Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-09 / 186. szám
4 NÉPLAP 1953 AUGUSZTUS 9, VASÁRNAP A közös gazdaság megszilárdításával tovább emelkedik a kolhozparasztság életszínvonala Irta: S. SDOBNOV hsuk időszerű külpolitikai (érdesekre. A Szovjetunió békeakaratának újabb ragyogó bizonyítéka A kolhozok jövedelmének növekedése és a kolhozparasztság anyagi és kulturális színvonalának további emelése csak a kolhozok közös gazdaságának mindenoldalú fejlődése és anyagi- termelési bázisának megszilárdítása alapján érhető el. A kolhoztulajdon gyors fejlődése a terméshozam gyors növekedésében tükröződik. A szocialista gazdaság feltételei közt a közös tulajdon növekedése a szocialista bővített újratermelés eredménye. Ez biztosítja a szocialista termelés további szakadatlan növekedését. A szocialista mezőgazdaság növekedésének gyors üteméről a mezőgazdasági termékek termelésének növekedéséről szóló adatok tanúskodnak. 1952-ben a gabona- termés 8 milliárd pudot tett ki, ebből a legfontosabb mezőgazdasági termék, a búza termése, 1940-hez viszonyítva 48 százalékkal növekedett. 1951-ben a gyapot termése 46 százalékkal, a cukorrépa termése 31 százalékkal múlta felül a háborúelőtti színvonalat. A mezőgazdaság terméshozama, árutermelése szakadatlanul növekszik. A kolhozok szervezeti és gazdasági megerősítéséért vívott harcában nagy szerepük van a káde- reknek. Éppen ezért a párt és a szovjet kormány fáradhatatlanul gondoskodik a kolhozkáderek politikai és szakmai képzése színvonalának emeléséről, segítségükre van az agronómiái ismeretek, a mezőgazdasági technika, a vezetés legjobb módszereinek elsajátításában. 1950 elején több mint 18.000 érettségivel és főiskolai végzettséggel rendelkező kolhozelnök volt az országban. Ezenkívül kb. 15.000 elnök végezte el a kétéves. Illetőleg a hathónapos előkészítő iskolát. Ugyancsak emelkedik a kolhoztagok agrotechnikai tudásának színvonala. 1951-ben a különböző agro- és zootechnikai tanfolyamokon 4.700.000 ember tanult. A kolhoztagok közös gazdaságának fejlődését előre lendíti az Az új Kínában hatalmas len- dületet vett az írástudatlanság felszámolása. 1952-ben körülbelül 24 millió felnőtt tanult a munkaidő után rendezett általános iskolai tanfolyamokon. Azonkívül télen több mint 42 millió paraszt járt az analfabétizmus felszámolását célzó iskolába. — Több nagy körzetben, így például Északkelet-Kínában négy-ötéves terveket dolgoztak ki az írástudatlanság teljes felszámolására. A Kuoniintang-rendszer a dolgozó lakosság hatalmas tömegeit tudatlanságra kárhoztatta; a lakosságnak közel 90 százaléka írás- tudatlan volt. A dolgozók most a Kommunista Pál l és Mao Ce-tung elnök dicső tettei nyomán ellenállhatatlanul vonzódnak a fényhez, az ismeretekhez. Mint a „Zsenminzsibao“ közli, a népi kormány szociális-kulturális kiadásai több mint 460 százalékkal haladják meg az 1950. évit. Az elemi iskolák növendékeinek száma eléri az 50 milliót, a nemteljes és teljes középiskolák növendékeié a 2,710.000-et; 220.000-en tanulnak majd a főiskolákon és egyetemeken, több- százezer tanulót vesznek fel technikumokba és tanítóképző intézetekbe. IY1 ngvúltozott a tanuló ifjúság társadalmi összetétele. Az < lomi és középiskolákban közel oo százalékot tett ki a dolgozók agrobiológiai tudomány eredményeinek és az élenjáró tapasztalatoknak felhasználása a kolhoztermelésben. Számos élenjáró kolhoz felhasználja a gyakorlatban a tudomány eredményeit és jelentős sikereket ér el a földművelés és az állattenyésztés hozamának fokozásában, közös gazdaságának fejlesztésében. A mezőgazdasági termelés szakadatlan növelésének alapján szüntelenül emelkedik a kolhozparasztság anyagi jóléte. A szovjet parasztság a kolhozrendszer eredményeként megmenekült a nyomortól, a nélkülözéstől és rálépett a jómódú és kulturált élet napfényes útjára. A kolhoztermelés emelkedése, a közös gazdaság növekedése és megszilárdulása lehetővé tette, hogy a kolhozok pénzbeli jövedelme nagymértékben gyarapodjon. A pénzbeli jövedelem például 1951.-ben, 1940hez viszonyítva, 86.7 százalékkal növekedett. A kolhozparasztok reáljövedelme 1951-ben — egy dolgozóra számítva — mintegy 60 százalékkal volt magasabb, mint 1940-ben. A mezőgazdasági termelés hatalmas emelkedésében és a parasztság anyagi jólétének szakadatlan növekedésében világosan érvényesül a szocializmus gazdasági alaptörvénye. A Kommunista Párt és a szovjet kormány olyan fontos intézkedéseket valósítanak meg, amelyek elősegítik a szovjet ország valamennyi kolhozának további fejlesztését és felvirágoztatását, különösen a központi övezet kerületeiben, ahol nagy lehetőségek vannak a mezőgazdasági termelés további növelésére. Ezeknek az intézkedéseknek sorában elsőrendű jelentőségű a mezőgazda- sági termelési ágak terméshozamának fokozása, a közösségi szarvasmarhaállomány növelése, hozamának egyidejű jelentős emelésével, a sokágazatú mezőgazdasági termelés fejlesztése. Ezeknek az intézkedéseknek sikeres megvalósítása biztosítja a kolhozok közös gazdaságának további növekedését, a közös kolhoztulajdon megsokszorozását. gyermekeinek száma. 1952-ben az intézményektől és katonai alakulatoktól több mint 10.000 olyan kádert küldtek főiskolára, akik megjárták a forradalmi háború iskoláját. Kína politikai és kulturális életében nagy szerepet játszik a sajtó. Északkelet-Kínában tavaly több mint J 00 millió példányban adtak ki könyveket és brosúrákat; 305 millió példányban jelentek meg a napilapok. A nép kulturális és anyagi élet- színvonalának emelkedését szem- melláthatóan bizonyítja a filmművészet iránti rendkívüli érdeklődés. A lapokban gyakran jelennek meg közlemények újabb filmszínházak megnyitásáról. Szin- csiang-tartományban például 40 filmszínházat építettek és 16 vándormozit létesítettek; tavaly 5,720.000 ember nézte meg a filmeket. Északkelet-Kínában 76 milliónyi közönség látogatta a filmszínházakat. A kínai filmek mellett nagy sikerrel játsszák a Szovjetunió és a népi demokratikus országok kínai nyelvre szinkronizált filmjeit. Áprilisban Kína 20 legnagyobb városában megrendezték a csehszlovák filmek hetét. A bemutatott nyolc film a kínai közönség nagy tetszésével találkozott. A munkaversenyben, tanulásban és a nehézségek leküzdésé-1 A pórt és a* kormány, miközben szüntelenül gondoskodik a közös gazdaság megszilárdításáról, kezdettől fogva erélyes harcot folytat a kolhoztulajdon fosztogatói ellen, mert a közös javak fosztogatása komoly kárt okoz a kolhozoknak, gátolja a közös gazdaságok szervezeti és gazdasági megerősödését. A termelés sikeres fejlesztése függ a kolhoz minden tagjának önfeláldozó munkájától, az agronómia tudományának helyes alkalmazásától, az összes tartalékok bevetésétől, valamint attól, hogy milyen hozzáértéssel használják ki a gépkezelők a mező- gazdasági gépek teljesítőképességét. A kolhoztermelés további növelésében nagy jelentősége van a munka helyes megszervezésének, a növénytermelő brigádok megerősítésének és a munkatermelékenység fokozásának. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa megjelölte a mezőgazdasági termelés új, még hathatósabb felemelésének további programm- ját. Mint a kongresszusnak az ötödik ötéves tervről szóló irányelvei kimondják: „A mezőgazdaság terén a fő feladat továbbra is valamennyi mezőgazdasági növény terméshozamának növelése, a közös állatállománv szaporítása és produktivitásának egyidejű jelentős emelése, továbbá a földművelés és az állattenyésztés ossz- és árutermelésének fokozása, a kolhozok közös gazdaságának további megszilárdítása és fejlesztése útján, a szovhozok, a gép- és traktorállomások munkájának megjavítása, az élenjáró technika és a korszerű földművelési módszerek meghonosítása alapján.“ Ennek a legfőbb feladatnak a teljesítése a mezőgazdaság területén elszakíthatatlanul összekapcsolódik a közös gazdaság mindenoldalú megszilárdításával és fejlesztésével. Ezért a szovjet állam állandóan gondoskodik a kolhozok fő erejét képező közös gazdaságnak megszilárdításáról és fejlesztéséről. ben nő a kínai munkásosztály politikai tudatossága és harcedzettsége. A munkásság legjobb képviselőit az ipar, közlekedés és más gazdasági ágazatok vezető helyeire állítják. A munkásság köréből több, mint 7.800 dolgozót emeltek ki. Ezekből vállalatvezetők és vezetőhelyettesek lettek. A pártszervezetek és szakszervezetek javaslatára 107.000 munkásból lett brigádvezetö és csoport- vezető. Jelentősen kifejlődtek a kínai nép kulturális kapcsolatai a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeivel. Több mint 20 kínai küldöttség járt a Szovjetunióban és viszont körülbelül 20 szovjet küldöttség látogatott el a Kínai Népköztársaságba. Többezer szovjet könyv és brosúra jelent meg kínai nyelven. A tehetséges kínai ifjúságnak többszáz képviselője lanul a Szovjetunióban. Kínának a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal kötött barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződései alapján egyre jobban megszilárdulnak a haladó országok népeinek kulturális kapcsolatai. (A „Szovjetszkaja Kultura‘‘ cikke.) A nyugati külügyminiszterek emlékezetes washingtoni tanácskozásán amerikai nyomásra Franciaország és Anglia képviselői beleegyeztek, hogy a legmagasabb színvonalon tartandó politikai értekezlet helyett külügyminiszteri értekezletre tegyenek javaslatot a szovjet kormánynak. A nagyhatalmak közötti tárgyalásokat a népek sürgetik, a népek a vitás nemzetközi problémák megoldását kívánják, békét, biztonságot, félelemnélküli életet akarnak. Ez az akarat lehetetlenné tette az imperialista hatalmak számára, hogy kitérjenek a tárgyalások gondolata elől. A három hatalomnak a szovjet kormányhoz elküldött július 15-i javaslata teljesen leszűkíti a nemzetközi tárgyalások méreteit, azon tül Is, hogy a legmagasabb síkon történő politikai értekezlet helyett külügyminiszteri tanácskozást helyeztek kilátásba. Javaslataik a német probléma részletkérdéseinek megvitatására, az osztrák szerződés megtárgyalására korlátozódnak. A szovjet kormány augusztus 5-én válaszolt a nyugati hatalmak jegyzékére. E jegyzék leleplezi azokat a mesterkedéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az égető nemzetközi kérdések nagyrészét kirckesszék a tárgyalások menetéből. A szovjet kormány válaszjegyzéke ismét megmutatja, hogy a Szovjetunió kormánya mindenekelőtt az összes vitás nemzetközi kérdések megoldását kívánja és ismételten — mint mór annyiszor a nemzetközi diplomácia porondján — felhívja a figyelmet, hogy a nemzetközi biztonság fenntartásáért a felelősség az öt nagyhatalomra, az Amerikai Egyesült Egyre erősödik a harc az egységes demokratikus Németország megteremtéséért Németországon belül és nemzetközi síkon egyaránt. Adenauer hidegháborús politikája az utóbbi időben jelentősen megrendült. „Erősítenie“ kell, már nincs egy hónap