Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-09 / 186. szám

Pi! éi p L a r* 1953 AUGUSZTUS 9, VASAK NAP PÍRTÉPfTÉS A biri Béke tsz. pártszervezete harcba indította agitátorait a szövetkezetek megvédéséért <4 biri „Béke" termelőszö­vetkezetbe is eljutott az új kor- manyprogramm híre. Rádiókon hallották, az Újságból olvasták, s örömmel vették tudomásul a dol­gozó parasztok, hogy erősebb, szebb, boldogabb lesz szövetkeze­tük. Másnap azonban már néhá- nyan azt kezdték suttogni, hogy feloszlik a szövetkezet, nem ér­demes bentmaradni,mert az egyé­ni gazdálkodással többet termel­hetnek. A szövetkezetben még a szükséges kenyérgabonát sem tudják megkeresni, mert egy-egy munkaegységre mindössze 40—50 deka gabona fog jutni. Erről be­szélt C. Papp György, Bakti Mi­hály, s még néhányan olyanok, akik a múltban a más zsírján élésködtek, olyanok, akik egész évben alig dolgoztak a szövetke­zet földjén. Ezek „magyarázták" a többi dolgozóknak a kormány programm.iát, de nem úgy, aho­gyan azt Nagy Imre elvtárs mon­dotta. A pártszervezet vezetősé­ge, élükön Nagy László párttit­kárral ölhetett kezekkel nézte az ellenség munkáját, s nem magya­rázta meg a szövetkezet tagjai­nak a kormányprogramm valódi célját, nem leplezte le előttük az ellenséget. A pártszervezet veze­tősége nem töltötte be hivatását, s ezért a pártszervezet tagjai új vezetőséget választottak. Ifj. Szi­lágyi Ferenc elvtárs került a pártszervezet élére. Az új vezető­ség első értekezletén legfontosabb feladatnak az új kormánypro­gramm ismertetését, a dolgozók felvilágosítását jelölték. Késede­lem nélkül hozzá is fogott a párt- szervezet a feladat megvalósítá­sához. Csütörtökön este a párt- j szervezet 25 népnevelője gyűlt össze, hogy megvitassák azokat a kormányrendeleteket, amelyek elősegítik a szövetkezet gazdasági megerősödését. — Szilágyi elv­társ elmondotta, hogy egye­dül a 10 százalékos kedvez­mény és a tavalyi hátralék elen­gedése 375 ezer forinttal gazda­gítja a szövetkezetét, ami azt je­lenti, hogy egy munkaegységre 4.68 forinttal jut több, mint en­nek elengedése nélkül. A gépál­lomásokkal szemben fennálló tar­tozás elengedése az ország ter­melőszövetkezeteinél 3600 vagon terményt és 70 millió forint kész­pénzt jelent. A mi szövetkezetünknél a gép­állomással szemben fennálló tar­tozás elengedése azt jelenti, hogy 63 ezer 700 forinttal nő szövetke­zetünk vagyona — mondotta az értekezleten Szilágyi elvtárs. Azonban nemcsak a légi tartozás elengedéséről esett szó csupán, beszéltek arról is, hogy a követke­ző gazdasági évben 84 forint he­lyett csak 64 forintot, 42 kiló búza helyett csak 32 kilót kell fizetniök egy hold mélyszántá­sáért. Sok segítség, nagy kedvez­mény ez a szövetkezetnek, a szö­vetkezet minden tagjának. A háztáji gazdaság területi nö­velése, az ingyenes állatorvosi kezelés, mind, mind arra irá­nyul, hogy megkönnyítse a mun­kát, növelje a szövetkezet, a ta­gok vagyonát, még boldogabb életet biztosítson minden szövet­kezeti tag számára. —t— Ezt a boldog életet kell. ne­künk megvédeni, azért a szövet­kezetért kell harcolnunk, amely soha nem látott jólétet biztosít valamennyiünk számára — fe jezte be az értekezletet Szilá­gyi elvtárs. Az értekezleten jelenlévő 25 népnevelő lelkesen vállalta: jó felvilágosító munkával megvédik szövetkezetüket! * A gazdagabb, szebb, bol­dogabb élet biztosítása, megvédé­se érdekében egyetlen percet sem késlekedtek a népnevelők. Azonnal hozzákezdtek a pártszer­vezet által rájukbízott feladatok megvalósításához. Tóth József saját brigádjában kapott megbí­zatást az agitációs munka elvég­zésére. Papírt, ceruzát vett elő, s számolt: burgonyából holdanként 60 mázsa átlagtermést vettek tervbe, s jó munkájuk nyomán egy hold megad 120 mázsát is. Ez a 19 hold burgonyaföldnél 1.150 mázsát jelent. Ezért a ki­váló terméseredményért 280 má­zsa prémiumot kapnak a brigád tagjai, ami személyenként 7 má­zsa burgonyát jelent a munka­egységekre eső burgonyán kívül. Szilágyi Ferenc népnevelő a ku­koricatermést számolgatta. 11 má­zsa helyett 15 mázsás lesz szűkén számolva is egy-egy hold termé­se, s így 40 holdon 160 mázsával növekedik termésük. A magasabb termésátlag eléréséért a brigád tagjai személyenként közel 2 mázsa kukoricát kapnak pré­miumként. így számolgatnak a szövetkezet népnevelői, ezeknek az eredmé­nyeknek tudatosításával bizonyít­ják be a szövetkezet minden tag­jának, hogy napról-napra gazda­godik, erősödik a szövetkezet, s a szövetkezet gazdagodásával nő a szövetkezet tagjainak jóléte is. — Lévainé — Az alkotmányi verseny eredményei a trafójavító üzemben A nyíregyházi trafójavítóüzem- hen dolgozó Seregi-brigád olyan szaporán és vidáman dolgozik, mint a fonóban szoktak a lányok cs asszonyok. A brigád szokása szerint augusztus 6-án reggel is megvitatta a nap folyamán elvég­zendő feladatokat. Egy 4 tonnás transzformátor kijavításán dol­goznak. Elhatározták, hogy az egy embernek 2 napi munkát kitevő 8 darab potenciál-gyfirű szigetelé­sét kollektiven végzik el. Ezt így kívánta meg a munka további csoportosítása. A brigád tagjai egyébként is szervezetten, egy­másba kapcsolódó ütem szerint végzik a munkát. — Na, fiúk... ki lesz kész ha­marabb? ... — kérdezte a bri­gádvezető. — Én Mihalik Józsival versenyzek! Példájára Zsindely István No­vak Jánossal kelt versenyre. Sza­porán jártak a kezek. Közben be­szélgettek. Arról, hogy Ádám Ilo­na, az üzem ifjú sztahanovistája milyen boldog lehet most a bu­karesti VIT-en. Aztán a terme­lésre tértek rá. — Láttátok?... Ki vagyunk ír- va a versenytáblan. Mi vagyunk az elsők! — mondotta Mihalik József. Novak is megszólalt. — Júliusi tervünket 139 száza­lékra teljesítettük. 6 százalékkal túlteljesítettük ezzel a vállalást! Seregi Kálmán brigádvezető mosolyogva jegyezte meg: — Gubányiék két és fél száza­lékkal mögöttünk vannak! Nem hagyjuk magunkat ezután sem! így folyt a munka, serényen. Szinte észre sem vette a négy ember, hogy 3 és fél óra alatt (két munkaóra megtakarításával!) elkészítette a potenciál-gyűrűk szigetelését. Seregi Kálmán brigádja újítá­sokkal is segíti a vállalás túltelje­sítését. A szekundert — amit ed­dig kézierövel húztak le az osz­lopról — most már egy egyszerű fa-szerszám segítségével gyorsab­ban és könnyebben veszik le. Cső- lcszabó-forma-szerkezetel is csi­náltak, aminek alkalmazásával kiküszöbölték a levágott fugolit- cső reszelgetését és pászítgatását. Híresek ötleteikről, jó munkájuk­ról