Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-11 / 187. szám
1933 AUGUSZTUS 11. KEDD N £ P L A P a G. M. Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén (Folytatás a 2. oldalról.) tönzésére irányuló rendszabályok, valamint az adópolitika terén foganatosított rendszabályok végrehajtása következtében a kolhozok és kolhozparasztok jövedelmei már 1953-ban több mint 13 milliárd rubellel — a teljes évre számítva több mint í?n milliárd rubellel — növekednek. Az állami költségvetés jelentős összegeket irányoz elő a mezőgazdaság gépesítése és villamosítása ügyének megjavítására, a műtrágyatermelés növelésére, valamint a kolhozparasztoknak nyújtandó agronómiái és zootechnikai segélv fokozására szolgáló új, kiegészítő intézkedések megvalósítására. Ezen intézkedések közé tartozik mindenekelőtt: — állandó traktorista-, gépész- és egyéb szakmunkáskáderek kiképzése a mezőgazdasági gépállomásokon, mert az ilyen állandó gépkezelőkáderek hiánya egyik főoka annak, hogy a mezőgazdaságban nem használják ki kellőképpen a technikai felszerelést; — a mezőgazdaság fokozottabb ellátása gépekkel és traktorokkal, különösen kapálógépekkel és a mezőgazdasági gépállomások javítóműhelyeinek megerősítése;----a mezőgazdaság villamosítását szolgáló munkálatok kiszélesítése mind új falusi villamoserőtelepek létesítése útján, mind pedig úgy, hogy a mezőgazdasági gépállomásokat, a kolhozokat és szovhozokat az állami energiahálózathoz csatolják; — a kolhozok és szovhozok műtrágyaellátásának jelentős növelése; — egy-két mezőgazdasági szakembernek állandó munkára a kolhozokba helyezése úgy, hogy állományilag a mezőgazdasági gépállomásoknál maradjanak. Mindezek az intézkedések nagy mértékben elő fogják segíteni a kolhozok, mezőgazdasági gépállomások és szovhozok előtt álló fő feladat sikeres megoldását. Ez a fő feladat valamennyi mezőgazdasági növény terméshozamának minden eszközzel való növelése, az állat- állomány növelése úgy. hogy ugyanakkor hozama is emelkedjék, a földművelés és állattenyésztés össztermelésének és árutermelésének növelése. A folyó évben az állam a mezőgazdaság fejlesztésére egyrészt az állami költségvetésből, másrészt pedig egyéb állami anyagi .eszközökből összesen körülbelül 52 milliárd rubelnyi kiadást irányoz elő. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a folyó évben a kolhozok 3.5 milliárd rubel hosszúlejáratú hitelt kapnak az államtól a közösségi tulajdonban lévő gazdaság fejlesztésére. Maguk a kolhozok saját eszközeikből 1953-ban nem kevesebb, mint 17 milliárd rubel beruházást eszközölnek. Elvtársak! Nagy feladatok állnak előttünk a mezőgazdaság fejlesztése terén. Nem kétséges, hogy ha kolhozparasztjaink és mezőgazdasági dolgozóink, mezőgazdasági gépeket és műtrágyát gyáitó iparunk munkásai, mérnökei és technikusai és mindnyájan, önökkel együtt, határozottan és állhatatosan hozzáfogunk közös ügyünkhöz, a mezőgazdaság további fellendítéséhez, nem sajnáljuk erre az erőt és az eszközt, akkor sikeresen meg fogjuk oldani azt a feladatot, hogy a legközelebbi két- három év alatt megteremtsük az élelmiszerbőséget a lakosság és a nyersanyagbőséget a könnyűipai számára. A fogyasztási cikkeket termelő ipar továbbfejlesztésével, a mezőgazdaság fellendülésével kapcsolatban még fontosabbá válik az áruforgalom minden módon való fejlesztésének feladata, az állami, szövetkezeti és kolhozkereskedelem szervezete megjavításának feladata. Szovjet kereskedelmünk a nép érdekeit és igényeit szolgálja. Az a feladata, hogy kiszolgálja a szocialista társadalmat, elősegítse a szocialista termelés fejlődését és megerősödését és összehangolja azt a nép igényeivel. Az állami, szövetkezeti kereskedelmi áruházak, raktárak és bázisok, kolhozpiacok kiterjedt hálózatán keresztül eljuttassa a néphez iparunk és mezőgazdaságunk által termelt közszükségleti cikkek sokrétű tömegét. A szovjet kereskedelem létfontosságú láncszem az állami ipar és a kolhozmezőgazdaság közötti termelési-gazdasági kapcsolatok általános rendszerében is. A kereskedelem a szocializmusban alapvető formája a fogyasztási cikkek elosztásának a társadalom tagjai között és sokáig az is marad. Alapvető forma, amelynek segítségével kielégítik a dolgozók növekvő személyes szükségleteit. Ahhoz, hogy a szovjet kereskedelem sikeresen teljesíthesse a szocialista társadalom számára létfontosságú feladatait, állandóan gondoskodnunk kell mindenoldalú fejlesztéséről. A kormány szüntelenül foglalkozik a szovjet kereskedelem fejlesztésének kérdéseivel. Ez kifejezésre jut abban, hogy egvre növekszik a kereskedelmi hálózatba áramló áru- mennyiség, rendszeresen csökken az élelmiszerek és ipari áruk ára, fejlődik a kereskedelmi vállalatok hálózata, a kolhozok mindenfajta segítséget megkapnak, hogy eladhassák mezőgazdasági termékfeleslegeiket. A kormány a lakosság növekvő vásárlóképességének kielégítése érdekében az elmúlt hónapokban további intézkedéseket tett arra, hogy a tömegfogyasztási cikkek termelésének növelése útján, valamint az áruknak egyéb források felhasználásával történő fokozott piacra juttatása útján növelje az áruforgalmat. A közszükségleti cikkek termelésébe nagyszámú gépgyárat vontunk be. — Ezeknek az intézkedéseknek eredményeként idén az 1953 április—decemberre a lakosságnak való eladásra eredetileg kijelölt 312 milliárd rubel összegű árun felül újabb 32 milliárd rubel értékű áru jut a kereskedelembe. Emellett növeltük azoknak az áruknak a készleteit, amelyekben nagy a kereslet a lakosság körében, így a gyapot-, gyapjú- és selyemszövet, konfekciós áruk, bútor, edény, állati és növényi zsiradék, cukor, hal, hús, konzervkészleteket. Kiszélesítjük a kiváló minőségű' búzaliszt eladását. Több fa- és építőanyagot és olyan ipari árut adunk el a lakosságnak, mint a gépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, háztartási jégszekrény, óra, távolbalátókészülék, rádiókészülék stb. A foganatosított intézkedések kezdik éreztetni hatásukat. Mint ismeretes, 1952-ben a kiskereskedelem volumene az előző évhez képest 10 százalékkal nőtt. Ez év első negyedében 7 százalékkal, a második évnegyedben már 23 százalékkal nőtt az előző év megfelelő időszakához képest. Ez azonban nem elégséges. Nem lehet számunkra elegendő az áruforgalom jelenlegi volumene. — Ezenkívül komoly hiányosságok vannak a kereskedelem szervezetében is; sok kerületben még nem teremtették meg a lakosság számára szükséges összes árukat biztosító kereskedelmet. Gyakran előfordul, hogy a vásárló más városba vagy más kerületbe kénytelen utazni, hogy megvásá- -oljon valamely árut. A kereskedelmi és tervező szereknek gondosan tanulmányoztok kell a lakosság áruigénvek A szovjet kereskedelem lényegéből következik, hogy sokoldalúan figyelembe kell venni a lakosság igényeit és legkülönbözőbb szükségleteit. Csupán ezen az alapon lehet megszervezni az árukészletek helyesebb elosztását az ország egyes vidékei között. A feladat az, hogy a legközelebbi két-három év alatt elegendő mennyiségű élelmiszer és ipari áru legyen az országban, hogy minden városban, minden falusi kerületben meg lehessen vásárolni minden szükséges árut. Az ötéves terv előírja, hogy 1955-re a kiskereskedelmi áruforgalmat az állami és szövetkezeti kereskedelemben körülbelül 70 százalékkal emeliük 1950-hez képest. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy ezt a feladatot már 1954-re teljesítsük. A kereskedelmi szervezetek nagy mértékben felelősek a közszükségleti cikkek minőségéért, a kereskedelemnek nagy mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló gazdasági emeltyűket, hogy tevékenyen hathasson a termelésre a lakosság által keresett áruk termelésének növelése és olyan áruk termelésének csökkentése érdekében, amelyeket a lakosság nem keres. Elvtársak! A nép jólétének emelése terén nagy jelentősége van a lakásviszonyok, az egészségügyi ellátás további megjavításának, az iskola- és gyermekintézmény-hálózat kibővítésének. Bár a háború előtt és különösen a háború utáni esztendőkben nagyarányú lakásépítés folyt nálunk, a lakásszükséglet még távolról sings kielégítve és mindenütt erős - lakáshiány érezhető. Különösen érezhető ez a városokban, hiszen a városi lakosság száma nálunk, jelentékenyen megnőtt. Az 1926. évi nép- számlálás szerint a városi lakosság körülbelül 26 millió fő volt, 1940-ben már 61 millióra emelkedett, jelenleg pedig a városok lakossága körülbelül 80 millió. Ebben az; évben ...... jelentékenyen növekedtek a lakásépítést szolgáló állami beruházások és összegük majdnem négyszerese annak, amit a háborút megelőző 1940-es esztendőben költöttünk e célra. A lakásépítés azonban még mindig rosszul halad, a lakásépítési terveket nem teljesítik egészükben, az állam által erre a célra előirányzott anyagi eszközöket nem használják fel teljesen. Sok minisztériumi, helyi szovjet- és pártvezető nem fordít kellő figyelmet a lakásépítésre. Még nem kevés olyan gazdasági szakemberünk van, aki nem törődik a lakással. Uj vállalatok építése esetén gyakran nem építenek kellő mennyiségű lakóházat a vállalatok munkásai és alkalmazottai számára és ezért sokszor az újonnan épült üzemekben nagy munkaerőnehézségek keletkeznek. Sok építőben gyökeret vert az a rossz gyakorlat, hogy az új házakat úgy adják át használatra, hogy sokminden nem készült el teljesen, a munkákat hanyagul végezték el. Ez lerontja a lakások minőségét és a dolgozók joggal tesznek szemrehányásokat emiatt. A feladat az, hogv megjavítsuk a lakásépítkezést, biztosítsuk a lakásépítés és javítás terén az állami feladatok maradéktalan teljesítését. Több iskolára, gyógy- és gyermekintézményre is szükségünk van. Az 1953. évi népgazdasági terv a múlt évhez képest előírja az iskolaépítés 30 százalékkal, az óvoda- és bölcsődeépítés 40 százalékkal és á kórházépítés 54 százalékkal való emelését. Az iskolák, kórházak és gyermekintézmények építése az idén minden hiányosság ellenére gyorsabb ütemben halad, mint má<- építkezések. Sokszor előfordul azonban, hogy a kiutalt összegeket nem teljesen használják ki és 37. iskola-, valamint gyermekintézmény-építkezés lassan halad Tosszui teljesítik :: gyermekintézmények építésének tervét a köny-1 nyűipari vállalatoknál, : ahol — mint ismeretes — sok nő dolgozik és ezért különösen nagyjelentőségű az óvodák és bölcsődék kérdése. Nem kielégítően folyik a gyermekintézmények építése Ukrajnában, Bjelorussziában és a?. OSzSzSzK több vidékén. Az iskolák, kórházak, bölcsődék és óvodák hálózatának ki- terjesztése és munkájának megjavítása terén nagy felelősség hárul az egészségügyi minisztériumra, valamint a helyi szovjet- és pártszervekre, amelyek kötelesek fokozni gondoskodásukat az iskola-, gyermek- és gyógyintézmény-építésről, nagyobb figyelmet kell for- ditaniok erre. Elvtársak! Az ipar, a mezőgazdaság és a nép jólétének emelése terén előttünk álló halaszthatatlan feladatok megoldása érdekében új, jelentékenyen magasabb színvonalra kell emelnünk egész gazdasági és szervezési munkánkat. Helytelen volna, ha nem látnánk azokat a lényeges hiányosságokat, amelyek az állami és gazdasági szervek munkájában mutatkoznak. E hiányosságok nem csekély kárt okoznak a népgazdaságnak. Ezekről a hiányosságokról szó volt pártunk XIX. kongresszusának határozataiban. El kell ismerni, hogv a minisztériumok, valamint a helyi párt- és szovjetszervek még nem kielégítően teljesítik a kongresszus irányelveit és nem tesznek kellő intézkedéseket a vállalatokat irányító munka megjavítására, A feladat az, hogy erőteljesebben szüntessük meg a meglévő hiányosságokat. A vállalatok nem kielégítő irányításának példájául szolgálhat az, hogy gazdasági, pénzügyi és tervező szerveink nem fordítanak figyelmét az önköltség csökkentésének kérdéseire. Ismeretes, hogy az önköltség alapvető mutatószám, amely a vállalat egész munkájának minőségét jellemzi. Sok gazdasági vezető megfeledkezik erről, kevéssé érdeklik a vállalat rentabilitásának kérdései. Egész sor iparágban nem teljesítették az ipari termék önköltsége csökkentésének és a munka termelékenysége növelésének ez év első félévi állami tervfeladatait. Az iparban még sok veszteséggel dolgozó vállalat van, amelyeknél a termékek önköltsége magasabb, mint ezeknek a termékeknek a megállapított ára; az ilyen vállalatok veszteségeit a jövedelmező, jól dolgozó vállalatok terhére fedezik. A veszteséggel dolgozó gyárak, üzemek és bányák léte — amelyek az élenjáró üzemek rovására élnek — aláássa a gazdasági számítás alapjait iparunkban, nem teremti meg a szükséges ösztönzést a felhalmozás további növelésére és károsan hat az állami költségvetés jövedelmének növekedésére. Igen sok a veszteséggel dolgozó vállalat és nagy a veszteségek összege a szén- és faiparban. — Ezekben az iparágakban sok vállalat több éven keresztül nem teljesítette az önköltságcsökkentési tervet és a munka termelékenysége emelésének tervét. Ennek következtében a szén- és faiparban a termékek önköltsége még mindig magas és a szén, valamint a faanyagok magas önköltsége késlelteti nemcsak e termékek árának csökkentését, de sok más ipari termék árának csökkentését is. 1952-ben a nem jövedelmező ipari vállalatok veszteségei 16 milliárd rubelre rúgtak. Jelentős veszteségeket okoztak a nem .jö- védelmező vállalatok 1953 első felében is. Az önköltségcsökkentési tervfeladatok teljesítése terén mutatkozó kedvezőtlen helyzet nemcsak az iparban található meg. Még mindig magas az építkezés önköltsége és nagyok a veszteségek az építőszervek többségénél; nem teljesíti a tervfeladatokat a munkák önköltsége terén sok gép- és traktorállomás, nem kielégítő a helyzet az önköltségcsökkentés terén a folyami szállításoknál, nem teljesítik a forgalmi »költségek csökkentésének feladatait a kereskedelemben. A termék önköltsége csökkentésének döntő feltétele valamennyi vállalatnál a munka termelékenységének növelése. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy ezt %a feladatot sikeresebben oldjuk'meg. Vállalataink élenjáró technikai felszerelése helyes kihasználás esetén lehetővé teszi, hogy egyre inkább megkönnyítsük a munkát és biztosítsuk a munka termelékenységének szakadatlan növekedését. A munka termelékenységének növelése, valamint a termék önköltségének csökkentése szempontjából hatalmas jelentőségű a termelés észszerű megszervezése, az, hogy növeljük a fő termelési folyamatokban foglalkoztatott dolgozók arányát a mellékmunkát végző, kiszolgáló és kisegítő személyzet rovására. Az önköltség csökkentése és a munka termelékenységének növelése a szovjet nép anyagi jólétének foko-ása szempontjából a termelés valamennyi ágazatában döntő jelentőségű. Minél nagyobb vállalatainknál a munka termelékenysége, minél alacsonyabb az önköltség, annál kisebb valamennyi termék és áru ára, annál magasabb a nép életszínvonala. A feladat az, hogy végetves- sünk a termelés önköltsége kérdései elhanyagolásának, biztosítsuk az önköltség rendszeres csökkentését és elérjük, hogy, minden egyes vállalat rentábilis legyen. Hogy sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, alaposan fokoznunk kell a felelősséget az állami és gazdasági igazgatás minden láncszemének munkájában és növelnünk kell annak kulturáltságát. Az utóbbi hónapokban végrehajtottuk a minisztériumok ösz- szevonását és jelentősen kibővítettük a miniszterek hatáskörét. Ezek az intézkedések kedvező eredményekre vezetnek a gazdaság vezetésében és lehetővé tették. hogy idén majdnem hat és félmilliárd rubelt takarítsunk meg. De el kell ismerni, hogy az igazgatási apparátus fenntartása még mindig sokba kerül. A kormány továbbra is javítani fogja az államapparátus munkáját és határozottan csökkenteni a fenntartására irányuló kiadásokat. —• Bizonyos módosításokat kell foganatosítanunk a népgazdaság egyes ágai további fejlesztésére irányuló új feladatokkal kapcsolatban a minisztériumok eddig végrehajtott átszervezésén. Népgazdaságunk magabiztosan halad a további fellendülés útján. Erőink forrása a munkások, kolhozparasztok és értelmiségiek hatalmas aktivitása és kezdeményezése. Óriási lehetőségeink vannak fő feladatunk — a nép állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítése — megvalósítása terén. Szilárd meggyőződésünk, hogy rövid idő alatt nagy sikereket érünk el e feladat megvalósításában. II. A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió k ülpolitikája Küldött elvtársak! Belső kérdéseink megvizsgálásakor, természetesen, nem tekinthetünk el a nemzetközi helyzettől. A nemzetközi helyzetet jelenleg mindenekelőtt azok a komoly sikerek jellemzik, amelyeket a Szovjetunió, a Kínai Népköztár- (Folytatása a i. oldalon J