a nyugatnémet választásokig, amelyek a fasiszta kortesek, háborús bűnös képviselőjelöltek ellenére, vagy éppen miattuk, nem kecsegtetnek sikerrel. Amerikai gazdáikhoz fordultak hát tanácsért Adenauerék, hogy provokációik mellett az úgynevezett lélektani hadviselés bő tárházából bocsássanak „segítséget“ a rendelkezésükre. Az amerikai gazda készségesen vállalkozott a szerepre. Azt az ördögi tervet agyalták ki, hogy angyal képében „szeretetcsoma- gokat‘‘ osztanak majd ki a Német Demokratikus Köztársaság lakosságának, bebizonyítva, hogy egyetlen igaz segítője van a németeknek, Eisenhower és annak prófétája, Adenauer. Ismeretes, hogy a jótékonysági trükköt hivatalos szovjet és demokratikus német forrósból egyaránt visszautasították és leleplezték annak provokációs jellegét. A Német Demokratikus Köztársaság jól ellátott, munka- nélküliséget nem ismerő lakossága felháborodottan utasította vissza az „abrakot“, Államokra, Angliára, Franciaországra, a Szovjetunióra és a Kínai Népköztársaságra hárul. — „Enyhíteni a nemzetközi feszültséget — ezt tartja a jegyzék központi kérdésnek. Nem puffogtat frázisokat, nem burkolja ködös megfogalmazásokba javaslatait, hanem világosan leszögezi, hogy az egész nemzetközi helyzetet — beleértve az ázsiai országok helyzetét is — rendezni kell. „A külügyminiszterek tanácskozásán tárgyalják meg azoknak az intézkedéseknek kérdését, amelyek elősegítik a nemzetközi feszültség általános enyhülését, beleértve a fegyverzet csökkentésének kérdését és azt, hogy idegen államok területén ne engedélyezzenek katonai támaszponto- kát“ — hangsúlyozza a jegyzék. A Szovjetunió békeszerető politikájának újabb bizonyítékát adva, beleegyezett a külügyminiszteri tanácskozásokba. A nyugati hatalmak a német kérdésről kij vánnak tárgyalni. A szovjet jegyzék erre világosan ismerteti a szovjet kormány álláspontját, azt, hogy Németország alapvető problémáját tárgyalják meg, így Németország nemzeti egyesítésének megvalósítását, a. békeszerződés megkötését. Ne kerülgessék a forró kását, ne vigyék hosszas tárgyalások útvesztőjébe az ügyet, mert ez csak Németország széttagoltságának fenntartásával jár. Legyen a cél: Németország egyesítése. A szovjet kormány lépése újabb ragyogó bizonyítéka a Szovjetunió békeakaratának. A világ népei újból és újból meggyőződhetnek arról, hogy az elnyomott népek támasza, minden igaz ügy segítője, a világbáke kiapadhatatlan forrása a Szovjetunió. Bár az „abrakterv“ így csúfos kudarcba fulladt, „a lélektani hadviselés bajnokai“ nem hagytak fel kísérletezésükkel. Uszító nyugatberlini rádióállomásukon, a RIAS-on keresztül felhívást tettek közzé, hogy minden keletberlini és az NDK bármely lakosa ingyen élelmiszercsomagot kap, ha átmegy Nyugat-Berlinbe és ott közli nevét, címét és foglalkozását. Az övezethatáron — éhező nyugatberliniektől körülvéve — felállították az ,,abrak“-oszt,ó helyeket. Berlin demokratikus övezetének lakosai átmentek a csomagokért és — átadták azoknak, akiknek valóban szükségük van arra Adenauer paradicsomában, odaadták az éhező nyugatberlini munkanélkülieknek. Eisenhower és Adenauer provokációja súlyos kudarcot szenvedett. Még nem adták fel a reményt és Connant németországi amerikai főbiztos személyes irányításával kétségbeesetten próbálják folytatni a „jótékonykodást“. De az „abrak-terv“ csődbement és ez is bizonyítja az amerikai hidegháború csődjét. Bizonyítja azt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népe felháborodottan utasít vissza minden provokációt, leleplezi és megbélyegzi a provokátorokat. Az új Kína kulturális fellendülése Füstbement terv