az egész üzemben. A trafójavító-üzem dolgozói a július havi tervet 128.5 százalékra teljesítették. Alkotmányunk ün­nepének tiszteletére, a vállalások esedékes részét eddig minden dol­gozó teljesíti. A selejt rézhuzalok újraszigetelésével 10.000 forint értékű új rézhuzal megtakarítást vállaltak augusztus 20-ig. Már jú­liusban 18.000 forintot meghaladó eredményt értek el a takarékos­sággal. Alkotmányunk ünnepéig újabb 8.000 forintot akarnak ez­zel az eljárással megtakarítani. HÉTKÖZNAPOK HŐSEI A Mezőgazdasági Gép­javító Vállalatnál csenge­tés jelezte a műszak vé­gét. Elhallgattak. meg­álltak a gépek, Csak az udvaron puffogott egy vontató. Budai János vasesztergályos is lei- egyenesedett a munkából. Karjával letörölte izzad­ságtól gyöngyöző homlo­kát. A jól végzett munka öröme sugárzott arcáról, amint az elkészített csép­lőgép dobtengelyét vizs- gálgatta. Ekkor lépett be a műhelybe ősz And- ráz művezető coll porlé- péti traktoros kíséretében. Megálltak Budai mellett és ők is szakértelemmel, .JcHHkus szemmel” néze­gették a dobtengelyt, ősz elvtárs megjegyezte rá: — Pontos munka... fő munka. — Húsz óra helyett 16 alatt készítettem ei — fe­lelte Budai büszkén, mi­közben olajos kezét egy kóccsomóba törölte. A művezető nem szokott kertelni Most is röviden elmondta, amit akart: — A balkányi gépállo- másról vannak itt... Ez az elvtárs onnan jött. — mulatott Ősz elvtárs a mellette álló traktorosra. — Eltört a cséplőgép ten­gelye!.. Ujjat kellene esztergálni. Sürgős mun­ka... Ezért jöttünk hoz­zád. Budai szaktárs. — kérdőién nézett Budaira, aztán folytatta: — Tu­dod, áll a gép és sürgős a csépién.... Budainak nem kellett sokat beszélni. — Megcsinálom! Heggel nyolcra jöhetnek érlel ősz |Iptárs arca mo­solyra derült. A trakto­ros és Budai keményen kezetszorítottak. — Akkor megyek! — szólt a traktoros. — Sie­tek haza a hírrel. Holnap folytathatjuk a oséplést! Budai János vaseszter­gályos újra munkához kezdett. .Reggel 7 órára fis óra alatt’!), elkészí­tette a cséplőgép új dob- tengelyct. Ás akkor érke­ző társainak meghagyta, mondják meg a balká. nyiaknak: ..Igyekezzenek ük is a csépi essél. Mu­lassák meg mit tudnak!” Budai hazafelé indult. Fáradt volt. mégis friss­nek érezte magát. A reg­geli nap sugarai jólesöen simogatták arcát. Társai . hosszan néztek utána. * Budai János július ha­vi tervét 123 százalékra teljesítette. Példáját kö­vetik. Sok hozzá hasonló dolgozó egyszerű hőstette bizonyítja ezt, így sike­rült gyorsan üzembeállí­tani a csobánci gépállo­más G—85-ös vontatóját is. Tóth Miklós ifjúmun­kás augusztus 7-én nem ment addig haza, míg a kiolvadt hajtókar-esap- ágyat meg nem csinálta. Debreceni Gábor ifjú­munkás például. ha a helyzet úgy kívánja, va­sárnap is szívesen dolgo­zik. Ilyen lelkes dolgo­zók munkájának eredmé­nye, hogy a Mezőgazda­sági Gépjavító Vállalat a július havi tervet 112.7 százalékra teljesítette. „Érdeme» gondolkodni a dolgon — belépjek-e a csoportba66 GYARMATI Imre széket hú­zott maga alá. Újra, mint már eddig is nagyon sokszor, azt ma­gyarázta Osváth Sándornak, hogy bármilyen jól is megy az egyéni­leg dolgozó parasztoknak, mégis­csak jobban megy soruk a szövet­kezetieknek. Bár Osváth Sándor értelmes ember, s nem kell neki valamit többször megmagyarázni, mégis úgy gondolta most Gyar­mati Imre, hogy ezúttal számok­kal, papírral és ceruzával bizo­nyítja be saját igazát. Ahogy fel­készült az írásra, megpödörte ba­juszát., jelentőségteljesen hunyo­rított hozzá és megkezdte: — Na, kezdjük csak, Osváth szomszéd. Először is vegyük sor­ra, milyen terményből mennyit vár? — Tíz hold földem van. Ezen búzát, cukorrépát, kukoricát és almát termelek. Negyven mázsa búzát várok, öt mázsa árpát, har­mincöt íjiázsa almát, harminc má­zsa csöves kukoricát, negyvenöt mázsa szénát és egy mázsa ötven kiló cukrot a répa után, mert elő­reláthatólag hetvenöt mázsa ré­pám lesz. A cukron kívül a me- lasz és száraz szelet, körülbelül 500 forint lesz pénzben. Ennyit várok a földemről, — sorolja las­san Osváth Sándor. — IIÁT AKKOR, számoljuk ki, mennyi pénzt vár ezért, —■ szólt közbe Gyarmati elvtárs. Egy pil­lanat múlva már végigfut a ce­ruza a fehér papíron. — Számoljunk kétszáz forintos szabadpiaci árat a búzáért. Ha negyven mázsa termett, mennyi ebből a beadási kötelezettség? S miután megtudta, hogy ti­zenhét mázsa, azonnal számítani kezdte a pénzbeli jövedelmet. — Huszonhárom mázsát kétszáz fo­rintjával, a beadás mázsáját hat­van forintjával számolták. Tehát négyezerhatszáz forintot ér a sza­badpiaci búza, a beadásra szánt búzáért ezerhúsz forint jön a házhoz. Ez eddig ötezerhatszáz- húsz forint. — Menjünk tovább. Harmincöt mázsa almát vár a gyümölcsös­ből. Számoljunk négy forintot egy kiló almáért, ez újabb tizen­négyezer forint, öt mázsa árpa- terméséből egy mázsa húsz kiló a beadási kötelezettség. Ha három mázsa nyolcvan kilót kétszáz fo­rintjával számoljuk mázsánkint, ez hétszázhatvan forint. Az egy mázsa húsz kilóért kap hatvan forintot. Harminc mázsa csöves­kukoricából öt mázsa huszon­nyolc kiló a beadás. Huszonnégy mázsa hetvenkét kilót szabad­piaci áron. 100 forintjával szá­moljunk. Ez 2.472 forint, öt má­zsa huszonnyolc kiló beadási ku­koricából 279 forint a jövedelem. Negyvenöt mázsa szénából másfél mázsa a beadási kötelezettség. Ha 40 forintjával számoljuk a széna szabadpiaci árát, akkor a 43 má­zsa 50 kiló 1740 forint. Huszon­nyolc forint ötven fillér a beadott széna ára. Ezek összesen 27.309 forint jövedelmet jelentenek. Eb­ből 7.000 forint az évi adó, 1.500 forint a kiadás permetezőanya­gért, gazdasági felszerelésre 450 forintot fizet évente, szekérjaví­tás, lópatkolás és különböző költ­ségekre 1.000 forintot számolunk... A CSALÁD évi kenyerére, ru­házatára 17.000 forint értékű ter­mény marad. Ezért a bevételért Osváthék öten dolgoznak. Gyarmati Imre most saját jö­vedelmét kezdi számolgatni. Fe­leségével együtt 536 munkaegy­séget szereztek ebben a gazdasá­gi évben. Családjukban öt gyer­mek van, s a legnagyobb közöt­tük 14 éves. Tehát csak ketten dolgozhattak. Gyarmati elvtárs gyorsan szá­mol. 536 munkaegységre árpából 16 mázsát kapott. A zárszámadá­sig azonban 700 munkaegységet számol, s ezért kapja majd a ré­szesedést. Almából 6 kiló jut egy munkaegységre, az összesen 42 mázsa. Szénából 3 kilóra számít egységenkint. Ez 21 mázsa. Búzá­ból 5 kilóra számolnak, az 35 mázsa, körülbelül 25 deka cukor jut egy munkaegységre, ez 175 kilót jelent. Egy deka mákot osz­tanak munkaegységenkint. tehát mákból is 7 kiló. Dióból 52 kiló. Kukoricából 14 mázsa. — 12 forint készpénzrészesedést' számolunk, ez 8400 forint. Ezen­kívül szerényen számolva is, 30 zsák tengerit török le 800 öl ház­táji földemről, s ebből is lesz 1500 forint jövedelmem. Ha ugyanany- nyival számoljuk ezeknek a sza­badpiaci árát, akkor is 42.895 fo­rint lesz a jövedelmem s ez már tisztán ruhára és élelemre jut. — Annyi biztos, hogy sokkal több jut magának, mint nekem. Pedig nemcsak a szövetkezetie­ket, hanem az egyénileg dolgozó parasztokat is segíti az állam; So­kat jelent nekem is, hogy nem kell kiadni az állatorvosnak évente többszáz forintot a keze­lésre. De azért mégis más a szö­vetkezetieknek, — jegyzi meg Osváth Sándor. SOKAT JÁRT a cséngeri Lenin termelőszövetkezet portájára Os­váth Sándor. Többször meggyőző­dött már arról, hogy a közös munka, a közös erőfeszítés meg­hozza gyümölcsét. Ilyen zárszám­adást azonban még ő sem látóit. Ezért mondta néhány nappal ez- előtt Gyarmati Imrének: — Érdemes gondolkodni a. dől* gon, hogy belépjek-e a csoportba. Osváthon kívül sokan gondol- kodnak még így Csengerben. Hi­szen az a szövetkezet, amelyik megalakulása első éveiben jófor­mán semmivel tengődött, ma már hatalmas, virágzó gazdaság. Egy állatuk sem volt 1948-ban és szinte hihetetlenül hangzik, hogy ma már .100 férőhelyes tehénisfál­lót, 10 vagónos magtárat, darálók 30 méter hosszú juhhodályt., 30 méteres cserepes szekérszint, 700 köbméteres silógödröt, 200 férő­helyes disznóhizlaldát építetteké Uj tanyaközpontjukban villany1 adja a fényt. Pártunk és államunk állandó segítsége, a tagok szorgalma tetW virágzóvá és gazdaggá a termelő­szövetkezetet, s egyúttal a tagsá­got. A 10 százalékos kedvezményt 54 mázsa búza, 14 mázsa árpa, t mázsa 40 kiló zab és 46 mázsa, napraforgó beadási kötelezettsé­gének elengedését jelenti. Ezen kívül 4 mázsa 20 kiló sertést,' 5 mázsa 40 kiló marhát, 1200 liter tejet és 1200 darab tojást jelent még nekik a beadási kötelezettség, 10 százalékos elengedése. A mult- évi hátralékok eltörlésével 8.000 liter tej, 9700 darab tojás és 22 mázsa sertés maradt a szövetke­zet tagjainak. A gépállomási tar­tozás elengedése is nagy segítsé­get jelentett és 13—14 ezer forin­tos kiadástól szabadítja fel őket az ingyenes állatorvosi szolgálta­tás. A tagság kiszámította, hogy közel egymillió forintot adott ezekkel a kedvezményekkel ne­kik népi államunk. Ezek a ked­vezmények minden szövetkezeti tagot arra ösztönöznek, hogy még tovább növeljék a közös vagyont, NEM IS INGATHATJA meg őket semmi. Gyarmati Imre csak egy a sok gazdag tag közül, de ott van Rózsa Sándor állatgondo­zó, aki családjával 1230 munka­egységet szerzett, vagy idős Far­kas Sándor bácsi, aki 71 éves: kora ellenére is 300 munkaegysé­get dolgozott. Nem cserélnének senkivel. Egy-két nap múlva be­fejezik a cséplést, s a termény­osztást ünnepélyessé teszik. Ze­neszóval, fellobogózott, virágos szekerekkel mutatják meg Csenger és a megye összes dolgozóinak, mit jelent a Lenin tsz. tagjának lenni, élenjáró, együttérző, dol­gos szövetkezeti tagként élni. KOPKA JANOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom