelőszö­vetkezeti pártszervezetekben kellett volna elsősorban Segítséget nyúj­tani. Ezek a hibák tapasztalhatók a fehérgyarmati, mátészalkai, vásá- rosnaményi, nagykállói járásokban is — ahol az utóbbi hónapokban szintén visszaesett a tagjelöltfelvé­tel. A megye gépállomásainak párt- szervezetében még súlyosabb ha­nyagság mutatkozik : az első fél­évben mindössze négy tagjelöltet vettek fel. A tagjelöltfelvétel terén mutat­kozó hibák abból erednek, hogy — bár a Politikai Bizottság határo­zata erre is figyelmeztetett — a jvártszervezetek a tagjelöltfelvételt a termelőmunkától elvonatkoztatva, elválasztva végzik. Néhány párt- szervezetben még mindig úgy gon­dolkodnak : „most más dolgunk van, nem érünk rá a tagjelöltfel­vétellel törődni'’. Ezekben a párt- szervezetekben még nem ismerte fel a vezetőség — s erre nem fi­gyelmeztette a járási bizottság sem —. hogy a pártépítéSj a pártszerve­zet erősítése a gazdasági munka sikeres végzésének alapja. A pócs- petri termelőszövetkezet pártszer­vezetében például egy éve nem volt már tagjelöltfelvétel, ugyancsak rosszul halad ez a munka a mária- pócsi termelőszövetkezetek párt- szervezeteiben is. Világosan mutatja ez a pártpolitikai munka gyenge­ségét, mégsem figyeltek fel rá idő­ben. Ezeken a helyeken könnyeb­ben és erősebben érvényesül az ellenség hangja, befolyása, sikerült az ellenséges elemeknek megboly­gatnia a csoportokat. A pártbizottságoknak és a párt- szervezeteknek a hibákból tanulva kell hozzálátniuk a pártszervezetek erősítéséhez. a tagjeiöltfelvételi munka megjavításához. A pártszer­vezetek fontos feladata, hogy fel­térképezzék. kik azok a becsületes pártonkívüli dolgozók, akik az el­múlt időkben megállották helyű- két, bebizonyították, bőgj7 méltók a tagjelöltséjrre. A kisnaményi Szabad Nép termelőszövetkezeti csoport pártszervezete így vette fel a jú­liusi taggyűlésen pártunk soraiba Szabó György szövetkezeti parasz­tot. aki szilárdan megállotta he­lyét, amikor a kormányprogramm megjelenése után a kulákok meg­kísérelték felbomlasztani a termelő- csoportot. Ilyen szövetkezeti tag, gépállomási dolgozó nem egy van a megyében. Igen sok pártonkívüli tűnt fel az elmúlt hetekben az al­kotmányi békeverseny során, az üzemekben és falun. Az aratás- cséplés, betakarítás munkájában, a begyűjtési csatában száz és száz pártonkívüli bizonyította be, hogy kész minden nap harcbaszállni pár­tunk célkitűzéseinek győzelemrevi- teléért, a szövetkezet megszilárdí­tásáért, a haza erősítéséért, a jó­lét emeléséért. Nincs nehéz dolguk azoknak a pártvezetőségi tagoknak, akik nyitott szemmel jártak ezek­ben a napokban. A munkaegység­könyvek. a beadási könyvecskék, a munkalapok is bizonyítják: lesz kit javasolni a taggyűlés előtt, csak meg kell fogni ezeknek az embereknek a kezét. A pártszerve­zetek foglalkozzanak velük, nevel­jék őket a pártbizalmiak, népneve­lők segítségével, bízzák meg őket fokozatosan kisebb-nagyobb felada­tokkal, hogy megismerjék és meg­értsék a közösségért végzett munka jelentőségét. A tagjelöltfelvételi munkában már most be kell következnie a ja­vulásnak. S a kislétszámú pártszer­vezetek pedig már lehetőleg az augusztusi taggyűlésen vegyenek fel tagjelöltet. A pártszervezetek azonban legyenek körültekintőek, hogy csak az arra érdemesek előtt nyíljon meg a párt kapuja. Ezért már most kezdjék meg a kiváloga­tást és a vezetőség alapos körülte­kintés után tegyen javaslatot a taggyűlésnek. Vonatkozik ez falusi alapszervezeteinkre is, Irszen a dolgozó parasztok között sem ki­elégítő a 'felvétel aránya, különö­sen a gazdálkodásban, kötelesség- teljesítésben példamutató közép- parasztoké. A tagjeiöltfelvételi munka meg­javításában a pártszervezetek tá­maszkodjanak jobban az eddigi­nél a pártcsoportokra, a pártbizal­miakra. A pártcsoportok azok, ahol ellátják a pártonkívüli dolgozókat pártmegbizatással, s ellenőrzik a végrehajtását. A pártqsoport az a legkisebb sejt, ahol a pártonkívüliek A szövetkezetek megszilárdításáért Szerkesztőségünkbe újabb és újabb levelek, kérvények érkez­nek, ezekben megyénk termelő­szövetkezeteinek tagjai hitet tesznek a nagyüzemi gazdálko­dás mellett, s visszakérik a föld­művelésügyi minisztériumtól a2 általuk felküldött kérvényt, mely­ben a szövetkezet feloszlatását kérték. * A tiszavasvári VIT tsz. tagjai a következő levelet küldték a szerkesztőségéhez: „A tiszavasvári VIT tsz. tag­jai felismerve kormányzatunk széleskörű és nagyjelentőségű tá­mogatását, melyek elősegítik a termelőszövetkezeti parasztok bol­dog jelenét és boldog jövőjét. Ezennel bejelentjük, hogy nem engedjük termelőszövetkezetünk több éven át megalapozott vagyo­nát az ellenség uszításai alapján egyes hangoskodik által megbon­tani. széthurcolni. Többévi mun­kánk gyümölcseként összerakott gazdasági alapunkat meg akar­juk őrizni, mi továbbra is meg­maradunk a termelőszövetkeze­tünkben. Megmutatjuk mindazok­nak, akik ma még ingadoznak és kilépésen gondolkoznak, hogy boldog életet biztosítunk magunk számára itt a termelőszövetkezet­ben. Ebben segítségünkre lesz a párt és a kormány.“ Ifj. Szabó András, Bodor Sán­dor, B. Nagy Lajosné, Mátyási Ilona, Balogh Miklós, Biró Mag­da, Nagy Júlia, Dalos Mihály. A levelet még huszonketten írták alá. * A tiszakóródiak többek között ezt írják: Mi a tiszabóródi Sza­badság tsz. tagjai, arra kérjük a földművelésügyi miniszter elvtár­sat, hogy a múlt hónapban kül­dött kérvényt csoportunk felosz­latásáról. küldje vissza. A kér­vényt három-négy hangoskodó, munkakerülő ember készítette, akik több dolgozó társunkat meg­tévesztettek. Hogy mennyire „hi­teles“ a feloszlatási kérvény, azt bizonyítja, hogy Gönczi Kálmán neve is az aláírók között van. Szegény Gönczi Kálmán pedig már több mint egy éve kint nyugszik a temetőben. Mi vala­mennyien vállaljuk, hogy azokat a becsületes dolgozókat, akiket a hangoskodók megtévesztettek, egyenkint felvilágosítjuk arról, kinek az érdeke a csoport szét- ugrasztása. Hiszen miért men­nénk szét most. amikor sertés- állományunk legszebb a járás­ban. gazdag ló és szarvasmarha állományunk van, az őszi búzánk termése meghaladja holdankint a 15 mázsát, amelyből bőven jut mindnyájunknak kenyérnekvaló. Együtt maradunk és tovább fej­lesztjük termelőszövetkezetünket. * A nyírtéti „Vas Zoltán“ terme­lőszövetkezetből 37 aláírással küldtek levelet a minisztériumba, melyben azt írják: .......belátjuk, hogy számunkra, dolgozó parasz­tok számára az egyetlen helyei út a nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezet. Ezt bizonyít­ják eddig elért eredményeink is. ígérjük, hogy még jobb munká­val harcolunk a termelőszövetke­zetünk megszí'árditásáért és áh landóan harcot folytatunk az el­lenség ellen, akik termelőszövet­kezetünkre, a nagy békés csalá­dunkra törnek. Kérjük a Minisz­ter elvtársat, a korábban küldött jegyzőkönyvet küldje vissza.“ A kérelmet többek között aláírták: Juhász Sándor. Hajdú Sándor, Kiss György, Nagy János Sebők János Szegedi Mihály és meg 31' szövetkezeti tag. A levél elküldése után megszi­lárdították a munkafegyelmet s hozzáláttak a répa gazoló kapá-’ lásához, meggyorsították a do-t hány törést és a köles gyűjtését. Előre a begyűjtési békeverseny sikeréért A begyűjtési hékeversenyben Nyíregyháza város vezet Lapunk legutóbbi számában arról számoltunk be, hogy a ga- bonabegyüjtésben a nyírbátori járás vezet. Alig egy nap múlt el és azóta már Nyíregyháza város és még három járás is megelőzte a nyírbátorit. Az élre Nyíregy­háza város került, már 84.9 szá­zalékra teljesítette gabonabe­gyüjtési tervét. Utána a máté­szalkai, majd a nyíregyházi járás zárkózott az elsők közzé. A járások közti sorrend a kö­vetkezőképpen alakult: 1. Nyíregyháza város, 2. a má­tészalkai járás, 3. a nyíregyházi járás, 4. a kisvárdai járás, 5. a nyírbátori járás, 6. a kemecsel járás, 7. a tiszalöki járás (a 10. helyről tört fel egy nap alatt), 8. a nagykállói, 9. a baktai já­rás, 10. a csengeri járás és to­vábbra is utolsó, az egyhelyben topogó vásárosnaményi járás. (MT sajtócsoport.) Augusztus 17, 18 és 19-én tojás- és baromfi-begyüjtőnapok lesznek A nagy kenyércsata idején: a kenyérgabona betakarítása és beadása mellett megfeledkeztek megyénk községei, termelőszövet­kezetei a tojás- és baromfi be­adásáról. Pedig a tojás- és ba­romfibeadás teljesítése sem szo­rulhat háttérbe. A Szabolcs-Szat- mármegyei Baromfi és Tojásbe- gyüjtő 'Vállalat augusztus 17-én, 18-án és 19-én tojás és baromfi begyűjtő napokat tart. Az előké­születek és begyűjtési napok szer­vezése már folyik is. Nem egy községben már vállalások is szü­lettek a begyűjtés sikere érdeké­ben. A begyűjtés munkájában részt vesznek az MNDSz és a földművesszövetkezetek aktívái is. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az eredmények nem születnek maguktól. Szívesen ve­szik a dolgozó parasztok, ha fel­keresik őket a népnevelők, el­mondják mit jelent kormányunk egész sor utóbbi határozata, ho­gyan segíti annak megvalósítása a dolgozó parasztokat. Ugyanak­kor meg kell magyarázni, hogy a kenyérgabonabeadás teljesítése mellett a tojás- és baromfibeadás teljesítésével is hozzá kell járul- niok a dolgozó nép jobb ellátá­sához. Mondják el a népnevelők, hogy Hermánszeg község a har­madik negyedévi tojásbeadási kötelezettségének már július 31-ig 95 százalékban, baromfi­beadási kötelezettségüknek pedig 154 százalékban tettek eleget. — Vegyenek példát Kemecse ter­melőszövetkezeti községtől, mely szintén az elsők között van a tojás és baromfi begyűjtésében. 3.300 forintba körűit ltoiló Józsefnek a kulákok tanácsa Kormányunk az utóbbi idők- | ben sok olyan határozatot hozott, mely nagy segítséget jelent a ter­melőszövetkezetek mellett az egyénileg dolgozó parasztoknak is. Az egyik rendelet kimondja, hogy annak a dolgozó parasztnak elengedik a muH évről maradt összes beadni hátralékát, aki a cséplőgép alól maradék nélkül teljesíti az idei gabona beadását. Ez nagy kedvezmény azoknak, akik tartoznak a múlt évi be- adással. A tiszaeszlári dolgozó pa­j rasztok közül azonban sokan a kulákokra, népünk ellenségeire' hallgatnak, akik azt hiresztelik: „Úgy is elengedik a beadást, ha most adósok maradtok.“ így járt Bodó József Tiszaeszlár újtelep: lakos is. Bodó Józsefnek a csép­lőgéprész levonása után tisztán 29 mázsa 44 kilő búzája maradt. A beadása 13 máz a 52 kiló volt s ő csak 5 mázsa 72 kilót adott be. Ha beadásának a cséplőgép­től eleget tesz, akkor kukoricá­ból 210 kilót, napraforgóból 406 kilót, burgonyából 6C5 kilót, bab- |ból 59 kilót, tojásból 14 kilót, tejből 413 litert és baromfiból 8 kiló 60 deka multévi hátralékot engedett volna el az állam. Ez szabadpiaci áron számítva, 3 ezer 300 forintot jelentett volna Bodó Józsefnek. De mivel ő nem tett eleget beadási kötelezettségének, ki kell fizetni a múlt évi hátra­lékot is a felemelt idei kötele­zettségével együtt. (MT sajtócsoport.) nevelését a legjobban tudják vé­gezni. mert közvetlenül ismerik és állandóan kapcsolatban vannak ve­lük. De természetesen nem lehet azzal megelégedni, hogy van tag­jelölt. A tagjelöltekkel továbbra is megfelelően foglalkozni kell, gondot kell fordítani oktatásukra, nevelésükre — mert csak így lehet pártunk tagja, csak így felel meg a követelményeknek. A pártbizottságok adjanak az eddiginél sokkal nagyobb segítsé­get a tagjelültfelvétel megjavításá­hoz, a tagjelöltek neveléséhez s ezt ne a napi termelési, pártépítési feladatoktól elkülönítve végezzék. A. tagjelöltfelvétel a oártmunka szerves része legyen. Ne feledhez, zenek meg arról a pártbizottságok és pártszervezetek, hogy a párt erősítése elsőrendű feladat és ez teszi képessé az előttünk álló fel­adat megoldására. Filcp János, a megyei pártbizottság szervezést osztályának munkatársa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom